Készült: 2024.05.08.14:34:11 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

83. ülésnap (2023.10.24.),  192-195. felszólalás
Felszólalás oka Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása
Felszólalás ideje 5:06


Felszólalások:   188-191   192-195   196-199      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Vitályos Eszter államtitkár asszony. Tisztelt Országgyűlés! Kanász-Nagy Máté, az LMP képviselője, kérdést kíván feltenni a belügyminiszter úrnak: „Miért nem törekszik a Kormány az üresen álló ingatlanok lakhatás célú kihasználására?” címmel. A kérdésre a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Nagy Márton István gazdaságfejlesztési miniszter kérésére Fónagy János államtitkár úr fog válaszolni. Öné a szó, Kanász-Nagy Máté képviselő úr.

(17.40)

KANÁSZ-NAGY MÁTÉ (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Nap mint nap tapasztaljuk, hogy egyre több embert érint a lakhatási válság, és nem csak hajléktalan személyeket, nem csak mélyszegénységben élőket vagy munkanélkülieket.

Az ingatlanárak az elmúlt tíz évben duplájára nőttek, a bérleti díjak egy átlagos fizetés felével érnek fel, tehát egy átlagos keresetű embernek a saját ingatlan már tényleg csak álom marad, de az albérlet fenntartása is komoly nehézségeket okozhat.

Ehhez képest jelenleg több mint 600 ezer lakóingatlan áll üresen. De mi az oka annak, hogy több mint félmillió üres ingatlan mellett sokan lakhatási problémákkal küzdenek? Okozhatja ezt, hogy például a turizmusra építenek sok helyen, így az év jelentős időszakában nem használják ki a lakásokat. Oka lehet a tömegközlekedés fejlesztésének hiánya, sok vidéki területről nem vagy nehezen tudnak bejárni dolgozni a családok. Míg a nagyvárosokban sokszor munkaerőhiány van, addig a kisebb városokban vagy falvakban munkanélküliség. És említenünk kell a befektetői vásárlásokat is, amelyek megemelik az ingatlanárakat.

A helyzet megfelelő és átgondolt állami szabályozások és támogatások nélkül nem fog javulni, csak súlyosbodni fog. Az eddigi támogatások csak nagyon szűk társadalmi csoportokat érintettek, például a CSOK-támogatás a családosoknak segített. Kérdés az, hogy mikor fog a kormány valóban átfogó intézkedéseket tenni, mikor lesz olyan lakáspolitika Magyarországon, ami mindenki számára megoldást kínál, megoldásokat kínál, és ezzel párhuzamosan az is fontos kérdés, hogy nem csupán a lakáshoz jutást, de a már meglévő ingatlanoknak a felújítását mikor és hogyan fogja támogatni a kormány. Mikor lesz Magyarországon mindenkit elérő lakáspolitika? Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, Kanász-Nagy Máté képviselő úr. A válaszadásra megadom a szót Fónagy János államtitkár úrnak.

DR. FÓNAGY JÁNOS gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány családpolitikai intézkedései egyértelműek és világosak. Kiszámíthatóságot biztosítanak a családoknak, segítik a gyermekvállalást.

Az utóbbi években a GDP 5-6 százalékát fordítjuk családtámogatási intézkedésekre, ami az Európai Unióban egyedülálló. A kormány továbbra is elkötelezett a családok lakhatásának támogatásában és a megnövelt összegben felvehető falusi CSOK mellett 2024. január 1-jétől megújul a városi CSOK család- és lakáspolitikai programja is.

Magyarországon a lakosság 91,7 százaléka saját otthonnal rendelkezik, ez európai szinten is kimagasló értékű. A családok otthonteremtési kedvezményének bevezetése óta minden ötödik család új otthonhoz jutott. A CSOK-programokat több mint 235 ezer család vette igénybe, és közel egymillió honfitársunk élvezheti a kormány család- és lakáspolitikai támogatását otthonában.

Az otthonfelújítási támogatást 2021. január 1-jétől 2022. december 31-éig több mint 420 ezer család vette igénybe, átlagosan több mint négymillió forint felújítást végezve otthonukon. E beruházások jelentős része az otthonok energetikai korszerűsítését segítette.

A fentieken túlmenően a lakosság otthonainak korszerűsítésére egy új otthonfelújítási program is előkészítésre vár, melynek bevezetése 2024-ben várható. A korábbi program legfőbb kedvezményezettjei a lakosság mellett a hazai építőipari kis- és középvállalkozások voltak, ez nem fog változni az új program tekintetében sem. A kormány továbbra is elkötelezett a kkv-szektor támogatásában, amit a fentieken túl jelez a növekedési lehetőséget biztosító Széchenyi-kártya-program vagy a Baross Gábor-hitelprogram is. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)




Felszólalások:   188-191   192-195   196-199      Ülésnap adatai