Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm az előterjesztőnek. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására pénteken 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes törvények közadatokkal összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/1786. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Répássy Róbert úrnak, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Államtitkár úr, öné a szó.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A közfeladatot ellátó szerveknél a működésük során nagy mennyiségben keletkeznek adatok. Ezek közös tulajdonsága, hogy azok jogszabály alapján az állami és önkormányzati szervek kezelésében állnak, csak a közszféránál állnak rendelkezésre, és jelentős részük közérdekű adatnak minősül, és mint ilyenek bárki számára ingyenesen megismerhetők.

Egyre inkább adatvezérelt társadalomban élünk. A közadatnak piaci értéke van. Az adatok elemzése, hasznosítása, valamint ennek a képességnek a folyamatos fejlesztése, mélyítése ennek során elengedhetetlen a térség társadalmi és gazdasági fejlődéséhez. Ha ezeket az adatokat feldolgozzák, azokból olyan új információk nyerhetők ki, amelyek hozzájárulhatnak új termékek létrehozásához és szolgáltatások bevezetéséhez, aminek versenyképességet növelő és gazdaságélénkítő hatása van. Ha egy vállalkozás az adatokat kutatási célra használja fel, annak össztársadalmi haszna vitathatatlan.

2012-ben fogadta el a tisztelt Ház az első önálló magyar törvényt a közadatok újrahasznosításáról, amelynek alapján 2013-tól már lehetővé vált az állami és önkormányzati nyilvántartásokhoz, adatbázisokhoz történő hozzáférés oly módon, hogy azokat egy megállapított térítési díj ellenében az adatot igénylők tudományos vagy akár kereskedelmi céllal feldolgozzák és újrahasznosítsák.

A 2019-ben elfogadott nyíltadat-irányelv  a 2019/1024 EU irányelv a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról  újdonsága, hogy ingyenessé teszi az úgynevezett nagy értékű adatkészletekhez való hozzáférést. Idetartoznak a térinformatikai, földmegfigyelési és környezeti, meteorológiai, statisztikai, vállalkozási és mobilitási közadatok, amelyek azért számítanak nagy értékűnek, mert a tapasztalatok szerint nagy kereskedelmi potenciállal bírnak. Az ezen adatkörökre vonatkozó részletes szabályokat az Európai Bizottság határozza majd meg.

A nyíltadat-irányelv tovább szélesítette az újrahasznosítható közadatok körét, amelyek körébe innentől bele kell érteni a köztulajdonban lévő vízügyi, energiaipari, közlekedési, postai ágazat területén működő közvállalkozások azon adatait, amelyek ezen ágazati közfeladatok ellátásához kapcsolódnak, továbbá azon közfinanszírozású kutatások adatait, amelyeket már nyilvánosságra hoztak.

A fenti célok elérését szolgálja az önök előtt fekvő, az egyes törvények közadatokkal összefüggő módosításáról szóló T/1786. számú törvényjavaslat, amely a nyíltadat-irányelv rendelkezéseinek átültetése a hazai jogrendbe.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat az uniós joggal teljes mértékben harmonizáló szabályrendszert teremt. A törvényjavaslat az újrahasznosítható közadatok körének bővítését szolgálja. Az elmondottakra tekintettel kérem a tisztelt képviselőket, hogy a T/1786. számú törvényjavaslatot megvitatni, majd azt követően az elfogadását támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmüket. Elnök úr, köszönöm a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Megadom a szót Ágh Péternek, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Képviselő úr, öné a szó.

ÁGH PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat, ahogy hallhattuk, a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról szóló nyíltadat-irányelv hazai jogba való átültetését szolgálja. A nyíltadat-irányelv átültetése nem előzmény nélküli. Az alapvető rendelkezéseit és eljárási szabályait jelenleg is tartalmazza a közadattörvény, amely a korábban elfogadott és alkalmazott PSI irányelv átültetéséről gondoskodott.

A nyíltadat-irányelv bevezetésének célja, hogy az Európai Unió tagállamait ösztönözze a közszféra által előállított és kezelt adatvagyon másodlagos hasznosítására még szélesebb körben, továbbá elősegíti a nagy értékű állami adatkészletek hatékony újrahasznosítását, mindezt a fejlett digitalizáció eszközeivel, ezáltal az adatok elérhetővé válnak ingyenesen, valós időben, számítógépes kapcsolaton keresztül, elektronikusan feldolgozható formában. Kiemelendő a javaslat azon eleme, hogy bővül az adat-újrahasznosítás céljából rendelkezésre bocsátható adatok köre.

A nyíltadat-irányelv szabályainak megfelelően a hazai szabályozás is nevesíti a releváns ágazatokat. Idetartoznak azon közfinanszírozású kutatások adatai, amelyeket már nyilvánosságra hoztak, valamint a vízügyi, energetikai, közlekedési, postai ágazat területén működő közvállalkozások adatai, amelyek ezen ágazati közfeladatok ellátásához kapcsolódnak.

A javaslat fontosságát mutatja, hogy egyre inkább adatvezérelt társadalomban élünk. Az adatok ma már hatalmas értéket képviselnek, valamint a digitális gazdaság hajtóerejét adják. A napjainkban is zajló információs forradalom egyik kísérőjelensége az adatok mennyiségének ugrásszerű és szüntelen növekedése.

Az intelligens adathasználat a gazdaság minden ágazatára hatással van. A közszférában felhalmozódó adatbázisok felhasználása jelentősen hozzájárulhat az új technológiák fejlesztéséhez és alkalmazásához. A közadatok újrahasznosítása a gazdasági fejlődéshez és a GDP növekedéséhez is hozzájárul. A nagy mennyiségű közadatok feldolgozásában és elemzésében egyre jelentősebb a mesterséges intelligencia alkalmazásának szerepe is.

Tisztelt Ház! Az elhangzottakra tekintettel kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(19.10)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Sebián-Petrovszki Lászlónak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának. Képviselő úr, öné a szó.

SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Aki nyomon követi az elmúlt hónapokban a munkánkat és azokat a témákat, amik idekerülnek elénk, a Ház elé, annak lehet egy olyan érzése, mintha rendszeresen vissza-visszatérő téma lenne az adatok nyilvánosságának kérdése, az adatok bővítésének a kérdése. Legutóbb tegnap zártunk itt le egy meglehetősen heves vitát egy, a közérdekű adatok nyilvánosságáról, az azokra irányuló perekről szóló javaslatról, sőt szavazás is történt, de néhány hónappal korábban is volt hasonló típusú előterjesztés előttünk.

Ezek a helyzetek abból fakadnak, amit az előttem szóló képviselőtársam is mondott, hogy maguk az adatok, az adatok mennyisége egyre gyarapodik, állandóan foglalkozni kell azzal, hogy az állampolgárok adatainak a tárolása, összekapcsolása hogyan és milyen garanciák mellett lehetséges egy jól működő demokratikus államban. S nyilvánvalóan kell azzal is foglalkozni, hogy bizonyos típusú adatokhoz, amik közadatnak minősülnek, hogyan lehet szabályszerűen, de minél nagyobb biztonsággal hozzájutnia akár az átlag állampolgárnak is.

Ezek a javaslatok tehát lehetővé teszik azt, hogy átgondoljuk, hogyan viszonyulunk ehhez a helyzethez; magyarán, azokat az adatokat, amik körbevesznek minket  és most a nyilvános adatokról beszélünk , hogyan és milyen módon tesszük hozzáférhetővé az állampolgárok számára. Nem lesz titok, amit mondok, hiszen ezt hallották már tőlem többször: a DK azon az állásponton van, hogy mindazon adatokat, amik az adófizetők forintjaiból megvalósuló bármiféle kormányzati cselekedethez kapcsolódnak, ab ovo nyilvánosságra kellene hozni. Tehát olyan szabályozást sürgetünk, amely eleve előírná azt, hogy minden ilyen típusú adatot  értem itt azt, hogy akár szerződéseket, számlákat és hasonló típusú, hasonló mélységű adatokat tartalmazó dokumentumokat  eleve nyilvánosságra kéne hozni, bizonyos adatokat pedig  s most nemcsak pénzügyi adatokra gondolok, hanem egyéb összesített, működéssel kapcsolatos, bármiféle állampolgári érdeklődésre igényt tartó adatokra is  állampolgári kérésre minden további nélkül ki kellene adni.

Tehát az általános viszonyulás számunkra az, hogy minden állami adatnak ab ovo nyilvánosnak kell lennie, és afelé kellene haladnunk, hogy ilyen szabályozások kerüljenek elénk. Ezért kardoskodtam én a tegnapi vitában is annál az előterjesztésnél, hogy a közérdekű adatok iránt elindult pereknél sem arról kell beszélni, hogy hogyan lesznek azok a perek gyorsabbak, hanem arról, hogy hogyan nem lesznek azok a perek, merthogy minden adat hogyan lehetne nyilvános.

Nem tagadom, hogy ennek van egy elméletibb megközelítése, egy elméletibb oka is, mégpedig az, hogy egy jól működő demokráciában a kormányzat ellenőrzésének az egyik módja az, hogy a kormányzati működéssel kapcsolatos adatokat  s ebbe beletartoznak pénzügyi típusú adatok is, és minden egyéb adat is  nyilvánosságra kell hozni. Magyarán, a kormány ellenőrzésének állampolgári lehetősége igenis összefügg azzal, hogy hogyan és miképp kapcsolódhat az adatnyilvánossághoz az állampolgár, magyarán, hogyan juthat adatokhoz.

Ebben a dologban ez a kormány az elmúlt 12 évben rosszul teljesített. Rosszul teljesített, mert ma egy olyan országban élünk, ahol ilyen típusú adatokat  még egyszer mondom, az adófizetők befizetett adóiból megvalósuló kormányzati cselekedetek adatait, pénzügyi adatokat, számlákat, szerződéseket, de akár egyéb típusú nem pénzügyi adatokat is  ez a kormány, az Orbán-kormány az elmúlt 12 évben igyekszik eltitkolni. Igyekszik eltitkolni mindenféle eszközzel, a meglévő szabályok rugalmas alkalmazásával, illetve a határig való elmenéssel, amit a szabályok adta keret biztosít.

Amikor lehetőség volt a Covid-időszak alatt kétszer 45 napig adatigényléseket megállítani, illetve 45 nap volt a válaszadásra, akkor a 45 napot használták ki tipikusan az állami hivatalok és hatóságok. Amikor lehetett hivatkozni üzleti titokra, hivatkoztak arra. Amikor bármi más módhoz kellett nyúlni, akkor természetesen alkalmazták azt, hogy döntés-előkészítő anyagról vagy információról van szó, és ezért tagadták meg a kiadást, vagy akár titkosítottak valamit egész konkrétan, hogy elérjék azt, hogy az állampolgár azt a bizonyos igényét semmilyen módon ne tudja érvényesíteni, ne tudhassa meg azt az infót, amit fontosnak érez számára. Egy ilyen országban élünk, ezért aztán amikor arról beszélünk ennek a konkrét javaslatnak a tárgyalásakor, hogy mennyire pozitív ez a javaslat, akkor itt nem arról kell beszélni, hogy a kormány mennyire pozitív javaslatot nyújtott be, hiszen valójában egy uniós irányelv átültetéséről beszélünk. Tehát ha az Unió nem hozott volna ilyen irányelvet, amit kénytelen átültetni a kormány, akkor egész biztos vagyok abban, hogy ez a javaslat sem lenne itt előttünk.

Teszem hozzá, a kormány persze mindent megtett, hogy elhúzza ezt az időt. Egy 2019 nyarán született irányelvről beszélünk, most meg 2022 novemberét írjuk, tehát három évig azért mégiscsak húzták ezt a kérdést, hogy kutatási adatokat, illetve egyéb hasonló típusú információkat hogyan és mint lehet igényelni, hogyan lehet hozzáférni, illetve ha már díja van ennek, akkor a szabályozás érinti azt is, hogy ez a díj hogyan határozható meg, netalántán hogyan csökkenthető vagy növelhető.

A lényeg tehát az, hogy maga az irányelv egy jó irányba tett jó lépés, ennek az átültetése a magyar jogrendbe fontos, támogatandó és az állampolgárok számára mindenképpen előnyös, még akkor is, ha a kutatási adatok nem tartoznak abba a körbe, amit az állampolgárok feltétlenül tipikusan az erre irányuló adatigényléssel szeretnének megtudni. Azonban azt is látni kell, hogy ez az egész kérdéskör nem lenne itt előttünk, ha a kormányon múlt volna. Mert ez a törekvés valójában nem őszinte, nem abból fakad, hogy egy jobb országot szeretne az Orbán-kormány építeni, és ennek apró pici részeként az adatigénylésben és az adatokhoz való hozzáférésben is valamiféle szabadságot szeretne adni az állampolgároknak, hanem a 12 éve meglévő, adatokat eltitkoló magatartásukon próbálnak fügefalevélként ilyen típusú előterjesztéseket idehozni.

Tehát még egyszer azt mondom, hogy a javaslat előremutató, az irányelv jó, az irányelv átültetése hasznos, ugyanakkor rögzítsük, tisztában vagyunk azzal, hogy politikailag ennek más okai vannak, nem pedig az, hogy ezt a témát a kormány szeretné rendbe rakni és jól működővé tenni. Köszönöm szépen a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Juhász Hajnalkának, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

DR. JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A T/1786. számú törvényjavaslat, mint ahogy az már elhangzott, a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2019/1024-es európai parlamenti és tanácsi irányelv hazai jogba való átültetését szolgálja.

Az úgynevezett nyíltadat-irányelv előzményének a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, az úgynevezett PSI-irányelv tekinthető. A nyíltadat-irányelv e jogszabályt váltotta fel és helyezte hatályon kívül. A nyíltadat-irányelv alapvető rendelkezéseit és eljárási szabályait jelenleg is tartalmazza a közadatok újrahasznosításáról szóló 2012-es törvényünk, mely a magyar jogba implementálja a PSI-irányelv rendelkezéseit. A nyíltadat-irányelv magyar jogba való átültetését a közadattörvény és a nemzetközi adatvagyonról szóló 2021-es törvény módosításával szükséges végrehajtani.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat a közadattörvény szerkezetét, alapelveit és alapvető rendelkezéseit változatlanul hagyja, de nem módosulnak a közfeladatot ellátó szervek által megállapítható díjazásra vonatkozó alapvető szabályok sem.

(19.20)

Az előterjesztés leglényegesebb változtatásai közül kiemelendő, hogy egyrészről bővül az újrahasznosítás céljából rendelkezésre bocsátható adatok köre. Idetartoznak egyes közfinanszírozású kutatások adatai, illetve a vízügyi, energiaipari, közlekedési, postai ágazat területén működő közvállalkozások ágazati közfeladatok ellátásához kapcsolódó adatai.

Új elem a javaslatban, amit érdemes mindenképpen kiemelni, hogy a valós időben frissülő elektronikus állami nyilvántartásokhoz, az úgynevezett dinamikus adatokhoz valós idejű hozzáférést kell biztosítani az újrahasznosításra való rendelkezésre bocsátás során.

A harmadik legjelentősebb újítás az úgynevezett nagy értékű adatkészletek tipizálása, vagyis megjelölésre kerülnek azon állami adatkészletek fő gyűjtőkategóriái, amelyek újrahasznosítása fontos előnyökkel jár a társadalomra, a környezetre és a gazdaságra nézve, mivel lehetővé teszik hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások és munkahelyek létrehozását. Ezen nagy értékű adatkészletek főbb típusai közé tartoznak például a térinformatikai adatok, bizonyos környezeti adatok, meteorológiai és statisztikai adatok is, melyekre vonatkozó részletes szabályokat az Európai Bizottság végrehajtási jogi aktus formájában fog meghatározni, ezért fontos a törvényjavaslat módosítása. A KDNP támogatja. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót Harangozó Tamásnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Valóban, a javaslat a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2019/1024 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja és ennek a hazai alkalmazását.

Az irányelv tartalmával, céljával teljesen egyetértünk. Egyébként ennek a hazai jogba való átültetésével kapcsolatos konkrét szabályozással is egyet lehet érteni, egyetértünk. A közadatok könnyebb hozzáférhetősége, ahogy el is hangzott, tudományos kutatói vagy akár gazdasági szempontból való könnyebb felhasználhatósága minden európai uniós tagállamban, így a Magyarországon élőknek, itt dolgozóknak vagy kutatóknak is alapvető érdeke, és a világversenyben betöltött szerepünket akár elő is segítheti. Mindenféleképpen fontos és jó, ezért ez támogatható.

Én sem tudok azonban szó nélkül elmenni amellett, tisztelt államtitkár úr és tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hogy egyébként Magyarország a közadatok tekintetében sem nem európai, sem nem jogállam. Egészen elképesztő, ami az elmúlt 12 évben ezen a területen történt. Miután képviselőként volt szerencsém ezt az időszakot átélni, magam is tapasztaltam, hogyan vettek el pontról pontra szinte minden jogosítványt, hogyan éltek vissza a hatalmukkal, és hogyan akadályozzák nap mint nap, hogy ezekhez a közadatokhoz, amelyek a magyar törvények szerint még mindig azok, hozzá lehessen férni.

Arról nem beszélve, hogy ezt az intézményt, a magyar Országgyűlést hogyan használták fel már az elmúlt években arra, hogy az addig köznyilvános adatokat egyszerűen nem nyilvánossá vagy akár titkossá minősítsék, hogy aztán eltitkolják egy csomó olyan részét a magyar állam működésének, pedig mindenkinek joga lenne tudni, hogy miért és hogyan működik. Ezen túl önök módszeresen akadályozták nemcsak az országgyűlési képviselők, de a sajtó vagy az érdeklődő állampolgárok törvény adta jogát ahhoz, hogy megismerhessék, egyébként a magyar állampolgároktól vastagon beszedett közpénzeket önök miért, hogyan és mire költötték el, vagy éppen egyes botrányos ügyek mögött milyen kormányzati döntések, hibás döntések vannak, vagy akár felelősségvállalás vagy annak elmulasztása húzódik.

Én magam is nem egy ilyen pert voltam kénytelen bíróságon végigcsinálni országgyűlési képviselőként, mert országgyűlési képviselőként egy nagy fityiszt mutatott nekem például az Agrárminisztérium, amikor annak idején eltűnt véletlenül 500 millió forint a Hungária brókercégen keresztül a közpénzből, a magyar emberek pénzéből. Persze, akik eltüntették, ha jól tudom, büntetőeljárás alatt vannak, mármint a cég, nem is tudom, hogy lezárulte az ügy. De az, hogy a minisztérium és azon keresztül a magyar emberek pénze, 500 millió forint hogy a fészkes fenébe kerülhetett be egy ilyen tőkealapba, meg hogyan tüntethették el brókerek a magyar közpénzt, azt egyszerűen nem lehetett kideríteni. A magyar bíróság jogerős döntése kellett ahhoz, teszem hozzá, az sem volt elég, büntető feljelentést kellett tenni, hogy végül a felszámoló az adatokat egyáltalán kiadja.

Ez nem közadatkezelés, ez egyszerűen visszaélés a törvényekkel. Még egyszer mondom: egy másik nagyon fontos és nagyon szomorú jelenség az, hogy önök eddig közérdekű adatokat folyamatosan a törvény erejével nem nyilvánossá minősítenek vagy akár titkosítanak. Pont az előbb tárgyalt törvénynél említett példa mutatja, annak megtiltása, hogy a büntetés-végrehajtás munkatársai bármit elmondjanak, amit látnak a munkahelyükön, az ilyen típusú törvényi szabályozások mutatják, hogy mennyire nevetséges ez. Ennek mégiscsak a csimborasszója az, amikor veszélyhelyzeti rendelkezésre hivatkozva meghosszabbítják a közérdekű adatok kiadásának határidejét. Persze tudjuk, hogy miért: mert egyszerűen időt akarnak nyerni, meg be akarják csapni az embereket. Nincs erre más indok. Az a minisztérium, amely nem tud kiadni egy közérdekű adatot 15 napon belül, az nyilvánvalóan nem tudja kiadni, ha nem akarja, 30 meg 60 napon belül sem. Valójában nem a kormány leterheltsége volt egyetlen esetben sem a szempont, hanem az, hogy önök meg akarják úszni azokat a kényes ügyeket, amelyekről önök is tudják, hogy nincsenek rendben.

Halkan jegyzem meg: a mai napig nem tudja ez az ország, hogy önök a Covid-védekezés alatt milyen döntéseket hogyan hoztak, mennyi pénzt herdáltak el, mi alapján hoztak döntéseket. Voltak olyan kedvesek, ha jól emlékszem, szintén ilyen rendelettel elrendezni, hogy ehhez aztán, mit tudom én, 20-30 évig senki hozzá ne férjen. No, ez itt nem közadatkezelés, tisztelt képviselőtársaim, ez nem európai és nem jogállami, ami ebben az országban ezen a területen zajlik.

Nyilván ez az irányelv, miután talán, talán a politikai közadatokat, a kormányzati közadatokat nem fogja érinteni, hanem a tudományos élet és a gazdaság területén tud segítséget nyújtani az Európai Unió jóvoltából az itt élő állampolgároknak, az itt lévő cégeknek és kutatóknak, talán javítani fog ezen a részén a helyzetnek, úgyhogy ezt a részét nyilvánvalóan fogjuk támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Körbenézek: további felszólalásra senki nem jelentkezett, így az általános vitát ezennel lezárom.

Kérdezem az előterjesztőt, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Répássy Róbert: Igen.) Látom, államtitkár úr felállt. Parancsoljon, öné a szó.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Csak röviden szeretnék válaszolni. Számítottam arra, hogy e törvényjavaslat kapcsán ismét előkerül a közérdekű adatokkal kapcsolatos gyakorlat, de szögezzük le, hogy ez a törvényjavaslat nem erről vagy nem pont erről szól. De ha már a közérdekű adatokkal kapcsolatban a képviselő urak kifejtették a véleményüket, szeretném az én tapasztalataimat megosztani önökkel.

A vita és sok esetben a jogvita, amely bíróság elé kerül, leginkább abban áll, hogy vajon az az adat, amit kér az adatigénylő, közérdekű adat vagy nem közérdekű adat. Tehát nem arról van szó, hogy a magyar állam vagy a kormány nem adja, nem akarja kiadni ezeket az adatokat, hanem vitatja, hogy közérdekű adatokról vane szó. (Sebián-Petrovszki László: És kiderül, hogy az!) Igen, néhány esetben kiderül, néhány esetben meg nem, mert van, amikor a bíróság elutasítja a közérdekűadat-igényt, de ezt nem szokta olyan nagydobra verni általában a sajtó. Tehát szeretném a figyelmüket felhívni arra, hogy nem igaz az az állítás, hogy minden esetben bírósági úton kell kikényszeríteni a közérdekű adatot, mert, mondom, ez egy vitatható kérdés.

Higgyék el, számos esetben vitatható vagy legalábbis jogilag vizsgálandó, hogy melyek a közérdekű adatok és melyek nem. Vagy például vizsgálandó az, hogy vajon az adatkezelő kötelese új adatokat, például statisztikákat előállítani az adatigénylő számára. Ez vitatható, sok jogvita volt már ezekből. Természetesen az az álláspont, hogy minden legyen nyilvános, nagyjából ez az álláspontja az ellenzéknek, természetesen nem tartható, mert akkor tulajdonképpen azt kellene csinálnunk, hogy mindennap mindenki beülhetne a hivatalokba, és minden iratba belenézhetne, minden iratot megnézhetne.

(19.30)

Csakhogy egy hivatali működés így nem képzelhető el, hogy az összes irat nyilvános, nyilván számos személyes adatot tartalmaz, számos olyan adatot tartalmaz, ami a hivatali működéshez szükséges, viszont nem közérdekű adat.

Tehát én úgy gondolom, hogy önök nem jóhiszeműen vizsgálják ezt a tevékenységet, hanem azt gondolják, hogy mindig minden állami szerv csak rosszhiszeműen áll hozzá ezekhez a közérdekűadat-igénylésekhez. Ezt én nem tudom megerősíteni, sőt cáfolni tudom. Azt gondolom, hogy számos közérdekű adatot teljesítettek az állami szervek, a kormány számos esetben kiadja a közérdekű adatokat. Elenyésző azoknak az ügyeknek a száma, ahol bíróság elé kerülnek ezek az ügyek. Nem tudom megmondani, de gyakorlatilag néhány százaléka az összes adatigénylésnek az, ami végül is bíróság elé kerül. Több mint 90 százalékában minden jogvita nélkül a kormány és a kormányzati szervek kiadják a közérdekű adatokat. Ezt kérem figyelembe venni.

Amiről meg a törvényjavaslat szólt, nyilván az, hogy vannak olyan közadatok, amelyeknek vagyoni értéke van. Ezt egyébként már régóta a magyar Országgyűlés felismerte, eldöntötte korábban, erről törvény született, lényegében a nemzeti adatvagyon fogalmát mi már megalkottuk korábban, a nemzeti adatvagyon alá tartozik minden olyan adat, amelyet később valaki üzleti érdekből felhasznál vagy valamilyen más érdekből felhasznál. Most ebben a tekintetben született egy európai uniós szabályozás. Mi úgy döntöttünk, hogy ezt az irányelvet természetesen végrehajtjuk, pontosabban: átvesszük, az irányelvet átültetjük a magyar jogba. Így ültetjük át, ahogyan ez a törvényjavaslat benyújtásra került.

Nagyon bízom benne, hogy annak ellenére, hogy általában a közérdekű adatok kiadása miatt önöknek vannak fenntartásaik a kormánnyal szemben, nagyon bízom benne, hogy magát ennek az irányelvnek az átültetését támogatni fogják, mert ez az irányelv az információs szabadság irányába mutat, az irányelv átültetése az információs szabadságot erősíti, ezért kérem, hogy szavazzák meg végül a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   155-170   171-182   183-196      Ülésnap adatai