Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Ház! A napirend előtti hozzászólások sorában utolsóként Bánki Erik fideszes képviselőnek adom meg a szót. Parancsoljon, képviselő úr!

BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Háborús infláció van, amely csak akkor fog megszűnni, ha béke lesz, ezért nem a háború támogatásával, hanem a békekötéssel lehet a legeredményesebben fellépni az infláció ellen.

A háború gazdasági hatásaként nemcsak Európát, hanem az egész világot érinti a kiugró infláció, drasztikusan emelkedtek az energiaárak, és minden egyes termék ára nőtt, részben a brüsszeli szankciók eredményeként is. A kormány legfontosabb célja ebben a helyzetben, hogy Magyarország maradjon ki a háborúból, és ne a magyar emberek fizessék meg a háború árát.

Most a legfontosabb feladat Magyarország békéjének és biztonságának a megőrzése, valamint az ország energiaellátásának a biztosítása, a rezsicsökkentés védelme. A kormány a rezsicsökkentés megvédésével és az árstopokkal elérte azt, hogy 5-6 százalékkal alacsonyabb az infláció ma Magyarország, mint Európában. Nézzünk néhány országot, tisztelt képviselőtársaim! Észtországban 20 százalék fölötti az infláció mértéke, Litvánia is a 18,5 százalékos inflációval küzd, de még Csehország is 15 százalék fölötti inflációval kénytelen szembenézni. Elmondhatjuk azt, hogy Közép-Kelet-Európában Magyarországon a legalacsonyabb az infláció mértéke. Ez többek között annak köszönhető, hogy a kormány még a legelején bevezette a benzinárstopot, majd az élelmiszerárstopot. Azt gondolom tehát, valamennyiünk kötelessége, hogy támogassuk abban a kormányt, hogy a benzinárstop október 1-jéig, a hitelmoratórium, a kamatstop pedig de-cember 31-éig meghosszabbításra kerüljön. Elkötelezettek vagyunk abban, hogy továbbra is megvédjük a magyar embereket, ezen keresztül megvédjük a magyar gazdaságot és eddig elért eredményeinket.

A kormány azon döntéseit, melyek a családok védelmét biztosítják, a baloldal mindvégig támadta. Arra kérjük önöket, változtassanak ezen az álláspontjukon, és végre álljanak a magyar emberek mellé, és védjük meg közösen azt, amit eddig sikerült elérnünk.

Álláspontunk továbbra is az, hogy az Európai Unió egysége ugyan fontos, de csak olyan döntéseket és szankciókat támogatunk, amelyek nem fájnak jobban Magyarországnak és Európának, mint annak, akit szankcionálni akarnak. A brüsszeli szankciók sajnos hozzájárulnak ahhoz, hogy az infláció ilyen rekordmagasságú legyen, a gázembargó tervezett bevezetése pedig gyakorlatilag egész Európát csődbe rántaná. Láthatjuk már most azt, hogy az orosz gázszállítások akadozása, kimaradása milyen ellátási problémákat jelent, és milyen áremelkedéshez vezetett az elmúlt napok során.

A másik probléma, amivel szembe kell néznünk, ez a globális minimumadó bevezetésének a kérdése. Magyarországot egyértelműen hátrányosan érintené ez a döntés, hiszen ma az átlagos adóterhelés a vállalatok számára Magyarországon 7,5 százalék. Ez egy igen alacsony szint, de ne gondoljuk azt, hogy egyébként ez világgazdasági szinten unikum és különleges szint lenne, az Amerikai Egyesült Államokban ugyanígy 7,5 százalék ma a vállalatok általános adóterhelése, hiszen ott is olyan egyedi kedvezményeket alkalmaz a kormány, ami az amerikai gazdaság versenyképességének a fenntartása szempontjából kiemelkedő jelentőségű.

(14.30)

Azt gondolom tehát, hogy nekünk sem lehet más érdekünk, mint az, hogy azt a versenyképességi előnyünket, amely ahhoz vezetett, hogy Magyarországon egymillió új munkahelyet tudjunk teremteni az elmúlt tíz évben, és az elmúlt öt évben Csehországgal együtt a legnagyobb működőtőke-beáramlást tudjuk realizálni, ezt megtartsuk, és ehhez igenis versenyképes adórendszerre van szükségünk. Nem tehetjük meg azt, hogy egy olyan kezdeményezésnek, amelyet egyébként az OECD-tagállamok indítottak az óriás technológiai vállalatok ellen, amelyek egyértelműen kikerülik az adózás mindenféle kötelezettségét, ennek a feketelevesét mi, magyarok vagy éppen az európai gazdaság igya meg.

Ugyanis az történt, hogy menet közben az óriás technológiai cégek adóztatására indult kezdeményezés, amely globális minimumadó elsősorban ezeknek a vállalatoknak az adóztatására és az adóelkerülésük kiküszöbölésére vonatkozott, ez az úgynevezett első pillére annak a rendszernek, amely az OECD kezdeményezésére kidolgozásra került, ennek a második pillére lett volna az az elképzelés, amelyet az Európai Bizottság indított az összes céget érintő globális minimumadó 15 százalékos szintjének a kidolgozására.

Ma ott tartunk, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy az amerikai lobbi hatására a technológiai óriásvállalatok kibújnak az adóztatás feladata alól, hiszen az OECD már elismerte azt, hogy 2023. január 1-jén nem fogja tudni elindítani az új egységes adórendszert. Tehát ’24-re, egy évvel már eltolták, miközben az Európai Bizottság át akarja verni az, hogy Magyarország, beleértve az európai uniós tagállamok is az egységes minimumadó mellett döntsenek. Ebben a helyzetben ez a döntés nem szolgálja Magyarország érdekeit, ezért azt gondoljuk, hogy ennek a támogatása felelőtlenség. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Ismét Tállai András államtitkár úrnak adom meg a szót.

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Igen, nagyon fontos az, hogy megértsük, hogy mi is történik a globális minimumadó bevezetése során, hogyan létezik az, hogy az OECD 2021. októberi nyilatkozatát, amit Magyarország támogatott, azt ma már nem tudjuk támogatni.

Mi is történt ez idő alatt? Az történt, ahogy Bánki Erik képviselő úr is utalt rá, hogy az a bizonyos egyes pillér, ami a kiugró profittal rendelkező nagyvállalatok igazságos adóztatására irányulna, és arra irányulna, hogy bizonyos nagyvállalatok abban az országban is adózzanak, ahol egyébként a fogyasztás történik, ez bizony  magyarul az egyes pillér  kikerült a javaslatból és lényegében elfelejtődött. Pedig a Facebook, a Google cégek megadóztatását az egyes pillér biztosította volna.

Ehelyett mi történt? Előrukkolt az úgynevezett kettes pillér. A kettes pillérnek az a lényege, hogy minden vállalatot megadóztat árbevételtől függően. Minden vállalatot. Itt nem számít, hogy milyen tevékenységet, nem számít, hogy hol végez. Minden vállalatot megadóztat 15 százalékkal, így a Magyarországon működő cégekre, miután ez alatt van a társasági adó mértéke, jelentős adóterhet jelentene. Azt is jelentené, hogy a versenyképességben elért eredményeinket ennek elfogadása egy csapásra tönkretenné, és hátrányt jelentene, nem pedig előnyt. Ennek az elfogadása Magyarország számára versenyképességi hátrányt jelentene.

De egyébként az egész Európai Unió számára azt jelentené. Istenigazából teljesen érthetetlen és felfoghatatlan, olyan, mintha az Európai Unió lábon lőné magát, majd miután lábon lőtte magát ennek a rendszernek a bevezetésével, akkor indulna a futóverseny  idézőjelben  Amerikával és Kínával, és mi, az Európai Unió tagjaként úgy versenyeznénk, hogy jelentős versenyhátrányban vagyunk, amiatt, hogy lábon lőttük magunkat.

De miért is van ez, hogy Amerika azt várja el, hogy a globális minimumadót az Európai Unió vezesse be, és miután az Európai Unió bevezette, akkor majd talán Amerika is elfogadja ezt? Úgy fogadja el Amerika, hogy a szenátus tíz éve nem tud elfogadni egy adóegyezmény-módosítást. Ennek a szenátusnak kell majd a globális minimumadót elfogadni majd azután, miután az Európai Unió egységesen megszavazta, az Európai Unió már így adózik. Ez azt jelenti, hogy az amerikai vállalatok nem fognak abban gondolkodni, hogy Európában alapítsanak céget, és Európában folytassák a tevékenységüket. Ez ennek a célja. Ez nemcsak az Európai Uniót, ahogy mondtam, hanem Magyarországot is különösen hátrányosan érinti.

Mi, magyarok részt veszünk ennek a második pillérnek a bevezetésében, a minimumadó bevezetésében, a szakmai munkában részt veszünk, de egyrészt ezt túl korainak tartjuk, kidolgozatlannak tartjuk, nem beszélve arról, hogy a háborúval szembeni harcunk során, amelynek súlyos gazdasági következményei vannak, nem ez a legfontosabb, hogy Európa országait, az Európában működő gazdálkodókat, gazdasági szervezeteket megterheljük egy újabb egységes minimumadóval.

Ezért Magyarország, a magyar pénzügyminiszter az Ecofin-ülésen nem támogatta a globális minimumadó bevezetését, de annak részleteinek kidolgozásában természetesen az országunk továbbra is részt vesz. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A napirend előtti felszólalások végére értünk. Felkérem Hiszékeny Dezső jegyző urat, hogy ismertesse a további napirenden kívüli felszólalókat.

HISZÉKENY DEZSŐ jegyző: Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett: Tuzson Bence, Fidesz; Keresztes László Lóránt, LMP; Varju László, DK; Hegedüs Andrea, DK; Bencze János, Jobbik.

A holnapi napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett: Kanász-Nagy Máté, LMP; Berki Sándor, Párbeszéd; Toroczkai László, Mi Hazánk; Hiszékeny Dezső, MSZP; Bedő Dávid, Momentum; Z. Kárpát Dániel, Jobbik; Varga Zoltán, DK; Szászfalvi László, KDNP; Dunai Mónika, Fidesz.

A holnapi napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett: Keresztes László Lóránt, LMP; Z. Kárpát Dániel, Jobbik; Varju László, DK.

A szerdai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett: Varju László, DK.

A csütörtöki napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett: Keresztes László Lóránt, LMP; Varju László, DK.

A pénteki napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett: Z. Kárpát Dániel, Jobbik; Végh Noémi, Jobbik; Varju László, DK.

Felszólalások:   33-36   37-42   43      Ülésnap adatai