Készült: 2024.05.09.07:43:42 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

20. ülésnap (2022.07.04.),  33-36. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:27


Felszólalások:   29-32   33-36   37-44      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Most a KDNP képviselője, Juhász Hajnalka képviselő asszony kért szót. Megadom a szót, parancsoljon!

DR. JUHÁSZ HAJNALKA (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európa jövőjéről szóló párbeszédet az Európai Unió intézményei kezdeményezték egy konferenciasorozat formájában még 2019-ben.

Ebben a nyilatkozatban úgy fogalmaztak az aláírók, hogy az Európa jövőjéről szóló konferencia új teret nyit a polgárokkal folytatandó, az Európa előtt álló kihívások és prioritások kezelését célzó vita számára. Hálával tartozunk a civileknek a rengeteg befektetett munkáért, amely hozzáadott érték még akkor sem vész el, amikor a brüsszeli elit a végkövetkeztetéseket saját politikai céljai megvalósításának formálására próbálja felhasználni, ezzel megpróbálván megágyazni a talajt egy föderatív unió létrehozására. Teszi mindezt konszenzus hiányában.

A magyar nemzeti parlamenti delegáció és az éghajlatváltozási és környezetvédelemi munkacsoport tagjaként belülről is láthattam, hogy hogyan is zajlik az „Európa jövője” konferenciasorozat szervezése. Az éghajlatváltozási munkacsoport tagjaként szomorúan tapasztaltam, hogy sokunk törekvése ellenére a nukleáris energia nem került be a fenntartható energiák besorolása közé. Azonban biztos vagyok abban, hogy ezek a realitáson alapuló törekvések nélkülözhetetlenek és racionálisak, szemben napjaink baloldali javaslataival, főleg ezekben az időkben, mikor háborús inflációval és elszabaduló energiaárakkal kell szembenéznünk.

A baloldal nem fogadja el, hogy a szankciós politika helyett a békére kell törekednünk a háború minél előbbi befejezése érdekében. Éppen ezért elutasítjuk, hogy tárgyaljunk az orosz gázhoz való hozzáférésünk nehezítéséről. A magyar kormány kiáll a magyar érdekek mellett, és érvényre juttatja azt, ahogyan ez történt az uniós klímavédelmi csomag kapcsán is.

Szomorú, hogy azért kell már küzdenünk, hogy Brüsszel a realitások alapján alakítsa ki a 2030-as klímacélok eléréséhez szükséges uniós intézkedéseket. Ugyanakkor az eredményes tárgyalás során elértük, hogy bekerüljenek a klímavédelmi csomagba olyan garanciális elemek is, melyek hosszú távon is biztosítják a hazai rezsicsökkentés eredményeinek a megvédését.

Ezzel szemben baloldali politikusok, többek között Karácsony Gergely főpolgármesterként azt nyilatkozta, hogy a főváros területén előbb kapcsoljuk ki a díszkivilágítást, és a városvezetés dönt majd nyáron a klíma, télen pedig a fűtés használatáról a közintézményekben. Ráadásul mindez kiterjed majd a távfűtés-szolgáltatásra is, így a Főtáv 240 ezer fővárosi fogyasztója is érintett lehet.

Vagy éppen Tüttő Kata főpolgármester-helyettesként a lakosságnak azt javasolta, hogy fogyasszanak kevesebb energiát, mérsékeljék az autóhasználatot, miközben ő is folyamatosan a saját autóját használja. Emellett brüsszeli fórumokon azt hangoztatja, hogy a főváros nagyon rövid idő alatt gyors és sok változást vár el a lakosságtól.

Az emberek kárára történő, hatékonyságot nélkülöző megszorítás visszatérő, tipikus elem a baloldal gondolkodásmódjában. Frans Timmermans, az Európai Bizottság zöldpolitikáért felelős alelnöke részéről is hangzottak el egészen meghökkentő mondatok, többek között azt javasolta, hogy a mosás helyett, nos, inkább szellőztessük ruháinkat, vagy éppen a karbonadó ötlete, amely nem a valódi klímavédelemről szól, hanem az emberek, a magyar emberek megadóztatásáról is.

Ez az irány teljesen elfogadhatatlan háborús infláció és gazdasági válság idején. Az újabb uniós adó kivetése nem lehet megoldás Európa jelenlegi kihívásaira. És ez az a baloldal, amelyik alkalmasnak érzi saját magát arra, hogy meghatározzák Európa jövőjét? Nos, köszönjük, de nem kérünk belőle, ahogyan ezt a magyar emberek újabb kétharmados támogatással határozottan jelezték.

Tisztelt Képviselőtársaim! Igenis beszélnünk kell Európa jövőjéről, főleg a jelenlegi válságok sújtotta időszakban. Hazánk egyértelműen kiáll az európai egység mellett, az egyik legaktívabb résztvevője voltunk a konferenciasorozatnak. Lakosságszám-arányosan mi adtuk a második legtöbb hozzájárulást, és mindig is a párbeszéd hívei voltunk. A legnagyobb közös kincsünk Európában a béke, ezért mindent meg kell tennünk az azonnali tűzszünet elérése és a béketárgyalások megkezdése érdekében. Képviselnünk kell a magyar embereket, és álláspontjukat közvetítenünk kell az európai intézmények felé.

(14.20)

Európa jövője nem több Unióval, hanem okosabb Európai Unióval valósítható meg. Az Európai Unió csak és kizárólag erős nemzetállamokkal, cselekvőképes tagállamokkal erősíthető meg. Ezt célozza az Európa jövőjére vonatkozó határozati javaslat is. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Még erősebb Európával Magyarország és az Európai Unió is erősebb lesz. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Répássy Róbert államtitkár úré a szó.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmüket arra a dokumentumra, amit az Igazságügyi Minisztérium adott ki az Európa jövőjéről szóló konferencia magyar javaslatainak összefoglalására. Ez a dokumentum „Éljen a magyar szabadság! Éljen a haza!” címet viseli.

A tisztelt képviselő asszony is bemutatta azt a folyamatot, amely jellemezte ezt a konferenciát. Én úgy gondolom, hogy az Országgyűlésnek tudnia kell, hogyan is összegezhető ez a konferencia, mégpedig „A magyar hozzájárulások üzenetéről” tartalmaz információt ez a dokumentum:

„A hazai események elemzése alapján megállapítható, hogy a magyarok továbbra is Európa-pártiak, de a szélsőséges föderalizmussal szemben szkeptikusak, nem ebben látják az erősebb és hatékonyabb Európai Unió kulcsát.

A rendezvényeken egyértelműen a tagállamok szuverenitásának tiszteletben tartása iránti igény rajzolódott ki a konferencia által érintett témák széles skáláján.

Az uniós intézmények a tagállamok közötti együttműködés elősegítésén kellene hogy munkálkodjanak, tiszteletben tartva a nemzeti hagyományokat és alkotmányos kereteket.

Javaslatok születtek a nemzeti parlamentek szerepeinek megerősítésére, illetve az alapító szerződésekben lefektetett hatáskörmegosztás tiszteletben tartására. A lopakodó hatáskörbővítést a magyar vélemények határozottan elutasítják, kiállnak az egyhangú döntéshozatal fenntartása mellett, és ellenzik a többségi döntéshozatal által érintett területek bővítését.

Javaslatok születtek az Európai Parlament megreformálására, például a képviselők számának csökkentésére és nemzeti parlamentekből történő delegálására.

A magyar hozzájárulások szerint a Nyugat-Balkán országainak mielőbbi uniós integrációja elengedhetetlen a kontinens stabilitása szempontjából. A magyar javaslatok szerint az Európai Uniónak támogatnia kellene a tagállamok határvédelmi erőfeszítéseit.

A migrációs politikának nemzeti hatáskörben kellene lennie. A tagállamoknak kell meghatározniuk, milyen mértékben kívánják igénybe venni a munkacélú migrációt.

Egyértelmű különbséget kell tenni a bevándorlók és menekültek között. A demográfiai problémákat pedig nem a migráció elősegítésével kell kezelni.

Javaslatok születtek az EU védelmi szuverenitásának erősítésére, a külső veszélyekkel szembeni ellenálló képességének erősítésére.

A polgárok hangsúlyozták a nukleáris energia jelentőségét az energiaellátás biztosításában.

Számos javaslat szerint Európa keresztény gyökereinek és hagyományainak védelme az uniós alapértékek között kell hogy szerepeljen. A családok támogatása, a gyermekek oktatása, a szexuális propaganda iskoláktól való távol tartása, valamint a tagállami kompetenciák tiszteletben tartása a család és házasság kérdésében szintén kiemelt helyet foglalnak el a javaslatok között.”

A konferencia eredményeképpen javaslatok születtek a magyar állampolgárok véleménye alapján, így a következő javaslatokat közvetítettük az Európai Unió Bizottsága felé:

„Mindenekelőtt nemet mondunk az európai birodalomépítési törekvésekre. Az integráció eszköz és nem öncél.”  ez a magyarok üzenete.

„A döntéseket az arra megválasztott vezetők és ne a nemzetközi NGO-k vagy hatáskörükön túlterjeszkedő uniós szervek hozzák meg.

Az európai integráció erejét a közös gazdasági sikerek adják.

Meg kell védenünk az európai embereket és életmódot. Helyre kell állítani az európai demokráciát, meg kell erősíteni a nemzeti parlamentek és a nemzeti képviselet szerepét.

A Bizottság kötelezettségét rögzíteni kell az Európai Tanács és a Tanács által kért jogalkotási javaslatok megtételére.

Rögzíteni kell az őshonos kisebbségek kollektív jogait, autonómiájuk gyakorlati érvényesítését, és címzett támogatást kell biztosítani számukra.”

Nos, tisztelt Ház, sajnos az Európai Unió által rendezett konferenciasorozat végkövetkeztetéseiből a Bizottság a magyar javaslatokat kifelejtette, ezért a kormány üdvözli, hogy az Országgyűlés határozati javaslatban fogja megerősíteni a magyar emberek véleményét, így is megpróbáljuk eljuttatni ezt a véleményt az Európai Unió központjába, Brüsszelbe. Kérem, majd támogassák azt a határozatot. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)




Felszólalások:   29-32   33-36   37-44      Ülésnap adatai