Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm miniszterhelyettes úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Nemzeti Földalap hatékonyabb kezeléséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/7729. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót Nagy István agrárminiszter úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének. Miniszter úr, parancsoljon!

DR. NAGY ISTVÁN agrárminiszter, a napirendi pont előadója: (A mikrofonja nem működik.) Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr!

ELNÖK: Elnézést kérek, miniszter úr, nincs hang. (Rétvári Bence: Most van!)

DR. NAGY ISTVÁN agrárminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A tisztelt Ház előtt fekvő, a Nemzeti Földalap hatékonyabb kezeléséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat a Nemzeti Földalap új és hatékonyabb szervezeti keretek között történő működésére tesz javaslatot.

A javaslat kapcsán a jelenlegi szervezeti keretek mint kiinduló állapot bemutatása érdekében indokoltnak tartom a Nemzeti Földügyi Központ tevékenységének vázlatos ismertetését. A Nemzeti Földügyi Központ jelenleg négy szakterületen lát el feladatokat. Az első: a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény alapján felelős a Nemzeti Földalappal kapcsolatban az államot megillető tulajdonosi jogok gyakorlásáért. Másodikként: ellátja az erdőtervezési feladatokat. Harmadikként: az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény szerinti öntözési igazgatási szervként jár el. Végül: ellátja az agrár-vidékfejlesztési támogatásokhoz kapcsolódó térinformatikai feladatokat.

Ha egy mondatban össze kellene foglalnom a javaslat módosításainak irányát, akkor azt mondhatjuk, hogy a Nemzeti Földügyi Központ megszüntetésével egyidejűleg a Nemzeti Földalappal Kapcsolatos feladatokat, az erdőtervezési feladatokat és az öntözési ügynökségi feladatokat az agrárpolitikáért felelős miniszter munkaszervezeteként működő Agrárminisztérium, míg az agrár-vidékfejlesztési támogatásokhoz kapcsolódó térinformatikai feladatokat a nemzeti kifizető ügynökségként működő Magyar Államkincstár veszi át. Tehát a Nemzeti Földügyi Központ szervezeti jogutódlása az Agrárminisztériumba való beolvadással valósul meg, emellett feladatok kerülnek át a Magyar Államkincstárhoz is.

A módosítási csomag központi gondolata a hatékonyság növelése. A Nemzeti Földalap működtetésének középpontjában az állami tulajdonban lévő földvagyonnal való észszerű és a földbirtok-politikai céloknak megfelelő gazdálkodás, továbbá a földnek a mezőgazdasági termelés ökológiai feltételeire, valamint a gazdaságosság és a jövedelmezőség szempontjaira figyelemmel történő hasznosításának elősegítése, a családi gazdaságokon alapuló korszerű birtokszerkezet kialakításának az előmozdítása áll.

A koncepcionális szervezeti változtatás egy olcsóbb, a XXI. század kihívásaira gyorsabban reagálni képes és a Nemzeti Földalap működtetése során a törvényi célokat még hatékonyabban megvalósítani képes állami földvagyon-gazdálkodási struktúra kialakítását célozza.

Az agrár-vidékfejlesztési támogatásokhoz kapcsolódó térinformatikai feladatok a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz rendkívül szorosan kapcsolódó olyan tevékenységek, amelyeknek a nemzeti kifizető ügynökségként működő Magyar Államkincstár szervezetén belüli megvalósítása az eljárások felgyorsítását és a finanszírozások egyszerűsítését jelenti.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az ismertetett indokok alapján a törvényjavaslatot fogadja el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Hollik István képviselő úrnak, KDNP-képviselőcsoport. Parancsoljon!

HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Ahogy azt miniszter úr is elmondta, első látásra ez a törvény valójában szervezeti átalakításról szól, de azt gondolom, hogy ennél lényegesen fontosabb az, hogy ez a szervezeti átalakítás valójában ugyanarról szól: erdeink és földjeink védelméről, a fenntartható agrárgazdálkodásról, és hogy ennek hogyan lehet biztosítani a leghatékonyabb és legjobb szervezeti kereteket.

Mint minden szervezeti átalakításnál, persze  főként ellenzéki képviselők biztosan meg is fogják tenni  feltehetnénk a kérdést, hogy ez a szervezeti átalakítás szolgáljae a kitűzött célokat, tehát erdeink, földjeink védelmét és a fenntartható agrárgazdálkodást. És ebben a tekintetben azt gondolom, hogy a kormányzatnak  a Fidesz-KDNP-kormánynak és személyesen Nagy István miniszter úrnak is  van hitele.

Ha csak egy adatra utalok, 2010-ben például az élőfakészlet 360 millió köbméter volt, ez 2022-re 408 millió köbméterre nőt. Tehát azt gondolom, hogy miniszter úr is és a minisztérium is gondos gazda, védi az erdőket, és az agrárgazdálkodás tekintetében pedig védi a magyar agrárgazdálkodókat.

Éppen ezért azt gondolom, hogy ez a szervezeti átalakítás  hiszen a tények ezt alátámasztják  azt a célt fogja szolgálni, hogy hatékonyabban tudjuk azokat a nemzeti célokat ellátni, amelyekre itt a korábbiakban utaltam. Éppen ezért, ennek szellemében a Kereszténydemokrata Néppárt az előttünk fekvő törvényjavaslatot támogatni fogja. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Földi Judit képviselő asszonynak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának, az ülés vezetését pedig átadom Latorcai János alelnök úrnak. Parancsoljon, öné a szó.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

FÖLDI JUDIT, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános indoklás szerint a törvényjavaslat az állami feladatok hatékonyabb ellátása érdekében a Nemzeti Földügyi Központ megszüntetésére tesz javaslatot azzal, hogy a Nemzeti Földalappal kapcsolatos feladatokat  az erdőtervezési feladatokat és az öntözési ügynökségi feladatokat  az agrárpolitikáért felelős miniszter munkaszervezeteként működő Agrárminisztérium, míg az agrár-vidékfejlesztési támogatásokhoz kapcsolódó térinformatikai feladatokat a nemzeti kifizető ügynökségként működő Magyar Államkincstár vegye át.

(11.00)

A Nemzeti Földügyi Központ szervezeti jogutódlással az Agrárminisztériumba olvad be, de feladatok kerülnek át bizony a Magyar Államkincstárhoz is. A szervezeti változtatástól a feladatok hatékonyabb és olcsóbb ellátását várja a kormány, ami létszám-megtakarítással is járhat. A hatékonyabb és olcsóbb működtetésre már több esetben volt a kormánynak terve. Csak egy példát szeretnék bemutatni: 2014-ben döntöttek úgy, hogy központosított beszerzések lesznek a kormányzati kommunikációra. Látjuk ennek az eredményét, a mértéktelenül és nagyrészt feleslegesen elszórt százmilliárdokat.

A Nemzeti Földügyi Központ 2019. július 1-jétől működött. Közel négy évnek kellett ahhoz eltelnie, hogy kiderüljön, a szervezet a rábízott feladatokat nem látta el sem hatékonyan, sem pedig olcsón. A tervezet egy olyan állami szerv megszüntetéséről rendelkezik, amelyre korábban a korrupció árnyéka vetült, korábbi vezetője pedig gyermekpornográfia gyanúja miatt 2024. március 14-éig előzetes letartóztatásban volt, jelenleg bűnügyi felügyelet alatt áll. Remélhetőleg ebben az esetben működnek azok a technikai eszközök, amelyekkel a volt vezető mozgása folyamatosan ellenőrizhető. Vajon vane összefüggés a Nemzeti Földügyi Központ megszüntetésére tett javaslat és a korábbi vezető, Nagy János büntetőügye között? Vajon miért csak most vált szükségessé a Nemzeti Földügyi Központ megszüntetése? Milyen valós indokok állnak a megszüntetések mögött?

A Nemzeti Földügyi Központ fejlesztési feladata lett volna a mezőgazdasági termelés biztonságát célzó vízellátási rendszer kidolgozása és elindítása. Idetartozik a vízkezelés agrárcélú felhasználása is. Ezt a feladatot a Nemzeti Földügyi Központ még csak részben sem végezte el. 2023-ban a mezőgazdasági területek 5 százaléka, 258 ezer hektár volt öntözhető. Ebben a korban, amikor a klímaváltozás és az aszály határozza meg a termelést, magyar öntözés szinte nincs is. A Demokratikus Koalíció szerint víztározók és csatornarendszerek építésével, új technológiák alkalmazásával, állami és uniós források bevonásával kell fejleszteni a mezőgazdasági öntözést.

A Nemzeti Földügyi Központ feladata lett volna az ország erdősítésének fokozása, az erdők egészségi állapotának, az éghajlatváltozás hatásainak és a veszélyeztető szükséghelyzeti károsítóknak a folyamatos figyelemmel kísérése, valamint az erdőgazdálkodás szabályozásához szükséges erdészeti informatikai rendszerek üzemeltetése is. Sajnos ezen a területen is nagy a lemaradás a tervezetthez képest, hiszen az látható, hogy főként kultúrerdők és ültetvények létrehozásával emelkedett az erdősültség. A jelenleg zajló erdőtelepítések zöme továbbra is a kultúrerdők, faültetvények mennyiségét gyarapítja, amiről mindenképpen beszélni szükséges. Az ország mezőgazdasági területe 2023-ban meghaladta az 5,1 millió hektárt, amelynek 82 százaléka szántó, 16 százaléka pedig a gyepművelési ágba tartozik. Ne feledjük, hogy a termőföld a mezőgazdaság egyik fundamentuma.

Mi történik akkor, ha egy kormányzat jogi, gazdasági és szervezeti átalakítás után a neki kedves szereplőknek adja az állami földeket, a neki hízelgőkre írja ki a szabályokat? Akkor új Csák Máték, Kán Lászlók és Kőszegi Henrikek jelennek meg, akik vagyonukat homályos hátterű magántőkealapokba helyezik át. A DK szerint Magyarország adottságai révén Európa legolcsóbb élelmiszereit állíthatná elő, ehelyett 2023-ban az élelmiszerek inflációja 25,9 százalék volt. Az elhibázott gazdaságpolitikának köszönhetően egyre kevesebb élelmiszert tudunk venni egyre drágábban. A DK versenyképes árutermelő, egészséges élelmiszert előállító, a környezetet is ápoló mezőgazdaságot szeretne.

A magyar mezőgazdaság az elmúlt évtizedben elveszítette évtizedes versenyelőnyét a velünk együtt csatlakozó országokkal szemben. 2023-ban a növénytermesztő gazdaságok aránya már 73 százalék volt, 10 százalékponttal magasabb, mint három évvel korábban. Hogy segít az állam ilyenkor?

A javaslat tartalma: a javaslatok alapvetően adminisztratív jellegű szabályozásokat tartalmaznak, amelyek a Nemzeti Földügyi Központ megszüntetésével kapcsolatos, pusztán technikai jellegű módosítások; kisebb jellegű salátatörvény. Szakmailag nem található benne olyan módosítás, amit lehetne támogatni. Felteszem a kérdést: még mindig igazak azok a kijelentések, amelyek a hatásvizsgálati lapon találhatók, miszerint a törvényjavaslattal az ország versenyképessége nem változik, és hogy a közigazgatási szereplők esetében az adminisztratív terhek csökkennek a 2024-26 közötti időszakban?

A DK szerint minden olyan javaslat, amely az agráriumban dolgozók terheit csökkenti, támogatható. Viszont fontos megemlíteni, hogy az Orbán-kormányok alatt a minisztériumok és hivatalok jelentős mértékű létszámhiánnyal küzdenek, így a színvonalas feladatellátás folyamatosan nehézségekbe ütközik. A DK nem támogatta a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok létrehozását, és nem támogatja azok működését sem, mivel azok nem függetlenek a kormányzattól. Ezenfelül a Demokratikus Koalíció nem támogatja az állami vagyon magánkézbe játszását sem. Köszönöm szépen.

ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Szeretettel köszöntöm képviselőtársaimat. Következik a Mi Hazánk képviseletében Dócs Dávid képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DÓCS DÁVID, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Tisztelt elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Miniszter Úr! Azt gondolom, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat technikai jellegű, és még akár örülhetne is neki az ember, hiszen a bürokráciacsökkentés egy igen fontos feladat lenne hazánkban, persze csak úgy, ha a már meglévő hivatalok el tudnák végezni a munkájukat, és nem tartana hónapokig az ügyintézés. S azt is el kellene dönteni, hogy a gazdáktól mit várunk el tulajdonképpen, hogy első osztályú profi bürokraták legyenek, vagy hogy a gazdálkodásukkal tudjanak foglalkozni.

De nézzük meg, hogy pontosan mi is ér véget az NFK átalakításával, vagy az Agrárminisztériumba és a Magyar Államkincstárba történő beszervezésével! A Nemzeti Földalapkezelő Központ elődszervezete az NFA volt, és ez a szervezet többek között a magyar állam tulajdonában lévő földek igazgatásával, bérbeadásával foglalkozott. Valószínű, hogy ennek a szervezetnek a megszüntetése már csak azért is esedékes, mivel nem igazán marad már számottevő magyar föld, hiszen önök elindítottak egy programot, amelynek a szlogenje még akár jól is hangozhatna. Az volt a szlogen, hogy „földet a gazdáknak”. Ezt mi támogatni is tudjuk, hiszen mi abban hiszünk, hogy a családi gazdaságokat kell erősíteni Magyarországon. Az lenne a dicséretes és örvendetes, ha a családi gazdaságok száma nőne Magyarországon.

De nézzük, hogy ezzel szemben mi a valóság! Én ezt nem tartom másnak, mint egy államilag elindított földprivatizációnak. Nézzük meg, hogy ennek keretén belül egészen pontosan kikhez is jutott az a föld, amit önök a kisgazdáknak szerettek volna juttatni. Ezeknek a földeknek csupán az egynegyede, 25,6 százaléka jutott a helyieknek, és feltételezhetjük, hogy a többit olyan emberek szerezték meg, akik az önök holdudvarához vagy a NER-rendszerhez közel állhatnak. Ezt nem én mondom, hanem a számok mondják, illetve Ángyán professzor (Dr. Nagy István: Hát, ez az!), aki egy nagyon jó értekezést tett közzé ezzel kapcsolatban, amely a valóságon alapuló adatokon alapszik.

Nézzük meg, hogy pontosan kik is azok, akik földet szereztek! Láthatjuk, hogy a helyi földművessé válás az elmúlt években egy nagyon népszerű dolog volt, éppen ezért nagyvállalkozók váltak helyi földművessé. A kiábrándító az, hogy például Baranyában és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében a helyi földszerzők aránya 20 százalék alatt marad, a többi földet nagyvállalkozók vagy oligarchák szerezték meg. Egészen pontosan, ha megnézzük, hogy az az 584 fő, aki száz hektárnál is nagyobb területet tudott szerezni, az az összes igénylő kevesebb mint 15 százaléka, és az összes eladott földterület több mint 60 százalékára tett szert, akkor láthatjuk, hogy ebből az arányszámból az következik, hogy nem a kis családi gazdaságok jutottak elsősorban földhöz, hanem sajnos azok, akik közel voltak a tűzhöz.

S azt is láthatjuk, hogy ez milyen rombolást idézett elő a hazai agráriumban, hiszen az ország területéhez és népességszámához képest a termőterületeink aránya az egyik legkiemelkedőbb és legjobb Európában. Mi erre mégsem tudunk építeni. Itt áthajolnék egy hasonlattal, képletesen: mi akkumulátorgyárakat vagy napelemparkokat építünk az első osztályú magyar termőföldre, ahelyett, hogy megbecsülnénk, hiszen a magyar termőföld egy korlátozott számban vagy korlátozott mennyiségben a rendelkezésünkre álló erőforrás. S csak úgy jelezném, hogy az elmúlt több mint három évtized hibás mezőgazdasági politikája azt eredményezte, hogy 1 millió hektár termőföld került ki művelés alól, ami azt jelenti, hogy ez a termőföldjeinknek a 15-20 százaléka.

(11.10)

Én azt gondolom, hogy a gazdasági növekedés mértékét nézve a jövő is elég aggasztóan fest. Na, de nézzük meg, hogy a számokban ez egészen pontosan hogy néz ki!

A számokban ez úgy néz ki, hogy az elmúlt több mint egy évtizedben a kis- és közepes családi gazdaságok száma több mint 30 százalékkal esett vissza, ez egészen pontosan úgy néz ki, hogy a zöldségtermesztés, a gyümölcstermesztés erős visszaesést mutat, de az állattenyésztés több mint 50 százalékos visszaesést mutat a kis- és családi gazdaságok rovására. De ha, mondjuk, a háztáji földművelésnek az arányát nézem, akkor talán itt a legmegdöbbentőbbek a számok, hiszen 102 ezer hektárról csupán 3 ezer hektárra csökkent az így megművelt területek száma, ami azt jelenti, hogy 97 százalékos visszaesést tapasztalhatunk. Mi azt gondoljuk, hogy ez egy nagyon rossz irány, és ezen addig kéne változtatni, amíg egyáltalán lehet, amíg megvan az a tapasztalati tudása az embereknek és a magyar társadalomnak, amellyel a magyar termőföldet újra termővé tudják fordítani, amivel egyébként biztosítani tudják a családjuk egzisztenciáját és azt, hogy az asztalukra egészséges élelmiszer kerüljön.

Na, de nézzük meg, hogy a befolyt összegeknek milyen helyet találtak, hiszen az volt a szlogen, hogy a földeket is a magyar gazdáknak juttassuk, illetve a bevételt is a magyar mezőgazdaság fejlesztésére kéne fordítani. Hát ez annyira nem sikerült, hogy a tavalyi év utolsó negyedévében a mezőgazdaságra fordított állami összeg 17 százalékkal esett vissza, tehát láthatjuk, hogy 2016 óta elindult egy olyan jelenség, hogy minél kevesebbet kelljen befektetni a magyar mezőgazdaságba, éppen ezért azt látjuk, hogy az államnak egy olyan koncepciója van a magyar agráriummal szemben, amely annak nem a felzárkóztatását, hanem a leépítését vetíti előre, méghozzá úgy, hogy a nagygazdaságok gyakorlatilag gombamód nőnek ki a földből, míg  ahogy említettem  a kis- és közepes családi vállalkozások pedig sajnos, látjuk, tömegesen mennek tönkre.

Mi azt gondoljuk, hogy ez a törvényjavaslat, bár technikai jellegű, ezeket a kérdéseket mindenképpen felveti az emberben, ezekről mindenképpen beszélni kell, utána kell járni, hogy ezek a földek miért nem azokhoz az emberekhez kerültek, ahova szánva voltak, amit önök egyébként ebben a jól csengő szlogenben megígértek a magyar társadalomnak. És azt is meg kell vizsgálni, hogy egyébként az így eladott földek, mondjuk, abban az értékben, amelyben kalapács alá vagy árverés alá kerültek, az átlagföldárakhoz képest esetleg nem kerülteke olcsóbban, aránytalanul olcsón a nagyvállalkozókhoz vagy az önökhöz közel álló oligarchákhoz. Én azt gondolom, hogy ezzel kéne foglalkozni, ha az NFK tekintetében felszólalunk itt, a parlamenten belül.

Az, ami a törvényjavaslatban van, egy technikai jellegű dolog, én azt gondolom, hogy ez sokkal fajsúlyosabb annál, és inkább erre kéne koncentrálnunk. Köszönöm szépen a szót. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a vezérszónoki hozzászólások végére értünk. Kérdezem képviselőtársaimat, kíváne még valaki felszólalni a vitában. (Senki nem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom.

Most megkérdezem Nagy István miniszter urat, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Nagy István szólásra emelkedik.) Igen. Parancsoljon, miniszter úr, öné a szó.

DR. NAGY ISTVÁN agrárminiszter: Igen, természetesen, köszönöm szépen a lehetőséget. Igen tisztelt Elnök Úr! Szeretném megköszönni képviselőtársaimnak a hozzászólást és az észrevételeiket az előterjesztett javaslatainkhoz. Köszönöm szépen Hollik István KDNP-s képviselőnek a véleményét, amellyel kifejezte a támogatását, hogy megértette, hogy a szervezeti átalakítás gyakorlatilag egy gondos gazdaként való védelmet jelent majd a természeti értékeinkért, és ez valóban pontosan kifejezi az előttünk álló szándékot.

Földi Judit DK-s képviselőtársamnak szeretném jelezni arra a kérdésére, hogy milyen okok állnak a megszüntetés, az átalakítás hátterében, hogy pontosan a hatékonyságjavulás, az, hogy minél rövidebb út legyen a döntéshozatal és a végrehajtás között, hogy minél egyszerűbben, minél gyorsabban meg lehessen hozni azokat a szakmai intézkedéseket, amelyek a zökkenőmentes működéshez szükségesek.

Akkor, amikor arról beszélt egyébként, ami nyilván már nem tartozik a törvény hatálya alá, de érintette, hogy a mezőgazdaság versenyképessége elveszett, akkor én hadd hívjam fel a figyelmét két sarokpontra, amelyről nem ez a kormány tehet. Az első az 1990-es évek, akkor, amikor a magyar kormány úgy dönt, hogy az addigra elavult technológiájú feldolgozó üzemeket, konzervgyárakat, cukorgyárakat privatizálja, mert nem volt elegendő forrás azoknak a felújítására, akkor azt gondolta  jószándékkal egyébként  az a kormány, hogy majd a befektetők jönnek, felújítják, és működik. De sajnos tudjuk a választ: nem ez történt, bezárták, sőt még le is bontották ezeket az üzemeket azért, nehogy valaha újra lehessen indítani. (Arató Gergely: 14 éve vagytok kormányon, mit tettetek?!) Cserébe az történt, hogy az alapanyagot kivitték az anyavállalataikhoz, feldolgozták, majd jó drágán visszahozták Magyarországra értékesíteni. Ez az első folyamata, amikor az egész magyar mezőgazdaságot visszanyomták az alapanyag-termelő fázisba, és nyilván innen a hatékonysága, a versenyképessége csorbát szenvedett.

De van egy olyan döntés, amit ráadásul a kormány tudatosan hozott meg, és ami, azt kell mondanom, bűn, ez pedig az első európai uniós ciklus forrásainak felhasználása. Akkor egy szocialista-liberális kormány volt hatalmon Magyarországon, és akkor ők úgy döntöttek, hogy ezeket az EU-s forrásokat nem gazdaságélénkítésre fordítják, hanem szociális célokat valósítanak meg belőle. És hogy miért egészen biztos, hogy ez egy nagy bűn volt? Azért, mert a lengyel kormány pont gazdaságélénkítésre fordította, ez az az időszak, amikor ők járási, térségi szinten kiépítették a feldolgozó üzemeiket, a hűtőházaikat, a konzervgyáraikat, ez az az időszak, amikor márciusban megjelent Magyarországon a lengyel hagyma, a lengyel krumpli, május-júniusban a lengyel alma, ami soha nem volt korábban, mert ők jól használták fel az európai uniós ciklus forrásait, szemben azzal a kormánnyal, amelynek tagja volt az a párt, amelyet, ugye, ön is képvisel. Ez nagyon elhibázott folyamat volt. Ennek isszuk a levét a mai napig, most is.

Mit tett a kormány? Nyugodtan kérdezhetné, hogy akkor tétlenül néztüke ezt a folyamatot. (Arató Gergely: 14 éve kormányon vagytok, úgyhogy jogos a kérdés!) Nem néztük tétlenül a folyamatot, hanem megszületett az a történelmi, agrártörténeti döntése a magyar kormánynak, hogy ezt a hátrányt le kell dolgoznunk, nem nézhetjük azt, hogy ez így történik. Ezért született meg a magyar kormánynak az a döntése, hogy az európai uniós források nemzeti társfinanszírozásának mértékét maximális szintre, 80 százalékosra emeli fel, azaz megháromszorozzuk a rendelkezésre álló forrás mennyiségét. Lefordítom, hogy mit jelent ez: ez azt jelenti, hogy 2027-ig 2900 milliárd forintunk van még beruházásokra, és tudják, hogy ebből mennyit ad az EU? 600 milliárdot. Nemzeti forrásból 2300 milliárdot teszünk hozzá. Na, ez az, amikor azt tudjuk mondani, hogy behozzuk a hátrányunkat, mert ezt az egész forrást 50 százalékos intenzitással pont arra szeretnénk fordítani, hogy megépüljenek Magyarországon azok a feldolgozóüzemek, azok a tároló-, hűtő-, feldolgozókapacitások, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaság versenyképességét újra Európa élvonalába tudjuk hozni. De volt két olyan pillanat, olyan döntés, az egyik vétlen, a másik tudatos, amelyet nagyon nehezen tudunk ledolgozni, úgyhogy ezért a kritikát ilyen szempontból is kell figyelnünk.

Az öntözést is említette kritikaként. Akkor hadd mondjak önnek egy egészen fájó példát! Tudják, hogy kik akadályozzák meg, hogy egyáltalán még azt a szót is a szánkra vegyük, hogy „öntözés”? Pont Brüsszel. Egy forintot nem költhetünk öntözésre. Azonnal, bármilyen dokumentumban meglátják azt a szót, hogy öntözés, (Mutatja.) így húzzák ki. És mindent ki kell találnunk azért, hogy úgy fogalmazzunk és olyan szavakat használjunk, amelyek nem az öntözést jelentik, mert rossz tapasztalat van Spanyolországban, rossz tapasztalat van a déli országokban a túlhasználat miatt, és ezért az ivóvíz védelme végett Brüsszel európai uniós forrást nem kíván az öntözés céljára biztosítani, ezért azt nekünk kell megoldanunk saját magunknak.

Az pedig szerintem vitathatatlan, és nem is kell róla vitatkoznunk, hogy az erdőterület növekszik.

(11.20)

Európa legnagyobb erdősítési programját hajtjuk végre, hiszen 24 százalékról 27 százalékra emeljük. Ráadásul nemcsak azt tesszük, hogy növeljük a területet  mert itt a gazdák segítségét kérjük, azokét, akiknek magántulajdona van, hogy a gyengébb minőségű földjeikre a jobb kihasználtság érdekében és a gazdaságosság érdekében inkább erdőt telepítsenek , hanem az állami gazdaságokban azt segítjük elő, hogy javuljon a terület minősége, felújítsuk ezeket az erdőket; ott, ahol betegség üti fel a fejét, ahol gyenge minőség van, tudjuk kicserélni mindenütt őshonos fafajtákra, pontosan azért, hogy minőségi erdőterületeink jöjjenek létre.

És nemcsak az történik, hogy gazdasági alapon nézzük mindezt, mert azért van a településfásítási programunk, azért van az „Újszülöttek erdeje” és nagyon sok ilyen társadalmi program, hogy szövetségeseket keressünk, olyan szövetségeseket, akik megbecsülik az erdőt; hogy legyen az az élmény, hogy elültetett egy fát; hogy hosszú távon figyeljen oda arra, hogy neki dolga van a teremtett világunk minőségének megőrzésével.

Dócs Dávid képviselőtársamnak, a Mi Hazánk részéről, hadd mondjam, hogy teljességgel jól megértette az első pillanatban, az első mondataiban, hogy miről is szól ez az előterjesztés. Igen, egy határozott bürokráciacsökkentéssel szeretnénk előjönni, és úgy megvalósítani mindezt a szervezeti átalakítást.

És akkor itt jött szintén az egyéb kitérő kritika, ami érintette a „Földet a gazdáknak!” programot. Ugye, szokás szerint ilyenkor Ángyán professzor úr neve is felmerül, és soha nem jut el az illetékesig az a válaszunk, hogy Ángyán professzor úr a legtöbbször feltételezéseken, hiedelmeken alapuló fantáziája jelent meg azon a papíron, hiszen ő már azt nem vizsgálta, hogy a kifüggesztések után kié lett a terület, kié nem lett a terület. Ő az ajánlattevőknél kezdett vizsgálódni, és néha megmosolyogtató állásfoglalásokat is hozott, hiszen lassan visszamentünk Ádámhoz, Évához, hogy itt mindenki mindenkinek a rokona, és addig kereste a legtávolabbi összefüggéseket is, míg ki tudta mondani, és mintha bűn lenne, ha valakinek földje vagy területe lenne. Tehát valami elképesztő boszorkányüldözés folyt pont az ő részéről, amikor a legfontosabb dolog szerintem az, hogy a föld és annak a megművelése a gazdák kezében van a legjobb helyen és a legnagyobb biztonságban, mert a termelés alapja a termőföld, a biztonságos termelés alapja pedig az, hogy a tulajdonkérdések ne legyenek bizonytalanok, hanem valóban ott legyen a gazdák kezében, és szolgálja a fejlesztésnek, a biztonságos előremenetelnek az alapjait.

Arról nem tehetünk, hogy egy olyan történelmi fejlődésben vagyunk, és egy olyan szerencsétlen állapotot kellett Magyarországnak az 50-60 év szocializmussal megélnie, hogy a kisgazdaságokat tönkretették, hogy a parasztokat üldözték. Ha megnézzük, sajnos a társadalomban még ma is, még mindig ott tartunk, hogy a „paraszt” kifejezés jelzőt jelent, és ez egy nagyon-nagyon sértő és egy nagyon-nagyon határozottan visszautasítandó dolog. (Arató Gergely: És amikor ti proliztok?)

Egymillió hektár került ki a termelésből  így fogalmaz. Persze, hiszen autópályák épültek, gyárak épültek, a városaink bővültek, a településeink nőttek, de azt mindig elfelejtik elmondani, hogy viszont már eddig több mint 300 ezer hektárnyi termőterület rekreációját végeztük el, és visszaállítottuk az eredeti állapotát, és most is a programban mintegy 100 ezer hektár visszaállítása zajlik. Tehát így igazságos, ha elmondjuk azt, hogy ha területeink vesznek el, akkor minden erőfeszítéssel azon vagyunk, hogy hogyan tudunk területeket visszaállítani a termelésbe.

Egyébként pedig a kisgazdaságok visszaesése teljes mértékben világtendencia, mindenütt a világban így van, és ha a magyar viszonyokat megnézzük, akkor szerintem még kisebb mértékben történik ez a visszaesés, mint más országokban. Arra a számra, amit mondott, én is felfigyeltem, az az agrárcenzus hibás kérdésfeltevésén alapul. Én nagyon remélem, hogy a legközelebbi agrárcenzusnál lesznek olyan kérdések, amelyekkel simán be lehet bizonyítani, hogy sokkal több ilyen kisgazdaságunk van még, hiszen tudom, nekem is feltették a kérdéseket, és abból a kérdésből, amit nekem feltettek, láttam és éreztem, hogy itt baj lesz, és nem lesz meg az az eredmény, ami a valóságot teljes mértékben tükrözi.

Ráadásul mindent elkövetünk azért, hogy adjunk támogatásokat. Nem véletlen, hogy a pályázataink alapját képezi az a 15 ezer eurós, kisgazdaságoknak szánt támogatás  amit kisüzeminek hívunk , ami 6 millió forintot jelent minden önrész nélkül; csak azt kérjük, hogy öt évig tartsa fenn vagy növelje egy kicsit a gazdaságát.

És azért, hogy legyen az itt, a gazdaságban előállított kézműves terméket hol értékesíteni, az önkormányzatoknak pedig 100 millió forintos keretet biztosítunk ahhoz, hogy termelői piacok jöjjenek létre. Csak a miniszterségem alatt több mint 324 ilyen piac létesült; azt hiszem, nem kell szégyenkeznünk ez ügyben sem. Látjuk, érezzük, hogy milyen folyamatok mennek végbe a társadalomban, és igyekszünk kormányzati eszközökkel a választ megadni erre.

Azt pedig a leghatározottabban vissza kell utasítanom, és el kell mondanom a tévedést, hogy itt forráskivonás történik az agráriumból, és soha még ilyen kevés forrás nem érkezett. Akkor hadd mondjam, pedig sok hírben szerepel is: 2023-ban rekordösszegű kifizetés volt a magyar mezőgazdaság életében. Soha még  soha még! , egyetlenegy esztendőben sem történt meg 1400 milliárd forintnak a kifizetése! Soha még ekkora támogatást nem kaptak a gazdák! Ráadásul a 80 százalékos nemzeti társfinanszírozással Európában egyedülállóan a magyar kormány az, amely stratégiai szintre helyezte az agrárium támogatását. 2027-ig még 2900 milliárd forint áll rendelkezésre, amely megint csak soha nem látott mértékű forrás, háromszor több forrás, mint a megelőző hét esztendőben volt. Tehát valami olyan fokú fejlesztést, versenyképesség-javulást igyekszünk előidézni mind a pályázatokkal, mind a támogatási lehetőségeinkkel, amire soha nem volt még példa Magyarországon.

Még egy utolsó vádat hadd utasítsak vissza, kedves képviselőtársam: olcsóbban kerültek ki a földek a gazdákhoz, mint ami az áruk volt. Akkor én elmondom önnek, hogy mi a szabály: az adott területen lévő föld értékére még 10 százalékot  még 10 százalékot!  pluszban ráteszünk, majd indulhat a licit felfelé. Na, ez az értékesítés, és ez jelenti ön szerint azt, hogy mi olcsóbban adjuk el a földet. Tehát ezt a leghatározottabban vissza kell hogy utasítsam.

Azt kell mondjam önnek, hogy az állam gondos gazdaként járt el. Az, hogy az Agrárminisztérium szervezeti keretébe kerül be a Nemzeti Földügyi Központ, azt fogja jelenteni, hogy sokkal hatékonyabban, sokkal bürokráciamentesebben fog tudni a feladatainak élni ez a szervezet. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   45-56   57-68   69-84      Ülésnap adatai