Készült: 2024.05.09.10:27:09 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

6. ülésnap (2022.05.23.),  9-12. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:27


Felszólalások:   5-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: A Mi Hazánk képviselőcsoportjának nevében Dúró Dóra képviselő asszony kért szót. Megadom a szót. Parancsoljon!

DÚRÓ DÓRA (Mi Hazánk): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magyarország Alaptörvénye kimondja, hogy a magzati életkorú gyermekeket a fogantatás pillanatától védelem illeti meg. Azonban a gyakorlatban ez egy üres mondat csupán, ha keményebben akarnék fogalmazni, akkor azt mondanám, hogy hazugság. Pedig valóban, a fogantatás pillanatától a magzat él, s a Mi Hazánk Mozgalom azt javasolja, hogy ezt a tényt hadd juttassa el ő maga az ő életéről döntő édesanyjához. Mi pedig arra a feladatra vállalkozunk, hogy ezt a tényt eljuttassuk önökhöz mint döntéshozókhoz, a képviselőtársainkhoz, a kormány tagjaihoz.

A legfontosabb kérdés ugyanis valóban az, hogy mikor jön létre az élet, és erre a válasz teljesen egyértelmű: a fogantatás pillanatában. Innentől kezdve az új minőség már csak fejlődik, de ez a fogantatáskor jön létre. Meggyőződésünk, hogy ettől a pillanattól kezdve a magzatoknak ugyanannyi méltósága van, mint bármelyikünknek itt a teremben, mint nekem, mint államtitkár úrnak vagy bármelyik embertársunknak. Ugyanannyi joguk azonban még sincs. Arra teszünk javaslatot, hogy tegyünk egy lépést abba az irányba, hogy valóban joguk lehessen az élethez.

Sólyom László egy alkotmánybírósági határozat indokolásában egyébként ezt a rabszolga-felszabadításhoz hasonló jelentőségű lépésnek nevezné, tehát azt, hogy az ember jogi fogalma a végső határát elérve, morális és természettudományi fogalmával essen egybe, és ekkor garantálhatnánk valóban azt a mondatot, amely az Alaptörvényben szerepel. Mert mi változik tulajdonképpen attól, hogy a magzat áthalad a szülőcsatornán? Valójában semmi. Ugyanúgy dobog a szíve akkor is, amikor az édesanyja az anyaméhben hordja őt, ezért a jogokat sem lehet kizárólag a szülőcsatornán való áthaladástól függővé tenni.

Tudom, hogy rengeteg család, rengeteg nő érintett, ezért nagyon fontos leszögezni, hogy nem szeretnék senkit megbélyegezni, nem szeretnék senki felett pálcát törni, azonban minden egyes megfogant magyar gyermek közkincs, és értük is szót kell emelnünk. Valójában ugyanis a nemkívánt terhességekből is kívánt gyermekek születnek, ahogyan ezt tudjuk az Egyesült Államokban és Csehországban végzett felmérésekből. Azoknak a nőknek, akiktől megtagadták az abortusz elvégzésének a lehetőségét, egy év múlva a 95 százaléka azt mondta, hogy az volt a jó döntés, hogy nem végezték el az abortuszt rajtuk. Már egy év múlva! Holott rengeteg nőtársunk élete végéig kell hogy hordja ezt a terhet, ha valójában átmegy ezen a beavatkozáson.

Fontos azt is hangsúlyozni, hogy az anyákat is fel kell szabadítanunk, és fontos érezniük és látniuk, hogy van más lehetőség is számukra, bárki is igyekszik presszionálni őket vagy abortuszra kényszeríteni. Fontos érezniük, hogy a politika, a kormány mellettük áll. A mi javaslatunk, az, hogy az édesanya hallgassa meg a gyermek szívhangját a beavatkozás elvégzése előtt, valójában nem jelent szigorítást, csupán tájékoztatást jelent a valódi tétről, a gyermek életéről.

Az abortusz Magyarországon a vezető halálok. S tudom, hogy államtitkár úr a válaszában el fogja mondani azt az örömteli fejleményt, hogy csökkent az abortuszok száma, azonban látni kell, hogy még mindig minden ötödik megfogant magyar gyermek abortusz áldozata hazánkban. Gavra Gábor a Hetekben a javaslatunkról a következőképpen írt: „Dúró Dóra mindössze arra tett javaslatot, hogy legalább egyszer az életben kommunikáljon egymással a magzat és a sorsáról döntő anya. A javaslat szerint nem történne más, mint hogy a tudtán kívül élet és halál határán létező magzat a szívhangjával legalább az utolsó szó jogán üzenjen a sorsáról gondolkodó anyának.” A legártatlanabb és legvédtelenebb áldozatokról van szó. Évente 25 ezer magzat gyermekről. Én azt szeretném, hogyha ők is élhetnének. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)

ELNÖK: Válaszadásra Rétvári Bence államtitkár úré a szó.

RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Valóban, az ember úgy érzi, hogy az életében a legnagyobb ajándék a gyermeke. Miután gyermeke születik az embernek, nincs olyan nap, amelyik fölösleges lenne az életében, hiszen látja a saját gyerekeit nőni, fejlődni, látja az élete folytatását, és látja, hogy biztosan lesz értelme az életének. Ezért döntött úgy a kormány 2010-ben  úgy, hogy egy nagyon hosszú demográfiai ősz, sőt akár demográfiai télnek is nevezhetjük, de biztosan demográfiai ősz volt már 2010-ben is az ország mögött egy generáció óta legalább , hogy a családbarát szemléletet teszi a legfontosabbá a kormányzásban. Azt mondtuk, hiába mondják azt más országokban, hogy ezeken a trendeken változtatni nem lehet, mi mégis egy olyan családbarát politikát fogunk elindítani itt Európa szívében, Európa közepén, amely talán más országoknak is megmutatja, hogy igenis, van értelme egy családbarát fordulatnak, van értelme a családokra több energiát fordítani, ami nemcsak többlet anyagi forrást jelent, hanem többletfigyelmet, többletszemléletet is.

(13.30)

Hiszen ha megnéztük az elmúlt éveknek a trendjeit, akkor eléggé siralmas kép volt 2010-ben, hiszen 1981 óta folyamatosan fogyó népesség, közel egymillióval kevesebb lakosságszám, 1,23-as termékenységi arányszám, amely akkor a legalacsonyabb volt az Európai Unióban, a legalacsonyabb, senkinek nem volt nálunk rosszabb ilyen demográfiai mutatója, mint a miénk, és a helyzet sem volt rózsás a jövőre nézvést, hiszen 2010 és 2020 között 261 ezer fővel csökkent a 20 és 39 év közötti édesanyáknak az aránya. Mégis azt láttuk, hogy a magyar embereknek viszont a családbarát szemlélete, a családközpontú értékrendje olyan erős, hogy ebből ki tudunk mozdulni, és hogyha az állam segít lebontani a gyermekvállalás előtt álló akadályokat, akkor bizony itt eredményeket lehet elérni. És most már több mint egy évtized áll mögöttünk, tehát láthatjuk is ezeket az eredményeket.

Míg 2010-ben az élveszületések száma alig volt több mint 90 ezer, most már 93 ezer úgy, hogy az előbb mondtam, mennyivel csökkent a szülőkorban lévő édesanyáknak a száma. A termékenységi arányszám 1,25-ről 1,59-re emelkedett, ugye, ha a teljes bő egy évtizedet nézzük, ez plusz 150 ezer gyermeknek a megszületését jelenti, és a legnagyobb emelkedés az Európai Unión belül. Ahogy ön is említette, az abortuszoknak a száma a 2010-es 40 ezer fölötti számról, 40 500-ról lecsökkent 23 900-ra az elmúlt előtti esztendőben. A házasságkötéseknek a száma 35 ezerről 72 ezerre emelkedett, több mint kétszeresére emelkedett a családbarát fordulatnak köszönhetően. A válásoknak a száma 23 ezerről 14 900-ra csökkent. És a 20 és 64 év közötti nőknek a foglalkoztatottsága is rekordmértékben emelkedett, 54 százalékról 67 százalékra.

Hogyha visszanézünk egy kicsit az időben, akkor azt is láthatjuk, hogy valóban, ez a termékenységi arányszám-növekedés 24 százalékos emelkedés  24 százalékos emelkedés! Mi történt eközben az Európai Unió átlagában? Nem emelkedés volt, hanem csökkenés, 2,5 százalékos csökkenés volt. A trend tehát az Unióban továbbra is őszbe hajló, miközben a miénk a tavasznak a reményével kecsegtet minket.

Ha megnézzük Magyarországon a házasságkötések számának az emelkedését, hogy mikor volt utoljára ilyen szint, hát, a legmagasabb egyébként valamikor 1949 környékén volt, akkor 107 ezer volt, utána volt egy erős csökkenés, és 1986-ban volt körülbelül 72 ezres nagyságrend, mint most. Tehát egy hosszú csökkenés után sikerült 2010 után úgy fölvinnünk ezt a számot, hogy az 1986 és 2011 közötti csökkenést sikerült tíz év alatt kompenzálnunk. Ha a válások számát nézzük, ott is egy emelkedés volt, és most pedig sikerült ezt „levinni” a valamikori ’60-as éveknek a szintjére.

Hogyha a terhességmegszakításoknak a számát nézem, a legmagasabb Magyarországon valamikor 1970 környékén volt, akkor 206 ezer terhességmegszakítás volt Magyarországon egyetlenegy év alatt, most pedig 36 százalékos a csökkenés. A mainál kevesebb utoljára 1954-ben volt Magyarországon a terhességmegszakításoknak a száma.

Jól látható tehát, hogy ez a családbarát politika, hála istennek, minden  minden!  mutatóban eredményeket hozott, és ez nyilvánvalóan nem véletlen, és nem csak a szerencsének köszönhető.

Ha megnézzük, hogy honnan indultunk a családtámogatások terén, a 3,5 százalékát költöttük erre a GDP-nek 2010-ben, és 1,25 volt a termékenységi arányszám; most jóval a 3,5 fölött vagyunk, 4,5 százalék fölött is vagyunk, és 1,59 környékén van a termékenységi arányszám. És ha lenne még időm, akkor el tudnám mondani, hogy hány hungarikumot vezettünk be (Az elnök csenget.), hány olyan családbarát intézkedést, amely csak Magyarországon van, más országban nincsen, és hozzájárult ahhoz, hogy minél több gyerek születhessen meg Magyarországon. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   5-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai