Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm miniszterhelyettes asszony válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Arató Gergely képviselő úr, DK-képviselőcsoport: „Aktuális ügyek” címmel. (Rétvári Bence: Szemüveges!) Öné a szó.

ARATÓ GERGELY (DK): Tisztelt Elnök Úr! (Soltész Miklós: Kiabálj!) Tisztelt Ház! (Soltész Miklós: Hangosabban!) Az a helyzet, hogy nálunk Kőbányán és Kispesten nagyon sok választói megkeresést kapok, nagyon sokan keresnek meg, nagyon sokan panaszolják azt, hogy mennyire nehéz a megélhetés, hogy azok, akik keményen dolgoznak, a béreikből egyre rosszabbul jönnek ki, és egyre kevésbé képesek arra, hogy akár a mindennapi megélhetést, a számlákat, az élelmiszert, a gyerekeik költségeit fizessék.

Az a helyzet, hogy a statisztikák alá is támasztják ezt a fajta vélekedést, nemcsak így érzik az emberek, hanem ez az igazság. Európa egyik legnagyobb reálbércsökkenése az, ami ebben az évben Magyarországon keresztülment, amit a magyar munkavállalóknak el kellett szenvedniük.

Tudom, hogy önök most statisztikai bűvészkedésbe kezdtek, és hatalmas diadalként tálalják azt, hogy már csak 9,999 ezrelék (sic!) az infláció, most már ez egy számjegy. Ez matematikailag sem igaz, de ebbe ne menjünk bele, de hát persze ez olyan trükk, mint amikor a boltban az árleszállításnál 2999 forintért kínálnak valamit, és nem 3000-ért. De az a helyzet, hogy a 10 százalékos infláció még mindig a legnagyobb az egész Európai Unióban, mint ahogy azzal is dicsekednek, hogy 0,1 százalékos  még egyszer mondom, nem 1 százalékos, 0,1 százalékos  gazdasági növekedést sikerült elérniük. Hozzáteszem, ezeket a számokat is csak úgy sikerült kikozmetikázniuk, hogy ki kellett rúgniuk a KSH felelős vezetőjét, és új, megbízható pártkádert kinevezni helyette. Tehát ezeket a látszatsikereket is csak hamisítással sikerült elérni.

Most persze azzal dicsekednek, hogy most aztán majd jön a 15 százalékos minimálbér-emelkedés, ami egyébként helyes, és jól van így, csak ez nem sokat ér, mert abban az évben, amikor 17 százalékos lesz az infláció, több mint 17, ebben az évben a 15 százalékos béremelés továbbra is reálbércsökkenést jelent, tehát tovább csökken a bérek értéke, és ráadásul ezt sem adják meg már a bérminimumot, tehát a szakmunkás-minimálbért keresőknek, pedig azok jóval többen vannak.

Az a helyzet, hogy önök a munkavállalók nagy részének nem kínálnak érdemi béremelkedést, sőt, önök tovább csökkentik a reálbéreket 2024-ben is. Nem kárpótolják a munkavállalókat azért, amit ebben az évben elvettek tőlük, hanem kevesebbet adnak nekik.

És persze majd el fogja mondani a válaszoló államtitkár, hogy és mi ezt nem is támogattuk, ami egy hazugság, tisztelt államtitkár urak, tisztelt képviselő urak. Nagyon világosan arról beszéltünk, hogy feltételei vannak a minimálbér-emelésnek, például az, hogy megfékezzék a száguldó orbáni inflációt, mert amíg ez az infláció van, addig egyébként a minimálbér-emelés nem sokat ér.

Ezzel szemben a nagyvállalatok profitja szárnyal, sehol sem emelkedett annyit, mint Magyarországon. A felső 1 százalék birtokolja az ország vagyonának egyharmadát, és önöknek ez sem elég. Látjuk naponta, hogy hogyan vesznek ki a fideszes milliárdosok, többek között a miniszterelnök családja sok-sok milliárd forint osztalékot a cégeikből.

De nézzük meg ugyanezt a kérdést az adórendszerben! Ma Magyarországon a vállalkozások nagyjából 3000 milliárd forint adót fizetnek. Ezzel szemben fogyasztási adóból vagy fogyasztáshoz kötődő adókból majdnem 9000 milliárd forint folyik be, lakossági befizetésekből, például szja-ból pedig nagyjából 3000 milliárd forint. Ez azt jelenti, hogy a lakosság, az emberek négyszer annyi adót fizetnek, mint a vállalatok. És lehet, hogy erre azt mondja majd államtitkár úr, hogy de hát sokkal több ember, sokkal több állampolgár van, mint vállalat, de az a helyzet, hogy Kovács János buszvezető nem épít magának MOL-tornyot, Nagy Jolánka nyugdíjas Kispestről pedig nem vesz helikoptert meg jachtot Mészáros Lőrincnek.

Az a helyzet, hogy az önök politikájában a szegény emberek egyre szegényebbek lesznek, a gazdagok pedig egyre gazdagabbak. Ez az önök politikája. Az önök politikája a nagyvállalatok és a fideszes milliárdosok hasznáról és a dolgozó emberek kizsákmányolásáról szól.

Van olyan ellenzéki párt is, amely azt mondja, hogy a béremelést a piacra kell bízni. Mi nem így gondoljuk. Dobrev Klára szociáldemokrata árnyékkormánya szerint az államnak van dolga a béremeléssel. (Rétvári Bence: Ezért vették el a 13. havit!) Hétpontos programot dolgoztunk ki arra, hogy mit tehet az állam annak érdekében, hogy emelkedjenek a magyar emberek bérei, hogy a magyar munkavállaló ne csak Ausztriában, Nagy-Britanniában vagy Németországban kaphasson tisztességes fizetést, hanem Magyarországon is európai bérek legyenek, és hogy letörjük végre a dolgozói szegénységet. (Rétvári Bence: Hol a taps?)

(10.10)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Dömötör Csaba miniszterhelyettes úr válaszol. Öné a szó.

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Ha önt megkeresték állampolgárok megélhetéssel kapcsolatos ügyekben, akkor kérem, tolmácsolja majd nekik a kormányzati álláspontot.

Először is, szeretnék önnek arról beszélni, hogyan is áll a gazdaság teljesítménye. Amit ön lekicsinylően kommentált, az szerintünk egy fontos és jó fejlemény, hogy újra növekedési pályára került a magyar gazdaság. A járvány, illetve a háborús helyzet az egész európai gazdaságot kisiklatta, olyannyira, hogy a világ nagy gazdasági térségei közül Európa szenvedi el a legnagyobb visszaesést, stagnálás van; Németországban pedig csökkenni fog a gazdaság. (Arató Gergely: Magyarországon is.) Ehhez mérten jó hír az, hogy Magyarország visszakerülhet a növekedési pályára.

4 százalékkal haladja meg a magyar gazdaság teljesítménye a járvány előtti szintet, miközben az uniós gazdaság egésze 3 százalékkal haladja meg. Az IMF szerint jövőre Magyarországon lesz a legnagyobb gazdasági növekedés a visegrádi országok között, ami az uniós növekedési átlag kétszerese lehet. (Arató Gergely közbeszól.) Fontos körülmény az, hogy a foglalkoztatás, a foglalkoztatottság továbbra is rekordszinten van: 4 százalék alatti a munkanélküliség, miközben az uniós munkanélküliségi arány 6 százalékos.

Az is fontos fegyvertény, hogy a beruházások még ebben a nehéz környezetben is rekordot döntöttek Magyarországon, amelyek azért fontosak  bármennyire is támadják önök ezeket a beruházásokat , mert ezek tartják meg a munkahelyeket, illetve ezek képesek arra, hogy újabb munkahelyeket hozzanak létre.

Amit ön szintén lekicsinylően említett, az infláció kérdése: szerintünk fontos fegyvertény, hogy a kormány, teljesítve vállalását, 10 százalék szorította az inflációt, úgy, hogy a magas infláció nem a kormány döntéseinek következménye, hanem szerte Európában azért van, mert egy rendkívüli, súlyosan benézett, elhibázott, előkészítetlen szankciós politika miatt egekbe lökték az energiaárakat egész Európában (Arató Gergely: Európában mindenütt alacsonyabb!), és ez tartósan gajra vághatja egész Európa versenyképességét. Az úgy nem fog menni, hogy az európai országok csak többszörös áron tudják beszerezni a gazdaságukhoz szükséges energiát, és jó pár országban már elkezdődött a nagyvállalatok, például a vegyipari vállalatok elvándorlása. Szóval, én óvatosabban bánnék azzal, hogy mi is az infláció oka.

Az is fontos fegyvertény, hogy megszületett a megállapodás a minimálbér-emelésről: 15 százalékos minimálbér-emelés lesz, a szakmunkás minimálbér esetében 10 százalékos. Ez utóbbi 326 ezer lesz, a minimálbér 266 ezer, miközben az önök kormányzása idején 74, azaz 74 ezer forint volt a minimálbér. (Arató Gergely: Többet is ért!) Jóval több, mint háromszorosa a mostani összeg az önök kormányzása idején felmutatott összegnek.

Tudjuk azt is, hogy mit javasol az árnyékkormány  ezt is mondja el majd annak, kérem, aki érdeklődik! Magasabb jövedelemadó-kulcsokat akarnak. A gazdagokra hivatkoznak, de már a középosztályt is magasabb adókulccsal sarcolnák (Arató Gergely: Ez nem igaz!), pontosan úgy, ahogy tették 2010 előtt (Az elnök csenget.), amikor is az átlagbérre már a magasabb adókulcs vonatkozott, nem a felső 1 százalékra, hanem az átlagbérre.

Magasabb társaságiadó-szintet akarnak, ezért kampányoltak a globális minimumadóért, ami azt jelentené, hogy a társasági adó ne 9, hanem 15 százalék legyen. (Arató Gergely: Igaz!) Újfajta adókat is bevezetnének, a költségvetési módosítókból ez világosan látszik, például karbonadót akarnak Magyarországon  ez egy újabb sarc.

Nem támogatják a reálbér emelését célzó lépéseket. Hogy egész pontosan idézzek, hiába próbálja letagadni, azt mondta az önök árnyékminisztere, hogy ne menjünk fejjel a falnak, ne azzal kezdjük, hogy csinálunk egy 15 százalékos reálbér-növekedést, mert megvan ennek a helyes menetrendje. Tehát nem támogatja azt, hogy most legyen reálbér-emelkedés Magyarországon (Arató Gergely. Nem igaz!). Ez az önök hivatalos, árnyékkormányszintre emelt politikája. (Soltész Miklós: Így van! Szégyen!)

Nem támogatják az extraprofitadót sem, amely több száz milliárddal növeli a magyar gazdaság mozgásterét. Nem támogatják az energiaár-támogatást (Arató Gergely: De!), és hogy egy hetediket is mondjak, leállítanák a paksi beruházást. A paksi beruházás leállítása, a Paksi Atomerőmű leállítása (Arató Gergely közbeszól.) önmagában is jelentős energiaár-emelkedéseket jelentene Magyarországon. (Arató Gergely: Ez viszont már nem igaz!)

Úgyhogy kérem, mondja el az önnél érdeklődő állampolgároknak, hogy amit önök javasolnak, az ugyanaz a megszorítási recept, ami egyszer már térdre kényszerítette Magyarországot és a magyar gazdaságot, és arra kérem önöket, hogy ne akarják újra felírni ezt a receptet az ország számára. Köszönöm, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   23-26   27-30   31-34      Ülésnap adatai