Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Képviselő úr tehát nem fogadta el a választ. Tájékoztatom önöket, hogy elfogadott napirendünknek megfelelően az interpellációkra adott válaszok elfogadásáról szóló határozathozatalra a mai ülésnapunkon kerül majd sor.

Most Bence János következik a Jobbik képviselőjeként, interpellációt nyújtott be az agrárminiszterhez. Megadom a szót képviselő úrnak.

BENCZE JÁNOS (Jobbik): Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Ha az égből letekintünk Magyarországra, még a Holdról is látszik, hogy Magyarországot a Kárpát-medence szívében a jóisten egy igazi agrárországnak teremtette meg, kiváló termőföldi adottságokkal. Mindenünk megvan hozzá, hogy Európát ellássuk minőségi élelmiszerekkel. Európa éléskamrája lehetnénk, és ennek az éléskamrának a magyar vidéknek jólétet kellene biztosítania. A magyar vidéken élő embereknek olyan jólétben kellene élniük, amiről Európában csak álmodhatnak, de ahogy a vidéket járjuk, s fellebbentjük az önámítás fátylát, valamiért mégsem ezt látjuk: eladó ingatlanok, gazos udvarok, lehúzott redőnyök, kevés fiatal a magyar vidéken. Miért is van ez? Nézzünk akkor a dolgok mögé!

Ha valaki vidéken marad, akárcsak ahogy én is tettem és a családom, azzal szembesülünk, hogy a vidéki ember, ha el akar menni tisztességes bérért dolgozni, olyan bérért, amelyből meg tud élni, legközelebb egy ipari multinál tud elhelyezkedni, 60-90 kilométerre a lakóhelyétől, tehát az életének egy része rámegy a bejárásra. Ha viszont vidéken marad, helyben akar munkát vállalni, azzal fog szembesülni, hogy helyben  legyen szó iparról, de nagyrészt agrárvállalkozásokról  jóval alacsonyabb bérszintért tud elmenni dolgozni, jóval kevesebb bért kap, mint egy külföldi ipari multinál.

Miért kap jóval kevesebb bért? Ha végignézzük a magyar támogatási rendszert, az ipari multik, az összeszerelő üzemek, a külföldi érdekeltségűek dúskálnak a támogatásokban, csak azért, mert ipar, csak azért, mert összeszerelők. Viszont, ha egy magyar vidéki mezőgazdasági vállalkozás, akár kicsi, akár nagy, aki magas élőmunka-igényű munkát végez  állattartás, növénytermesztés, méhészet, bármi , hangsúlyozom, magas élőmunka-igényűt, tehát nem ezer hektáron traktorosra keres embert, bemegy egy munkaügyi központba, és nem részesülhet ugyanazokból a támogatásokból, amikből egy ipari multi. Miért van ez egy agrárországban?  kérdezem én, és kérdezik ezt sokan a magyar vidéken. Miért van az, hogy abban az országban, amelyik Európa éléskamrája lehetne, a külföldi ipari multik vannak támogatva?

A Jobbik, a vidék pártja, azt kéri önöktől, és arra tesz javaslatot, és le fogjuk tenni ezt a konkrét javaslatot az asztalra, hogy a magas élőmunka-igényű ágazatokban, a mezőgazdaságban járjanak ugyanazok a munkaügyi támogatások, amik az ipari multikat is megilletik. Én arra kérem, hogy legyenek ebben önök partnerek, és ahogy elmondták, hogy a vidéket támogatják, támogassák ténylegesen, hogy akár a sertéstenyésztők, akár a szőlészek-borászok, akár más ágazatok, ahol igazi élőmunkára van szükség, emberi odafigyelésre, megkapják ezeket a támogatásokat. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Válaszadásra Farkas Sándor államtitkár úrnak adom meg a szót.

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt szeretném megjegyezni, hogy az agrárpolitika  mint az Európai Unió legrégebbi közös szakpolitikája  részletes és átfogó uniós szabályozás alatt áll, ami meghatározza az agrártámogatási intézkedések formáját. Ezért a mezőgazdaságban munkaerő-támogatás nincs, van viszont jövedelempótló támogatás területi állatlétszámalapon és egyéb vonatkozásban, környezeti és állatjóléti kompenzációs kifizetések, beruházási támogatások, valamint a generációs megújulást, az együttműködést és a tudásátadást ösztönző intézkedések.

(14.50)

Ezen támogatáspolitikai eszközöket a magyar kormány leginkább a munkaerő-igényes mezőgazdasági ágazat fejlesztéséhez használja fel. Ez abból adódik, hogy a 2010 utáni kormányok egyik legfontosabb agrárpolitikai célja: a munkaerő-igényes és magasabb hozzáadott értéket termelő gazdasági, mezőgazdasági ágazatok, így a zöldség-, gyümölcstermesztés, vetőmagtermesztés, állattenyésztés kiemelt támogatását tartjuk prioritásnak.

Ennek érdekében alakítottuk át 2010 után az agrártámogatási rendszerünket is: a zöldség- és gyümölcstermesztők, a húsmarhatartók, a tejtermelők és juhtartók termeléshez kötött támogatáshoz juthatnak, ami hozzájárul ezen ágazatok fejlődéséhez. A baromfi- és sertéstartók számára megtöbbszöröztük az állatjóléti támogatásokat, a 2014 és ’22 közötti vidékfejlesztési program beruházási forrásainak meghatározó részét is a zöldség- és gyümölcstermesztők és az állattenyésztők számára tettük elérhetővé.

Továbbá a gazdálkodók forgóeszközeinek, beruházásainak finanszírozását kedvezményes hitelprogramokkal és hitelgarancia-támogatással könnyítettük meg. A termelési és jövedelembiztonság növelése érdekében Európában elsőként vezettük be 2021-ben a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert, amely az állattenyésztés számára elérhető első kockázatkezelési eszköz. Kiemelten támogatjuk a zöldség- és gyümölcstermelői szervezeteket is.

Ezek a célok, a szakpolitikai irányok érvényesültek a közös agrárpolitika 2023-2027 közötti hazai intézkedéseit tartalmazó úgynevezett stratégiai terv elkészítése során is. Megmaradtak a termeléshez kötött támogatások, kiemelt mértékű beruházási támogatások lesznek elérhetőek, valamint kibővült állatjóléti támogatási rendszer szolgálja az állattenyésztés fejlődését, és jelentős források ösztönzik az öntözés fejlődését és a termelői együttműködéseket is.

Összegezve a fentieket, szeretném kiemelni, hogy a kormány minden rendelkezésre álló eszközzel a munkaerő-igényes ágazatok fejlődését ösztönzi, hozzájárulva ezzel a vidéki foglalkoztatás- és jövedelememelkedéshez és az élelmiszer-biztonság növekedéséhez is.

Tisztelt Képviselő Úr! Csak aljegyzetként szeretném megjegyezni önnek, azért nem állhatunk meg azon a technológiai színvonalon, amelyet az elmúlt évtizedekben már megéltünk, és a munkaerő-igényes ágazatok fenntartásában gondolkodva. Éppen ezért nagyon fontos, hogy azokat az új technológiai elemeket, amit akár robotikának, automatizációnak és egyéb dolgoknak hívunk  digitalizációnak, folytathatnám , minél hamarabb vezesse be az ágazat, mert a versenyképességét így tudja növelni. El fogjuk érni rövidesen, hogy robotok fogják szedni, mondjuk, az érett paradicsomot (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) az üvegházban is, de ez csak egy megjegyzés, nem tartunk még itt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Viszonválaszra a képviselő úrnak visszaadom a szót.

BENCZE JÁNOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szakmai választ, de istenigazából nem tudom elfogadni, mert én a magas élőmunka-igényű ágazatokba kértem élőmunka-támogatást, és nekem az a furcsa, hogy a kormány tud Brüsszellel harcolni, amikor csak akar, most valamiért nem. Arra kérem önöket, hogy harcoljanak Brüsszellel, ugyanis az önök padsoraiban is ülnek olyan képviselők, akik részéről elhangzott ez a kérdés  kérdezzék meg őket is! Tehát még egyszer azt szeretném kérni, hogy a vidéki megmaradás érdekében a magas élőmunka-igényű ágazatok is juthassanak élőmunka-támogatáshoz. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Felszólalások:   45-50   51-56   57-62      Ülésnap adatai