Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Képviselő úrnak mondom, hogy pontosan tudja, hogy egyperces viszonválaszra van lehetősége. (Csárdi Antal: Elnézést kérek!) A határozathozatalra pedig a holnapi ülésnapunkon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Bartos Mónika és Németh Szilárd, a Fidesz képviselői, interpellációt nyújtottak be az igazságügyi miniszter asszonyhoz: „Brüsszel a fokozódó migrációs agresszió ellenére továbbra is a bevándorlók betelepítésén és kötelező szétosztásán munkálkodik?” címmel. Németh Szilárd képviselő urat illeti a szó.

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Kedves Miniszter Asszony! A pandémia, az ukrajnai háború és az energiaválság egy kissé háttérbe szorított egy nagyon fontos biztonsági kihívást: a déli határainkat érintő  ez egyben egyébként schengeni határ is  óriási, egyre fokozódó és egyre agresszívabb migrációs kockázatról, migrációs nyomásról beszélek.

Magyarország Kormánya az elmúlt hét évben határozott intézkedésekkel lépett fel a hazánkra és egész Európára, azon belül is a tagállamok társadalmi berendezkedésére, polgári lakosságának biztonságára, kultúrájának megóvására komoly veszélyt jelentő migrációval szemben. Ezt az észszerű hozzáállást előbb-utóbb több, Magyarországot a védelmi intézkedései miatt korábban kritikával illető tagállam ma már igazoltnak és helyesnek gondolja.

Napjainkban, amikor a szomszédos Ukrajna területén háború zajlik, ahonnan már több mint 750 ezer menekültet fogadtunk be, jól láthatóvá vált, hogy Magyarország különbséget tesz a menekültek és a migránsok között. Minden ukrán menekültnek védelmet, ellátást, munka- és tanulási lehetőséget biztosítunk, segítjük őket, hisz a szomszédunkról, sőt kárpátaljai magyar testvéreinkről van szó.

Ugyanezt az ellátást nem tudjuk viszont biztosítani azoknak, akik nem közvetlen fenyegetés vagy üldözés elől menekülnek, hanem elsősorban a jobb életkörülményeket keresik. Az elmúlt majd’ egy évtizedben bebizonyosodott, hogy a harmadik országbeli migránsok egyre jelentősebb lélekszámú, integrálódásra képtelen, a közbiztonságot fenyegető diaszpórákat, úgynevezett no-go zónákat hoztak létre a legtöbb nyugat-európai és északi uniós tagállamban.

Magyarország déli határszakaszán is egyre több az erőszakos cselekmény, a fegyveres, maszkos illegális migránsok létrákkal próbálnak átjutni a magyar határkerítésen. Az utóbbi időben rendszeresen támadják, fenyegetik a határt védő rendőröket és honvédeket, és nem akarják, hogy róluk biztonsági felvételek készüljenek. Az illegális bevándorlók egyre durvább módszereket vetettek be, lövéseket adtak le, köveket, téglákat, fejszét, kalapácsot hajigáltak a rendőrök felé. Vajon Brüsszel, ahogy eddig is, úgy ezután is csak karba tett kézzel várja, hogy a probléma magától megoldódjon, vagy elképzelhető, hogy tesznek is valamit a helyzet kezelése érdekében?

Tisztelettel kérdezem, kedves miniszter asszony: Brüsszel a fokozódó migrációs agresszió ellenére továbbra is a bevándorlók betelepítésén és a kötelező kvótán munkálkodik? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, Németh Szilárd képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Varga Judit miniszter asszonynak.

DR. VARGA JUDIT igazságügyi miniszter: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ön is kifejtette, hogy a veszélyek és a bizonytalanságok korát éljük, és a szomszédunkban dúló háború, illetve az általa okozott gazdasági válság és a háborús infláció ma a magyar emberek anyagi biztonságát is veszélyezteti, és tudjuk, az elmúlt napok eseményeiből azt látjuk, hogy az elkövetkező időszakban nem fog enyhülni ez a konfliktus. Éppen ezért a magyar kormány legfontosabb, legkiemeltebb feladata a kezdetek óta az, hogy kimaradjunk ebből a háborúból, és meg tudjuk védeni Magyarország békéjét, biztonságát, meg tudjuk védeni a családjainkat, és azt, hogy ennek a háborúnak az árát ne a magyar emberek fizessék meg.

És mindezek mellett nem szabad arról sem megfeledkeznünk, hogy miközben Ukrajnával szomszédos tagállamként Magyarország mindent megtesz a háború elől menekülők ellátása és védelme érdekében, a déli határait folyamatosan védenie kell. Tudjuk az adatokat: az idei évben a magyar hatóságok június 12-ével bezárólag már több mint 92 ezer illegális határátlépést akadályoztak meg, az érintett személyek 93 százalékát közvetlenül a magyar határ közelében fogták el.

Tudjuk, hogy az Európa irányába tartó migrációs mozgások nem enyhülnek, éppen ellenkezőleg, a duplájára nőttek a tavalyi év azonos időszakához képest. Mindez annak is köszönhető, hogy ezt a háború teremtette helyzetet az embercsempészek, az illegális bevándorlók kihasználják, és abban reménykednek, hogy az ukrán menekültválság miatt leterhelt hatóságok majd nem veszik őket észre, ahogyan észrevétlenül bejutnak a schengeni térségbe. Ráadásul azt látjuk, hogy a számok növekedésével egyenes arányban áll a viselkedés módja is, hiszen egyre agresszívebbek ezek a betörési kísérletek. Tudjuk, hogy már több mint kétszázszor támadtak határvédőkre a déli határon, 28 rendőrnek is okoztak már sérülést.

De látjuk, hogy ennek az egész válságnak az előszele már a 2015-ös migrációs válság volt. Magyarország már akkor, elsőként az Európai Unióban, a külső határok védelmére szólított fel; ezt később egy fizikai határzár építésével is megerősítette, habár azt akkoriban  én ezt magam is tapasztaltam a saját bőrömön, hiszen akkor Brüsszelben dolgoztam  egy iszonyatos nemzetközi kritikai cunamiáradat kísérte. Ma már több ország, például Belgium és Németország is elismeri azt, hogy ez a határzár segít nemcsak Magyarország, hanem az egész schengeni térség és az egész Európai Unió biztonságának a védelmében.

Mégis, ennek ellenére látjuk azt, hogy több kötelezettségszegési eljárás is folyamatban van még a magyar határzárral és a jogi határzárral összefüggésben; és azt is látjuk, hogy egy olyan migrációs csomag fekszik a brüsszeli tárgyalóasztalon, amely továbbra sem tett le arról, hogy a migrációt pozitív ellenségként beállítva egyfajta meghívólevelet küldjön a világ többi tája felé.

És hiába keresztelgetik át a kvótát a különböző javaslatokban, attól az a nap végén még nagyon gyorsan ki tud bújni ebből az álságos köntösből, és hirtelen kötelező kvótává tud változni, éppen ezért nagyon fontos, hogy egyben tartsuk ezt a migrációs csomagot, és folyamatosan felhívjuk a partnereink figyelmét arra, hogy megváltozott a világ. Látjuk, hogy már tavaly augusztusban több ország pénzt kért az Európai Bizottságtól, hogy kerítést építhessen, miközben ellenünk pedig folyamatban vannak kötelezettségszegési eljárások, éppen a fizikai határzár miatt.

Úgyhogy biztosíthatom képviselő urat afelől, hogy a magyar kormány kitartóan fogja védeni ezt a határozott álláspontot, amellyel elutasítunk mindenféle kötelező kvótát, és hiába bármiféle ügyeskedés, nem fogjuk hagyni, hogy a kvóta akár a hátsó ajtón is visszakússzon az európai migrációs csomagba. Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Varga Judit miniszter asszony. Megkérdezem Németh Szilárd képviselő urat, elfogadjae a választ.

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, miniszter asszony. Teljes mértékben egyetértek önnel, és a Fidesz-KDNP támogatásáról biztosítom a magyar kormányt abban a kettős védelemben, amelyik az országunk biztonságát és szuverenitását védi, mert egyrészt délkeletről, délről, ahogy említettem, a schengeni határon óriási a fizikai nyomás; megszervezett akciókról van szó. Ebben az időszakban, ebben a fél évben, amit ön is említett, 319 embercsempészfőnököt fogtunk el, most 715-nél tartunk már. Tehát jól látható egy szervezett, agresszív nyomás.

De egy még agresszívebb, még szervezettebb nyomás van, az pedig északnyugatról, ahogy ön említette, a kvóta erőltetése, a Soros-terv végrehajtása. Mind a kettő ellen küzdenünk kell, és ebben a támogatásomról, illetve a támogatásunkról biztosítjuk a magyar kormányt. A válaszát pedig nagy tisztelettel elfogadom. Köszönöm szépen.

Felszólalások:   82-89   90-95   96-101      Ülésnap adatai