Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Most a KDNP képviselőjének, Nacsa Lőrincnek adom meg a szót. Parancsoljon, képviselő úr!

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A múlt héten lezajlott itt a Házban a 2023-as költségvetés általános vitája. Számos ellenzéki hozzászólást végighallgatva teljesen világos, hogy a baloldal mára egészen elvesztette a kapcsolatát a valósággal, a DK sajtóosztályáról kiadott anyag szerint beszéltek, és megszorításokról harsogtak, miközben ismét minden fontos területre több jut jövőre.

Megszorításról beszélnek, miközben, ha volt Magyarországon egy kormány, amely a válságot megszorítással kezelte, azok pont önök voltak, tisztelt képviselőtársaim. Mit is mondtak akkor? Nem kell félni, nem fog fájni. Önökön meg a milliárdos haverjaikon kívül sajnos senki másra nem volt ez igaz akkoriban, 2008-2009-ben.

Az volt a megszorítás, tisztelt képviselőtársaim, amikor egy gazdasági válságot önök úgy kezeltek, hogy megszüntették a 13. havi nyugdíjat. Gyurcsányék válságkezelés címén minden adót megemeltek, és új adókat vetettek ki; 36 százalék volt az szja felső kulcsa, most 15 százalék egységesen. 16 ezer aktív kórházi ágyat szüntettek meg önök, és 600 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből, és még fizetőssé is akarták tenni. 12 százalékos munkanélküliség volt, százezreket hagytak az út szélén vagy megalázó segélyeken. Az volt ám a gyurcsányi tőről metszett megszorítás, amikor majdnem minden családtámogatást elvettek a magyar családoktól. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Szégyen!) Abban a helyzetben mi volt az önök politikája? Leépítették a honvédséget, és tizenöt alkalommal emelték az energiaárakat, így végeredményben a magyar családok fizették Európa legmagasabb rezsiárait. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Szégyen!) Csak pár példa az önök embereket sanyargató igazi megszorító politikájából. A 2023-as költségvetésben ilyen tételek nincsenek, tisztelt képviselőtársaim, azért nincsenek, mert nem önök kormányoznak. Nincs benne megszorítás, mert hála istennek, a magyar emberek 12 évvel ezelőtt kitörölhették a szótárukból ezt a szót.

Látni kell, hogy az egész világon, Európában és hazánkban is nehéz a helyzet: elhúzódó háború, elhibázott brüsszeli szankciós politika, Covid-járvány utóhatásai és készülődő gazdasági válság. Ezért nekünk most a legfontosabb feladatunk Magyarország békéjének és biztonságának megőrzése, valamint az ország energiaellátásának biztosítása és a rezsicsökkentés védelme. Ezért feszes és fegyelmezett költségvetésre van szükség, de amíg önök mindenkin spóroltak, csak saját magukon és haverjaikon nem, addig a 2023-as költségvetésben nem megszorítás található, hanem rezsivédelem, haderőfejlesztés, a családok támogatása és a foglalkoztatottság megőrzése.

Nézzük részleteiben! A következő évben is megmarad a 13. havi nyugdíj, és az infláció mértékével megegyezően emelkednek majd a nyugdíjak. A családi adórendszer adókedvezményei, a legalább négy gyermeket nevelő nők és a 25 év alatti fiatalok személyijövedelemadó-mentessége továbbra is hozzájárul a családok vásárlóerejének fenntartásához. A családtámogatásokat nem szűkítjük, hanem a lejáró támogatásokat is meghosszabbítottuk. A családpolitikai kiadások összege az idei évhez képest jövőre 450 milliárd forinttal növekszik 3225 milliárd forintra. Ez közel három és félszer annyi, mint az utolsó rossz emlékű baloldali költségvetésben.

Több jut biztonságra is. Nem lehet elégszer hangsúlyozni ennek a fontosságát háborús időkben. Ezért a 2023-as költségvetés egyik kiemelt terepe a haderőfejlesztés és a biztonság. A területre egy év alatt több mint 50 százalékkal, 460 milliárd forinttal több forrás jut. A honvédelmi kiadások 2010-hez viszonyítva több mint hatszorosára nőnek. Így a NATO-célkitűzések is teljesülhetnek jövőre.

Több jut egészségügyre is, hiszen jövőre mintegy 2670 milliárd fog rendelkezésre állni. Ez több mint 1470 milliárd forinttal magasabb összeg, mint a baloldali kormány által benyújtott utolsó, 2010-es költségvetésben.

Növekednek az oktatási kiadások is, folytatódnak a megígért béremelési programok, és többet fordítunk gyermekétkeztetésre, mindenkinek ingyenes a tankönyv, és haladnak tovább a fontos nemzetpolitikai és egyházi programok is, mert a közösségépítésre és a hitéletre a Fidesz-KDNP-kormány alatt mindig jutni fog forrás.

Ez tehát az a költségvetés, amiről önök valótlanságokat állítanak, amit önök támadnak. Érthető, hiszen önök a megszorításokat kedvelik, önök mindig csak elvettek a családoktól és a bérből és fizetésből élőktől. Ezzel szemben a Fidesz-KDNP továbbra is fenntartja a rezsicsökkentést, fejleszti a hadsereget, segíti és támogatja a magyar családokat, valamint megőrzi a magas foglalkoztatottságot. Önök pedig folytassák csak a valóságtagadást, addig mi dolgozunk az emberekért, Magyarországért. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.  Vajda Zoltán tapsol.)

ELNÖK: Képviselőtársaimnak javaslom, a házbizottsági ülésen vessék fel, hogy a következő költségvetési vitát meghosszabbított időkeretben tárgyaljuk, akkor talán abba belefér az összes ilyen felszólalás. (Derültség az ellenzék soraiban.) Államtitkár úré a szó. Parancsoljon!

MENCZER TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, önnek igaza van akkor, amikor arra utal, hogy a háború és a brüsszeli szankciók miatt Európa nagyon nehéz helyzetben van, itt vannak a gazdasági kihívások, itt van az infláció, itt vannak az elszabaduló energiaárak, és egy ilyen helyzetben világos, helyes és indokolt, ha a következő költségvetés a honvédelem és a rezsivédelem költségvetése. Különösen, ha figyelembe vesszük azt, hogy a magyar emberek április 3-án hoztak egy világos döntést. Ugye, április 3-a előtt két út állt a magyar emberek és az ország előtt, és ők világos döntést hoztak: háború és béke kérdésében a békét, a kormányt és a kormánypártokat választották és így az ország biztonságát, és a rezsicsökkentési és a gazdasági kérdésekben szintén a kormányt és a kormánypártokat támogatták, igent mondtak a rezsicsökkentésre, és nemet mondtak a rezsicsökkentés eltörlésére, amely baloldali szándék volt.

Tehát háború van, tisztelt Ház, a szomszédságunkban, és ha már költségvetésről beszélt a képviselő úr, ilyen helyzetben nyilvánvalóan alapvető feltétel minden cél teljesülésénél az ország energiabiztonságának és energiaellátásának szavatolása. Ugye, nekünk, mármint a magyar kormánynak világos volt az álláspontunk: történelmi tapasztalatok okán nem nagyon hiszünk a szankciós politikában, de támogattuk az uniós szankciós intézkedéseket az egység fenntartása miatt. De világossá tettük, hogy energetikai kérdésekben nem engedünk, ezek vörös vonalat jelentenek számunkra. Mégis, előbb eljutott Brüsszel az olajkérdésig és aztán a gáz szankcionálásáig, legalábbis ennek a felvetéséig is. Ugye, emlékezhetünk arra, hogy az olaj vonatkozásában sikerült elérnünk azt, hogy a csővezetékes szállítás kivételt képez, így Magyarország energiaellátása és a benzinárstop továbbra is biztosított, ezt megvédtük. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy Horvátországban is bevezettek üzemanyagárstopot autópályán kívül, tehát autópályán nincs ilyen. Autópályán kívül az ársapkás üzemanyagár 700 forintnak megfelelő literenként. Ez az az üzemanyagstoppal korlátozott ár. Jelenleg Európában Magyarországon lehet a legolcsóbban üzemanyaghoz jutni, és ez komoly tízezer forintokat jelent a családoknak havonta, illetőleg tankolásonként.

(14.30)

Ezt követően igazuk volt mindazoknak, így a magyar miniszterelnöknek első helyen, akik azt mondták, hogy azért veszélyes az energetika szankcionálása, mert el fogunk jutni a gázig. Így is történt, most már a gázszállítás szankcionálása van az asztalon.

Szeretnék Németországról szólni néhány szót, mégiscsak Európa legnagyobb és legerősebb gazdaságáról beszélünk. Németországban Robert Habeck gazdasági és klímavédelmi miniszter a múlt héten, konkrétan június 23-án bejelentette a gázvészhelyzeti terv riasztási fokozatának kihirdetését, az úgynevezett Alarmstufét, a lépés a gázellátásban bekövetkezett zavarok és a feszült gázpiaci helyzet miatt vált szükségessé. Mondják ezt Németországban. A német gazdasági miniszter azt mondta: gázválságban vagyunk, ha még nem is érezzük. Mondom még egyszer, a német gazdasági miniszter azt nyilatkozta: gázválságban vagyunk, ha még nem is érezzük. Lindner német pénzügyminiszter azt mondta: az energiaárak erőteljes emelkedése, az ellátási lánc problémái és az infláció miatt nagyon súlyos gazdasági válságra kell számítani, néhány héten, hónapon belül Németországban nagyon aggasztó helyzet és három-négy, talán öt évig tartó hiány alakulhat ki. Ezt mondták tehát a német vezetők, tisztelt hölgyeim és uraim. És akkor még a teljesség igénye nélkül a belga miniszterelnök: ha nyáron nem készülünk közösen a télre, akkor nagy a veszélye annak, hogy ezen a télen komoly problémákkal kell szembenéznünk. És akkor még azt is hadd hozzam ide, hogy Bécsben a távhőszolgáltató az ősszel 92 százalékkal fogja a tarifáját emelni, mert azt mondta, hogy nincs más választása.

És akkor zárásként vissza Németországhoz, ahol a német városok és önkormányzatok szövetsége azt javasolja, hogy 18 fok is elegendő a lakásokban. Tehát ez a javaslat, és ez nagyon összecseng a timmermansi javaslattal: nem kell annyit fürdeni és nem kell annyit mosni; és a Márki-Zay Péter által hangoztatott javaslattal: „az olcsó energia, a rezsicsökkentés is egyébként túlfogyasztáshoz vezet, nem akarjuk megállítani a világpiaci árakat a határon, érezni kell az energiaár növekedését”  mondta a baloldal miniszterelnök-jelöltje. Ezzel szemben a kormány mindent megtesz az energiaellátás biztonságáért is, illetőleg a rezsicsökkentés megvédéséért is. The winter is coming, mondják abban az ismert sorozatban: kánikulában könnyű fűtésről beszélni, télen nehezebb lesz. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   25-28   29-32   33-36      Ülésnap adatai