Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Nagyon kedves, köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! Megmondom őszintén, hogy a felszólalásomat alapvetően a jövő évi költségvetés kis- és középvállalkozókkal kapcsolatos nézőpontjának szerettem volna szentelni, de amíg itt van Szabó Timea, szeretném kijavítani (Nacsa Lőrinc: Az ügyeletekkel minden rendben van!), azért is ragadom meg az alkalmat a felszólalásom elején.

Ön azt mondta, hogy a Lázár János vezette minisztérium lehúzta volna a HÉV-fejlesztéseket. Ez egész egyszerűen nem igaz! A képviselő asszony mutassa meg azt a kormánydöntést, ahol elálltak volna. (Szabó Timea: Személyesen mondta nekem Lázár János!) Csak azért mondom, mert a saját kerületemet is érinti a HÉV-fejlesztés. A saját kerületemet is érinti a HÉV-fejlesztés, és… (Szabó Timea: 2026-ig egy kapavágás nem lesz ott!) Elnézést, képviselő asszony, én is végighallgattam önt  nem volt könnyű. Azért mondanám itt a nyilvánosság előtt, hogy ez egész egyszerűen nem igaz. A kormány nem állt el a budapesti HÉV-ek fejlesztésének tervétől. (Szabó Timea: Akkor mikor lesz?) Képviselő asszony, akkor lesz, amikor önök az áldásos tevékenységükkel nem blokkolják Brüsszelben a hazai pénzeket, ugyanis ezek a HÉV-fejlesztések többek között uniós forrásokból valósulnának meg.

(11.40)

Tehát ha a képviselő asszony aggódik a budapesti HÉV-ek felújítása miatt, akkor javaslom, hogy elsősorban a brüsszeli tevékenységüket módosítsák, hogy Magyarország jusson hozzá azokhoz a forrásokhoz, amelyek elköltése eredményeképpen tud úgy nálam, a XVI. kerületben, de az ön választókerületében, Óbudán is ez a fejlesztés elkészülni. Ezt csak a tisztánlátás végett mondtam.

Visszatérnék az eredeti mondandómhoz, ahhoz, hogy a 2024-es költségvetés értékelése, és azon belül is a hazai kis- és középvállalkozások kapcsán miről érdemes beszélni. Ott kell kezdenünk ezt az értékelést, hogy a magyar gazdaság válságállósága szerencsére sokat erősödött az elmúlt évtizedben. A foglalkoztatás, látjuk, rekordszinten van, a munkanélküliség alacsony, az államháztartás helyzete stabil, míg a magyar adórendszert a legversenyképesebbek között tartják számon. Mindezek ellenére azt is látjuk és nagyra értékeljük, és tudjuk, hogy szükség volt arra, hogy a háború kitörése óta a kormány többek között az energiaintenzív kis- és középvállalkozások támogatásával, gyármentő programmal, adókönnyítésekkel, hitelprogramokkal segíti, segítette a magyar vállalkozásokat.

Már az is egyértelműen látszik a 2024-es költségvetést figyelembe véve vagy azt értékelve, hogy a tavaly februárban kirobbant fegyveres konfliktusra az Unió sajnos nem kellően átgondolt szankciókkal reagált. Ennek az lett a következménye, hogy az infláció mellett elszabadultak az energiaárak is, ami az európai gazdaság egészére súlyos csapást mért, és ezáltal rontja a kontinens és benne Magyarország versenyképességét is. A szankciók feloldása ugyan mérsékelhetné az Európában kialakult gazdasági helyzetet, azonban úgy látszik, hogy erre Brüsszelben nagy hajlandóság egyelőre nincs. Éppen ezért az elmúlt időszakban a kormány minden erejével azon dolgozik, dolgozott, hogy a további gazdaságpolitikai intézkedésekkel elkerülje a jövő évi recessziót, ami egyébként Európa számos országában elég valószínű az idei évben, és mielőbb visszatérhessünk az egyensúlyi növekedési pályára.

E célok eléréséhez két dolog elengedhetetlen: meg kell védeni a magyar vállalkozásokat és fokozni kell az államháztartás tartalékos működését. Ezt látjuk, ez köszön vissza a jövő évi költségvetésben is.

Ezekben a háborús időkben olyan költségvetésre van szükség, amely mindezek mellett garantálja a biztonságot, megvédi a családokat, a nyugdíjakat, a munkahelyeket, a rezsicsökkentést, valamint a hazai kis- és középvállalkozások védelmét is szolgálja. Ez a védelmi költségvetés.

A nemzeti kormányzás óta Magyarország gazdasági fordulatot hajtott végre, és sikerült növekedési pályára állítani a gazdaságot. Ez azért is különösen nagy eredmény, mert mindig érdemes megnézni, hogy honnan indultunk el, érdemes megvizsgálni a korábbi baloldali kormányok elhibázott gazdaságpolitikájának az eredményét, azt, hogy gyakorlatilag a csőd széléről kellett hazánkat visszahozni. Jól emlékezhetünk, és egy ilyen költségvetés kapcsán jó is emlékezni és emlékeztetni arra, hogy Gyurcsány Ferenc és kormánya 2002 és 2010 között hogyan döntötte romba az országot és benne a hazai vállalkozások egy jelentős részét is. Eladósították, a csőd szélére sodorták a gazdaságot, megduplázták a munkanélküliséget, agyonadóztatták a családokat és a magyar munkaadókat, elvettek nyugdíjakat, megduplázták az élelmiszeripari termékek áfáját, háromszorosára emeltek nagyon sok közüzemi szolgáltatást. A magyar emberek vagy éhbérért dolgoztak, vagy segélyből élhettek. A szélsőséges és elhibázott gazdaságpolitika árát sorozatos megszorításokkal a magyar embereken és a magyar kis- és középvállalkozásokon hajtották be. Nyilvánvaló, hogy ez nem nagyon lenne talán most sem másképp.

A benyújtott 2024-es költségvetéssel a legfőbb célunk az, hogy az elmúlt tíz évben elért eredményeket a járvány, valamint a háborús helyzet ellenére is sikerüljön megőrizni, a rekordszintű foglalkoztatottság mellett a munkanélküliség továbbra is alacsonyan maradjon, és ezen a mértéken számolhassunk ezzel 2024-ben is, így a magas szinten stabilizálódott foglalkoztatás jövőre reményeink szerint akár újabb csúcsokat érhet el. Tapasztalatból tudjuk, hogy a magyar családok boldogulásának és a gazdaság fejlődésének is a munka lehet csak az alapja. Az elmúlt bő egy évtized alatt mintegy 1 millió fővel stabilan 4,7 millióra emelkedett a foglalkoztatottak száma, miközben a munkaerő-tartalékok folyamatosan kimerültek, a 740 ezerről körülbelül 300 ezerre estek vissza.

A magyar gazdaság 2022-ben jól teljesített, 4,6 százalékkal bővült, és a célunk  mint említettem, Európában talán kevesekként  elkerülni a visszaesést. A jelenlegi válsághelyzetben kulcsfontosságú a stabilitás, ezért a benyújtott költségvetés elkötelezett a felelős gazdálkodás és a hiánycél tartása mellett. A magyar kormány egyébként 2010 óta Európa egyik legnagyobb adócsökkentését és gazdaságfehérítését hajtotta végre. Az adók hatékonyabb beszedése lehetővé tette az adócsökkentéseket, ami szintén válságállóbbá teszi a magyar gazdaságot.

A benyújtott költségvetés a korábban bevezetett adócsökkentések mellett elkötelezett, ugyanis azt az alapszabályt követi, amit korábban is követtünk, hogy az adókat nem emelni kell, hanem az alacsonyakat kell beszedni. Ez a hozzáállás megint csak élesen szemben áll a 2010 előtti baloldali kormányok adópolitikájával, ami Magyarországon gyakorlatilag kiszámíthatatlanná tette a vállalatok szempontjából a költségvetési tervezést, mindennaposak voltak az éven belüli adóváltozások, alapvető adókulcsok átírása, szerkezeti új adók bevezetése, arról nem beszélve, hogy az állami szervek gyakorlatilag potenciális bűnözőnek és fejőstehénnek tekintették a hazai kis- és középvállalkozások döntő többségét.

A 2024-es költségvetés egyébként több mint 3000 milliárd forint hazai forrást biztosít a kiemelt beruházásokra és fejlesztésekre. A költségvetés továbbra is célul tűzi ki a gazdasági és társadalmi szempontból jelentős beruházások megvalósítását, kiemelt figyelmet fordítva a beruházásokhoz kapcsolódó forrásigény, a költségvetési hiánycél, illetve az államadósság-csökkentési követelmények összehangolására.

A Statisztikai Hivatal adatai szerint 2023 első negyedévében éves alapon a beruházásokban volt visszaesés, mint Európában mindenütt, ugyanakkor nagyon kedvező hír az, hogy ’23 első negyedévében negyedéves alapon már közel 1 százalékkal bővült a beruházások üteme. Mindezt azzal kiegészítve, hogy ez gyakorlatilag az állami beruházások jelentős visszaszorulása mellett történt, ami azt jelenti, hogy a mostani időszakban alapvetően piaci alapú beruházásoknak lehetünk tanúi. Ez elsősorban az ingatlanberuházások, a feldolgozóipari, a járműgyártási és a mezőgazdasági beruházások területén kézzelfogható és jelentős mértéket jelent.

Annak érdekében, hogy Magyarország gazdasági felzárkózása folytatódjon, a családok és a munkahelyek biztonságban legyenek, valamint hogy hazánk 2023-ban kivédje a recessziót, tovább kell erősíteni ezt a beruházási dinamikát és az exportalapú gazdaságpolitikát. Ezt a célt szolgálják egyébként a kormány programjai is, mint a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram, a tőkeprogram és a Széchenyi-kártya-program is, amelyek több mint 3100 milliárd forint likviditást tettek elérhetővé a vállalkozások számára. Ezek, hozzá véve a kamatstop intézményét, jelentősen hozzájárulhatnak ahhoz a gazdaságpolitikai célhoz, amely azt gondolom, hogy az ország számára egyértelműen fontos.

A magyar kormány intézkedéseit egyébként a piacok és a nemzetközi szervezetek is elismerik, hiszen a hitelminősítőknél hazánk továbbra is erősen tartja a befektetésre ajánlott besorolást, valamint Magyarország ma első az uniós adócsökkentési rangsorban.

(11.50)

Ehhez kapcsolódik, hogy a magyar adórendszer versenyképessége az OECD-országok közül az első tízben található.

Összeségében, figyelve a hazai kkv-k helyzetét, azt tudjuk mondani, hogy a 2024. évi költségvetés is alapvetően a hazai kis- és középvállalkozások segítésének, megtámogatásának, jelen helyzetben a felszínen maradásának a segítését tűzte ki célul. Mondanám azt, hogy talán a nehezén túlvan a magyar gazdaság. Egy évvel ezelőtt, emlékszem, hogy nagyon sokan nagyon komoly csődhullámtól féltek Magyarországon. Ez szerencsére elmaradt, és a jelenlegi gazdasági folyamatokat figyelembe véve most már nem is valószínű, hogy bekövetkezik. Ez nem azt jelenti azonban, hogy a kormányzatnak nincs dolga és felelőssége a hazai vállalkozások tekintetében, sőt a költségvetésen túl is vannak olyan intézkedések, amelyek meghozatala még költségvetési vonzattal is bíró módon, de döntően befolyásolhatja a hazai vállalkozások versenyképességét. Ilyen például a tavaly év végén megkötött közüzemi szerződések kérdése, hiszen ez nagyon sok vállalkozót belekényszerített olyan, különböző közüzemi szerződések megkötésébe, ami azóta talán az ő oldalukról egy indokolatlan terhet jelent. A kormányzat az ismereteink szerint vizsgálja annak lehetőségét, hogy ezt hogyan tudja orvosolni. Valóban, ilyen intézkedések és ilyen feladatok még az előttünk álló időben nagyon fontos kérdései lesznek a magyar gazdaságnak, és benne a hazai vállalkozások helyzetében betöltött szerepének.

Ugyancsak ilyen kérdés az, hogy hogyan és mennyire fogjuk tudni a korábban, egy korábbi gazdasági növekedési helyzetben kigondolt olyan intézkedések újragondolását megtenni, amelyek bizonyos adminisztratív terheket jelentenek a hazai vállalkozásokra. Gondolok itt például az NTAK-rendszer bevezetésére. Ezeknek az aktuális helyzetre való transzformálása, végiggondolása még az idei év feladata lesz, amellett, hogy ezt a jövő évi költségvetést, azt gondolom, hogy mindenképpen a hazai vállalkozások szempontjából kell és szeretnénk is támogatni.

Tehát összességében azt tudom mondani a jövő évi költségvetést elemezve, hogy nem lehet kétségünk afelől, hogy a kormány továbbra is elkötelezett a gazdasági növekedés fenntartása, az eddig elért eredmények megvédése, az államadósság arányának csökkentése, az államháztartás stabilitása mellett a hazai családok, a hazai munkavállalók és kifejezetten a hazai kis- és középvállalkozások védelmében. Ezért is támogatjuk a jövő évi költségvetést. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)