Készült: 2024.05.08.11:39:47 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

8. ülésnap (2022.06.07.),  162-171. felszólalás
Felszólalás oka Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása
Felszólalás ideje 7:54


Felszólalások:   152-161   162-171   172-173      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Szabó Rebeka, a Párbeszéd képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni az agrárminiszter úrnak: „Mit tesznek azért, hogy a magyar zöldségek és gyümölcsök valóban biztonságosak legyenek?” címmel. A miniszter úr távolléte miatt válaszadásra Farkas Sándor államtitkár urat jogosította fel. Kérdezem képviselő asszonyt, elfogadjae a válaszadó személyét, vagy a minisztertől személyesen kéri a választ.

SZABÓ REBEKA (Párbeszéd): Elfogadom a válaszadó személyét.

ELNÖK: Akkor öné a szó, Szabó Rebeka képviselő asszony.

SZABÓ REBEKA (Párbeszéd): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagy István miniszter úr a Világgazdaságnak nemrég adott interjújában úgy fogalmazott: „Feladatunk a termelés szabályozása, amelynek az a célja, hogy a lánc végén ott legyen a biztonságos élelmiszer megfelelő mennyiségben, minőségben és elérhető áron.” Nos, az Európai Növényvédőszer Akcióhálózat friss tanulmányából, májusban jelent meg, viszont az derül ki, hogy bár az uniós előírások szerint már 2011 óta fokozatosan ki kéne vonni a használatból az 55 legkárosabb növényvédő szert, az elmúlt 10 évben mégis drámaian megnőtt az ezekkel szennyezett gyümölcsök és zöldségek aránya EU-s szinten is és Magyarországon is.

Magyarországon még mindig 50 ilyen, már 11 éve kivonásra ítélt növényvédő szer engedélyezett, és ennek meg is van sajnos a következménye: például a hazánkból származó cseresznyeminták 50 százalékában mutattak ki ilyen káros vegyszermaradványokat, de kiemelkedően magas volt a vegyszermaradvány aránya az itthon termelt fejes salátában, ez 38 százalék volt, és az uborkában, ami 32 százalék volt, szemben az uniós átlaggal, ami jóval kevesebb, csak 16 százalék.

(17.20)

Nagyon fontos megjegyezni, hogy mindezek az adatok a tagországi jelentésekből vannak, ahol a hivatalos adatszolgáltató nálunk a Nébih, tehát ezek tulajdonképpen Nébih-adatok. Ez a jelentés elég gyászos képet ad a zöldségek és a gyümölcsök megbízhatóságáról, és egyébként ez az árak miatt is problémás, mert mint látjuk, ugye, a gyümölcsök és a zöldségek ára már az egekbe szökött, 15-20 százalékos áremelkedésnél tartunk tavalyhoz képest.

Mivel ma van az élelmiszer-biztonság világnapja, ezért különösen fontos, és kérdezném tisztelt államtitkár urat, hogy mi az oka annak, hogy az 55 káros növényvédő szer közül nálunk még mindig 50 van használatban. Mit tervez annak érdekében, hogy a káros növényvédő szereket mielőbb kivonják a termelésből, és hogyan kívánja biztosítani, hogy a fogyasztók elé kerülő zöldségek és gyümölcsök ne tartalmazzanak egyáltalán káros szermaradványokat? Köszönöm. (Taps a Párbeszéd képviselői részéről.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Válaszadásra megadom a szót Farkas Sándor államtitkár úrnak.

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Először is szeretném kérni önt arra, hogy rémhíreket, ijesztgetéseket ebben a Házban ne terjesszen első felszólalásképpen, már csak azért sem (Nacsa Lőrinc: Máshol se!), mert a magyar zöldség és gyümölcs az egyik legegészségesebb, legbiztonságosabban fogyasztható élelmiszer. (Nacsa Lőrinc: Így van!) Hogy most elkezdjünk megint riogatni…  eddig nem volt erre példa az elmúlt években ebben a Házban, de emlékszem, régen önnel mint mezőgazdasági bizottsági taggal együtt voltunk a bizottságban, és akkor is hasonló módon próbált nagyon sok kérdést feltenni.

A kérdéssel nincs is baj, csak úgy gondolom, azzal a hozzáállással van, hogy hogyan tudjuk elriasztani a lakosságot. Ezt kell nekem visszautasítani, és úgy gondolom, határozottan vissza is utasítom. Néhány számmal szeretném bizonyítani a mondandómat azzal szemben, amit gyakorlatilag ön felvetett. Magyarországon az elmúlt szűk egy évben 167 darab feldolgozott termék, bébiétel, takarmány, valamint 2494 darab friss zöldség-, gyümölcs- és gabonaminta növényvédőszermaradék-tartalmának vizsgálatát végezte el a Nébih, és a minták 1 százaléka volt kifogásolható szermaradék szempontjából. Hozzáteszem: az EU átlagában ez 5,1 százalék. Itt csak a különbséget szeretném megemlíteni.

A kérdésben említett úgynevezett helyettesítéssel jelölt hatóanyagok, alternatívák hiányában uniós szinten szintén engedélyeztek szereket, de nincs újabb olyan növényvédő szer, amely ezeket az alternatív anyagokat helyettesíti. Amikor az Unió vagy a kutatók majd eljutnak arra a szintre, hogy új szereket tudnak behozni, akkor mi is kivonjuk ezeket a szereket egyértelműen. De még egyszer szeretném mondani: ma jelentős részben a zöldségkertészetben már majdnem vegyszermentes termesztés folyik. Menjen és nézze meg! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Viszonválaszra adom meg a szót Szabó Rebeka képviselő asszonynak.

SZABÓ REBEKA (Párbeszéd): Tisztelt Államtitkár Úr! Jól hangzik ez a rémhírterjesztés, csak akkor úgy néz ki, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság terjeszt rémhíreket, illetve a Nébih, aki nekik adatokat szolgáltat. Ugyanis ezeket az adatokat nézték át a 2011-től ’19-ig tartó időszakra vonatkozóan, és sajnos ezekben az adatokban bizonyosodott be, hogy az általam említett gyümölcsökben és zöldségekben igenis túl sok vegyszermaradványt találtak.

Miniszter úr, én értem, hogy azt mondja, hogy erre az 55 szerre nem találtak helyettesítő anyagot, de kérdem én, hogy akkor például az ökológiai gazdálkodásban vajon használnake ilyen szereket. Nem hiszem, hogy mind az 55, helyettesítésre kijelölt vegyszert használnák. Akkor lehet, hogy támogatni kéne a kormánynak azt, hogy minél nagyobb mértékben legyen valóban vegyszermentes például az ökológiai gazdálkodás. Mert ez így sajnos nem rémhír. Javaslom, hogy nézzék meg ezt a kiadványt  lehet, hogy a munkatársai önnek még ezt nem mutatták meg , ugyanis benne vannak például olyan gombaölő, hormonrendszert károsító szerek, mint a Fludioxonil, a Tebukonazol, csak hogy konkrétumokat mondjak, amelyeknek a maradványát valóban megtalálták ezekben a gyümölcsökben és zöldségekben.

Azt hiszem, mindannyiunk közös érdeke, hogy valóban biztonságos élelmiszereket fogyasszunk, de az ön válaszában erre semmiféle garanciát nem látok. (Taps a Párbeszéd képviselői részéről.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Viszonválasz illeti meg államtitkár urat.

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Az ökológiai gazdálkodás fejlesztésére is számos intézkedést hoztunk. Ezek közül kiemelném az ökológiai cselekvési tervet, melyben 2022 és ’27 között a közös agrárprogram stratégiai tervével összehangolva adja meg a teendőket.

De hogy mégis vitatkozzak továbbra is önnel, mert szeretném megerősíteni, hogy a magyar zöldség és gyümölcs mennyire egészséges, csak néhány számadatot mondok. Növényvédő szer felhasználása az EU tagállamaiban: Belgiumban 4,5 kilogramm/hektár, Cipruson 9,8 kilogramm/hektár, Hollandiában 5,1 kilogramm/hektár, Máltán 6,5 kilogramm, Németországban 2,7, Olaszországban 3,7, Spanyolországban 3,1 kilogramm/hektár, és majd csak valahol ezután következik Magyarország 1,5 kilogrammal. Azt hiszem, ez önmagáért beszél. Köszönöm. (Taps a kormánypárti oldalon.)




Felszólalások:   152-161   162-171   172-173      Ülésnap adatai