Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Szintén napirend előtti felszólalásra kért lehetőséget Komjáthi Imre, az MSZP képviselője. Megadom a szót, parancsoljon!

KOMJÁTHI IMRE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Mielőtt belefognék a lényegi mondanivalómba, Dömötör államtitkár úrnak mondom, hogy ha esetleg ön válaszolna nekem, akkor én örömmel fogom venni, ha osztályharcos hozzáállással fog illetni, én ezt dicséretnek veszem. Rétvári államtitkár úrnak pedig mondom, hogy nagy örömmel folytatok ideológiai vitákat, csak szeretném tisztázni, az MSZP baloldali, akikről ön beszélt, azok meg neoliberálisok  azért változnak az idők. (Rétvári Bence: Neomarxisták! Neomarxisták!)

De akkor osztályharcos hozzáállással kérdezem: tudjáke önök, hogy mi a különbség az igény és a szükséglet között? Mert Nagy Márton miniszter úr azt mondta vagy azon háborgott, hogy az Aldi inflációkövető bérfejlesztést hajtott végre most, válság idején, Orbán Viktor pedig azon háborgott, hogy itt most mindenki hirtelen bérfejlesztési igénnyel áll elő. Nos, az önök háza táján nagy valószínűséggel igény az, hogy minden évben eljussanak az Adriára, és ott, mondjuk, a Lady MRD fedélzetén sok-sok gallonnyi gázolajat égessenek el. Minden bizonnyal igény önöknél az, hogy lassan már, mondjuk, a talpas félhomálymérőnek is legyen miniszteri biztosa. Minden bizonnyal igény önöknél az, hogy mondjuk, ne 212 millió forintból rendezzenek tűzijátékot válság idején, hanem 1,3 milliárd forintból.

De a szükséglet, az más. A dolgozóknak, azoknak az embereknek, akik ezt az országot a hátukon viszik, akik ezt az országot működtetik, azoknak szükséglet a béremelés, szükséglet az, hogy a családjukat el tudják tartani, és szükséglet az jó néhány dolgozónak, hogy megkapja a fizetését. Sajnos ez a szükséglet például Csornán nincs kielégítve, ahogy azt a 24.hu is megírta, még a márciusi fizetésüket sem kapták meg Csornán a napelemgyárban a dolgozók, abban a napelemgyárban, ahol azért nagy erők mozdultak meg az önök részéről, az alapkőletételnél a csornai születésű Áder János bábáskodott köztársasági elnökként. A projekt indulásakor, 2014-ben egymilliárd forint egyedi támogatást ígért és ítélt meg számukra a kormány. A napelemgyárat 1,9 milliárd forintos uniós támogatásra érdemesítették, a 15 milliárd forint költségűre tervezett beruházáshoz az állami Eximbank Zrt. nyújtott kölcsönt 22,4 millió euró erejéig. Négy év elteltével a napelemgyár még mindig nem készült el, mire a kormány másik bankja, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. vette át ennek a cégnek a hitelezését úgy, hogy a kölcsönkeretét 40 millió euróra emelte. Több szabálytalanságot is tapasztaltak a cégnél, ezért 2016-ban önök rendeltek el szabálytalansági vizsgálatot, viszont Latorcai Csaba miniszterelnökségi államtitkár a vizsgálat eredményét firtató kérdésre azt a választ adta, hogy az elsőfokú döntés ugyan megszületett, de a jogorvoslati határidő még nem telt le.

Hat évvel a projekt elindítása után ott tartunk, hogy már OLAF-vizsgálat is van a cégnél, és ott tartunk, hogy a csornai forrásaink nemes egyszerűséggel fantomgyárnak nevezik a céget, mert a gyár körül már nincs mozgás, nem parkolnak sem a dolgozók, sem az irodisták autói. Az egyik dolgozó elmondása szerint április 12-én megjelent közöttük az igazgató azzal, hogy nyilván észlelték, hogy nem érkezett meg a fizetésük, de reméli, hogy két héten belül rendeződik a helyzet. Mindezek ellenére a dolgozók lelkiismeretesen folytatták a munkájukat, viszont még mindig nem kapták meg a fizetésüket, és többüket már fizetetlen szabadságra küldték, vagy pedig közös megegyezéssel megpróbálnak felmondani nekik, csak ők még nem tudják, hogy mit tegyenek.

(13.40)

Jelenleg ott tart a dolog, hogy határozatlan időre többüket állásidőre küldték.

És akkor felmerül a kérdés: a kormány kapotte tájékoztatást a csornai állapotokról? Mi a tervük az EcoSolifer Kft.-vel? Mit tesznek, hogy ne vesszen el a 40 millió eurós állami hitel? Mit kíván tenni a családbarát kormány 52 család megsegítése érdekében? És nyújtanake támogatást ahhoz, hogy az elmaradt járandóságukhoz minél hamarabb hozzájussanak a dolgozók, vagy ha nem, akkor hogyan fognak rajtuk segíteni? Mit tudnak tanácsolni az elkeseredett munkásoknak: várjanak tovább, vagy tényleg érdemese felmondani? Nekik szükséglet az, hogy megkapják a fizetésüket, nem pedig igény. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) Kérem, hogy gondolkozzanak el ezen! Köszönöm a szót. (Taps az MSZP, a Momentum és a Párbeszéd soraiból.)

ELNÖK: Válaszadásra Tállai András államtitkár úrnak adom meg a szót.

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön osztályharcosságától egészen eljutottunk egy szabálytalansági eljárásig a felszólalásában. A napirend előtti felszólalások nem egyedi ügyekről szoktak szólni, hanem általános politikai kérdésekről. Ön ezt tartotta most fontosnak, hogy a csornai napelemgyár sorsáról beszéljen. De felszólalásában azt is elmondta, hogy a szabálytalansági eljárás megindult ezzel kapcsolatban, és ezt nyilván az irányító hatóság megfelelően le fogja folytatni, és a megfelelő eredményt ön is megismerheti, nyilvánosságra fogja hozni.

Természetes, hogy ha vannak olyan dolgozók, akik valóban bajba jutottak, és nem tudják megkapni fizetésüket, ezeken a megfelelő jogszabályok alapján segíteni kell, mint az ország bármely cégénél, hogyha ilyen eset előfordul.

Bevallom őszintén, ma az országot, persze ilyen egyedi ügyeken túl, azért mégiscsak az foglalkoztatja, hogy mikor lesz vége már a háborúnak, mikor lesz már béke, mikor lesz már újra olyan élet, ami előtte volt, mikor lesz már vége annak, hogy az infláció növekszik, mikor lesz már vége annak, hogy az áremelkedés óriási mértékeket ad az emberek számára, nyújt az emberek számára.

Ilyen időszakban, amikor költségvetést készít a parlament, természetes, hogy a költségvetésnek ezeket a szempontokat kell figyelembe venni. Azokat a szempontokat kell figyelembe venni a 2023-as költségvetésnél, hisz ön is érintett itt béremelést és egyéb dolgokat, amelyek az embereket megvédik a bajtól, megvédik attól, hogy elveszítsék a munkahelyüket, ez az első és legfontosabb szempont. Fontos, hogy mennyi lesz a bérük, fontos, hogy mennyivel emelkedik a bérük, nagyon fontos, de ettől van egy fontosabb, hogy ne veszítsék el a munkahelyüket, hogy a gazdaság úgy tudjon működni, hogy biztosítja az emberek számára a megélhetést, biztosítja a munkahelyet; aztán, aki nem dolgozik, azok a nyugdíjasok, a nyugdíjasok számára pedig olyan nyugdíjakat biztosítsunk, amit 2010-ben megígértünk, amelynek lényege, hogy megvédi őket az áremelkedéstől, megvédi a nyugdíjak reálértékét.

A 2022. évben is meg fogja védeni a kormány a magas infláció ellenére a nyugdíjak reálértékét. Meg fogja védeni, mert az év eleji 5 százalékos emelést követően most július 12-étől újabb 3,9 százalékos emelésben részesül 2,6 millió nyugdíjas visszamenőleg januárig, illetve még a 13. havi nyugdíjra is megkapják ezt az emelést. Tehát júliusban nyolchavi emeléshez fognak jutni a nyugdíjasok. De ezt követően a törvényben előírt szeptemberi felülvizsgálat is megtörténik, és ha szükséges, akkor még novemberben további emelést kapnak a nyugdíjasok, mert egy dolog fontos, hogy a nyugdíjak vásárlóértékét meg kell őrizni, és a kormány ezt fontos politikai szempontnak tekinti.

Aztán nagyon fontos az is, hogy megvédjük a családokat a rezsicsökkentés kérdésében, megvédjük a családokat a tekintetben, hogy ne érezzék a magyar családok azt, ami a világban zajlódik energiaár-növekmény, ezért hoztuk létre a jövő évben a költségvetésben a Rezsivédelmi Alapot. Nagyon-nagyon fontos, hogy a magyar családokat kimentsük ebből az óriási bajból.

Tisztelt Képviselő Úr! Én azt gondolom, hogy az a fontos kérdés, hogy a mai háborús, gazdasági válságot (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) előre jelző időben a magyar családokat megvédjük, és ez a kormány ezen dolgozik. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti sorokban.)

Felszólalások:   11,13-16   17-20   21-24      Ülésnap adatai