Felszólalás adatai

Felszólalások:   63-80   81-96   97-110      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen Fónagy Jánosnak, az előterjesztőnek vitazáró gondolatait. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőségünk.

Most pedig soron következik az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/7732. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Fónagy János úrnak, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Öné a szó.

DR. FÓNAGY JÁNOS, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat több, a nemzetgazdasági miniszter feladatkörét érintő vagy ahhoz kapcsolódó jogszabály kisebb terjedelmű, a jogalkalmazók jelzése alapján, továbbá az európai uniós jogharmonizációs előírásokra figyelemmel szükséges módosításokat tartalmazza.

A törvényjavaslatnak a közraktározásról szóló törvényt módosító rendelkezéseinek célja a változó gazdasági környezethez igazodóan az eredeti jogalkotói szándéknak megfelelően aktualizálni a törvény egyes rendelkezéseit.

(14.10)

A törvényjavaslat részét képezi a munkavállalói résztulajdonosi programról szóló törvény módosítása, amelynek a legfontosabb rendelkezése  összhangban az eredeti jogalkotói célkitűzéssel  kiterjeszti a különleges munkavállalói résztulajdonosi program szervezetek likvid vagyonának befektetési lehetőségeit a programban részt vevők befektetéseinek értékmaximalizálása érdekében, így a folyamatosan változó makrokörnyezetben rugalmas befektetési lehetőségeket biztosít. A módosítás eredményeként jelentősen bővül a szervezetek számára elérhető befektetési eszköztár, miközben a kockázati profil nem változik hátrányosan.

A törvényjavaslatban szereplő, a gazdasági kamarákról szóló törvény módosítására vonatkozó rendelkezések a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvény közelmúltban hatályba lépett módosításával való összhang megteremtésére irányulnak, illetve egyéb technikai jellegű módosításokat tartalmaznak.

Tisztelt Ház! A vagyonjogi szabályok keretében új rendelkezésekkel egészülnek ki az állami vagyon értékesítésére, ingyenes átruházására vonatkozó szabályok. A közbizalom erősítése érdekében a közhiteles ingatlan-nyilvántartás adatainak pontosítását szolgálják azok a rendelkezések, amelyek a tulajdonosként bejegyzett, ugyanakkor a vagyonjogi szabályok szerint önálló tulajdonjoggal nem rendelkező költségvetési szervek helyett az állam tulajdonosként történő rögzítését teszik lehetővé.

A módosuló szabályozás ugyanakkor továbbra is biztosítja az ingatlanok használatát vagyonkezelés vagy elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony keretében azon költségvetési szervek számára, amelyeket a rendelkezéssel érintett ingatlanok az állami feladatellátásukhoz jelenleg is használnak.

A törvényjavaslatnak a nemzeti vagyonról szóló törvény ingyenes vagyonjuttatásra vonatkozó rendelkezésének kiegészítése azt a célt szolgálja, hogy a vagyonjuttatás kedvezményezettjét ne érje hátrányos jogkövetkezmény, ha a juttatott vagyont a vagyon átadójának használatába adják.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat bázisán létrehozott állami tulajdonú Hungaromed Zrt. nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdasági társasággá minősítése érdekében kiegészül a nemzeti vagyonról szóló törvény melléklete.

A fentieken túl a javaslat több törvény vagyongazdálkodáshoz kapcsolódó szabályait  a vagyonjuttatásról történt rendelkezés óta megváltozott használati körülményekre, a módosult szerződéses viszonyokra figyelemmel  pontosítja, illetve kiegészíti.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat a „Magyar falu” program folytatásaként további, az állami feladatellátáshoz nem szükséges vagyonelemek önkormányzatok részére történő ingyenes átadásának kereteit megállapító szabályozással egészíti ki a „Magyar falu” program első üteméről rendelkező törvényt. A helyi életminőség javítását célzó fejlesztések megvalósításához felajánlott állami ingatlanok átadását elősegítő rendelkezés bővíti a kedvezményezett települések körét, így az 5000 fő alatti települések mellett az 5000-15000 fő közötti települések részére is lehetőség nyílik a program célkitűzéseinek teljesítése érdekében ingyenes tulajdonszerzésre.

Az új rendelkezések egyszerűsítik a vagyonátadások menetét, törvényi szinten rögzítve a tulajdonosi joggyakorlók és az önkormányzatok közötti eljárás folyamatát. Az új rendelkezések a kormányt hatalmazzák fel az átadásra kerülő ingatlanok és a kedvezményezett önkormányzatok kormányhatározatban történő kijelölésére. A törvényjavaslat a vagyonjuttatást a nemzeti vagyonról szóló törvény ingyenes vagyonjuttatásra alkalmazandó szabályainak hatálya alól részben mentesíti, ugyanakkor előírja, hogy a kedvezményezett önkormányzatok a vagyon esetleges értékesítéséből származó ellenértéket a program céljaira kötelesek felhasználni.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány következetesen törekszik a gazdaság fehérítésére, és elkötelezett a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés mellett.

A most önök előtt lévő törvényjavaslat két kiemelt részterületen tesz javaslatot a pénzmosás elleni szabályozás módosítására. A pénzmosás elleni fellépés kulcsfontosságú eleme a hatékony, rugalmasan működő felügyeleti tevékenység. Ennek révén biztosítható, hogy az érintett szolgáltatók kockázatainak megfelelő eljárásrendet alkalmazzanak, erőforrásaikat a valóban jelentős veszélyeket hordozó személyek, folyamatok ellenőrzésére fordítsák.

A felügyeleti működés hatékonyságát szolgálja a felügyeleti pénzbírságokra vonatkozó szabály egyértelművé tétele, valamint a szolgáltatók kötelezése annak bemutatására, hogy intézkedéseik arányban állnak kockázataikkal. Egyúttal rugalmasabbá válhat a szolgáltatói működés azáltal, hogy egyes felső vezetői döntések alacsonyabb szinten is meghozhatók a felügyeleti útmutatóknak megfelelően.

A pénzmosás elleni módosítási javaslatok másik eleme az Európai Unió szintjén a kriptovaluták közelmúltban megalkotott ágazati szabályozását követi le. A törvényjavaslat szerint az EU ágazati szabályozása alá tartozó szolgáltatók a hazai pénzmosás elleni rendelkezések hatálya alá kerülnek, és a pénzmosás elleni felügyeletet felettük a Magyar Nemzeti Bank gyakorolja.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az eddig ismertetett rendelkezéseken túlmenően a törvényjavaslat a dubaji és oszakai világkiállításon való magyar részvétel szabályait tartalmazó törvények deregulációs módosítását is tartalmazza, melyek a túlszabályozottság csökkentését célozzák.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/7732. számú törvényjavaslatot megvitatni, a törvényjavaslatban megfogalmazott szabályozási szándékot az általam elmondottak figyelembevételével is támogatni szíveskedjenek. Köszönöm figyelmüket. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen Fónagy János előterjesztését. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Szeberényi Gyula képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. SZEBERÉNYI GYULA TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A tisztelt Ház asztalán fekvő egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló T/7732. számú törvényjavaslat többek között kiterjeszti a munkavállalói résztulajdonosi programról szóló törvény szerinti különleges munkavállalói résztulajdonosi program szervezetek likvid vagyonának befektetési lehetőségeit a programban részt vevők befektetéseinek értékmaximalizálása érdekében.

A javaslatban szereplő módosítás a különleges munkavállalói résztulajdonosi program szervezetek likvid vagyonának befektetési lehetőségét az állampapírok mellett kiterjeszti olyan jogi személyek által kibocsátott kötvényekre, amelyek 100 százalékos tulajdonosa az állam, továbbá olyan értékpapírokra, amelyek kibocsátása 100 százalékos állami garanciavállalás mellett történik. Ezzel jelentősen bővül a szervezetek számára elérhető befektetési eszköztár, mivel a kockázati profil, összhangban az eredeti jogalkotói szándékkal, nem változik hátrányosan.

Tisztelt Ház! Az egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásáról, valamint az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásával összefüggő törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXII. törvény módosítása a „Magyar falu” program második ütemében részt vevő települések, valamint annak mintájára megvalósuló programként az 5000-15 000 fő közötti lélekszámú települések népességszámának megőrzése és folyamatos növelése, valamint a kistelepülések hosszú távú fejlesztési programjának megvalósítása érdekében az érintett településeken lévő, az állami vagyonba tartozó, de állami vagyongazdálkodás céljára az állami feladatok ellátásában közvetlenül nem hasznosítható olyan vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adását teszi lehetővé, amelyek helyi viszonylatban életminőség-javító, érzékelhető használati értékkel rendelkeznek.

(14.20)

A törvényjavaslat a fentieken túl több, a nemzetgazdasági miniszter feladatkörét érintő törvény kis terjedelmű, a jogalkalmazók részéről jelzett igényekre figyelemmel jogalkalmazást, jogértelmezést segítő pontosítására irányul.

A pénzmosás elleni fellépés hatékonyságának és rugalmasságának növelése érdekében a pénzmosás elleni szabályozás területén a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény módosítása lehetővé teszi egyes felsővezetői döntések alacsonyabb szintre delegálását, és felhatalmazza a felügyeleti szerveket a kapcsolódó részletszabályok rendeleti szintű megalkotására. A felügyeleti tapasztalatok és a nemzetközi elvárások alapján a szolgáltatókat terheli annak bizonyítása, hogy az intézkedéseik összhangban vannak az általuk ismert kockázatokkal.

Ezenfelül a pénzügyi szektorban kivethető felügyeleti pénzbírságok felső határának megállapítására vonatkozó szabályok egyértelművé tétele érdekében a javaslat úgy szabályoz, hogy a két számítási mód eredménye  egyrészt a nettó árbevétel 10 százaléka vagy 2 milliárd forint  közül a magasabb értéket kell figyelembe venni felső határként. Egyes módosítások ugyan adminisztratív többletfeladatokat generálhatnak a szolgáltatók számára, ezek azonban arányosak, és mindenképpen szükségesek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni rendszer hatékonyságának megerősítése érdekében.

Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági kamarákról szóló törvény módosítása a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 2024. január 1-jén hatályba lépett módosítására tekintettel vált szükségessé, aminek következtében e dátumtól a Nemzeti Agrárkamara veszi nyilvántartásba a fő tevékenységként a törvény 1. és 2. mellékletében meghatározott tevékenységeket folytató vállalkozásokat.

A javaslatban szereplő, a gazdasági kamarákról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezetek fogalmának pontosításával biztosítható, hogy a két kamaránál, a Nemzeti Agrárkamaránál és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál elkerülhető legyen az érintett tevékenységeket folytató vállalkozások párhuzamos nyilvántartásba vétele. A gazdasági kamarákról szóló törvény rendelkezéseinek pontosítását tartalmazó módosítással egyértelművé válik, hogy a törvény rendelkezései kizárólag e törvény hatálya alá tartozó kamarákra terjednek ki, és a külön törvény a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvény hatálya alá tartozó Nemzeti Agrárkamarára nem vonatkozik.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek ismeretében úgy vélem, hogy a törvényjavaslat támogatandó rendelkezéseket tartalmaz, ezért kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan a törvényjavaslatot fogadják el. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Szeberényi Gyula képviselő úr. Most megadom a szót Dávid Ferenc képviselő úrnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. DÁVID FERENC, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Megint egy meglehetősen kusza salátatörvénnyel találkoztunk, amely érzésem szerint egy újabb vagyonátruházásra, illetve úgy mondanám, hogy ingyenes vagyonszerzésre ad lehetőséget.

Az általános értékelés helyett inkább konkrét ügyeket fogok mondani, amit a jogszabályból taxatíve ki lehet olvasni. Kezdem azzal, hogy ingatlant kap a Piarista Rend Magyar Tartománya a magyar államtól, egy gödi ingatlant, amely a Duna közelsége miatt értékesnek tűnik. Ráadásul nemcsak ingyen kapják meg ezt az ingatlant, hanem adóznia sem kell az egyháznak a vagyonjuttatás után, illetve azok a kötelezettségek sem terhelik, amelyeket a korábbi ingatlanátadások esetében a nemzeti vagyonról szóló törvény előírt. Az egyházi szervezetek részére tervezett vagyonjuttatásokkal nem értünk egyet, mert nyilvánvalóan nemcsak közcélról van szó, hanem az adományok a Fidesz számára fontos egyházi támogatást célozzák.

Kapnak ingatlant a sportegyesületek is. A Budapest belterületén a 38440/23. helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan tekintetében a Ferencvárosi Torna Club kerül vagyonkezelőként kijelölésre az ingatlan sportcélú hasznosítása érdekében. A vagyonkezelő az ingatlanon kézilabda-utánpótlási akadémiai központot és sportdiagnosztikai központot alakít ki  ez még csak hagyján.

Az ETO Futball Sportszervező és Szolgáltató Kft. vagyonkezelésében, Győr belterületén lévő ingatlan és a 9027 Győr, Nagysándor József utca 33. szám alatti kivett sporttelep megnevezésű ingatlanok állami vagyoni körből való tervezett kikerülésére figyelemmel a törvényi kijelöléssel létrejött vagyonkezelői jog megszüntetéséhez szükséges rendelkezést tartalmazza. A hajdan szépreményű klub focicsapata egyébként már a másodosztályban rúgja a labdát, a bőrt, de nem baj, még több ingatlant kell neki adni.

Aztán gondolom, sokaknál kiverte a biztosítékot, és már a sajtó is foglalkozott vele, hogy a Budapest I. kerületi, 6546. helyrajzi számú ingatlan törlésre kerül a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, nemzeti vagyonnak minősülő, műemléki védelem alatt álló építmények és építményegyüttesek köréből. Vajon ki vetett szemet ismét egy vári ingatlanra?

A vagyontörvényt is átszabják, hogy még könnyebben lehessen a nemzeti vagyont megszerezni. Nem elég, hogy ingyenesen megkapják, ugyan 15 évig nem idegeníthetik el, de utána minden korlátozás nélkül megtehetik azt. Addig meg használhatják, szedhetik a hasznait, átalakíthatják szinte minden korlátozástól mentesen.

A munkavállalói résztulajdonosi programmal kapcsolatos aggályaim: az MRP-ből való kifizetés gyakorisága nem szabályozott, ezért nagyon jól el lehet benne bújtatni akár rendszeres kifizetéseket, megspórolva ezzel a járulékfizetést. A munkavállalói részvényprogramon keresztül kifizetett juttatások tőkejövedelemként jóval kedvezőbb adózás alá esnek, mint a bérként kifizetett jutalmak, bónuszok, hiszen a kifizetett összeg tőkejövedelemként viselkedik, és utána csupán a személyi jövedelemadót kell megfizetni.

A kifizetést egyéb járulék nem terheli, így munkáltatói oldalon sem kell többletköltséggel számolni. A tulajdonrész a tagok döntése alapján bizalmi vagyonkezelésbe is adható, akár vagyonkezelői alapítvány létrehozásával. A különleges munkavállalói részvényprogramból és a vagyonkezelő alapítványból egy időben többet is létre lehet hozni egy társaságnál, ráadásul az alapítványhoz más társaság munkavállalói is csatlakozhatnak. Egy vagyonkezelő több KMRP-tagi részesedéseit is kezelheti a törvény alapján.

A kormány a ’23. év végén megszüntette az Országos Meteorológiai Szolgálatot, melynek feladatait a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. vette át 2024. január 1-jétől. Az új OMSZ dolgozói nem közalkalmazottak, hanem egyszerű foglalkoztatottak lettek, ami egyértelműen hátrányos változás, a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése mindenképpen szerzett jogot vesz el.

Erre tekintettel a mostani módosítás kimondja, hogy a százszázalékos állami tulajdonban lévő HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, nemzeti vagyonba tartozó állami tulajdonban álló társasági részesedésnek minősül. Innentől kezdve az új OMSZ-t is kézi vezérléssel fogják irányítani. Még egyszer nem fordulhat elő egy augusztus 20-ai fiaskó, kis túlzással még azt is a kormány fogja megmondani, hogy milyen idő lesz holnap.

Mindezek következtében úgy érezzük, hogy itt a nemzeti vagyon átjátszásáról van szó, ezért a törvényjavaslatot határozottan elutasítjuk. Köszönöm a türelmet és a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Dávid Ferenc képviselő úr. Most megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának.

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ahogy az elhangzott, az előttünk fekvő törvényjavaslat számos gazdasági és vagyongazdálkodási módosítást tartalmaz. Én a teljesség igénye nélkül egy-két módosításról szólnék, például arról, hogy bizonyos vállalkozási tevékenységeket jelen pillanatban a Nemzeti Agrárkamara és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is egyszerre, párhuzamosan vesz nyilvántartásba  mint fővállalkozói tevékenységet  annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az érintett tevékenységet folytató vállalkozások párhuzamos nyilvántartásba vétele. A mostani módosítás pontosan tisztázza, hogy mely tevékenységek mely kamarákhoz tartoznak.

(14.30)

A törvényjavaslat rendelkezik egy budapesti Kőbányai úti ingatlanról is, amely jelenleg egy használaton kívüli, romos és lepusztult terület a Népligettől nem messze, a nemrég teljeskörűen felújított és átadott Operaház Eiffel Műhelyháza szomszédságában. Ezt a Kőbányai úti ingatlant a törvényjavaslat a Ferencvárosi Torna Club vagyonkezelésébe szeretné adni, amely utánpótlás-akadémia, kézilabdaképzési központ és sportdiagnosztikai központ kialakítását tervezi megvalósítani a most használaton kívüli, rozsdaövezeti helyszínen. A terület erre a célra kiváló helyszín, közel a Népliget, a Hungária körút, számos villamos halad erre, és végre egy újabb, használaton kívüli, lepusztult, romos rozsdaövezeti helyszín kaphat hasznos és értelmes funkciót a X. kerületben.

A törvényjavaslat tartalmazza azt a módosítást is, miszerint a „Magyar falu” program második ütemében részt vevő, 5-15 ezer közötti lélekszámú települések népességszámának megőrzése és folyamatos növelése, valamint a kistelepülések hosszú távú fejlesztési programjának megvalósítása érdekében bizonyos ingatlanokat maguk az önkormányzatok kapjanak meg. Ezek az ingatlanok az állami vagyonba tartozó, de állami vagyongazdálkodás céljára, az állami feladatok ellátásához közvetlenül nem hasznosítható vagyontárgyak, amelyek az érintett kistelepülésen találhatók, és amelyeket közvetlen önkormányzati tulajdonban a helyi közösségek hatékonyabban tudnak használni.

Az ingatlanok tulajdonjogának változását az önkormányzatoknak kell kérelmezniük. A kormány 2024. június 30-áig nyilvános határozattal dönt, és pozitív döntés esetén az önkormányzatok ingyenesen megkapják az államtól ezeket az ingatlanokat. Tehát ez egy lehetőség az önkormányzatok számára; a baloldali képviselőknek is szeretném jelezni: ez egy lehetőség az önkormányzatok számára, nem kötelező. Amennyiben van olyan állami ingatlan, amelyre vonatkoznak a törvényi feltételek, és az érintett önkormányzatok ezeket az ingatlanokat saját tulajdonukban jobban és hatékonyabban tudják hasznosítani a helyi közösség érdekében, akkor élhetnek ezzel a lehetőséggel. Ez a lépés az 5-15 ezer fő közötti lélekszámú településeken élők érdekét és a helyi közösségek megerősítését szolgálja.

A törvényjavaslat-csomag számos további törvényt módosít, többek között jogharmonizációs, szövegpontosító, jogértelmező, adathasználati, deregulációs és technikai kérdésekben is. Két-három lényeges pontról, amit a törvény tartalmaz, már beszéltem: a helyi közösségek érdekében, a sport érdekében történnek meg ezek az átadások. Így a KDNP-frakció támogatja a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm a lehetőséget. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Nacsa Lőrinc képviselő úr. Most megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak, jegyző úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Me-gint egy olyan saláta van előttünk, amiből mindenki kedvére szemezgethet, attól függően, hogy kormánypárti vagy ellenzéki. Az előttem lévő felszólalásokban nagyjából ismétlődtek az ingatlanok hasznosításával, vagyonelemek átadásával kapcsolatos gondolatok; van, aki szerint ez pozitív előjelű, van, aki ezt vitatta. Szeretném leszögezni, hogy sportszerető emberként önmagában azzal, hogy sportegyesület hasznosításra megkap egy területet, és ezt észszerűen hasznosítja, nekem a világon semmiféle problémám nincs. Remélem, minél több fiatalt tud bevonzani a sport világa, mert e digitalizált és globális korban egészen elképesztően nehéz, ha valaki a gyerekeit sportolni szeretné járatni napi szinten.

De a helyzet az, hogy szóba kerültek a rozsdaövezetek  és nagyon helyesen , ugye, az egyik ingatlan kapcsán, amely rozsdaövezetben fekszik. Államtitkár úr is említette a „Magyar falu” programot, és azt, hogy a vidék népességmegtartó erejének erősítése érdekében milyen változtatásokat eszközölnek. Ugye, itt azért van tíz éve egy óriási hiányérzet önökkel, a kormánnyal szemben, ez pedig lakhatási fronton érhető tetten: nagyon-nagyon kevés az új építésű ingatlan, az új építésű lakás, olyan kevés, hogy ha most megnéznénk, hogy mennyi, akkor azt látnánk, hogy 250 évente cserélődik ki a magyar ingatlanállomány, ha ilyen kevés marad az építések száma. Legalább ilyen kevés a bérelhető ingatlan, és önök tétlenül nézték, hogy a budapesti albérletárak robbantak; most már 250 ezer forint környéki budapesti átlagárról beszélünk, de van olyan vidéki nagyváros is, ahol 200 ezer fölé ment az albérletek ára. Nem értették meg azt a nagyon egyszerű közgazdasági összefüggést, hogy ahol kínálati szűkösség van, tehát kevés van valamiből, annak irreálisan fel fog menni az ára, emellett tétlenül nézték az Airbnb térhódítását, és engedték, hogy ez kivegyen több ezer ingatlant a budapesti albérletpiacról  aztán csodálkoztak, hogy elszabadultak az árak.

Most itt, ebben a javaslatban szóba kerülnek azok a rozsdaövezeti helyszínek, ahova egyébként bérlakások ezreit vagy több év alatt tízezreit lehetett volna építeni az elmúlt években, erre ugyanakkor a kormány nem különített el költségvetési forrást, nem tartotta ezt fontosnak. Államtitkár úr jó szándékát én soha nem vitattam ebben a kérdéskörben; ön mindig elmondja nekem, hogy a magyar emberek alaptermészetéhez közelebb áll az ingatlan tulajdonlása. Én úgy gondolom, ez a világon mindenki számára egy kellemesebb érzés, tehát az amúgy büszkén vallott magyarságunktól függetlenül, ha bármely európai országban felteszem azt a kérdést, hogy valaki inkább magántulajdonnal bír, vagy pedig bérel valahol, akkor ez a bérleti jogviszony csak az ilyen nagyon, túlságosan urbánus vándormadaraknál lehet egy ilyen plusz előjelű valami. Az én világomtól biztos, hogy távolabb áll, én is a magántulajdonban bízom; lehet, hogy konzervatív vagyok e tekintetben.

Viszont az a helyzet, hogy Magyarországon vannak százezrek, de lehet, hogy milliós nagyságrendű ez a tömeg, akinek egyszerűen nem fér bele sehogy sem, még az sem, hogy a bankhitel önrészére összespóroljon, és ily módon egy évtizedes hiteljogviszony után tulajdonos legyen, tehát ő bérlőként tudna megjelenni a piacon. Ezek az emberek most lecsapódnak az albérletpiacon, brutális díjakat fizetnek. Hozzáteszem, hogy ezek az összegek korlátozottan hasznosulnak a nemzetgazdaságban is, mert máshogy cirkulál egy albérletre befizetett díj, mint ha, mondjuk, közvetlenül magyar vállalkozó tevékenységét tudom támogatni belőle. De itt vannak ezek a rozsdaövezeti helyszínek, és minden ilyen törvényjavaslatnál, ahol ingatlanok tulajdonjogát vagy hasznosítási jogát adják át örökre vagy 15 évre, ott van a rossz érzés az emberben, hogy nincs mellé csapva az az országos bérlakásprogram, amely enyhíteni lenne képes ezeken a lakhatási gondokon.

Van ugyanakkor a kormány tarsolyában budapesti rozsdaövezeti fejlesztési terv, de bárcsak ne lenne! Ez a maxi-Dubaj néven elhíresült fejlesztési program valami egészen elképesztően sötét jövőképet vizionál. Nagyon megengedő próbálok ebben lenni: önmagában egy ilyen befektetési programmal nem is lenne akkora probléma, ha mellette meglenne a másik láb, tehát a bérlakásprogram országosan. De az, hogy nincs bérlakásépítés, és emellett a külföldi befektetők Mekkájává teszik azt a rozsdaövezeti helyszínt, ahol magyaroknak kellene beköltözhető ingatlanok ezreit létesíteni, ez egészen elképesztő; az is, hogy 300 milliárd forintos infrastrukturális támogatást biztosít a magyar kormány ehhez. Ebből a 300 milliárdból, ha kedvező az árfolyam, akár tízezer bérlakást is lehetne építeni, olyat, amely beköltözhető lenne a piaci ár maximum feléért egy támogatott konstrukcióban. Tehát alapvető és filozófiai problémánk van ezzel a beruházással; ha már rozsdaövezet, muszáj volt ezt hozzátennem.

A „Magyar falu” program tekintetében is az 5-15 ezer népességszámú településméretre való kiterjesztéssel önmagában nem lenne gond. Kicsit bántja az embernek a lelkét, amikor kormánypárti képviselőtársak felállnak és elmondják, hogy ebben vagy abban a községben vagy településen, hát, itt is sikerült megállítani a népességfogyást, és hogy igazából ez a demográfiai trendforduló már egészen közel van. Jelentsük ki, hogy nincsen.

Jelentsük ki, hogy a süllyedő Atlantiszon csücsülünk, egy elképesztő demográfiai vészhelyzet van Magyarországon, és az évszázad végére 7-7,5 millióan leszünk, ha így mennek tovább a dolgok. Ne menjenek rosszabbul, mert az írott történelem leggyengébb élveszületési számát sajnos az utóbbi esztendőkben produkáltuk, és nincsenek olyan jelek, nincsenek olyan kilátások, amelyek érdemben optimistává tehetnének bennünket. Ugye, a Ratkó-unokáktól várta még ezt a kormány utoljára, de sajnálatos módon itt is csalatkoznia kellett. Tehát a népesség megtartására sem biztos, hogy alkalmas ez a program. Akkor lehetne alkalmas, egyébként jó, meg én támogatom azt, hogy községi szinten meg kisvárosokban is legyen önálló lakhatási program, de a bérleti szegmens nélkül ez nem megy. Tehát ott is megvan az a társadalmi réteg, aki nem képes önálló ingatlant vásárolni, viszont bérlőként megjelenhetne a piacon, és lehet, hogy mondjuk, nem Budapest külvárosába jönne fel albérlőként dolgozni, hanem a szülőföldjén lenne egy adófizető, tehetségére építő, magabíró polgár. Mindenki jobban járna, ha országon belül ezek az egyirányú mozgások és cirkulációk nem erősödnének fel ennyire. Összességében tehát azt kellene tisztáznunk, hogy a kormányzat lakhatási programja mit takar.

(14.40)

Még egy zárómondatot engedjenek meg nekem! A CSOK Pluszt, nagyon kérem, hogy ezzel a pluszjellel maximum márkanévként emlegessék, mert „CSOK mínusz”-ként lehetne elkeresztelni. Azt, amire a korábbihoz képest kevesebb költségvetési forrás jut, kevesebb ember tudja igénybe venni, mint korábban a CSOK-ot, korábban figyelembe vették a meglévő gyermekeket, az új CSOK pedig nem veszi figyelembe a meglévő gyermekeket, semmiképpen nem lehet kiterjesztésnek nevezni. Ez nem találkozik a valóság mezejével, ez egy megszorítás, ez egy szűkítés, tehát a CSOK Plusz valójában „CSOK mínusz”.

Ezeket a kérdéseket kell tisztázni, hogy ennek a javaslatnak a bármilyen szintű támogatása egyáltalán felmerülhessen. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Z. Kárpát Dániel képviselő úr. Most megadom a szót Apáti István képviselő úrnak, a Mi Hazánk képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. APÁTI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ami a javaslatnak a munkavállalói résztulajdoni programmal vagy rövidebben az MRP-vel kapcsolatos részét illeti, csak annyit fűznék hozzá, hogy az valóban kedvezményes bónuszjuttatást tesz lehetővé a munkavállalók részére vagy a munkavállalók javára.

Ez idáig még rendben is lenne, viszont talán a konstrukció merevsége és a kelleténél gyakoribb szabályváltozások miatt ez valahogy nem terjedt el a mi ismereteink szerint olyan széles körben. Tehát ahhoz képest, hogy milyen lehetőségek rejlenének benne, vagy milyen lehetőségét lehetne kiaknázni, ahhoz képest valahogy nagyon ritkán, rendkívül ritkán akarják igénybe venni. Az már más kérdés, hogy mennyire változtatható át a gyakorlatban egyfajta bújtatott fizetésemelésként vagy rejtett fizetésemelésként.

De úgy hiszem, hogy ebben a nehéz világban talán lehetnek olyan területek, ahol a munkavállalók javát szolgáló módon az átlagosnál elnézőbb lehetne a törvényhozás. Hiszen meg kell becsülni azokat a reményeink szerint még megmaradt magyar munkavállalókat, akik nem mentek el ebből az országból, hiszen hogy ha ők is itt hagynak minket vagy nagyobb számban fognak minket itt hagyni, akkor önök által  ez nyilván nem az ön sara vagy nem az ön felelőssége, államtitkár úr, félre ne értsen  még nagyobb térhódítását fogjuk majd megfigyelni a vendégmunkásdömpingnek. De ez csak egy zárójeles megjegyzés volt.

Ami az önkormányzatok javára történő vagyonjuttatást illeti, több észrevételt és több kérdést is igényel. Egyrészt kérdezném öntől, tisztelt államtitkár úr, hogy milyen elvek alapján döntötték el, hogy pont az 5 és 15 ezer fő közötti lélekszámú településeket lövik be. Miért nem szélesebb ez a sáv? Mi indokolta, hogy ezt a meglehetősen szűk mezsgyét választották?

Feltételezem, hogy kiszámolták  akkor kérem, hogy tájékoztasson minket , hogy ez hány települést érinthet. Tehát hány magyar település tartozik ebbe a körülbelül 3171 magyar településbe? Durván milyen aránya a magyar településeknek? Mert ez a magyar közjogtól meg az önkormányzati jogszabályanyagtól meglehetősen idegen meghatározás. Tehát ha ez valóban nemes célokat szolgál, akkor nyilván el lehetne képzelni ennél szélesebb sávot.

Fő kérdés az is, elhangzott Nacsa képviselő úrtól, hogy ez csak lehetőség az önkormányzatok számára, és nem kötelező ezzel a lehetőséggel élni. Lehet, hogy most a gyanakvásom erősebb az átlagos ellenzéki képviselőhöz képest, de ha  nyilván informálisan  olyan jelzést kaptak az önkormányzatok, hogy aztán majdan mondjuk a pályázati úton elnyerhető támogatások esetében figyelembe fogják venni a döntéshozók, hogy az ilyen jellegű juttatást elfogadtáke vagy sem, akkor nyilván, ha tetszik, ha nem tetszik, valószínűleg el kell hogy fogadják az önkormányzatok, hacsak később valamikor, akár ennél jelentősebb támogatásoknál vagy juttatásoknál nem akarnak kedvezőtlen helyzetbe kerülni.

Az is szerepel a szövegben, hogy kármentesítési vagy kármegelőzési, hulladékkezelési és egyéb kötelezettségek is átszállnak az államtól az önkormányzatokra. Tehát adott esetben szolgálhat olyan célokat is, amikor az állam nem feltétlenül javakat akar juttatni az adott önkormányzat részére, hanem tehertől, nyűgtől, bajtól, elképesztő pluszköltségtől akar szabadulni, és mondjuk, az önkormányzat nyakába lőcsöl olyan kötelezettséget, amelyre az elmúlt másfél évtizedben kivéreztetett, alulfinanszírozott önkormányzatok nem lesznek képesek, tehát nem lesznek képesek a költségek fedezésére.

Milyen szempontok alapján fogják meghatározni a juttatható vagyon körét? Nagyon kíváncsiak leszünk arra is egyébként, ha ez valóban az önkormányzatok előrejutását, épülését, szépülését szolgálja, valóban értékeket ad át az állam, és nem pedig terhektől szabadul az állam, hogy „nesze, sánta, itt egy púp” alapon még nagyobb terhet rójon az önkormányzatokra, nagyon kíváncsiak leszünk arra, hogy mondjuk, a fideszes polgármesterek és a nem fideszes polgármesterek által vezetett vagy a fideszes vagy nem fideszes vezetésű települések egymáshoz viszonyított aránya milyen lesz majd ebben a körben.

Az is felmerül kérdésként, hogy itt egy nyilvános kormányhatározatról van szó, vagy elképzelhető, hogy hoznak majd egy határozatot, aztán ezt többször módosítják, vagy több külön határozatban június 30-áig bezárólag, mert most ezt a határidőt jelölik ki, azt az ingatlanvagyonkört, amelyet az ingóságokkal együtt ingyenesen átadnak az önkormányzatoknak. Itt egy elég széles, közel 1,7 milliárdos együttes érték szerepel. Azt hiszem, hogy nagyon ritka lesz annak az együttes ingatlan- és ingóvagyon-értéknek az esetköre vagy darabszáma, ami ezt meghaladja.

A Mi Hazánk Mozgalomnak sincs azzal semmi gondja, ha sportcélra történik a vagyonjuttatás. Ugyanakkor itt valóban a József kaszárnya kérdése lehet izgalmasabb. Miért akarják megszüntetni a műemlékvédelmi jelleget? Egyáltalán összhangban vane ez a módosítás a műemlékvédelmi jogszabályokkal? Vagy valamilyen felülről jövő, most még nem teljesen látható hatalmi vagy gazdasági-pénzügyi érdek van emögött is? Hiszen azért ez egy I. kerületi, vélhetően rendkívül értékes ingatlan, és az ilyen ingatlanok műemlékvédelmi jellegének a megszüntetése bizony, ilyen 14 év után, amit magunk mögött tudhatunk, tisztelt államtitkár úr, azért a kevésbé gyanakvó ellenzéki képviselőkből sem a támogatási szándékot fogja kiváltani, nem a támogatási szándékot fogja erősíteni.

Tehát én azt kérném öntől nagy tisztelettel, hogy válaszában majd ezt az önkormányzatok részére történő vagyonjuttatást vagy vagyonátruházást mint témakört járja körbe az előbb említett kérdések megválaszolása mellett. Hiszen azt is látjuk, hogy egyre szűkülnek az állam lehetőségei, és én nagyon tartok attól  bár ne legyen igazam, tehát én azért szurkolok megint, hogy ne legyen igazam, és a szimatom rossz irányba vigyen el , hogy olyan terhektől igyekszik szabadulni az állam, amelyeket az egyre szűkösebb költségvetési lehetőségei miatt már nem óhajt tovább viselni. Csak az a kérdés, hogy akkor a nagyon kevés kivételtől eltekintve még rosszabb helyzetben lévő önkormányzatok hogyan fogják ezeket a terheket cipelni 2024. július 1-jét követően.

Úgyhogy ezekre szeretnénk az államtitkár úrtól egyenes és megnyugtató válaszokat kapni. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Mi Hazánk soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Apáti István képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most kétperces felszólalások következnének, ha lenne jelentkező, de nincsen. Akkor megadom a szót Vajda Zoltán képviselő úrnak, MSZP.

VAJDA ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Igen, tehát ez a törvényjavaslat egy salátatörvény, amit friss képviselőként már én is kezdek megszokni önöktől, hogy ezt ilyen módon teszik.

A kormány, illetve az államtitkár úrnak a minisztere, Nagy Márton, a gazdaság-visszafejlesztési miniszter valahogy megint úgy érezte, hogy akkor kavar egyet az ingyen lepasszolt ingatlanok kapcsán. Olyan sikeresen fejleszti vissza a gazdaságot, hogy még akkor ebbe is belenyúl, és valamilyen módon módosítja a nemzeti vagyonra vonatkozó szabályokat ebben a jó bonyolult salátatörvény-tervezetben, amely persze sok minden mást is érint, sok apró technikai javaslat is van benne.

De valóban, a legfontosabb az, hogy az ingatlanok használatba adását, az ingatlanok tulajdonjogát ingyenesen átruházó fél részére ezek után akkor ez nem minősül a juttatás céljának megfelelő hasznosítási kötelezettség megszegésének. Szóval ez egy jó bonyolult, kacifántos indoklás, amit én nem jogászként nehezen tudok értelmezni, jó kis jogi bikkfanyelven van írva.

De számomra magyarul ez annyit jelent, hogy mostantól akkor teljesen törvényes lesz az, ha az állam egy ingatlannak a tulajdonjogát ingyenesen átadja valakinek, ezt követően azt újra az állam fogja majd használni, de már nem tulajdonosként, és egyébként másra fogja használni, mint amire eredetileg odaadták volna. Mert, ha jól értem, akkor eddig az volt a szabály, hogy önök ingyenesen visznek ki ingatlanokat a nemzeti vagyoni körből, tehát ingyenesen tulajdonba adnak ingatlanokat, de ezeket a tulajdonjog megszerzésétől számított legalább 15 évig nem lehetett eladni, és a juttatás céljának megfelelően kell vagy kellett használni.

(14.50)

Önök által az elmúlt években elképesztő méreteket öltött az a gyakorlat, hogy mindnyájunk vagyonát, az ingatlanokat bőkezűen odaajándékozzák többek között, mondjuk, a református egyháznak vagy különböző alapítványoknak, önkormányzatoknak. Na, de ezen most önök még egyet csavarnak, a gazdaság-visszafejlesztési miniszter jóvoltából még egyet csavarnak ezen, mostantól az is törvényessé válna, ha jól értem  majd segítsen, államtitkár úr, ha rosszul értelmezem , hogy az állam ezentúl már csak használója, azaz bérlője lesz ennek az eredetileg az ő tulajdonában lévő ingatlannak vagy ingatlanoknak.

Ez általánosságban is felháborító szerintem, de nézzünk egy konkrét ingatlant, amelyről szó van. Felolvasom a telefonomból, mert elővettem ezt a törvénytervezetet és a 20. § egy mondatból áll: „Hatályát veszti az Nvtv. 2. melléklet III. pont 1. alpontjában foglalt táblázat 1.9. sora.” Az Nvtv. a nemzeti vagyonról szóló törvény. Tehát még egyszer: a 2. melléklet III. pontjának 1. alpontjában foglalt táblázat 1.9 sorát kell megkeresni. Mondjuk, önök jó fejek voltak, mert az indoklásban kifejtették, a törvény e szakaszának indoklásában gyönyörűen megírják, hogy ez a Budapest I. kerület 6546. helyrajzi számú ingatlanról szól, amely törlésre kerül a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, nemzeti vagyonnak minősülő, műemlékvédelem alatt álló építmények és építményegyüttesek köréből. Ez a jó bonyolult, kódolt 20. § valójában erre vonatkozik.

Mi is ez az épület? Ez a Táncsics Mihály u. 9. szám alatti egykori József kaszárnyát jelenti, amelyről érdemes néhány gondolatot megosztani, lássuk, hogy mely épület ez, és ez lesz majd a kérdésem, hogy mit is akarnak ezzel. Ez az az épület, amely 1948 és 2014 közötti időszakban többek között tengerészgyalogosok, illetve az amerikai nagykövetség munkatársai által is használt épület volt. (Dr. Fónagy Jánosnak:) Köszönöm, hogy bólogat, jóról beszélek akkor. Tehát az általuk lakott épületről van szó, amely olyan tíz évvel ezelőtt lett újra a magyar állam tulajdona. Örüljünk ennek mindnyájan. Így elhárultak az akadályok az elől, hogy a lehető legteljesebb régészeti feltárás induljon el. 2016-ban indulhatott el ez, felszínre hozva a budai Vár védelmi rendszerének egyik legjobb állapotban megmaradt részletét is: az 1530-as években Szapolyai János által épített Erdélyi-bástya királyi rezidenciát  a Kammerhof  védő maradványait, de a munkák során kályhacsempék, használati tárgyak, pénzérmék, ékszerek, illetve ágyú- és muskétagolyók is előkerültek.

Nem akarom tovább idézni, hogy milyen csodálatos épületről van szó, de az lenne a kérdésem, hogy akkor mit tesznek ezzel. (Dr. Fónagy Jánosnak.) Államtitkár úr telefonál, de megvárom, hogy letegye, mert konkrét kérdésem lenne államtitkár úrhoz. (Kis szünetet tart.) Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tehát önök egy olyan törvényjavaslatot hoztak ide  köszönöm szépen, hogy megtisztel engem , amely abba a hosszú sorba illeszthető, ahol, én legalábbis, érdemi indoklást nem látok arra vonatkozóan, hogy miért akarnak módosítást elfogadtatni a tisztelt Házzal. Úgyhogy tegye meg, hogy megtisztel azzal, hogy három konkrét kérdésre, amelyekre az indoklásban nem találtam választ, segít nekem válaszolni.

Először is arra, hogy miért válik meg az állam további ingatlanoktól, a már korábban átadott ingatlan után miért mond le az állam az elidegenítési és terhelési korlátozástól. Ez az első konkrét kérdésem önhöz tisztelettel. A másik kérdésem az önök törvényével kapcsolatban, hogy pontosan akkor mely önkormányzatok milyen ingatlanokat kapnak meg és kik maradnak ki a körből. A harmadik kérdésem pedig erről a konkrét ingatlanról szólna, a Táncsics-börtönről, hogy mégis önöknek mi a tervük a Táncsics-börtönnel, ezzel a csodálatos épülettel, vagyis pontosan a Táncsics u. 9. szám alatti József kaszárnyával, az Erdélyi-bástyával és a Kammerhof ingatlannal. Megtisztelne, ha ezekre adna nekem válaszokat. Köszönöm szépen, ezt szerettem volna elmondani.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem, kíváne még valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Sem kétperces, sem rendes további felszólalásra senki nem jelentkezett. Ezért megadom a szót, ha kéri, az előterjesztő Fónagy János államtitkár úrnak. (Dr. Fónagy János: Igen.) Öné a szó, államtitkár úr.

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Megköszönöm a támogató frakciók és azok képviselőinek nyilatkozatait, és megköszönöm az ellenzéki képviselőtársaimnak is a hozzászólásaikat. Meg kell mondanom, hogy akkor is megköszönöm, ha a végén, hogy mondjam, a javaslat elutasítása mellett foglaltak előzetesen állást, mert a hozzászólásaik túlnyomó többségben szakmai jellegűek voltak és túlnyomórészt az előttünk fekvő tervezethez kapcsolódtak. Azokra a kapcsolódó megjegyzésekre, amelyek egyébként kiterjesztően értelmezték a megszólalás lehetőségét, engedelmükkel nem reflektálok, részben mert más tervezeteknél volt vagy lehet róluk szó, részben meg nem tárgyai a ma délutáni napirendnek.

A legtöbb konkrét kérdés az ingatlanokkal kapcsolatban volt, nemcsak Vajda elnök úrnak, hanem más képviselőtársaimnak is. Bevallom, itt segítséget kértem, mert a konkrét számokban fejből nem voltam biztos, de a kollégáim segítettek. A „Magyar falu” programban történő vagyonjuttatás előkészítését 2023 májusában kezdte meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, összesen 1350 önkormányzatot kerestünk meg és mintegy 4000 darab ingatlant ajánlottunk fel. Tehát 1350 önkormányzatnak mintegy 4000 ingatlant. Az önkormányzatok visszajelzése alapján az általuk igényelt ingatlanok kerülnek átadásra, a jelenlegi ismereteink szerint mintegy 1900 ingatlanra jött igény, és ezeket fogjuk egy nyilvános kormányhatározattal az igénylő önkormányzatok tulajdonába adni.

Szóba került még konkrétan a sporttal kapcsolatban egy kőbányai ingatlan. Már elnézést a részletekért, csak igyekszem konkrétan válaszolni. Ez a kőbányai Bajcsy-Zsilinszky Kórház régi rendelőintézete, amely kiürült, lévén, hogy a Bajcsy-Zsilinszky Kórház az utóbbi években a kórház területén egy vadonatúj, szép, új, nagy kerületi rendelőintézetet épített és üzemeltetett be. Ez a régebbi, használaton kívül álló, kiüresedett ingatlan egyébként egy kőbányai lakótelep közvetlen szomszédságában van és a sportegyesület kifejezetten sportdiagnosztikai, sportegészségügyi célokra kérte. Tehát a sportegyesület lényegében ugyanolyan célokra fogja tovább használni, mint eddig, egészségügyi célokra, hozzáteszem, megfelelő felújítás után, mert az épület ezt mindenképpen indokolja.

Ami a budai ingatlant illeti, némi büszkeséggel mondom, hogy annak idején nekem jutott az a tisztesség, hogy átvegyem az akkori amerikai, nem nagykövet, hanem, azt hiszem, első titkár jelenlétében az amerikai tengerészgyalogságtól, mert valóban így van, annak volt a laktanyája, és az amerikai nagykövetség védelmét látta el. Valóban nagyon szép fekvésű ez a volt Táncsics-börtön, amely akkor is műemlék jellegű volt, és műemlék jellegű védelmet kapott, és jelenleg is ilyen védelem illeti meg, és akármilyen tulajdonosi struktúrába kerül, ez a védelem továbbra is az ingatlanon lesz, tehát ennek a használata, átalakítása mindenképpen a helyi műemlékvédelmi védettséget és a kiemelt nemzeti emlékhely státuszt meg fogja őrizni.

Az egyházi ingatlanok tekintetében pontosítani szeretném képviselőtársaimat. A jelenlegi tervezet semmifajta új egyházi vagyonátadásra vonatkozó javaslatot nem tartalmaz.

(15.00)

A korábban átadott ingatlanok tekintetében módosítja a vagyonátadási előírásokat, az időközben bekövetkezett változásokra, illetve azoknak a további fenntartását nem igénylő változásokra figyelemmel.

Emlékezetem szerint szintén Vajda képviselőtársam kérdezte, hogy az állam által adott céllal és adott kötöttséggel térítésmentesen átadott ingatlanoknak az állam által történő visszabérlésére miért került sor. Azért, mert ahol a juttatott ingatlanok felújítása, eredeti célra történő használata elsősorban tervezési, másodsorban forráshiányos okok miatt késedelmet szenved, ott lesz  előre nem tudom megmondani, de  egypár éves intervallum, amelyben az állam ezt az épületet hasznosítani tudja, akár irattározási célra, akár másra, tehát nem áll ott üresen. De ez mindenképpen részben egyedi, részben adott határidőkhöz kötött.

Miért 5 és 15 ezer között van? A határpontok megállapítása mindig kérdéses. Voltak az 5 ezer alatti települések, és a működés szempontjából közepesnek minősülők, s ahol 16 ezren laknak, ott miért nem. Valahol meg kell húzni egy határt, nincs mögötte mélyebb gazdasági vagy más tudományos ok. Valahol meg kellett húzni egy határt. Egyébként a gyakorlatban általában ilyen méreteknél vesszük ezeket figyelembe.

(Az elnöki széket Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

MRP-program. Az MRP-program a rendszerváltást követően egy nagyon új program. Akkor úgy nézett ki, hogy a dolgozói részvételre egy nagyon jól használható lehetőség lesz. Legjobb tudomásom szerint az elmúlt évtizedekben a Herendi Porcelángyár MRP-szervezete volt, amelyik tartósan fennmaradt és eredményesen működött. A jelenlegi új szabályozás két nagyvállalat dolgozóira vonatkozik, azzal a jogalkotói szándékkal, hogy ezek az egyébként jól működő nagyvállalatok működési eredményéből ne csak vezetői menedzserszerződésekben meghatározott jogcímeken lehessen jövedelmet kivenni, hanem ezen nagyvállalatok egyébként nagy létszámú dolgozói részére is lehetőség nyíljon erre. Ezt a célt szolgálja a jelenlegi tervezetben szereplő, az előzőekhez képest némiképpen megváltozott, az elmúlt harminc év gazdasági fejlődéséhez jobban igazodó MRP-rendszer.

Z. Kárpát képviselőtársammal már valóban többször váltottunk szót a lakhatás, az otthonteremtés kérdéséről. Nekem arra sem lehetőségem, sem felhatalmazásom nincs  és azt hiszem, kormányzati szándék sincs arra, éppen az ön által is idézett mondatokból eredően , hogy ezt a törvénytervezetet bármilyen lakhatósági szabállyal kiegészítsem. Továbbra is fenntartom a nyilatkozataimban azt a kormányzati szándékot, hogy Magyarországon az otthon, az otthonteremtés fogalma alatt  éppen az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján  a saját tulajdonban lévő lakást értjük. Azt vitatnám, amit képviselőtársam mondott, hogy a világban mindenütt a magántulajdonban lévő lakást tekintik irányadónak. Hivatkozni szeretnék a tengerentúli, az észak-amerikai gyakorlatra, ahol a társadalom az európainál lényegesen nem jobb, nem rosszabb, hanem más mobilitási viszonyai miatt elsősorban a bérlakások kedveltek, és azok forgalma lényegesen nagyobb, mint a magántulajdonú ingatlanoké. Nem véletlen, hogy a kormány ezeket számos pénzügyi eszközzel támogatja. A lakhatóság fontosságának elismerése mellett kérem, hogy a jelenlegi tervezetet önmagában szíveskedjen megítélni és lehetőség szerint támogatni.

Igyekeztem minden olyan kérdésre válaszolni, amire a törvénytervezethez igazodóan konkrétumot tudtam mondani. További kérdésekre a bizottsági viták során rendelkezésre állunk. Köszönöm a vitában való részvételt, elnök úrnak, bocsánat, elnök asszonynak  nem vettem észre közben a változást  pedig a lehetőséget. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   63-80   81-96   97-110      Ülésnap adatai