Felszólalás adatai

Felszólalások:   40-72   73-88   89-106      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Köszönjük a technikusok munkáját. Úgy tűnik, hogy működik, ami elromlott.

Soron következik a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/6070. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Fónagy János államtitkár úrnak, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. FÓNAGY JÁNOS gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A XXI. század társadalmi és gazdasági életében egyre gyakrabban és egyre szélesebb körben találkozhatunk a fenntarthatóság fogalomkörével. Az ESG angol kifejezésekből összeállított mozaikszó egy olyan gazdasági rendszert jelöl, amelynek célja, hogy az egyes gazdálkodó szervezetek tevékenysége fenntarthatósági szempontok alapján is összehasonlíthatóan és objektíven vizsgálható legyen, így a velük üzleti kapcsolatba kerülő fogyasztók és piaci szereplők teljesebb képpel rendelkezzenek a szervezetről és annak tevékenységéről.

Az ESG három fő területet ölel fel: a környezeti hatások vizsgálatát, a társadalmi kérdések kezelését és a vezetői döntéshozatal folyamatát. Az utóbbi években az Európai Unió több olyan jogszabályt is elfogadott, amelyek érvényesíteni és egységesíteni kívánják az ESG-szempontokat: a 2022 decemberében kihirdetett, egyes korábbi irányelveknek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvet. Az irányelv célja a taxonómiarendelet szerinti beszámolási követelmények és a vállalati fenntarthatósági jelentéstételi követelmények közötti összhang biztosítása.

A szabályok alapján valamennyi nagyvállalatnak, valamint minden, a szabályozott piacon, tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozásnak jelentést kell készítenie olyan fenntarthatósági kérdésekről, mint a környezeti, a társadalmi kérdések, az emberi jogok és az irányítási tényezők.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat célja egyrészt az Európai Unió fenntarthatósággal kapcsolatos uniós jogi aktusainak és iránymutatásainak történő megfelelést szolgáló magyar keretrendszer kialakítása, másrészt lefektetni a nemzeti ESG- keretrendszer kialakításának alapjait. A cél az, hogy mire teljeskörűen alkalmazni kell az EU szintjén a szabályokat, addigra felkészültek legyenek a hazai vállalkozások, és egy hozzáértő, előremutató gondolatokkal segítő tanácsadói hálózat támogassa a munkájukat, a nemzetközi szinten való helytállásukat.

(Az elnöki széket Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A fenntarthatósági kérdések tekintetében szükséges rendelkezni a felügyeleti hatóság kijelöléséről, amely ez esetben a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága lesz. A hatóság tevékenysége kiterjed többek között a vállalkozások ESG-célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének ellenőrzésére, az ESG-tanúsítók akkreditálására és nyilvántartására, valamint magyar online ESG-menedzsmentplatform és hitelesített támogatásmenedzsment-központ működtetésére.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az ESG-kerettörvény elfogadásának célja egy olyan jogszabályi környezet megteremtése, amelyben a vállalatok információkat hoznak nyilvánosságra a működésük során felmerülő fenntarthatósági kockázatokról és lehetőségekről, továbbá az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásukról, a gazdasági szereplők pedig átfogó információkkal rendelkeznek a fenntarthatóság és az egységes vállalati felelősségvállalás helyzetéről és jövőbeli irányairól.

Ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/6070. számú törvényjavaslatot megvitatni és a törvényjavaslatban megfogalmazott szabályozási szándékot pedig támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK : Köszöntöm képviselőtársaimat. Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Bánki Erik képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

BÁNKI ERIK, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat apropóját az uniós kötelezettségeinknek való megfelelés adja, azonban el kell kerülnünk azt a csapdát, hogy az uniós kötelezettségeknek való megfelelés során nem a lehető legönállóbb, a nemzeti sajátosságokra leginkább épülő rendszert építi ki Magyarország. Mivel nincs még rögzült európai gyakorlat ezen a téren, a hazai gyakorlat korai kialakításával egyszersmind megakadályozható, hogy egy képlékeny minősítési rendszer okán a hazai cégek versenyhátrányba kerüljenek.

Hangsúlyozandó, hogy az ESG, azaz a környezeti és társadalmi vállalati felelősségvállalási szempontoknak való megfelelés nem eredményezheti a gazdasági szereplők versenyképességének aránytalan romlását. Jelenleg sem a régióban, sem uniós szinten nincs rögzült tagállami gyakorlat a digitális ESG-szolgáltatás vonatkozásában, így a nemzeti ESG-rendszer kialakításával Magyarország rövid időn belül akár stratégiai előnyre is szert tehet, valamint preventív jelleggel elébe tud menni a hiányzó uniós szintű részletszabályoknak, úgy, hogy ezeket nemzetállami hatáskörben határozza meg.

(14.10)

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ESG-adatszolgáltatás és -minősítés szabályozásával az Európai Unió új piacszabályozási eszközt kíván bevezetni oly módon, hogy a tagállamok mozgásterét csökkentse az ESG-szabályozás terén. A nemzeti ESG-keretrendszer célja ezért a nemzeti szuverenitás, a magyar vállalatok versenyképességét garantáló válasz az Unió által keltett jogalkotási vákuumban. Az Európai Unió a különféle lobbiérdekeknek megfelelve  jó szokása szerint  tovább rontja a nemzetállamok szuverenitását, és veszélyezteti a vállalkozások versenyképességét, a gazdaságok nyitottságát. Magyarországon ezzel szemben hangsúlyos elvárás a szabályozás tartalmában az Alaptörvényben lefektetett értékeknek való megfelelés, a nemzet, a család és a kultúra támogatása.

A kerettörvény épít a német beszállítóilánc-törvény már elfogadott rendelkezéseire annak érdekében, hogy versenyelőnyt alakítson ki a jog eszközével a Németországba szállító magyar vállalatok számára, másrészt előnyt kovácsoljon önmaga számára a jelenleg is formálódó uniós jogi környezetben. Önként, illetve  ahogy említettem  a német beszállítói láncokra vonatkozó törvény miatt ma is számos jelentős nemzeti vállalat tesz eleget különféle ESG-adatszolgáltatásnak. Az uniós irányelvek hatálybalépésével azonban a hazai vállalkozások mindenképpen szembesülni fognak az ESG-vel összefüggő adatszolgáltatással és megfelelőségi kényszerrel, így szükséges világos, egyszerű szabályokat alkotni és proaktív támogatást nyújtani a hazai vállalatoknak.

Tisztelt Országgyűlés! A szabályozástervezet nem tekinthető szimpla jogharmonizációs feladatnak, hanem egy széles körű és erős eszköztár kiépítése kell hogy legyen, amely előtte jár a közösségi jogalkotásnak. A jogalkotó a nemzeti ESG-keretrendszerről szóló törvénnyel annak az elköteleződésének teremthet alapot a magyar gazdaság működésében, hogy felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit, valamint a család intézményének szentségét. A magyar nemzeti ESG-keretrendszer az európai racionális közösség rokonszenvét élvezheti, mivel a lehetőségekkel élve saját kezébe veszi a nemzeti szinten jelentkező fenntarthatósági és társadalmi kihívások kezelését, ami érték- és mértékalapú talapzaton áll.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy a törvényjavaslat támogatandó, sőt támogatható rendelkezéseket tartalmaz. A hazai vállalatok számára előnyös ez az új szabályozás, ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan önök is támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Most a DK képviselőcsoportjának vezérszónoka, Arató Gergely képviselő úr következik. Parancsoljon!

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Ennek a törvényjavaslatnak az esetében talán azt kell először elmondanunk, hogy itt alapvetően egy támogatható szabályozási célról, támogatható elképzelésről van szó. Valóban arról van szó, hogy egy európai uniós irányelvet ültet át a magyar parlament, és hát, ezekben az időkben ezért is hálásnak kell lenni, mert végül is kezdeményezhettek volna nemzeti konzultációt, népfelkelést is annak érdekében, hogy Magyarországon ne kelljen alkalmazni ezt a jogszabályt.

Így aztán végül is azt kell mondanom, helyeseljük azt, hogy a kormány ebben az esetben úgy döntött, hogy végrehajtja az uniós tagsággal járó kötelezettségeket, és kezdeményezi ennek a jogszabálynak a megalkotását, még akkor is, ha a fideszes vezérszónok, ha jól értettem, közben elmondta, hogy ez is a nemzeti szuverenitás megcsúfolása, hiszen hogy meri az Európai Unió megvédeni a magyar állampolgárokat a magyar cégektől és a magyar kormánytól. Itt alapvetően egy olyan szabályozásról van szó, amelynek a lényege az, hogy a cégeknek átláthatóvá kell tenniük a fenntarthatósági feltételeknek, a szociális és környezeti feltételeknek való megfelelésüket. Ez az uniós jogszabály tehát védi a magyar polgárokat, ezért az átültetését helyeseljük és támogatjuk.

Hozzá kell tennem, hogy mint minden uniós jogszabályt  ezt képviselőtársaim nem szokták itt elmondani , ezt sem Brüsszel vagy Szent Mihály arkangyal a brüsszeli katedrális tetején hozza, hanem az uniós intézmények hozzák Brüsszelben és Strasbourgban, ahol ott ülnek a magyar kormány képviselői és tagjai a Tanácsban, és ott ülnek a magyar európai parlamenti képviselők, többségükben egyelőre és sajnos fideszesek az Európai Parlamentben. Így aztán azt kell mondanom, hogy ezek olyan jogszabályok, amelyeket közösen hoztunk meg, és ezeknek a betartása nemcsak nemzeti érdekünk, de egyben kötelező vállalásunk, közösen vállalt feltételek teljesítését is jelenti.

A jogszabály tartalmával kapcsolatban az tehető fel inkább kérdésként, hogy mennyire lesz egyértelmű és szigorú ennek a végrehajtása. Hiszen látjuk azt, hogy például a környezeti szabályokat hányféle módon vehetik semmibe a kormány által kedvelt vállalkozások, fideszes milliárdosok cégei vagy éppen a kormány által erre kiszemelt európai és főleg Európán kívüli multik. Látjuk azt, hogy mit érnek ezek a környezetvédelmi szabályok, ezért aztán vannak kétségeink abban, hogy ennek a jogszabálynak a végrehajtása a valóságban mennyire fog megtörténni; de hát reméljük, hogy így lesz. Még egyszer mondom, hogy ez egy előre való lépés, egy kedvező lépés a környezet állapota és a szociális jogok védelme szempontjából.

Azért nagyon kíváncsi vagyok, hogy milyen fenntarthatósági jelentést fog adni, mondjuk, a Ferihegyi repülőtér, majd rövidesen állami vállalat, amelynek most már sem zajvédelmi engedélye, sem környezetvédelmi engedélye nincs, és jól láthatóan sem a repülőtér, sem a kormány semmit nem tesz azért, hogy megvédje a környéken élő jó pár száz család és a Budapest tágabb környezetében, keleti régióiban élő több százezer ember érdekeit, nyugalmát, vagy bármit tegyen a reptér zajszennyezése ellen. Kíváncsi vagyok, hogyan fogja teljesíteni ezeket az előírásokat és milyen jelentést fog adni az a kőbánya, amelyet egy kiváló fideszes képviselőtársunk barátja üzemeltet Recsken, és amelyik már többedik alkalommal árasztja el sárlavinával a környező településen élő legszegényebb emberek házait. Kíváncsi vagyok, hogyan fognak megfelelni ezeknek a fenntarthatósági feltételeknek és milyen jelentést fognak adni azok az akkumulátorgyárak, amelyeknél folyamatosan környezeti problémák, balesetek, a munkavállalók jogainak semmibevétele történik.

Ezek persze költői kérdések, tisztelt képviselőtársaim, nem fognak rá válaszolni. (Bánki Erik: Mi köze van ennek a törvényjavaslathoz?) Az a köze van  magyarázom el talán az összefüggéseket kevésbé átlátó képviselőtársamnak  ehhez a jogszabályhoz, hogy az az uniós szabály célja, hogy növekedjen a gazdasági szereplők, a vállalkozások környezeti tudatossága. S amíg az önöknek kedves vállalkozások minden létező szabályt is áthághatnak minden különösebb következmény nélkül, addig félek attól, hogy ez a tudatosság valójában nem fog növekedni.

De mivel ez a szabályozás a környezeti érdekeket és a társadalmi felelősséget szolgálja, olyan értékeket, amelyek a szociáldemokrata árnyékkormánynak is fontosak, ezért a Demokratikus Koalíció frakciója támogatni fogja ezt a jogszabályt, és könyörtelenül számon fogja kérni a kormányon ennek a végrehajtatását. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Napjaink felgyorsult, folyamatos technikai, technológiai fejlődése, társadalmi-gazdasági változása óriási kihívások elé állítja a természetes környezet megvédése érdekében tett erőfeszítéseket. Ha szétnézünk a világban, azt láthatjuk, hogy globális szinten a minden korábbinál gyorsabb ütemű iparosodás és a természeti erőforrások kimerülése olyan folyamatokat idéztek elő már eddig is, mint például az elsivatagosodás, az aszályok állandóvá válása, az időjárások szélsőségessé válása és a migráció. Ezek a folyamatok hosszú távon súlyos gazdasági, társadalmi és természeti problémákat állandósítanak. Éppen ezért a nemzetközi közösségnek szemléletváltásra van szüksége, a fenntartható fejlődés irányába kell határozott lépéseket tennünk. Bele kell építeni a fenntartható fejlődés szempontjait a mindennapi gondolkodásunkba és a mindennapi döntéshozatalunkba.

Magyarország Alaptörvénye kimondja: „A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.”

A gazdasági növekedés és a klímavédelmi, energiahatékonysági, fenntarthatósági szempontok Magyarország számára nem jelentenek akadályt.

(14.20)

Magyarország az elmúlt harminc évben úgy volt képes a gazdasági növekedésre, hogy közben a szén-dioxid-kibocsátását csökkentette. Erre a teljesítményre Magyarország mellett mindössze 19 másik ország volt képes. Magyarországon a szén-dioxid-kibocsátás 32 százalékkal, az energiafelhasználás 15 százalékkal csökkent.

(Gelencsér Attila elfoglalja helyét a jegyzői székben.)

Az Európai Unió bevezeti a gazdaság működésében az úgynevezett ESG  Environmental Social Governance -szempontrendszert, amelynek célja, hogy az egyes gazdálkodó szervezetek tevékenysége a fenntarthatóság és az egységes vállalati felelősségvállalás tekintetében objektíven vizsgálható legyen. Ennek a szempontrendszernek a környezeti pillére többek között a légszennyezésre, az energiafogyasztásra, a hulladékkezelésre, valamint a biodiverzitásra ható tényezőt tartalmazza, míg társadalmi pillére munkavédelmi és egészségügyi előírásokat és átláthatósági feltételeket tartalmaz.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja, hogy az EU-s kötelezettségeinknek és a fenntartható fejlődés iránti elkötelezettségünknek eleget téve a magyar Országgyűlés megalkossa a nemzeti ESG-keretrendszerről szóló törvényt. Fontos hangsúlyozni, hogy az uniós kötelezettségnek történő megfelelés során Magyarország a lehető legönállóbb, a nemzeti sajátosságokra leginkább épülő ESG-rendszert alakítja ki. Tekintettel arra, hogy még nincs rögzült európai gyakorlat, a hazai ESG-rendszer korai kialakításával hatékonyan tudjuk érvényesíteni a magyar nemzetgazdaság, különösképpen a hazai vállalkozások érdekeit.

Nekünk, kereszténydemokratáknak a fenntarthatósági szempontok és a teremtésvédelem, az egészséges, természetes környezet megóvása kiemelt prioritás, így támogatjuk az előttünk fekvő törvényjavaslatot, benne a Gazdaságfejlesztési Minisztérium koncepcióját a magyar ESG-rendszer kialakításáról. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Most az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka, Komjáthi Imre képviselő úr következik. Parancsoljon!

KOMJÁTHI IMRE, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Bár ez a javaslat alapvetően EU-s jogharmonizációs célkitűzéseket tartalmaz, melyek alapvetően támogathatók, azonban több tartalmi szabályt is kormányrendeleti szintre delegál, melyek tartalma még egyelőre még ismeretlen. Éppen ezért az MSZP egyelőre azon az állásponton van, hogy tartózkodni fog, de nemcsak emiatt fog tartózkodni. Ezt majd el fogom mondani a későbbi vitákban a munkavédelmi törvénnyel kapcsolatban vagy a vendégmunásokkal kapcsolatban is, hogy vannak egyébként előremutató és támogatható javaslatai a kormánynak ezekben a törvénymódosításokban, ebben is.

Nekem azzal vannak aggályaim, hogy előszeretettel szokták sajátos módon értelmezni a nemzeti érdekeket, és itt egy konkrét példát mondok. Néhány nappal ezelőtt volt szerencsém Debrecenben végigülni egy bírósági tárgyalást, ahol helyi civilek akkumulátorgyárral kapcsolatban indítottak pert, és ott azt kellett megélnem, hogy miközben az akkumulátorgyár ügyvédje karba tett kézzel, mosolyogva ült a hátsó sorban és egy szót nem kellett szólnia, a magyar kormány kormánytisztviselői, a kormányhivatal jogtanácsosa, a vármegye jogtanácsosa foggal-körömmel védte a kínai nagytőke érdekeit.

Nekem ezzel vannak fenntartásaim, hogy mennyire fogják önök ezt valóban betartani. Mert minden egyes olyan törvény, ami az átláthatóságot, a nyomonkövethetőséget, a betarthatóságot szorgalmazza, azt mi tudjuk támogatni, csak a végrehajtással van nekünk problémánk. Ezért nagyon remélem, hogy valóban ez a törvényjavaslat és majd ez a törvény, amikor életbe lép, akkor azt fogja szolgálni, hogy védjük együtt közösen a magyar munkahelyeket, védjük a magyar dolgozókat, védjük a teremtett világ csodáit. Éppen ezért, még egyszer hangsúlyozom, a jogharmonizációs rész alapvetően támogatható, viszont az aggályainkat továbbra is fenntartjuk, és nagy eséllyel tartózkodni fogunk. Köszönöm, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Amikor elénk kerül egy uniós javaslat átültetése, ami arról szól, hogy fenntarthatósági jelentést kell írni a hazai vállalkozásoknak is, akkor visszagondolhatunk 2020-ra, amikor is először a kormány részéről előkerült az, hogy környezetbarát multinacionális cégek lesznek Magyarországon, hiszen a klímavédelmi akcióterv keretein belül önök majd erre fogják kötelezni az érintett cégeket. Tehát visszaköszönt ez a téma többször is, de attól féltem egyébként nemcsak önöket, hanem az egész magyar Országgyűlést, hogy nehogy a - modern szóval élve  greenwashingba beleszaladjunk.

Tehát ezek a multicégek felismerték azt, hogy bizony a kizöldülésben és a környezeti fenntarthatósági szempontok hangsúlyozásában extrapofit van. Ez egy divatos, trendi dolog, amit a fogyasztók irányába el lehet adni, és ezek a cégek előszeretettel írnak nagyon szép hangú jelentéseket a saját tevékenységükről. Az is fellelhető, hogy általában nem konkrét vállalásokat tesznek, hanem mondjuk, kidolgoznak valamilyen termékjelölést, és azt mondják, az ő zöld békával ellátott különböző áruféleségeik saját véleményük szerint jobban kímélik a környezetet, megóvják az esőerdőket és amúgy is vigyáznak a vizeinkre. Hát, az a helyzet, hogy a holland versenyhivatalnál és az európai térben máshol nagyon sokszor adódtak fogyasztóvédelmi jellegű viták abból, hogy ezek a cégek kamuznak, nem mondanak igazat. Olyan dolgokat állítanak a saját fenntarthatóságukról, ami nem találkozik a valósággal.

Nagyon örülök, ha egy uniós irányelv megpróbálja enyhíteni ezt a kérdést, hogy olyan jelentések írására kapacitálja ezeket a cégeket, amelyek segítik az eligazodást. De államtitkár úr, legyünk őszinték egymás között! Mi az, ami segít azon, hogy lássuk, hogy egy nagy cég fenntartható módon működik vagy sem. A transzparencia. Az, ha látjuk az ő adatait. Mondjuk, tudjuk azt, hogy a bevételéhez képest vállaljae a szükséges mértékű adó megfizetését, vagy éppen azt, hogy kitalicskázzae a gyarmatként kezelt országból a megszerzett profitját. Ugye, még az autógyárakra is jellemző az, hogy azért nem 15 százalék adóbefizetést vállalnak, de még 9-et vagy 8-at sem, hanem lényegesen kevesebbet.

Tehát úgy gondolom, ha fenntarthatósági szempontokat akarunk vizsgálni, annak alapja lenne, hogy átláthassuk ezeknek a cégeknek a működését. Nem véletlen egyébként, hogy a Gazdasági Versenyhivatalnak lenne óriási szerepe abban, hogy ezek a környezeti, fenntarthatósági jelentések találkoznake a valósággal avagy sem. Tehát nagyon bízom a GVH szakszerű tevékenységében ezt illetően.

Egyetlen multicég se hazudhasson a magyar fogyasztóknak! És lehet, persze a környezeti hatásokról, a társadalmi hatásokról nagyon szép vállalati beszámolókat írni, de a kormánynak van mozgástere ebben a kérdésben. Úgy gondolom, sokkal szélesebb, mint implementálni egy irányelvet, és áthozni az európai térből valamit ide, elfogadni, mert ezzel nem mehetünk haza. Ezzel nem tudtuk le a kérdést.

Ez a kormány ugyanis vissza nem térítendő támogatásokat oszt, együttműködési stratégiai megállapodásokat köt. Mondok egy egyszerű példát. Ennek a kormánynak, ugye, stratégiai partnere a Coca-Cola. A Coca-Cola agyonszennyezi a földünket a műanyag palackjaival. Volte szó arról a kormány és a Coca-Cola között, vagy akár az európai térben arról, hogy üvegpalackokban árusítsák azt a terméket, amit érthetetlen módon nagyon sokan fogyasztanak, de mégiscsak fogyasztanak? Mert a helyzet különben az, hogy a Coca-Cola írni fog magáról egy gyönyörűszép fenntarthatósági jelentést, ahol 3 pandát örökbe fogadtak, és egyébként nagyon sok szép dolgot csináltak minimálpénzből a teljes bevételhez képest, de hát az a fránya Coca-Cola mégiscsak műanyag palackokban fog megérkezni a fogyasztókhoz változatlanul. És egyébként ha betérünk egy átlagos boltba, akkor nagyon választási lehetőségünk sincs, tehát én ha már levenném, akkor szeretném üvegben levenni, de általában műanyag palackokat találok.

A helyzet az, hogy egy kormány, amikor stratégiai megállapodást köt egy céggel, vagy éppen vissza nem térítendő támogatást ad neki, akkor egy stratégiai döntést is hoz, egyfajta üzleti stratégiát támogat, vagy nem támogat. Tehát én sokkal nagyobb bátorságra hívnám fel a kormányt, mert egy ilyen egyszerű példa is megvilágítja, hogy igazából egy vakítás áldozatai vagyunk, tehát szép jelentéseket fogunk látni, de ettől még a műanyag palackok ott fognak rohadni vagy darabolódni a tengerek mélyén és egyébként Magyarországon is.

Szóba került itt az akkumulátorgyárak ügye. Én itt magamnak ígérgetem, hogy nem fogom ezt szóba hozni, mert láttam, hogy már-már egy vallásos révületű vita alakult ki az utóbbi hónapokban ekörül. Mind a pró, mind pedig a kontra oldal nagyon erős érzelmi átitatottsággal tudott érvelni erről. Én magam nem vagyok nagy rajongója ennek a műfajnak, de ha egy helyi közösség, mondjuk, népszavazáson úgy dönt, hogy akkumulátorgyárat akar és a megfelelő környezeti előírások betartásával lakott területtől 5 vagy 10 kilométerre tudnának ilyen üzemegységet létesíteni, akkor én azt mondanám, hogy legyen  ma Magyarországon sajnos nem ez a helyzet , de megint attól félek, hogy azok az akkumulátorgyárak, amelyek bizonyított fogyasztóvédelmi, munkavédelmi és egyéb visszaélésekre ragadtatták magukat, ezért érdemi következmény nem volt, maximum minimális összegű pénzbírság; attól félek, hogy ők is fognak ilyen gyönyörű szép jelentéseket írni.

(14.30)

Ők is örökbe fognak fogadni majd három pandát, ők is támogatni fogják az állatkertet és el fognak ültetni fákat. De attól félek, hogy ettől még a környéken a talajvízből megint ki fognak mutatni olyan anyagokat, amelyeknek ott nem lenne keresnivalójuk, és aztán kiindul egy vita ebből, hogy vajon az akkumulátorgyárnak köszönhetően került oda az az anyag, vagy magától repült oda, a többéves vitát pedig megint csak nem fogja eldönteni senki. Mert én sem vagyok vegyész szakember, nekem sincs keretem arra, hogy több tíz millió forintért helyi vizsgálatokat finanszírozzak, ahogy más sem nagyon tette meg, talán csak egy alkalommal. Tehát megint attól félek, hogy lesz egy létező társadalmi negatív hatás, lesz egy negatív externália, amelynek a költségét nem fogja senki vállalni, csak a társadalom, viszont lesz a cégnek ilyen jelentése, amelyről mi szavazunk, és az szép lesz, színes lesz, szagos lesz, és meggyőző lesz. Azt fogja bizonyítani, hogy annak a cégnek fontos a környezet és fontos a fenntarthatóság.

Tehát összességében ez a javaslat alkalmas arra, hogy néhány szót szóljak ezekről az elképesztő visszásságokról, és ez a javaslat alkalmas arra is, hogy bízzak a Gazdasági Versenyhivatalban, illetve abban, hogy ezeket a fenntarthatósági jelentéseket meg fogja vizsgálni, a valóságtartalmukkal szembesíteni fogja a lehető legszélesebb közvéleményt. Azt látom, hogy különben megszavazhatjuk ezt a javaslatot, én egyébként meg fogom szavazni, és hazamehetünk úgy, mint aki jól végezte dolgát, csak ezek az elképesztően irritáló, idegesítő jelenségek attól még helyben maradnak. Kicsit úgy érzi magát az ember, mint amikor a multicég elmondja, hogy mennyivel járult hozzá a GDP növeléséhez, de elfelejtjük elmondani azt, hogy a kolontári vörösiszap-katasztrófa esetében a házak összeomlása után az eltakarítási, a tisztítási munkálatok mind-mind nagymértékben növelték a GDP-t. Azt is növeli a GDP-t, ha az egyértelműen káros környezeti hatással járó beruházások után takarítunk, ez mind turbózni fogja a statisztikai adatokat, növelni fogja őket.

Ugyanakkor nem állíthatjuk azt, hogy ezek a társadalmi jólétünkhöz, jóllétünkhöz hozzájárulnának. Itt is ezt érzem, az örökbe fogadott pandamacikról fognak szólni ezek a jelentések és nem arról, hogy a teremtett örökségünket hogyan óvjuk meg, és hogyan adjuk tovább majd unokáinknak akár gyarapítva őket, pedig erről kellene hogy szóljon egy ilyen törvényjavaslat. Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Most az LMP képviselőcsoportjának vezérszónoka, Keresztes László Lóránt képviselő úr következik. Parancsoljon!

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Reagálva képviselő úr felszólalására: én az elmúlt egy évben olyan helyzetet nem láttam Magyarországon, ahol a helyi közösség kikövetelte volna egy akkumulátorgyár megépítését. Én sokkal inkább azt tapasztalom sajnos, hogy a helyben élők tiltakozásukat fejezik ki, amikor egy kormányzati diktátum megszületik, és a kormány teljes mértékben semmibe veszi ezeket a tiltakozásokat. Azt is látjuk sajnos, ez a mai valóság, hogy minden szempontból kedvez ezeknek a már működő, rendkívül veszélyes és környezetszennyező cégeknek, és bizony még azokat a jogszabályi lehetőségeket sem használja fel, amelyek egyébként már most is meglennének ahhoz, hogy meg tudjuk védeni a természeti kincseinket.

Tisztelt Államtitkár Úr! Azzal szeretném kezdeni, hogy egészen egyértelműen és világosan tudom mondani, az LMP frakciója támogatni fogja ezt a javaslatot. Úgy tudom összegezni, hogy ez egy jó irányba tett bátortalan és bizonytalan lépés, de a jó irányba történik, mindenképpen meg kell tenni ezt, ezért támogatni fogjuk. Valóban egy európai uniós irányelv átültetéséről van szó, amely azt célozza, hogy a Magyarországon működő gazdasági szereplők, cégek felelősségvállalását próbáljuk erősíteni a környezeti fenntarthatóság szempontjából, illetve információhoz jussunk hozzá, olyan információkhoz, amelyeket egyébként sok esetben, még mondjuk, konkrét szennyezés gyanúja esetén sem érhetnek el az érintett polgárok ma Magyarországon.

Ugyanakkor mindenképpen reagálnom kell a kormánypárti vezérszónokok által elmondottakra. A Fidesz vezérszónoka, Bánki Erik szuverenitási kérdéseket említett. Azt gondolom, hogy nagyon fontos ezekről a kérdésekről beszélni, és alapvető szuverenitási kérdés, hogy meg tudjuk őrizni a természeti erőforrásainkat, hogy meg tudjuk óvni a vízkincsünket, meg tudjuk óvni a termőföldet, meg tudjuk óvni az egészséges természeti környezetet. Azt gondolom, hogy ezt nem egyfajta brüsszeli diktátumként kellene felfogni, hanem ez alapvető nemzeti érdek, és ilyen szempontból alapvető nemzeti kötelezettségünk, hogy olyan intézkedéseket hozzunk, amelyek által ezt meg tudjuk tenni, gyermekeink jövőjét ilyen módon is tudjuk biztosítani. Ha látjuk ma Magyarországon a valóságot, azt, hogy milyen kihívásokkal szembesülünk, akkor bizony elmondhatjuk, hogy óriási a baj, és rengeteg tennivalója van alapvetően nyilván a kormánynak, de mindannyiunknak, akik itt az Országgyűlésben tevékenykedünk, hogy fellépjünk a most látható jelenségek ellen.

Mi történik ma Magyarországon? A kormány alapvetően a szavak szintjén beszél a fenntarthatóság fontosságáról, zöldnek állítja be a saját politikáját, a másik oldalon meg egészen elképesztően, mondhatjuk, mérték nélkül hívja be a különböző, jellemzően idegen ipari szereplőket, és nem lép akkor, amikor egyébként sorozatosan ezek a cégek megsértik a magyar jogszabályokat, szennyező módon működnek, robbanásokat, tűzeseteket látunk ezekben az üzemekben, vagy éppen a kormányhivatalok nem követelik meg a legszigorúbb környezetvédelmi szabályok betartását. Lehete a magyar kormány zöldelköteleződéséről beszélni, ha ki kell mondanunk, hogy a hatalmas kapacitású gödi akkumulátorgyár már öt éve környezethasználati engedély nélkül működik.

Éppen ennél az akkumulátorgyárnál volt az, hogy helyi civilek kimutattak veszélyes anyagokat a talajvízből, és amikor megpróbáltak információhoz jutni, éppen a magyar kormánnyal, a Belügyminisztériummal kellett pereskedniük a helyi érintett civileknek, hogy információt kapjanak arról, hogy milyen szennyezés történt vagy nem történt a gödi akkumulátorgyár környékén. Ez egészen elképesztő, és nyilvánvaló az a szándék és az lenne a megfelelő jogalkotási feladat és cél, hogy fel se merülhessen, hogy ilyen jellegű információkat eltitkol akár a magyar hatóság vagy éppen egy ilyen cég. A gödi gyár esetében pontosan a civilek által indított perből derült ki, hogy mivel nem írta elő a kormányhivatal a környezethasználati engedély megszerzését, ezért nem is vizsgálták a gödi gyár esetében a talajvizet, nem vizsgálták a különböző szennyezések potenciális lehetőségét, sőt évekkel ezelőtt az úgynevezett monitoringkutakat is betemették. Na, ez az, amikor a valóság megmutatja, hogy ugyan azt állítja a kormány, hogy ezek a cégek ma szigorú környezetvédelmi szabályok betartásával működnek, ezek valótlan állítások.

Hasonlóképpen egyébként éppen a napokban kapott engedélyt Iváncsa területén egy olyan üzem, amely akkumulátorcellák tesztelésével kíván foglalkozni. Nyilván ennek is megvannak a nagyon egyértelmű környezeti kockázatai, és itt sem írta elő a környezethasználati engedély megszerzését a kormányhivatal.

De hogy ne csak ellenzéki kritikák hangozzanak el az Országgyűlésben, a Magyar Tudományos Akadémia egyik csoportja is kifejezte a kritikáját nagyon kritikus hangvételű közleményében a kormány akkumulátoripari befektetésével kapcsolatos kockázatokról. De hasonlóképpen a Magyar Mérnöki Kamara is komoly kritikákat fogalmazott meg, amelynek a lényege az volt, hogy gyakorlatilag kaotikus az akkumulátorgyárak engedélyezési eljárása. Egyébként számos szakmai és civil szervezet kifejezte az aggodalmát amiatt, ami történik, és amiatt, amitől tartanunk kell.

Egyértelmű, hogy ezek a távol-keleti befektetők általában olyan rend szerint működnek, hogy megvizsgálják egy adott befektetési környezetben, egy országban, hogy ők mit tehetnek meg. Ők a saját profitszerzésüket tartják a legfontosabbnak, tehát el fognak menni a falig. Ha azt látják a mai magyar valóságban, hogy ezek a meglévő cégek megsérthetik a jogszabályokat, mert csak jelentéktelen bírságokat kapnak, ha nem követeli meg a kormányhivatal vagy a hatóság a legszigorúbb környezetvédelmi szabályokat, akkor élni fognak úgymond ezzel a lehetőséggel, és az ő példájuk nyomán az összes többi cég is pontosan így fog eljárni. Ezért mondjuk azt, hogy szükség lenne a már működő cégek esetében is valóban szigorú szabályok érvényesítésére és ezeknek a szigorú szabályoknak a betartatására.

Nacsa képviselő úr szavaira szeretnék még röviden reagálni, de sajnos éppen nincs benn a teremben. Én is hívő keresztény vagyok, hozzám közel áll a teremtésvédelem fogalom használata, a teremtésvédelem mint megfogalmazás. Azt megkérdezném azért Nacsa képviselő úrtól, megint csak megnézve a mai magyar valóságot, hogy az a helyzet, amikor egy magánbefektető cég egy olyan tervet engedélyeztet egyébként múlt évben kétszer Magyarországon, amellyel például az aligai magaspartot részben ledózerolnák azért, hogy nagyobb telkeket tudjanak kialakítani, tehát a profitot még jobban tudják maximalizálni, az megfelele a felelős nemzeti és egyébként keresztény elveken működő kormány elveinek. Tehát megtörténhete az, hogy egy több millió éves természeti kincset, egy nemzeti szimbólumot megcsonkítsanak azért, hogy magánbefektetőknek több pénz üsse a markát? Azt gondoljuk, hogy nem.

Ezért gondoljuk azt, hogy nagyon súlyos problémák vannak a mai jogszabályi környezetben, és ezért van, hogy valójában szigorítani kéne ezeket a jogszabályokat, hogy ilyen még csak meg se fordulhasson a különböző magánbefektetők fejében. Ezért gondoljuk azt, hogy nem helyes az az iparpolitika, amely idegen befektetők kiszolgálására, ilyen jogszabályi környezetben egészen elképesztő mértékű támogatást ad, és bizony nem kellően következetes, amikor megtörtént a baj.

Összességében viszont azzal szeretném zárni a felszólalásomat, amivel kezdtem is: ez a javaslat amúgy egy jó irányba tett lépés, az LMP országgyűlési frakciója támogatni fogja. Köszönöm szépen.

(14.40)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Senki nem jelentkezik.)

Mivel felszólalásra senki nem jelentkezett, ezért az általános vitát lezárom. Megkérdezem az államtitkár urat. (Dr. Fónagy János jelzésére:) Jelzi, hogy válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. Parancsoljon, öné a szó 30 perces időkeretben.

DR. FÓNAGY JÁNOS gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Elöljáróban engedjék meg, hogy megköszönjem szinte kivétel nélküli támogató véleményüket és felszólalásukat! Nagyon bízom benne, hogy Komjáthi képviselőtársamat is sikerül meggyőzni arról a hátralévő időszakban, hogy ők is támogassák ezt a javaslatot.

Amit az elsősorban ellenzéki hozzászólók mondataiból kiszűrtem, arra nézve engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmüket arra, hogy amikor az Országgyűlés Magyarország Alaptörvényét elfogadta, akkor nem csupán Magyarország jogrendjének alapját, de a múlt, a jelen és a jövő magyarjai közötti szövetség kereteit is lefektette, mindezt a nemzeti felelősségvállalással, a generációs felelősségvállalással, a természeti értékeinkkel való gazdálkodás felelőssége vállalásával kapcsolatban mondom.

Az ebben az Alaptörvényben kinyilvánított alkotmányozói akarat meggyőződésünk szerint egy olyan közös értékrendet teremtett az állam, a természetes és a jogi személyek viszonylatában, amelyben értelmezhetővé válnak az olyan elvont fogalmak is, mint a környezeti fenntarthatóság, a társadalmi felelősség vagy az irányítási elhivatottság. Mindezt azért mondom, mert a képviselőtársaim által felhozott, néha adott, néha elég erőltetett példákban gyakorlatilag ezeket a fogalmakat keresték; ezeket a fogalmakat nem az Európai Unió jogrendjének átültetése, hanem a magyar Alaptörvény, Nemzeti hitvallásunk is tartalmazza.

Ami a transzparenciát és annak a garanciáját mutatja, hogy maga a törvényjavaslat is nagyon pregnánsan kimondja, hogy ennek hatálya minden nagyvállalatra kiterjed, ezért nem lehet kibújni a jelentéstételi és adatszolgáltatási kötelezettség alól. Éppen ez a transzparenciális kötelezettség szolgálja a széles körű hatályt, amely által minden érintett cégnek megkülönböztetés nélkül kell ezeket az adatokat szolgáltatni. Azok tehát, amelyek egyes, akár tevékenységük, akár termékeik, akár a telepítési helyük szerinti megkülönböztetésre alapot adnak, ennek a törvénytervezetnek a tekintetében meggyőződésem szerint generális szabályozást jelentenek.

Köszönöm ellenzéki képviselőtársaimnak a támogatást is, és engedelmükkel külön nem reagálnék azokra a megjegyzésekre, amelyeket a pártállásból eredő, egyébként kötelező vagy akár a kötelezőt meghaladó rosszmájúság generált. Úgyhogy én úgy gondolom, hogy a jelen lévő frakciók képviselői átlátták ennek a javaslatnak a jövőbe mutató szabályozását, átlátták annak a nemzeti jelentőségét, ami ennek a szabálynak az általános és átlátható alkalmazhatósága és ami a szabály kialakításánál a saját nemzeti érdekeink érvényesítésére lehetőséget ad.

Kérem, hogy ez az alapvető szakmai véleményük a végszavazáskor a szavazataikban is nyilvánuljon meg. Köszönöm a türelmüket, elnök asszony, önnek köszönöm a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   40-72   73-88   89-106      Ülésnap adatai