Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

TORDAI BENCE, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Polgártársak! Az általunk tárgyalandó törvényjavaslat igazi klasszikus salátatörvény. Különböző módosító javaslatokat találhatunk itt ömlesztve, nagy mennyiségben, köztük egészen megdöbbentőeket.

A törvényjavaslatnak szándékosan nem azzal a részével kezdem, amely a sajtóban a legnagyobb vihart kavarta. Sokan gyanakodtak arra, hogy a javaslatnak ez a része csak afféle gumicsont gyanánt, figyelemelterelés céljából került be a javaslatba, míg mások szerint a Fideszben inkább hátrafelé mennének, mint előre. Bárhogy is legyen, kezdem inkább azzal, ami rengeteg magyar ember zsebét érinti: a kata átalakítását célzó javaslattal.

A salátatörvényben szerepelnek a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény bizonyos paragrafusai, de ezek szó szerint megegyeznek a jelenleg hatályos szöveggel, vagyis nyilvánvaló, hogy a kormány ezeket a jogszabályhelyeket még a törvényjavaslat megszavazása előtt, a Törvényalkotási Bizottság ülésén módosítani tervezi sunyi módon, de hogy hogyan akarják módosítani, azt egyelőre csak a kormány tudhatja. Nincs lehetőségem tehát most arra, hogy véleményezzem a kormány szándékát, minthogy azt egyelőre nem árulta el. Úgy vitázunk tehát erről a javaslatról, hogy annak a legfontosabb részével kapcsolatban a kormány szándékát nem ismerjük.

A kormány ezzel nemcsak engem, nemcsak az ellenzéki képviselőket hagyja kétségek között, hanem 460 ezer katás vállalkozót. Nekik sincs egyelőre sejtelmük sem, hogy vajon mit tervez a kormány a katával. Van nekik pedig elég bajuk a kormány nélkül is. Nagy részük anyagi helyzetét a Covid-járvány, illetve a mostani megélhetési válság amúgy is megrendítette; nem hiányzik nekik sem az adóemelés, sem az, hogy kizárják őket a kedvező adózási lehetőségből. Világosan látni kell, hogy ha valamikor, akkor most nincs itt az ideje a kata szigorításának.

Magyarországon terjed és egyre súlyosbodik a megélhetési válság. Az infláció elszabadult, az élelmiszerek ára akár közel 20 százalékkal emelkedett a KSH legfrissebb adatai szerint is, és a vágtató infláció a katás önfoglalkoztatókat is érinti; egyrészt közvetlenül, hiszen nagyban drágul a megélhetésük, másrészt közvetetten, hiszen a magas infláció lecsökkenti a vásárlóerőt, ami végeredményben azt jelenti, hogy a katások reáljövedelme jelentősen csökken, és csökkenni fog. A lecsökkent vásárlóerő hatása nem pusztán a lakossági fogyasztókkal kapcsolatban álló katásokat érinti, hanem a cégeknek számlázókat is, hiszen a lakossági kereslet csökkenése begyűrűzik a cégek keresletébe is, lefékez a gazdaság, stagfláció fenyeget.

A jelen válságos helyzetben tehát, amikor a katások reáljövedelme amúgy is csökken, semmiképpen nem szabad a kormánynak további jövedelmet elvonni tőlük, sem közvetlenül, adóemelés formájában, sem pedig közvetett módon, úgy, hogy a katások egy részét más adózási forma választására kényszerítik. Annak pedig a költségvetési bevételek szempontjából sincs értelme, hogy a katásokat a kormány ismételten a feketegazdaságba kényszerítse.

Ha a válságon túljutunk, akkor érdemes újra elővenni a kata kérdését, de a Párbeszéd akkor sem a szankciókat és a katások vegzálását fogja támogatni, ahogy a kata korábbi, Fidesz általi szigorításánál is elmondtuk, mi a szankciók helyett sokkal inkább a pozitív ösztönzőkben hiszünk. Ha a kormány azt szeretné elérni, hogy a katások közül mind többen térjenek át a hagyományos munkaviszonyra, akkor ajánljuk a kormány figyelmébe a Párbeszéd korábbi javaslatát, amely szerint a katás önfoglalkoztató létből munkaviszonyra váltó alkalmazott után két évig nem kellene szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetni.

A másik javaslatunk pedig, hogy a mediánbérig  a KSH legfrissebb adata szerint ez közel 400 ezer forint  9 százalékra kell csökkenteni az szja-t, mégpedig mindenkinek, nem csak annak, aki a katára vált. Szerintünk tehát a katás kényszervállalkozók munkaviszonyba visszatérését adóemelés helyett adócsökkentéssel kellene elősegíteni. Azt gondolom, hogy a Fidesznek, amely a propaganda szerint az adócsökkentések pártja, még ha a tények épp annak az ellenkezőjét is mutatják sokszor, legalábbis illene fontolóra venni a javaslatunkat.

Azt mondják, hogy a jelenlegi válságos körülmények között nincs lehetőség erre az adócsökkentésre? Rendben, akkor tegyük el jobb időkre, de legalább ne emeljük, ne emeljék a legkisebb vállalkozások adóját akkor, amikor a vállalkozási környezet éppen nagymértékben romlik. Adóemelésnek kell tekinteni azt is, ha egyes önfoglalkoztatókat egyszerűen kizárnának a katás adózói körből, hiszen nekik ezáltal a korábbinál drasztikusan több adót kellene fizetniük, amit nem lesznek képesek átterhelni a szerződéses partnereikre. Ezzel családok tízezreit, százezreit lehetetlenítené el a kormány, attól függően, hogy milyen szélesre nyitják a kizárandók körét.

Nagyon kérem kormánypárti képviselőtársaimat, illetve az illetékes minisztériumot, hogy legyenek emberségesek, és ne szavazzanak meg egy ilyen módosító javaslatot, be se terjesszék azt. Hogyha pluszbevételre van szükségük, akkor sokkal inkább térjenek vissza a néhány hónappal korábbi álláspontjukhoz a globális minimumadót illetően, ami a nemzetközi nagyvállalatokra, a multinacionális óriáscégekre hárítaná át a válság terheit. Tehát kérem önöket, hogy ne a magyar mikro-, kisvállalkozóknak, hanem a nemzetközi nagyvállalatoknak növeljék a terheit, ha már mindenképpen adóemelésben gondolkoznak.

(13.30)

Ebben a salátatörvényben vannak olyan nonszensz elemek is, mint az, hogy ha valaki nyilvános vagy tömegrendezvényen vesz részt, amelyen ott van a miniszterelnök vagy a köztársasági elnök, akkor kérheti, hogy a képen, illetve felvételeken tegyék felismerhetetlenné. Ezt értelmezni is nehéz, azt meg különösen nehéz megfejteni, hogy mi köze van a költségvetéshez. Mire lesz ez jó? Ki lehet majd retusálni Mészáros Lőrincet Orbán Viktor mellől a felcsúti VIP-páholyban? Amióta a Fidesz kormányoz, egyre furcsább országban élünk, és már akadnak olyan furcsaságok, amelyekre egyszerűen nem lehet józan ésszel magyarázatot találni, ebben a salátatörvény-javaslatban is több ilyen van.

Arról is beszélni kell, hogy a törvényjavaslat szerint a kormány minden ellentételezés nélkül államosítaná Budapest három fontos, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában levő terét, a Vörösmarty teret, a Podmaniczky és a Széchenyi teret, valamint a József Attila utcát. Mindezt azért tenné, hogy utána átadja az V. kerületi önkormányzatnak. Amint önök is nyilván tudják, a főváros ellenzéki vezetésű, az V. kerületi önkormányzat fideszes vezetésű. A fideszes kormány tehát gondol egyet, és az ellenzéki fővárostól elvesz négy fontos közterületet, és átadja egy fideszes önkormányzatnak. Mi ez, ha nem a politikai kicsinyesség elképesztő iskolapéldája?! Mit üzen a Fidesz ezzel mindannyiunknak, hogy egy törvénnyel bárkinek a tulajdonát bármikor elvehetik? Ilyesmire Magyarországon utoljára 1948 és 1952 között volt számos példa. (Nacsa Lőrinc: MSZMP!)

És ilyen egy igazi fideszes törvényjavaslat, míg egyik részében a kormány a Rákosi-kort idézően államosít, a másik helyen meg éppen azzal indokolja a komikus javaslatát az ispán és vármegye elnevezések visszaállítására, hogy  idézem  „a mai magyar közigazgatás több szállal kötődjön a kommunizmus előtti magyar államigazgatás fogalmi készletéhez”. Míg tehát egyfelől a kormány a Rákosi-korszakot idézően államosít, tehát a tettek szintjén számára ez a mérvadó, a szavakat és a fogalmakat illetően inkább a korábbi korok iránt táplál rokonszenvet. Azt nem tudom, hogy az Orbán-kormány tagjai inkább a Rákosi- vagy a Horthy-korszakkal kapcsolatban éreznek nosztalgiát vagy még inkább a feudális viszonyokkal kapcsolatban, de egyik sem jó hír Magyarország szempontjából.

A 400 forintos euróval az átlagos magyar családok számára elérhetetlenné vált a külföldi utazás. Az Orbán-kormány ezért másfajta utazási lehetőségekkel próbál kedveskedni a magyar családoknak, ez pedig az időutazás: vissza a középkorba. (Nacsa Lőrinc: Jaj, hagyjuk már!) Csakhogy én nem hinném, hogy a magyar családok ilyesféle utazásra vágynának. Magyarországnak jövőorientált, jövőbarát kormányzásra lenne szüksége, nem pedig múltba révedőre. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)