Készült: 2024.05.08.23:14:16 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

50. ülésnap (2023.03.06.),  249-252. felszólalás
Felszólalás oka Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása
Felszólalás ideje 5:25


Felszólalások:   245-248   249-252   253-256      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen miniszterhelyettes úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Kálmán Olga, a DK képviselője, kérdést kíván feltenni a pénzügyminiszternek: „Miért?” címmel. A kérdésre miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Nagy Márton István gazdaságfejlesztési miniszter válaszol. A kérdés megválaszolásával Nagy Márton István gazdaságfejlesztési miniszter úr Fónagy János államtitkár urat jogosította fel, ezért Fónagy János államtitkár úr kíván válaszolni majd a kérdésére. Öné a szó.

KÁLMÁN OLGA (DK): Rendben van. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Önök napról napra megpróbálnak megoldani egy logikai bűvészmutatványt. Magyarországon tombol Európa legmagasabb inflációja, és mindeközben Magyarországon viszik haza az emberek Európa egyik legalacsonyabb fizetését. Eközben nemcsak a nyugati országok, hanem a keleti szomszédunk, Románia is megelőzött minket az átlagfizetések nagyságában, miközben ott az infláció is jóval alacsonyabb.

Románia, emlékszünk még, hogy sokkal szegényebben és meggyötörtebben szabadult ki a kommunizmus fogságából, mint Magyarország, majd a két ország közel három év különbséggel lett az Európai Unió tagja, ahol ugyanabban a nemzetközi gazdasági környezetben, ugyanolyan feltételekkel kapott uniós támogatásokat.

(19.10)

Akkoriban még rémálmainkban sem gondoltuk azt, hogy Ausztria helyett a sokszor alábecsült Románia gazdasági mutatóival kell majd egyszer versenyeznünk, pedig az Orbán-kormány elmúlt 13 éve után pontosan így áll a helyzet: Magyarország nem jut hozzá az uniós pénzekhez, miközben Románia hozzájut. Az orbáni infláció miatt az élelmiszerek drágulása a legmagasabb Európában, miközben a román átlagbér és minimálbér is magasabb, mint a magyar. Ezek a nyers tények, amelyekkel az önök szankciós hazugságai egész egyszerűen nem versenyezhetnek.

Ezek jelzik az önök totális gazdaságpolitikai kudarcát. Ezért mondjuk azt, hogy az árnyékkormány maradt Magyarország egyetlen reménye arra, hogy hazahozzuk az uniós pénzeket; kijelöljük az euró bevezetésének céldátumát, és helyreállítsuk a nemzetközi bizalmat a magyar gazdaság iránt.

Kérdezem hát államtitkár urat: miért előzött meg minket Románia, és miért nem ismerik be végre, hogy az önök 13 éves kormányzása miatt kell megélnie a magyar embereknek Európa legkisebb fizetéseiből Európa legnagyobb inflációja mellett? Köszönöm. (Taps a DK padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Fónagy János államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr.

DR. FÓNAGY JÁNOS gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm. Tisztelt Képviselő Asszony! A jelzős szerkezetek helyett lássuk a számokat! A minimálbér bruttó összege ’23. január 1-jétől 16 százalékkal, 232 ezer forintra emelkedett. Ez több mint a háromszorosa a 2010. évi 73 500 forintnak. A garantált bérminimum ugyanezen időponttól 14 százalékkal, 296 400 forintra növekedett. Ez a negyedik legmagasabb növekedés az egész Európai Uniót tekintve. Így ma már a minimálbér is magasabb, mint a baloldali kormányzás idején az átlagbér volt. A magyar 739 eurós garantált bérminimum a V4-országok közül a lengyel minimálbért megközelíti, a csehet és a szlovákot megelőzi.

Ön többször felhívta a figyelmet Romániára. Romániában mintegy 1,8 millióan, tehát a munkavállalók több mint negyede keresi a minimálbért, ezzel szemben nálunk 223 ezer fő kap ugyanilyet, ami a foglalkoztatottak létszámának 5 százalékát sem éri el. (Kálmán Olga: De mennyi az, amennyit keres?)

A minimálbérekkel párhuzamosan a magasabb kategóriájú bérek is folyamatosan növekedtek, ez 2010-től ’22-ig elérte a 155 százalékot, mialatt a nettó átlagkeresetek a családi kedvezmények beszámítása nélkül is közel 160 százalékkal növekedtek. Ez a baloldali kormányzás nyolc éve alatt 13,8 százalékot jelentett.

Az elmúlt tíz évben minden egyes évben növekedett a keresetek vásárlóértéke is. ’22-ben a V4-es országok közül egyedül Magyarországon növekedtek a reálkeresetek, a többi országban csökkenés volt. (Kálmán Olga: És az infláció?) Arra majd a következő kérdése kapcsán válaszolok részletesen, ha megengedi. Köszönöm szépen. Köszönöm a türelmet, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)




Felszólalások:   245-248   249-252   253-256      Ülésnap adatai