Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Az LMP képviselőcsoportjából napirend utáni felszólalásra jelentkezett Keresztes László Lóránt képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó.

(17.30)

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Valóban, napirend utáni felszólalásaimban jellemzően szűkebb hazám, Pécs ügyeiről szoktam beszélni, és most is így fogok tenni. Tudjuk azt mindannyian, hogy a pécsi Karolina-külfejtés Magyarország egyik legnagyobb ipari tájsebe, és azt is, hogy ennek az elhúzódó rekultivációja nagyon komoly és súlyos környezeti károkat okoz Pécs városának, és rendkívül komoly kockázatokat hordoz.

Ez a Karolina-külfejtés igazán hatalmas méretű tájseb, 120 hektáros területe van, körülbelül 10 millió köbméter anyag szükséges a rekultivációhoz, a feltöltéshez, a területe Pécs történelmi belvárosának másfélszerese, a legnagyobb mélysége 80 méter. Itt a munkálatok, a bányászati munkálatok már 2004-ben véget értek, és 2005-ben jelent meg az első döntés a rekultivációról, amely az eredeti határidőt 2009-ben határozta meg. Folyamatosan, különböző lobbitevékenységek hatására ezt a rekultivációs határidőt kitolták, egészen odáig, hogy 2029 az aktuális rekultivációs határidő, és most a tervek szerint majd 2032-ben fejeződik be végleg ez a munka, ha ugyan nincs újabb szándék az időhúzásra.

A munkálatok elvégzésének két felelőse: a magyar állam, illetve a Pannon Hőerőmű Zrt. Jelenleg a rekultiváció első üteme, a munkálatok első üteme zajlik, itt a hőerőmű végzi a munkát. Ugyanakkor jól láthatóan ez a tevékenység az elmúlt egy-két évben látványosan lelassult, és a hőerőmű konkrétan jelezte is, hogy a munka elvégzésének forrásai hiányoznak ahhoz, hogy ezt időben és a megfelelő gyorsasággal el lehessen végezni.

Itt ugyanakkor nagyon-nagyon komoly környezeti kockázatok jelentkeznek, hiszen a rekultiváció megkezdésekor erről a hatalmas nagy tájsebről eltávolították a növényzetet, így egészen elképesztő a kiporzás, ami nemcsak közvetlenül a külfejtés szomszédságában lévő városrészeknek, de a teljes Pécs városának nagyon komoly problémát jelent levegőminőség tekintetében, és itt bizony komoly problémát jelent a korábbi lejtőkialakítás rossz, indokolatlan szöge miatt a földmozgások veszélye. Pécsbánya városrészt konkrétan veszélyezteti ez a helyzet. Tehát alapvető érdek, hogy itt a munkálatokat minél előbb be lehessen fejezni, és a földmozgások kockázatát a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni lehessen.

Korábban a központi költségvetésben a kormány több milliárd forintot indítványozott a rekultiváció elvégzésére, de indokolás nélkül ezeket a forrásokat két költségvetés során is kivonták, illetve nem használták föl és átcsoportosították, így gyakorlatilag a kormány a kötelezettségek ellenére kivonult a munkavégzésből, magára hagyta a Pannon Hőerőmű Zrt.-t, ugyanakkor a cég is láthatóan lelassította a tevékenységet.

Nyilván a legfontosabb az lenne, hogy mielőbb ez a munka végrehajtásra kerüljön, tehát mielőbb a rekultivációt be lehessen fejezni, ehhez viszont óriási szükség van arra, hogy a kormány ismét biztosítsa a központi forrásokat ehhez a munkához, és részt vegyen párhuzamosan a hőerőművel együtt a munka elvégzésében. A felvonulási terület rendelkezésre áll, elférne a jelenlegihez képest, mondjuk, tízszer több munkagép és teherautó, ezt a munkát viszonylag gyorsan be lehetne fejezni Pécs város érdekeinek megfelelően, ha a megfelelő kormányzati döntés megszületik.

Az előző ciklusban még Kaderják Péter akkori energiapolitikáért felelős államtitkárt én többször kérdeztem az ügyről, és ő ígéretet is tett, hogy a kormány megfelelő döntéshozói hajlandóak a helyszínen megvizsgálni a kockázati tényezőket, a munkavégzés körülményeit, és hajlandóak napirendre venni ezt a kérdést, hogy milyen módon lehet ezt a munkát felgyorsítani. Kaderják Péter államtitkár úr már nincs hivatalban, ugyanakkor én nagyon bízom benne, hogy az új kormány is feladatának érzi majd, hogy ezt a munkát elvégezze, hiszen a magyar állam kötelezett ebben a kérdésben, és érzékelni fogják azt a komoly környezeti károkozást, amit ez az elhúzódó rekultiváció Pécs városának okoz.

Én magam azon leszek, hogy mielőbb ezt a helyi kihelyezett ülést kezdeményezzem, mielőbb megszülessenek azok az indítványok, azok a javaslatok, amelyekhez a kormány forrásokat tud biztosítani, és nagyon bízom benne, hogy mindazok a politikusok, mindazok a kormánypárti politikusok, akik ebben a munkában tudnak segíteni a politikai súlyukkal, a lobbitevékenységükkel, ők is érzik majd a saját feladatukat, és mielőbb gyors megoldást tudunk találni Magyarország egyik legnagyobb tájsebének rekultivációja érdekében, nemcsak Pécsbánya, nemcsak Gyükés városrészek lakossága, hanem a teljes Pécs érde-kében. Köszönöm szépen, elnök úr.

Felszólalások:   117-118   119-120   121-122      Ülésnap adatai