Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Déjà vu érzésem van, mert Varju László ugyanazokat mondta el, amelyeket a költségvetési vitában is elmondott, 10 percig a költségvetés általános vitáját folytatta, majd 5 percig a megalapozó törvényekről is beszélt (Varju László: Csak részben!), ilyen kiterjesztően értelmezte a mostani törvényjavaslatot, hiszen ezeket a vitákat a költségvetésről a múlt héten 30 órán keresztül folytattuk le.

Számos kérdésre egyébként, amit most ismét feltett, már választ kapott, részben nyilván tőlünk, de Banai államtitkár úrtól mindenképpen a múlt hét során, akár legyen az az extraprofitadóra vonatkozó, akár a rezsicsökkentésre, akár számos olyan témára vonatkozó kérdésre, amit most is feltett. Azért egy ilyen hosszú, 15-15,5 perces felszólalásban mindig kijön, néha még az őszinteség is megcsillan még a DK-s politikusoknál is, amikor azt mondta, hogy olyan intézményektől, olyan szektoroktól vonunk el az extraprofitra kivetett különadóval forrást, amelyeknek semmilyen nyeresége nincsen, szó szerint ezt mondta. Megint megéltük, mint sokszor az egymás utáni években, hogy a DK a bankok profitjáért aggódik. Azt mondja, képviselő úr, hogy semmilyen profitjuk nem keletkezik a bankoknak, a biztosítóknak vagy éppen az energiakereskedőknek egy mostani háborús, inflációval terhelt időszakban. (Varju László: Ne mondjon olyat, amit én nem mondtam!)

Tisztelt Képviselő Úr! Azt mondja, hogy nincs a banknak egy fillér profitja sem akkor, amikor az ön pénzéért, mondjuk, 0,3-0,4 százaléknyi betéti kamatot fizet a bank, és a Magyar Nemzeti Bankban pedig 5-6-7 százalékon tartja ugyanazt, az ön pénzét, csak a kettő közötti különbséget a bank teszi el, a bank nyeli le. Ezt hívjuk egyébként extraprofitnak, és ennek egy részére vonatkozik az extraprofitra kivetett különadó, amikor nem a pluszteljesítmény vagy a magasabb minőség miatt növekszik meg a bevétel, pusztán a külső körülményeknek köszönhetően, most éppen a háborúnak és az energiaválságnak köszönhetően, teljesen függetlenül a banki szolgáltatás minőségétől, a banki alkalmazottak teljesítményétől vagy éppen a szolgáltatások bővítésétől. Ezt hívjuk extraprofitnak, ezért szükséges a szolidaritás nagyobb mértékű hozzájárulása, ezért szükséges a közterhek ilyen módú elosztása. De amikor ön azt mondja, hogy csak azt adóztatjuk meg, ahol nincsen nyereség, ezt azért egy, hogy mondjam, költői túlzásnak is nevezném, de nemes egyszerűséggel nem igaz.

Ön megint támadta a rezsicsökkentést, elmondta a szokásos baloldali mantrákat, hogy miért nem jó a rezsicsökkentés. Emlékszünk rá, Dobrev Klára azt mondta, hogy meg sem történt a rezsicsökkentés. Kérdezze meg, mondjuk, hogyha van Hollandiában élő ismerőse, vagy Svédországban élő ismerőse, hogy rezsicsökkentés nélkül mennyit fizet most áramra, és mennyit fizetett, mondjuk, ezen a télen gázra. (Csárdi Antal: És mennyi ott a fizetés?) Fizetésarányban is kérdezze meg, tisztelt képviselő úr, mert Hollandiában 11-szeres a gáz ára most a magyar lakosságéhoz képest, 11-szeres. Svédországban tavaly decemberben, még a háború kitörése előtt egy 130 négyzetméteres családi ház kifűtése ezer euróba került, ezer euróba, tisztelt képviselő úr. Tehát nyugodtan vonja össze a fizetésekkel, arányosítsa a népességszámhoz, a napsütéses órák számával, bármivel nyugodtan arányosítsa, akkor is egyértelműen az jön ki, hogy Nyugat-Európában olyan szintű energiaválság van, és nem kibontakozóban, és nem kizárólag a háború miatt, mert már a tavalyi évben az Eurostat adatai szerint 26 százalékkal nőtt az energia ára, tavaly ősszel, mindenféle háborús időszak nélkül is. Azóta persze nyilvánvalóan még tovább nőtt a háború és az elhibázott szankciók miatt.

Varju képviselő úr a főispánt kérdezte. Majd erre kitérek még később is, meg a vármegyékre tért ki. Erről már vitatkoztunk a vármegyei szókapcsolat miatt a tegnapi napon az Alaptörvény vitájában. De ha megnézzük ezt a költségvetést megalapozó törvényjavaslatot, számos törvény, 79 törvény módosítását tartalmazza. Államtitkár úr részletesen felsorolta az okokat, az indokokat és a módosítással majd életbe lépő új változásokat. Szerintem nagyon fontos, hogy vannak benne, az adózási renddel foglalkozó részekben számos egyszerűsítés, számos adminisztrációs terhet csökkentő módosítás is. Én ezeket úgy elvszerűen, bárki nyújtja be, bárki mondja, mindig támogatom, hogy a bürokráciát csökkentsük, az adóterhek különböző adminisztrációját csökkentsük, a vállalkozások és a magánszemélyek állami adminisztrációval töltött óráit alapvetően csökkentsük és minél egyszerűbbé, átláthatóbbá, könnyebbé tegyük. Ez egy olyan folyamat, ahol szerintem rengeteg mindent értünk el, például a NAV által készített adóbevalláson keresztül, például a különböző elektronikus bevallásokon keresztül nagyon sok mindent már elértünk. De szerintem ez egy olyan terület, ahol mindig van mit csinálni. Ebből a törvényjavaslatból is jól látszik, mindig érdemes egyre jobban csökkenteni a lakossági adminisztráció terhét.

Ha megnézzük az elmúlt 12 évet, akkor nemes egyszerűséggel ki lehet jelenteni, hogy a Fidesz-KDNP-kormány az adócsökkentések kormánya. 2010 óta 80 alkalommal csökkentettünk adót. A 2010 óta megtett adóintézkedésekkel a GDP 4-5 százalékát kitevő mértékben csökkentek az adók Magyarországon. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló ’96. évi törvény számos ponton módosul 2023-tól. A társasági adó egy olyan adónem, amely a társas vállalkozókat érinti. Ebbe a kategóriába tartoznak például a bt.-k, kft.-k, a szövetkezetek és egyéb szervezetek is. A társasági adó mértéke 2017 óta egységesen 9 százalék Magyarországon.

Ez a kedvező adókulcs egyébként hatalmas versenyelőnyt jelent Magyarország számára, ugyanis tőkevonzó és gazdaságösztönző hatású. Tudom, hogy önök a globális minimumadó nagy támogatói, és a globális minimumadót próbálják Magyarországon is bevezetni. Szerintünk pedig a magyar adópolitikát a magyar parlamentnek kell meghatároznia. Nem New Yorkból, Moszkvából, Berlinből, akárhonnan, Washingtonból, Párizsból vagy Brüsszelből határozzák meg a magyar adópolitikát, hanem helyes az, hogy ha mi itt döntünk Magyarországon róla.

A kormányunk célja az elmúlt 12 évben mindig az volt, hogy mind a magyar, mind pedig a külföldi vállalatoknak, befektetőknek vonzó célpontjává tegyük Magyarországot. A társasági adó mértéke korábban 19 százalék volt. Ez csökkent 10 százalékponttal 9 százalékra. A mostani módosítások alapján a társaságiadó-bevallásban teljesítendő új transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség kerül bevezetésre, mely az adóhatóság ellenőrzési és kockázatelemzési feladatait hivatott segíteni. Az adózó döntése szerint a tulajdoni részesedésre elszámolt értékvesztés növeli az adóalapot. Amikor az érintett eszköz kikerül a könyvekből, a megelőző adóévekben az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt összeg csökkenti az adóalapot. A módosítás biztosítja az értékvesztésre tekintettel elszámolt ráfordítás érvényesülését az adóalapban.

Szeretnék beszélni a különleges munkavállalói résztulajdonosi programról, hiszen ez esetében nem képez adóalapot a vagyon értékeléséből, pénzre váltásából, illetve kiadásából származó eredmény majd a jövőben. Nagyon fontos, és ma már részben érintettük a hárommal ezelőtti törvényjavaslat vitájában a jövedéki adóról szóló törvény módosítását, amelynek keretében az egyre népszerűbbé váló új dohánygyártmány-kategóriákba tartozó hevített dohánytermékekre vonatkozóan új fogalmat vezet be.

Egy olyan jelenséggel állunk itt szemben, amikor a klasszikus dohányzási eszközök mellett  mint mondjuk, a cigaretta vagy a szivar, azt mindenki ismeri  ugyanakkor megjelentek olyan új, ráadásul gyógynövényként hirdetett, hevített alapú dohánytermékek, amelyek nagyon könnyű hozzáférhetőséget, online hozzáférhetőséget tesznek elérhetővé. Rendszerint külföldi hátterű cég biztosítja a fiatalkorúaknak az ilyen termékekhez való hozzáférést, miközben egyre több kutatás, egyre több orvos és egyre több mindenki állítja azt, hogy ezek rendkívül károsak.

Egyébként a dohányzás új generációjaként emlegetett úgynevezett Elf Bar is ilyen, és nem is mértük még fel pontosan, hogy milyen komoly veszélyekkel is jár, hiszen ez az illegálisan forgalmazott úgynevezett Elf Bar rendkívül gyorsan lett rendkívül népszerű a fiatalkorúak körében. Tudjuk azt, hogy a kiszerelése, a színessége és az ízesítése miatt az egyik legnépszerűbb ebben a legkiszolgáltatottabb, legveszélyeztetettebb korcsoportban, súlyos mérgezést is okozhat. Az orvosok beszámolása szerint mellkasi fájdalom, fejfájás, szédülés jelentkezhet, az illóanyagok mennyisége miatt nyálkahártya-irritációt, vérköpést is eredményezhet. Tudjuk azt, hogy milyen veszélyesek ezek az új eszközök, amelyek elárasztották az európai piacot, és elsősorban pont a fiatalkorúakat támadják meg.

A fiatalkorúak megvédése és a dohányzás visszaszorítása érdekében fontosnak tartom azt, hogy ez az új fogalom már jelenti a dohányt és a nikotint nem tartalmazó, jellemzően gyógynövényalapú, hevítés útján fogyasztható termékeket is. Az új hevítési technológián alapuló dohánygyártmányokra alkalmazott önálló adójogi kategória bevezetésével 2023. január 1-jével új termékek válnak zárjegy- és jövedékiadó-köteles termékekké.

(12.30)

Tudom, hogy év közben nem illik és nem is szoktunk adószabályokat módosítani. Itt azért a még korábbi határidőt is elképzelhetőnek tartanám, ha nem az lenne az alapvető konszenzus és a törvényalkotás módja, hogy adószabályokat mindig január 1-jétől léptetünk életbe és változtatunk meg, mert azt gondolom, hogy itt egy nagyon komoly veszélyről van szó, aminek a következményeit még nem is biztos, hogy látjuk. Ez egypár hónapos trend, orvosok már nyilatkoztak, gyors kutatások már elkészültek, de hosszú távú hatásait ezeknek az eszközöknek még nem látjuk. Nem látjuk, hogy ezeknél a fiatalkorúaknál 5-10-20-30 év múlva mit fog okozni ezeknek a termékeknek a fogyasztása, és milyen módon terheli meg például az egészségügyi kasszát majd később ezeknek a termékeknek a fogyasztása.

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása alapján a mezőgazdasági őstermelők szociálishozzájárulásiadó-kötelezettségét főszabály szerint az adóév vonatkozásában is kell majd megállapítani, figyelemmel arra, hogy az őstermelő társadalombiztosítási jogállása év közben akár meg is változhat.

Emellett a javaslat rögzíti azt is, hogy a nyugdíjba vonuló őstermelőknek a tárgyévben megállapított adóalapjuknak a nyugdíjfolyósítás kezdőnapját követő időszakra jutó arányos részét az adókötelezettség megállapítása során nem kell figyelembe venni.

A szociális hozzájárulási adó az elmúlt öt évben több mint a felére csökkent. Míg 2016-ban a szociális hozzájárulási adó mértéke 27 százalék volt, addig idén, 2022. január 1-jétől a béreket terhelő munkáltatói adó mindösszesen már csak 13 százalék. Ez volt az, ami az önök idejében 33,5 százalék volt, tisztelt képviselőtársaim, emlékezzünk rá! Ezzel együtt megszűnt a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulási adó, így nagyban egyszerűsödött is az adórendszer. A bérek után fizetendő munkáltatói teher idéntől tehát csupán 13 százalékos adót jelent. Összehasonlításképpen mondtam ezt, a 2008-as gyurcsányi adórendszerben a béreket terhelő munkáltatói adót ötféle adónem sújtotta  ötféle , tehát az adminisztráció is sokkal bonyolultabb volt, összességében legalább minimum 33,5 százalékos adóterhet jelentett a bérek után a munkaadók számára.

A most tárgyalt törvényjavaslat adóügyek és egyszerűsítés mellett vagyonjuttatási rendelkezéseket is tartalmaz, így egyházi vagyonjuttatásokról is láthatunk a törvényjavaslatban. Korábbi tapasztalatok alapján az egyházak számára biztosított vagyonjuttatás  nagyon csúnya szóval  megtérülő, hasznos és értékes befektetésnek bizonyult, ugyanis az egyházak nagyon fontos munkát végeznek akár oktatási, akár betegápolási, szociális, gyermekvédelmi területeken is a hitéleti tevékenységeik mellett. 2010 óta több mint duplájára emelkedett az egyházi fenntartású köznevelési intézményekbe, illetve szakképző intézményekbe járók száma, amely ma már több mint 240 ezer fő. A szociális és gyermekvédelmi ellátások terén az egyházi jelenlét jelentősen emelkedett. A szociális szakellátásokban 15 százalékról 25 százalékra, a gyermekvédelmi szakellátásban 6,5 százalékról 72 százalékra nőtt az egyházi jelenlét.

Az elmúlt tizenkét évben Magyarországon és a Kárpát-medence magyarlakta területein több mint 3 ezer templom újult meg és közel 200 új templom épült magyar kormányzati támogatással.

Varju László is szót ejtett a civil szervezetekről. Ugye, megint egy DK-s támadás a határon túli civil szervezetek ellen. Ez egy rendszeres és időről időre visszatérő gyurcsányista hozzáállás. Szerintem nagyon fontos az, hogy a Nemzeti Együttműködési Alapból  aminek a neve is „nemzeti”, tehát az egész nemzetnek részesülnie kell belőle  a határon túli civil szervetek is részt vehessenek a pályázatokon, és az értékteremtő, értékmegőrző tevékenységükhöz kaphassanak egyébként kis összegű, jellemzően 3 millió forint alatti támogatást  jellemzően 3 millió forint alatti támogatást  azokhoz a tevékenységekhez, amelyeket helyben a közösség megőrzéséért, a magyar identitás megőrzéséért végeznek. Korábban ez csak úgy volt lehetséges, hogy a határon túli civil szervezet társpályázó volt egy Magyarországon bejegyzett civil szervezettel, és ilyen módon össze voltak kötve, a civil szervezetek közösen voltak kénytelenek pályázni, és mindenképpen nem minden forrás jutott helyben a közösség megerősítésére, mert határon átívelő programokat kellett megvalósítani.

Ez a lehetőség természetesen továbbra is megmarad, így a testvértelepülések, testvérkerületek, különböző olyan, például néptáncegyüttesek vagy bármilyen civil szervezet, akik ápolni kívánják magyarországi és határon túli kapcsolataikat, ők továbbra is megtehetik ezt a pályázatokon belül, de mostantól már önállóan, határon túli programokkal is tudnak részesülni a civil szervezetek a Nemzeti Együttműködési Alapból.

Varju László alaptalanul állította azt, hogy itt valamiféle támadásról van szó. Magyarországon 60 ezer civil szervezet van. Évről évre a NEA keretein belül 16-17-18 ezer civil szervezet pályázik. Azt gondolom, hogy nagyon aktív a magyar civil élet, és soha nem volt annyi támogatás a civilek tekintetében, mint amennyi az elmúlt években rendelkezésre állt.

Mindezekre tekintettel és az előttem elhangzottakra tekintettel a KDNP-frakció támogatni fogja a költségvetést megalapozó törvényjavaslatot. Köszönöm a lehetőséget, elnök asszony. (Taps a kormánypárti padsorokban.)