Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Biztos Úr! Biztoshelyettes Asszony! Biztoshelyettes Úr és Munkatársaik! Ellenzéki képviselőként a kormánypárti képviselőtársam intésére köszönöm, hogy még elmondhatom azokat az önökével nem egyező gondolatokat, amelyeket egyébként minden parlamentben el szoktak mondani.

(20.00)

A helyzet az, hogy ez egy olyan műfaj, hogy a kormánypárti képviselőtársak, egyébként nem tudom miért, de védenek egy független intézményt  megvédi ő saját magát , az ellenzéki képviselők pedig jellemzően és tipikusan inkább arról beszélnek, ami nem szerepel az előttünk fekvő dokumentumban. Ez műfaji sajátosság, azt szoktuk hiányolni, ami nincs előttünk levezetve, ezért engedtessék meg nekem is, hogy felhozzak pár olyan témát, amivel kapcsolatban nemcsak szélesebb körben olvasnék szívesen megállapításokat, de a jövőre vonatkozóan is arra kapacitálnám biztos urat, hogy foglalkozzon bátran ezekkel a területekkel, mert ezek meghatározzák a következő évtizedeinket.

Az említett akkumulátorgyárak kapcsán valóban kérdés az, hogy honfitársaink alapvető jogae az az egészséges környezethez való jog, amely a gödi akkumulátorgyár környékén egyértelműen nem érhető el azok körében, akik nagyon közel kell hogy egy ilyen intézményhez éljenek. Nem vagyok benne egészen biztos, biztos úr, hogy a gödi akkumulátorgyár környékén a vízmintavétel során kimutatott, egyértelműen káros anyag mintavételi ideje az általunk tárgyalt jelentés tárgyalási idejére esik-e. Nem esküdnék meg erre, elképzelhető, hogy az egy korábbi időszakban történt. De szeretném tisztázni az akkumulátorgyárakat illető álláspontomat, álláspontunkat is.

Én úgy gondolom, ha Magyarországon egy helyi közösség által megerősített módon, lakott területtől legalább 5 vagy 10 kilométerre a helyi munkaerőt preferáló és előnyben részesítő módon és a környezet károsítását kizárva valaki ilyen technológiával szeretne gyárat létesíteni  még egyszer mondom, ha a helyiek ezt megerősítik , akkor ám, legyen. Tehát mi nem vagyunk zsigerileg elutasítók, és nem vagyunk fundamentalisták ebben a kérdésben. De azt el kell mondjam önnek, hogy Magyarországon az ott élők alapvető jogainak figyelembevétele nélkül történtek ezek a beruházások, nagyon sokszor nemcsak a helyi közösségek megkérdezése nélkül, de még egy közmeghallgatáson is lakcímkártyákkal szórakoznak, biztos úr. Holnap is lesz egy ilyen közmeghallgatás, és feltételezhető módon nem fognak oda beengedni nem helyi lakcímkártyával rendelkező polgárokat. Lehet, hogy országgyűlési képviselőket még igen, de ilyen szinten megy a szőrszálhasogatás, miközben mindannyiunk egészséges környezetének a megóvásáról lenne szó. Úgy gondolom, hogy önöknek is lehetne itt helyük, szerepük, de súlyuk mindenképpen. Ha önök valamelyik témában megnyilvánulnak, az nyomóerővel bír a kormánypárti képviselők cselekedeteire nézve, és számunkra is nagyon fontosak, s nem csak évente egyszer.

Muszáj említenünk azt a példátlan eseménysorozatot, amelyet a magyar devizahitelezés egyik legsötétebb fejezeteként tarthatunk számon, ez pedig a kilakoltatások világa. Engem is nagyon érdekelne, hogy az alapvető jogok sérelmét mennyiben érik tetten, és mi az ön személyes véleménye arról, hogy több mint 23 ezer családot lakoltattak ki elhelyezés nélkül Magyarországon. Jó sokuk gyermekes család volt. És a kormány ahelyett, hogy a károsultak helyzetét igyekezett volna rendezni, piaci áron forintosított paktumot kötött a bankokkal és az érintett szervezetekkel. 2012. februárban az EBRD-paktumot is megkötötte a kormány, de a károsultak szervezeteivel nem tett ilyet, és legalábbis csalárd vagy véleményes körülmények között számtalan magyar család elveszítette a lakóhelyét.

Ebben a környezetben legalább az elsétálás jogát be kellett volna vezetni. Tudom, hogy ez jogalkotói feladatkör elsősorban és én ezt nem szegezhetem önnek, de az egészen biztos, hogy az utánkövetés tekintetében még mindig tehetnénk olyan javaslatokat, amelyek megkönnyítenék a helyzetet. Az elsétálás joga értelmében, ha valakit már kiforgattak a vagyonából, elárverezték a házát, betartotta a különböző csődbiztosi feltételeket, öt év elteltével engedjék szabadulni, tiszta lapot kezdeni egy amúgy is nagyon nehéz helyzetből, és újjáépíteni az életét. Ezt szintén hiányolom.

Amiről viszont igazából beszélni akartam, azok a jövőbeli kihívások. Korunk az emberi történelem egyik leggyorsabb gazdasági átállása közepén, úgy gondolom, hogy nem készült fel a mesterséges intelligencia okozta kihívások kezelésére. A leginkább akut kérdésem ön felé az, hogy érzie az ön intézménye és a munkatársak érintettségét ezen a területen. Tehát Magyarországon egyre szélesebb körben lesznek olyan visszaélések, amelyeket mesterséges intelligencia generál és alapvető jogokat érintenek, akár többet is egyszerre. Egyáltalán nem véletlen, hogy a 2020-as európai uniós „Fehér könyv” már az alapvető jogok sérelmét féltette a mesterséges intelligenciától, kiemelve az emberi méltóságot és a magánélet védelmét, de aztán számos egyéb területet soroltak fel. A készülő AI Act, tehát európai uniós mesterségesintelligencia-rendelet esetében is az EGSZB ajánlásaiban még a lakhatást, a szociális kérdéseket is felsorolják, melyek veszélyben vannak különböző mesterségesintelligencia-alkalmazásokból kifolyólag.

Hogy mondjak egy példát: talán az egyik legérzékenyebb az iskolai zaklatások, amelyeknek kisiskolások az áldozatai. Egyre többször fogják elkövetni őket olyan hamisított videó, képanyag alapján, mesterségesintelligencia-felhasznált hamisítványok és különböző lejárató történetek alapján, amelyeket most még fel sem mérünk. Magyarországon ilyen esetben hova fordulhat majd a rendőrségen kívül az állampolgár? Szerintem érdemes lenne előre foglalkozni ezekkel a kérdésekkel, főleg azért, mert a nagy technológiai cégek, amelyek ezt a passzátszelet most fújják, a termékeiket jó esetben utólag szokták ellenőrizni, akkor, ha az érintett kockázat már bekövetkezik. Amire viszont most szükség van, az az, hogy előre kidolgozzuk azokat a pajzsokat, amelyek az érintettek alapvető jogait képesek megóvni, megvédeni. És az a típusú soft low, amelynek a kidolgozására szükség lenne, azért lenne jó, azért lenne erős, mert ez be tud épülni a jogalkotási folyamatba már nulla-nullánál. Tehát nem egy utánkövetéses rendszert lehetne megvalósítani ezáltal, hanem adott esetben előre foglalkozni ezzel. A kérdés, hogy önnek, a hivatalnak vane érintettsége ezen a területen. Oszlassuk el azokat a kételyeket  és ez megint csak a kormány feladata lesz elsősorban , hogy lehete önökhöz fordulni, vagy kihez lehet fordulni Magyarországon ilyen ügyekben.

Már számos területet soroltam fel, de teljesen egyértelmű, hogy ezekhez sorolható érzékenység tekintetében a készpénzhasználatot illető is, amiről már képviselőtársam teljes joggal szólt. Amikor Magyarország Kormánya a készpénzhasználat jogát elkezdte visszaszorítani, a bankokon keresztül egy olyan koncepciót valósított meg, hogy az akkori nettó átlagfizetés erejéig tehermentesen lehessen hozzájutni a készpénzhez; ez akkor 150 ezer forint volt. Értetlenül állok az előtt, hogy úgy viselkedik a kormány, mintha nem lenne infláció. A családi pótlék értékét egyébként érthető módon hagyja elpárologni, mert a kormány nem is csinál titkot abból, hogy filozófiája a munkához kötött kedvezmények értéknövelése, ami egyébként az én gondolkodásmódomtól nem áll távol. A probléma az, hogy a kormány ezt nem csinálja.

A családi adókedvezmény értékét úgyszintén hagyta elpárologni; megint a családosok jogairól kellene hogy beszéljünk ezen a fronton. A jogalkotó kitalált egy családtámogatási modellt, és ezt évről évre tudatosan hagyja elinflálódni. Nem súlyozza minden január 1-jén az infláció összegével, pedig a család joggal tartott számot arra, hogy iksz értékkel minden évben tud gazdagodni, és ebből, mondjuk, a gyermekek nevelését finanszírozni. A helyzet az, hogy a kormány itt sem követi az inflációt, de az említett készpénz kérdésében sem. Ha súlyoznánk az inflációval a tehermentes készpénzfelvétel lehetőségét, akkor egy nagyjából 300 ezer forint körüli értéknél kellene most tartanunk, amihez tehermentesen hozzájuthat egy magyar család. S nem beszéltem még szociális vagy nullás bankszámláról, és számtalan olyan vívmányról, amely mondjuk, az Egyesült Királyságban létezik, az Európai Unió egyes tagállamaiban létezik, de Magyarországon sajnos többszöri felszólalásunk ellenére sem.

De a legnagyobb veszélyt egyértelműen az alapvető jogok szempontjából a következő évtizedben a mesterséges intelligencia jelenti. Az én álláspontom szerint két dolgot nem szabad csinálni ezzel a területtel: megpróbálni betiltani, mert a jövőt és a modern technikát nem lehet betiltani, másrészt pedig, amit legalább ennyire szigorúan tilos csinálni: szabadjára engedni, kontroll nélkül hagyni működni, mert a vállalati és a multinacionális érdek soha nem fogja az alapvető jogokat előre és magától tiszteletben tartani. Egy szabályozott környezetben tud működni.

A szabályozott környezet kialakítása nyilván egy európai jogalkotási tér, de valamennyire egy kicsit magyar feladat is. Szerintem óriási hibát követnénk el azzal, ha a magyar parlament azt mondaná, hogy megvárjuk az európai uniós jogalkotást, majd implementálunk, átveszünk, amit lehet, esetleg finomhangolunk rajta valamit, mert a történelem elmegy mellettünk. Az AI Act, ha befejezik és a magyar elnökség ideje alatt sikerül elfogadni, másfél-két év alatt fog hatályba lépni. Annyi idő alatt ez a technológia teljes mértékben kicserélődik, és újfajta veszélyek fognak megjelenni. Az iskolai zaklatás, amit említettem, csak egy ebből.

Számtalan olyan, alapvető jogokat érintő veszély tornyosul előttünk, amire nemcsak a parlamentnek kell felkészülnie, de úgy érzem, hogy kell egy hivatal, kell egy intézmény, amihez fordulni lehet majd hasonló esetekkel. Nyilván, ha Btk.-s érintettség áll fenn, akkor az ember a rendőrséghez fordul és kéri a különböző szervek segítségét vagy éppen eljárást indít. De úgy gondolom, hogy annyi határterület lesz, annyi szürke zónás terület, hogy az önök érintettsége egyértelműen fenn fog állni. A kérdés, hogy vane erre nyitottság, illetve hogy az a magyar állampolgár, akit hasonló jellegű sérelem ér a jövőben, tude egyáltalán valahova fordulni. Köszönöm a figyelmet.

(20.10)