Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Vargha Tamás államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a mai ülésnapon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentés vitája.

(15.10)

A kormány-előterjesztés T/5661. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Megkérdezem az előterjesztőt, kíváne most felszólalni. (Dr. Répássy Róbert: Igen.) Répássy Róbert igazságügyi minisztériumi államtitkár jelzi, hogy igen. Öné a szó 15 perces időkeretben.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Alaptörvény 51. cikke egyértelműen megállapítja, idézem: „A Kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény  különösen elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség  esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdethet ki.”  eddig az Alaptörvény-idézet. Az Alaptörvény szerinti lehetőség egyben felelősség is: a kormány felelős azért, hogy a különleges helyzetek fennállása esetén az ország biztonságát szavatolja, a különleges helyzetek következményeit kezelje.

Sajnos továbbra is a veszélyek korát éljük, Magyarország közvetlen szomszédjában, Ukrajna területén még mindig háború dúl, amelynek senki sem látja a végét. A kormány célja ebben a rendkívül nehéz helyzetben töretlenül az, hogy megőrizze Magyarország és a magyar családok fizikai és anyagi biztonságát, valamint oltalmat nyújtson az Ukrajnából menekülőknek. Éppen ezért az elmúlt bő másfél év során a kormány több olyan intézkedést hozott, amelyek szükségesnek mutatkoztak a világgazdaságot és ennek eredményeképpen a magyar gazdaságot is sújtó gazdasági válság kezelése érdekében.

Szeretném kiemelni, hogy a különleges jogrend fenntartása egy speciális eszköz a kormány kezében, annak a biztosítéka, hogy a kormány bármely váratlan esetben továbbra is hatékonyan és gyorsan fel tudjon lépni a veszélyhelyzetet kiváltó események kezelése és elhárítása érdekében.

Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy felidézzem: a most tárgyalt T/5661. számú törvényjavaslatot a kormány október 18-án nyújtotta be, miután október 5e és 13-a között lefolytatta a javaslat társadalmi egyeztetését. A javaslat általános vitájában kizárólag politikai természetű észrevételek hangzottak el, módosító javaslatot sem az országgyűlési képviselők, sem pedig a javaslatot tárgyaló Igazságügyi Bizottság nem terjesztett elő. A 2023. október 30-ai vitán, sőt a részletes vita során hozzászólás sem hangzott el.

Álláspontom szerint az országgyűlési vita során nem hangzott el olyan érv, amely kétségbe vonta volna a különleges jogrend fenntartásának szükségességét, ezért tisztelettel kérem önöket, hogy támogassák a tárgyalt törvényjavaslatot, és kétharmados többséggel, az Alaptörvény 51. cikkének (4) bekezdése szerint biztosítsák annak lehetőségét, hogy a veszélyhelyzet időtartamát a kormány meghosszabbíthassa. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tájékoztatom, hogy a vitában történő további hozzászólásra és a zárszó elmondására 11 perc 55 másodperc áll majd rendelkezésére.

Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Igazságügyi Bizottság nem állított előadót. Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben  ez a kijelzőn olvasható. A vita során kétperces hozzászólásra nincsen lehetőség. Elsőként megadom a szót Novák Előd képviselő úrnak, a Mi Hazánk képviselőjének.

NOVÁK ELŐD (Mi Hazánk): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársak! Az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága zöld utat adott a Covid-diktatúra által bevezetett veszélyhelyzet újabb meghosszabbításához, most a háborúra hivatkozással 2024. május 23-áig tolják ki; ezzel gyakorlatilag több mint négy évet élünk folyamatosan valamilyen különleges jogrendben, amiben a kormánynak olyan speciális rendeletalkotási lehetősége van, amivel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet.

2022-ben 267 darab olyan kormányrendelet született, amelyet a veszélyhelyzetre hivatkozva alkottak meg. Ez azért elképesztően nagy szám, az összes jogszabály mintegy 20 százaléka  tulajdonképpen visszaélés a joggal. A rendeletalkotásnak ugyanis kisebb a nyilvánossága, gyorsabb is, mint a szigorúbb jogalkotási eljárási szabályokhoz kötött törvényalkotás, például nincs nyilvános vita, tehát a kényes ügyeket gyorsan le lehet zavarni.

A háborús veszélyhelyzet gyakorlatilag egy politikai trükk, a hatalommal visszaélés eszköze; nem a magyar nép érdekeit szolgálja, hanem például az oligarchákét. Nem a veszélyhelyzet újabb és újabb meghosszabbítására volna szükség, hanem például az inflációt és annak káros hatásait kezelő kormányzati gazdaságpolitikára.

A Covid-diktatúra után újabb apropót talált a kormány, hogy különleges jogrendben, korlátozások közt tarthassa az embereket. A háborús veszélyhelyzet kihirdetése és meghosszabbítása fegyveres készülődést jelent, diplomáciailag is rossz üzenete van, ezért sem támogatja azt a Mi Hazánk Mozgalom; inkább például a külföldi NATO-harccsoportokat Magyarországra beengedő kormányhatározatot kellene visszavonni, mert hazánk katonai felvonulási területté tétele okoz igazi veszélyhelyzetet hazánkra nézve, illetve Izrael terrorjának magyar támogatása.

A Mi Hazánk Mozgalom nem támogatja az új világrendet, a szabadságjogaink korlátozását, az egymást váltó, de folyamatos rendkívüli jogrendeket, a Covid-diktatúrát és más Covid-típusú lezárásokat, korlátozásokat és kötelezéseket sem, mint amilyen kormányzati túlkapás volt például a munkahely elvételével való zsarolás az oltások ügyében államilag a pedagógusok, az egészségügyi alkalmazottak és legfőképp a honvédek körében. A háborús veszélyhelyzet egy politikai trükk tehát, hiszen ha a kormány szerint valóban háborús veszély van Magyarországon, akkor mi a fenét keresnek a magyar honvédek a világ távoli részein, például Irakban vagy ezután majd Csádban is?

Hazánk számára egyébként a legnagyobb biztonsági kihívást épp hogy Ukrajna, a soviniszta Ukrajna jelenti 2014-2015 óta mindenképp, hiszen az elmúlt évek során egyre inkább korlátozta a kárpátaljai magyar nemzetrész jogait, elnyomta és megfélemlítette a magyar közösséget. Az elmúlt években az ukránok részéről számos verbális fenyegetés érte Magyarországot, sőt két éve Magyarországot Ukrajna második számú ellenségeként deklarálták. Fennáll most a veszély, hogy Ukrajna fennmaradása esetén a Nyugat által felfegyverzett ukrán haderő a kárpátaljai magyarságon, sőt akár egyenesen Magyarországon vesz elégtételt a háborús kudarc miatt. Sajnos a magyar fegyveres erők gyengesége könnyű célponttá teszi hazánkat, és az is felettébb kétséges, hogy szövetségeseink segítenének-e. Ezért kellene a Mi Hazánk Mozgalom szerint, hogy inkább itthon állomásozzanak és gyakorlatozzanak a honvédjeink az izraeli határ, Irak vagy éppen Csád helyett.

Nem kellene beavatkozzunk, állást foglaljunk egyik háborúban sem. Nem kellene kiállnunk Ukrajna területi integritása mellett. Nem kellene diplomáciailag támogatnunk Izraelt sem a palesztinok elleni háborúban. De a háborús őrület sajnos magával ragadta a magyar kormányt is, pedig történelmi hiba provokálni az oroszokat például a NATO-bővítéssel, amit itt nagykoalíciósan már megszavaztak Finnország esetében, és amire készülnek ismét Svédország tekintetében is; hiba volna a háborús veszélyhelyzet fenntartása is, és ezzel provokálni tovább az oroszokat egyfajta katonai készülődéssel, amit egy ilyen háborús veszélyhelyzet kihirdetése, illetve fenntartása is jelent.

Tisztelt Országgyűlés! Az új világrend kiszolgálása helyett és a háború kiszélesítése helyett a függetlenségünk, semlegességünk, ezáltal a béke előmozdítására volna inkább szükség a Mi Hazánk Mozgalom szerint. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megkérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy a fennmaradt időkeretekben kíváne még valaki a felszólalás lehetőségével élni. (Senki nem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, ezért a vitát lezárom.

(15.20)

Megkérdezem az előterjesztőt, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra a fennmaradt időkeretében. (Dr. Répássy Róbert jelzésére:) Öné a szó, Répássy Róbert államtitkár úr.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Nem szeretném a vita kereteit olyan mértékben kitágítani, mint ahogyan Novák Előd képviselő úr azt megtette. Tehát úgy gondolom, hogy nem ennek a vitának a keretei között kell megbeszélnünk Magyarország külpolitikáját, vagy akár a világ eseményeiről, a világpolitikáról alkotott véleményünket nem most kellene kicserélni. Ezért én szeretném azt leszögezni, hogy a Novák Előd képviselő úr által elmondottak is alátámasztják, hogy a veszélyek korát éljük, igen veszélyes időszak az, amiben most élünk. Erre a megoldás ez a bizonyos veszélyhelyzet kihirdetése, amire az Alaptörvény lehetőséget ad.

Szemben tehát a képviselő úr kiindulópontjával, már rég nem a Covid-járvány következményeiről szól ez a törvényjavaslat, hanem az időközben a szomszédunkban bekövetkezett súlyos háborús helyzetről, a háború következményeiről szól; és nemcsak a következményekről szól, hanem annak az elhárításáról, arról, hogy a magyar kormány, a magyar Országgyűlés megtalálja a megfelelő eszközt arra, hogy hogyan hárítsuk el, hogyan védjük meg a magyar embereket a veszélyek következményeitől.

Én arra kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy mindenképpen a törvényjavaslat céljait tartsa szem előtt. Lehet, hogy a megoldásokban, a részletkérdésekben van közöttünk vita, de azt nem vitatja senki sem, hogy olyan helyzetben élünk, olyan helyzet alakult ki közvetlenül Magyarország szomszédságában, ami miatt valamit lépnünk kell. Ez a „valami lépés” nem más, mint az Alaptörvény 51. cikkének az alkalmazása. Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Répássy Róbert államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a mai ülésnapon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! 16 óra 45 perctől folytatjuk határozathozatalokkal a munkánkat. Addig szünetet rendelek el.

(Szünet: 15.22  16.47

Elnök: dr. Latorcai János

Jegyzők: dr. Tiba István és Hiszékeny Dezső)

Felszólalások:   40-47   48-54   55      Ülésnap adatai