Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Megkérem képviselőtársaimat, szíveskedjenek helyüket elfoglalni.

Tisztelt Országgyűlés! Kálmán Olga képviselő asszony, a DK képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrnak: „Mégis mit tud?” címmel. Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy a DK frakcióvezetője előzetesen úgy nyilatkozott, hogy személyes választ kér, így miniszterelnök úrnak távolléte miatt a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia.

Most a DK következő képviselője következik. Tisztelt Országgyűlés! Gréczy Zsolt, a DK képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a pénzügyminiszternek: „Mégis hogy képzelik ezt?” címmel. Miniszter úr távolléte miatt válaszadásra Banai Péter Benő államtitkár urat, miniszterhelyettest jogosította fel. Kérdezem képviselő urat, elfogadjae a válaszadó személyét, vagy személyesen miniszter úr… (Gréczy Zsolt: Elfogadom.) Igen. Öné a szó, képviselő úr.

GRÉCZY ZSOLT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Folytatódik a magyar emberek átverése. Most éppen az a kormányzati propaganda megy, hogy csökken az infláció. Másutt egyébként már igen, nálunk azonban még mindig brutálisan emelkednek az árak. Ráadásul az infláció csökkenése nem azt jelenti, hogy csökkenni fog a kenyér, a hús, a felvágott, a tejtermék, a zöldség vagy a gyümölcs ára. Folytatódik az áremelkedés, legfeljebb lassabb ütemben. Tehát az 1000 forintos kenyér lesz 1300 is, ha lassabb ütemben is, mint ahogy elérte az 1000 forintot. Magyarok millióinak jön a nélkülözés, a szegénység.

Ma ott tartunk, hogy Európa legalacsonyabb béréből kell megvenni Európa legdrágább élelmiszereit. Dőzsölés, urizálás a fideszes politikusoknak, szegénység, megélhetési válság, orbáni infláció a magyaroknak. Az inflációt az Orbán-kormány és nem a háború szabadította az országra, hogy a választás előtti osztogatást bőségesen visszaszedjék az emberektől. A Fidesz és az Orbán-kormány azt hazudta, nem lesz megszorítás, és lett helyette brutális drágulás és drasztikus rezsiemelés.

Ma a Dobrev Klára vezette árnyékkormány Magyarország egyetlen reménye arra, hogy ez a vergődés, az orbáni megélhetési válság véget érjen, és az ország ismét fejlődési pályára álljon, elhozva az európai jólétet.

Kérdezem tehát államtitkár urat, mégis hogyan gondolják, meddig tart még az orbáni megélhetési válság, amelyről még az önök barátja, Matolcsy György is kimondta, hogy önök érte a felelősök. Köszönöm szépen, várom válaszát. (Kálmán Olga tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót Banai Péter Benő miniszterhelyettes úrnak. Parancsoljon!

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ön megélhetési válságot említett, de azért, hogyha tényszerűek akarunk lenni, és magunk elé vesszük az elmúlt évek statisztikáját, akkor olyan adatsorokat látunk, amelyek megcáfolják az ön állítását. Egyrészről 4,7 millió fő a foglalkoztatottak száma. Mindnyájan tudjuk, soha nem volt ilyen magas ez a szám az elmúlt években  egymillióval kevesebben dolgoztak 2010-ben , és ha dinamikákat nézünk, akkor bizony a foglalkoztatottak száma Európában az egyik legnagyobb mértékben növekedett  egyszer.

Akik dolgoznak, azoknak a bére az elmúlt időszakban folyamatosan növekedett, 2020-ban, a gazdasági visszaesés idején is. Kérem képviselő urat, hogy nézze meg a statisztikákat. Például az önök előtt lévő 2023-as költségvetésitörvény-javaslat módosítása 2021-es, ’22-es tényszámokat is bemutat. Mind a két évben nemcsak nominális, hanem reálbér-növekedés volt. Ez a második nagyon lényeges dolog, amit ajánlok képviselő úr figyelmébe.

A harmadik dolog a háborúhoz és a hozzá kapcsolódó gazdasági folyamatokhoz kapcsolódik. Tényszerűen igaz, hogy a háború egész Európában az addigi gazdasági növekedési előrejelzések ellehetetlenülését, gazdasági lehűlést eredményezett, párhuzamosan az árak emelkedését. Ez nem magyar specialitás. Jelentem a tisztelt Országgyűlésnek, hogy ebben a helyzetben is a tavalyi évben a magyar gazdaság 1 százalékponttal nagyobb mértékben növekedett, mint az uniós átlag, és ha a magyar kormány előrejelzései valósulnak meg, akkor az idei évben is magasabb lesz a gazdaság teljesítménye, mint az uniós átlag.

Ezzel együtt természetesen a negatív hatásokat érezzük; nemcsak abban, hogy most nem 4-5 százalékos növekedésekről beszélünk, hanem kisebbekről, hanem az infláció mellett is. Ugyanakkor egy európai folyamatról van szó, ahol a kormány a saját hatáskörében minden intézkedést megtesz az infláció visszaszorítása érdekében, ezeket miniszterelnök úr tételesen ismertette. Ennek figyelembevételével kérem, hogy értékelje a kormányzat intézkedéseit. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti sorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úr válaszát. Viszonválaszra megadom a szót képviselő úrnak egy percben.

GRÉCZY ZSOLT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Jó, hogy említette a foglalkoztatási adatokat. Úgy könnyű jó foglalkoztatási adatokkal előrukkolni, hogyha az öt fő alatti cégeket ebbe nem számolják bele, amelyek itt ezrével mentek tönkre az utóbbi pár évben. Vagy például azokat sem számolják bele, akik elvesztették azt a lehetőségüket, hogy bármiféle munkanélküli-ellátásra jogosultak legyenek. Ezek, ugye, kikerültek a rendszerből.

Említette ön a költségvetést is. Magyarországnak momentán nem nagyon van költségvetése. Most rendeleti úton toldozgatnak-foldozgatnak valami olyan adatsort, amiben egyébként már tavaly nyáron, amikor elfogadták, akkor sem voltak megfelelőek ezek a számok.

(17.30)

Olyan helyzetben béremelésről beszélni, amikor hétszeresére emelkedtek a rezsiárak, amikor elmegy az ember egy közértbe és nem tud 30 ezer forintnál kevesebbet költeni, pedig semmit nem vett ahhoz képest, mint egy évvel ezelőtt, amikor ugyanezt a feléért is meg tudta vásárolni, akkor azt kell hogy mondjam, hogy magyarok millióit sújtja ez a jelenlegi helyzet, és ezért nem az orbáni infláció, nem a háború, hanem kifejezetten Orbán Viktor a hibás. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Viszonválasz illeti meg államtitkár urat. Parancsoljon, öné a szó.

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Nehéz helyzetben vagyok, amikor azt kell valakinek elmondani, hogy ha már a kormányzatnak nem hisz, akkor higgyen az Eurostatnak vagy az Európai Bizottságnak. Tisztelettel kérem képviselő urat, hogy a foglalkoztatási adatok tekintetében tekintse át az Eurostat adatait, nézze meg a módszertant! Minden egyes tagállamnak azonos módszertannal kell beszámolni a foglalkoztatottak számáról. Nem én mondom, az európai uniós szervek és az egyéb nemzetközi szervezetek mondják azt, hogy Magyarországon 2010 után európai szinten az egyik legnagyobb volt a foglalkoztatottak bővülése  egyszer.

A bérstatisztika szintén közös módszertanon alapul, nem én mondom, az Eurostat mondja, hogy Magyarországon az elmúlt években  2020-ban, a gazdasági visszaesés alatt is  reálbér-növekedés volt. És ami az inflációt illeti, én nem hallottam az orbáni infláció kifejezését 2014-ből vagy ’15-ből, amikor érdemi gazdasági növekedés mellett mínusz volt ez a mutató, és nem tudom, hogy Franciaországban macroni inflációról beszélneke vagy Németországban scholzi inflációról beszélnek, ahol 2022-ben mintegy háromszorosa volt az infláció 2021-nek.

Kérem ezért tehát, hogy az értékítéletét ezen nemzetközi adatok ismeretében tegye meg, képviselő úr. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   127   127-134   135      Ülésnap adatai