Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

HAJNAL MIKLÓS (Momentum): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Alig egy éve az első felszólalásaim egyike épp az akkori költségvetési vita során hangzott el. Ebben a felszólalásban kiemeltem hat különböző olyan, a Hegyvidéket és Bel-Budát érintő ügyet, ami látványosan hiányzott a 2023-as költségvetésből. Látványosan, hiszen ezek közül több ígéret mellett tavasszal, a választások előtt még a kormánypártok jelöltje is bőszen kampányolt.

Aztán hirtelen mintha megfeledkeztek volna az itt lakók érdekeiről, az itt tett ígéreteikről. Én bíztam benne, hogy esetleg ez csak egyszeri mulasztás lesz, de sajnos a jövő évi költségvetést látva azt kell hogy mondjam, hogy az általam tavaly felsorolt problémák nem tűntek el.

Az elmúlt év során is számtalan budai lakos keresett meg az egészségügyi rendszer problémái, a rezsiköltségek emelkedése vagy éppen a környezetvédelmi szabályok megsértése miatt. Sajnos ismét egy olyan költségvetés-tervezetet állított össze a kormány, amely nem ad választ ezekre a problémákra, sőt talán még el is mélyíti azokat. Éppen ezért tartozom a kerületi lakóknak azzal, hogy az Országgyűlés elé tárom azokat a helyi ügyeket, melyek továbbra is változtatást, fejlesztést és költségvetési támogatást igényelnek.

Tisztelt Országgyűlés! Minden évben elmondjuk, hogy több pénzre lenne szükség az egészségügyben. Mit jelent ez konkrétan? Sehol sem egyértelműbb ez a magától értetődő helyzet, mint a Szent János Kórházban, ahonnan hetente jönnek rossz hírek, most éppen az, hogy penészes a kenyér, de hallottuk már azt is, hogy tömött várótermek jutnak minden egyes agyonhajszolt orvosra és ápolóra. Sorolni lehetne még a problémákat, éppen ezért önök már az előző előtti ciklusban megígérték a János Kórház felújítását. Mostanra szerintem már a teljes körű felújításnak be kellett volna fejeződnie, ha önök betartják ezt az ígéretüket. Ehhez képest jól láthatóan még a felújítás elkezdését sem sietik el, és a jövő évi költségvetésben sem látszódik az, hogy honnan lenne minderre pénz.

De nem csak a János Kórház van a választókerületben, amely érintett ez által a probléma által; hasonló a helyzet az Országos Onkológiai Intézet betervezett, majd elhalasztott diagnosztikai épületével. Ez a beruházás egy egynapos diagnosztikai tömbnek, telemedicinás központnak, valamint egy, a páciensek és egyébként a környéken lakók által gyakran hiányolt mélygarázsnak is helyet adna. Sajnos még mindig Magyarországon halnak meg a legtöbben rákban egész Európában, de jól látható módon a kormánynak ez egy elhanyagolható kérdés, mert sikerült ezt a beruházást is parkolópályára tenni.

Nekünk az egészségügy kiemelt prioritás. Csak hogy egy példát hozzak erre, pár hete került átadásra a II. kerületben a Kapás utcai rendelő, ahol az Egészséges Budapest program keretében megújult a teljes földszinti váró, korszerűsítették a betegirányító rendszert, és új orvostechnológiai eszközöket is beszereztek. Mindezt viszont úgy kellett megoldani, hogy a kormánytagok ígéretével ellentétben már a második éve tartják önök vissza a fővárosnak járó pénzeket.

Az Egészséges Budapest program így több tíz milliárdos forrásmegvonástól szenved jelenleg, és ez a több tíz milliárd forint veszélybe sodor számos fejlesztést, ami be lett volna tervezve, többek között a Kapás utcai rendelő felújításának a következő szakaszai, és sorolhatnánk most a különböző kamuellenérveket arról, hogy nincs pénz a brüsszeli szankciók miatt, ugye, ezt szokták mondani, ráfogni az Európai Unióra. Éppen ezért szeretném önöknek szó szerint idézni Varga Mihály pénzügyminisztert, mert mégiscsak a költségvetés vitájában vagyunk: „Akár nemzeti önerőből is készen állunk arra, hogy az egészségügy az őt megillető forrásokat megkapja.”

(9.30)

Ezt fél éve mondta Varga Mihály. Ha tehát most nincs forrás a Szent János Kórház onkológiájára vagy a budapesti rendelők évek óta ígért felújítására, az valójában annyit jelent, hogy önök egyrészt nem tartják be, amit vállalnak, másrészt sajnálják a pénzt a budapestiek egészségére költeni.

Az egészségügy mellett fontos beszélnünk a lakhatásról is, különösen a mindenkit lassan egy éve sújtó kormányzati rezsiemelésről. Rengeteg lakás energiahasználatát és rengeteg család rezsiszámláját tudnánk csökkenteni egy állami lakás-korszerűsítési programmal. Erre már tavaly is tettünk javaslatokat, aztán tettem én is javaslatokat télen a rezsitámogatási rendszer hibáinak orvoslására, amelyet a kormánypárti képviselők csuklóból leszavaztak a bizottsági ülésen.

Nincsenek illúzióim arról, hogy megfogadnák ezeket a javaslatainkat vagy bármely, a rezsiköltségek csökkentésére irányuló indítványunkat. Pedig fenntartható rezsicsökkentés csak akkor lehetséges, ha az állam támogatja a lakások energetikai korszerűsítését, és ösztönzi a zöldenergetikai átállás megkezdését. Amikor a klímakatasztrófa küszöbén vagyunk, amikor százezrek életét nehezíti meg egyetlen fűtési szezon, akkor óriási felelőtlenség kihagyni mindezt a költségvetésből.

És ha már a klímaválságnál tartunk, muszáj egy kicsit a környezetvédelemről is beszélnem, és itt említeném meg a Normafa-projektet. Sokszor az az érzésem van, hogy ez a kormány arra nagyon szívesen költ, hogy természeti értékeket romboljon.

A 2024-es költségvetési tervezetben további egymilliárd forintot szánnak egy olyan beruházásra, ami egyszerre váltotta ki a környezetvédelmi civil szervezetek és a helyi lakosság ellenérzését is. Gazdasági válság, megszorítások ide vagy oda, önöknek valamiért továbbra is rendkívül fontos, hogy hóágyúzott sípálya és bulinegyed épüljön Budapest egyik legnagyobb zöldterületén. Erre, úgy tűnik, hogy mindig van pénz, még akkor is, amikor alig pár hete a bíróság is kimondta jogerős ítéletben, hogy megsemmisíti azt a kormányhatározatot, ami alapján hóágyúkat lehetett üzemeltetni a sípályán.

Éppen ezért nyújtottam be írásbeli kérdést, és nagyon kíváncsi vagyok, hogy pontosan mire szánják önök ezt az újabb egymilliárd forintot a Normafán. Ha már védelmi költségvetésnek hívják a jövő évi költségvetést, akkor nagyon jó lenne, hogyha esetleg a természet védelmére fordítanának hasonló összegeket.

De térjünk vissza arra a kérdésre, hogy mi az, amire nem jut pénz! Beszéljünk például a Budakeszi úti forgalom rendezéséről, beszéljünk a Budakeszi út fejlesztéséről! A tavalyi választások előtt tucatnyi videóban, újságcikkben jelent meg a hír, hogy a kormány végre javítani fog a Budakeszi út forgalmi káoszán, a dugókon, és a felújítás részeként többek között új buszsávokat is kialakítanak.

Ám a választások óta mintha csökkent volna a lelkesedés, most már azt hallom, hogy talán 2025-re készülhet el a Budakeszi út, de a jövő évi költségvetésben mindenesetre nem látjuk a nyomát. Pedig a Budakeszi úti buszsáv kialakítása, az autóút terhelésének csökkentése komoly könnyebbséget jelentene nemcsak az agglomerációs forgalom, hanem igazából az összes budai kerület és az összes fővárosi út számára is, hiszen sokan vannak, akik autóval jönnek be, aztán így közlekednek a városban napközben is. És ha már közlekedésről beszélünk, megemlíteném azt a korábbi ígéretüket is, mely szerint az 59-es villamos vonalának megújulását is támogatni fogják.

Ezekben a kérdésekben egyébként elvileg nincs politikai vita közöttünk. Mégis évről évre az látszik, hogy a főváros hasonló projektekre nem kap elegendő támogatást az államtól. Sőt, a kormány egyre nagyobb adóterheket ró a fővárosra.

Kerületünkben sok az idős lakó, akik számára nehézséget jelent a megállók hepehupás, csúszós utakon való megközelítése, és a szerelvények meredek lépcsői is, de egyre több a fiatal család is, akiknek babakocsival kell lépcsőzni, a babakocsit kell a villamosra felemelnie. Éppen ezért kell felújítani az 59-es villamos vonalát is, éppen ezért kell támogatni a megállók akadálymentesítését és korszerű, alacsonypadlós, klimatizált villamosok beszerzését.

És akkor ismét mutatnék egy párhuzamot. Hasonló munkálatok már megkezdődtek az 56-os villamos vonalán, ami már idén nyáron fővárosi forrásokból felújtásra kerül, jövőre pedig európai uniós támogatásnak köszönhetően korszerű, alacsony padlós, klimatizált villamosokkal bővül.

Ahhoz, hogy az 59-es vonala is megújulhasson, elengedhetetlen lenne, hogy a kormány ne bosszúpolitikát folytasson Budapesttel szemben, hanem támogassa Budapest és egyébként a Hegyvidék és Bel-Buda fejlődését is.

Tisztelt Képviselőtársak! Mint ahogy ezek a példák is mutatják, ez a költségvetés nem a magyar emberek érdekeit szolgálja. Figyelmen kívül hagyja a lakosság alapvető szükségleteit, folytatja a kormánypártok bosszúpolitikáját a fővárossal és az ellenzéki vezetésű önkormányzatokkal szemben, aminek megint csak az emberek isszák meg a levét.

Emellett szembemegy ez a költségvetés azzal is, amit még a kormánypártok, az önök képviselőjelöltje ígért, amikkel önök a tavalyi választásokon hitegették a választóikat. Korrigálják tehát kérem, ezt a költségvetést, fogadják be a módosító javaslatainkat! Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)