Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Novák Előd képviselő úr, aki a választ nem fogadta el, ezért tájékoztatom a tisztelt képviselőházat, hogy az elfogadott napirendünknek megfelelően a határozathozatalra a holnapi ülésnapunkon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt folytatnám, azért  és nemcsak a jegyzőkönyv miatt  kérem nagyon nagy tisztelettel Novák Előd képviselő urat, hogy a jövőben kerülje azt a konfliktusmezőt, hogy kimondja a „cigánybűnözés” kifejezést. Köszönöm szépen, ha meghallgat. (Novák Előd: Elnök úr is kimondta!)

Tisztelt Országgyűlés! Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője, interpellációt nyújtott be a külgazdasági és külügyminiszter úrhoz: „Mit titkol a kormány a paksi bővítési szerződés módosításáról?” címmel. Tordai Bence képviselő urat illeti a szó.

(15.40)

TORDAI BENCE (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! A Fidesz-kormány nemrégiben módosította az oroszokkal kötött paksi bővítési szerződést. Az eredetileg 2014 januárjában aláírt szerződés bűnben született, hiszen Orbán Viktor még azt is letagadta az utazást megelőzően, hogy az atomerőmű ügyében megy Moszkvába.

A folytatás mindenben megfelelt ennek a hazugságban gyökerező kezdetnek: most 2023-at írunk, kilenc év telt el, és ez alatt egyetlen kapavágás sem történt a tényleges reaktorok felépítése érdekében, bár önök már sikeresen eltapsoltak nagyjából 300 milliárd forintot.

A késés fő oka, hogy a Roszatom nem képes, nem alkalmas egy olyan tervdokumentációt benyújtani, amely Európában elfogadható lenne. Nem csak nálunk, Finnországban is így jártak, ahol az orosz cég szintén próbálkozott ezzel a reaktortípussal. A finnek levonták az egyetlen lehetséges következtetést: a nem teljesítésre és vis maiorra hivatkozva felmondták a teljesítésre képtelen Roszatommal a szerződést.

A Putyin-rendszernek lekötelezett vagy talán inkább alárendelt Orbán-kormány azonban tovább sarkantyúzza a döglött lovat, önök megpróbálják az Európában, Ukrajnában, itt a szomszédunkban rablóháborút vívó, a kontinenst időnként nukleáris csapással fenyegető orosz terrorállam félkatonai atomkonglomerátumát valahogyan benne tartani ebben a nyilvánvalóan halálra ítélt bővítési konstrukcióban.

Az ügymenet a szokásos: megy tovább a törvénytelen titkolózás és a hazudozás. Azért mondom, hogy törvénytelen, mert Jávor Benedek, a Párbeszéd-Zöldek korábbi EP-képviselője, kitartó jogi küzdelmei nyomán a bíróság jogerősen kimondta, hogy a bővítési projektet részletező szerződésrendszert nyilvánosságra kell hozniuk. Márpedig nincs a világnak az a jogrendje  az EU-ban legalábbis biztosan nincs , ami egy módosított szerződés tartalmára ne ugyanezt az ítéletet vonatkoztatná.

Miután az Európai Bizottság korábban megállapította, hogy a tervezett beruházás közpénzből, vagyis állami finanszírozásban valósul meg, ennek minden részlete a magyar adófizetőkre tartozik. Ezért felszólítom államtitkár urat, hogy ismertesse, milyen tartalmi változások történtek a szerződésben, és a módosított szöveget tegyék nyilvánossá.

Ha nincs titkolnivalójuk, akkor járjanak el jogszerűen. Ha pedig önök is szégyellik, amit az oroszokkal leboltoltak, akkor kövessék a finn példát, és mondják fel a putyini Roszatommal kötött nukleáris paktumot. Kíváncsian várom, hogy melyik utat választják, lesze merszük kiállni az igazsággal, nyilvánosságra hozzáke a szerződésmódosítást, vagy végre elengedik Putyin Roszatomjával ezt a borzasztó bővítési szerződést. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Tordai Bence képviselő úr. A képviselő úr kérdésére Menczer Tamás külügyi államtitkár úr fog válaszolni.

MENCZER TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ha ön kíváncsi arra, hogy mihez van merszünk, akkor összeszedem az összes bátorságomat és igyekszem válaszolni önnek.

Az világos az ön által elmondottak alapján, hogy ön nem akarja a paksi projektet, ön nem akarja Paks II.-t. Ezt sajnálatosnak tartom, mert a meggyőződésem és ami ennél fontosabb, a számok és a tények alapján a nukleáris energia, így tehát a Paks II. projekt magyar érdek az energiabiztonságot és egyébként a környezetvédelmet illetően is.

Az energiabiztonságot illetően azért, mert a jelenlegi helyzet, a háború és az azzal járó energiaválság is jól mutatja, hogy az az ország van nagyobb biztonságban, amely képes a saját energiafogyasztását, illetőleg az azt lefedő energiát a lehető legnagyobb mértékben előállítani. Na most, Paks I., az üzemelő Paksi Atomerőmű a magyarországi villamosenergia-termelés felét állítja elő, a magyarországi fogyasztás egyharmadát. Ez jól mutatja Paks I. jelentőségét. És ha ehhez hozzávesszük Magyarország növekvő energiaigényét, akkor pedig világos, hogy Paks II. nélkül nem tudjuk az országot ellátni. Ráadásul a nukleáris energia olcsó, biztonságos és kiszámítható energiát jelent. Amikor látjuk, hogy a gáz és az olaj ára hogyan változik, hogyan emelkedik robbanásszerűen egyik pillanatról a másikra, akkor elmondhatjuk, és fontos elmondani, hogy a nukleáris energiára ez nem áll meg, a nukleáris energiával ez az árváltozás, áremelkedés nagymértékben kivédhető.

Na most, ami a környezetvédelmet illeti: Paks I. 14 millió tonna szén-dioxid kibocsátásának elkerülését teszi lehetővé évente; Paks II. 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátását teszi elkerülhetővé majd, és 3-3,5 milliárd köbméter gáz felhasználását teszi elkerülhetővé. Így tehát nyilvános…  világos és nyilvános is, majd mindjárt erre is rátérek, ezt is említette, hogy az atomerőmű környezetvédelmi szempontból is mennyire fontos.

Ön a nyilvánosságot említette. Tisztelt Képviselő Úr! Hadd emlékezzünk arra közösen, hogy a Paks-projekttel kapcsolatos döntéseket az Országgyűlés hozta meg, a parlamentben fogadtuk, fogadták el ezeket.

A mostani módosításra nézve pedig azt tudom elmondani, hogy ennek nyilvánosságával kapcsolatban egy percig ne legyen önben szemernyi kétely sem, hiszen a) az ön brüsszeli barátai, ahol ez most jóváhagyáson van, egy pillanat alatt le fogják tenni az ön asztalára, tehát látni fogja, b) a brüsszeli jóváhagyás után nyilvános lesz a módosítás is, amit egyébként indokol a háború, a szankciós környezet meg az eltelt kilenc év és az abban megjelenő technológiai változások is.

Na most, mindezek mellett hadd mondjam azt, hogy egyébként, amit ön itt összehordott, mindenfajta vádaskodást idehozott, azzal kapcsolatban én megértő lennék, hiszen a közelmúltban önt egy vita során Dömötör Csaba államtitkár úr elgázolta úgy, hogy még a baloldali sajtó is megénekelte ezt, és ez az embert össze tudja zavarni. Én ezt megértem, ezzel kapcsolatban megértő vagyok. Amivel kapcsolatban nem tudok megértő lenni, az az ön és a pártjának a politikai munkássága, amely mindig a magyar érdek ellen irányul.

Önök zöldeknek nevezik magukat  ezzel kapcsolatban hadd mondjam azt, hogy önök leginkább egy piócapárthoz hasonlítanak, hiszen soha nem mérették meg magukat választáson, ilyenen nem szoktak indulni. Ugyan a pióca is a környezet része, tehát ilyen értelemben lehetnek önök zöldek is. Az nem zavar engem, hogy a baloldal testén élősködnek, az sokkal inkább, hogy az ország testén teszik ezt.

A háborúval kapcsolatban is hadd hozzam ide, amit ön mondott: „Ahogy minden tisztességes ország küld fegyvereket Ukrajnának, így Magyarországnak is kéne.” Ön tehát tisztességtelennek tartja a magyar embereket, akik nem akarnak fegyvereket küldeni, és nem akarnak háborúba menni. Ugyanúgy, ahogyan a főnöke, Gyurcsány Ferenc is, aki azt mondta, hogy aki nem akar meghalni Ukrajnáért, az pocsék ember. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Önök mindig a magyar érdek ellen cselekszenek (Az elnök ismét csenget.), és mi ezzel szemben fel fogunk lépni, ha tetszik önnek, ha nem. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Menczer Tamás államtitkár úr. Megkérdezem Tordai képviselő urat, elfogadjae az államtitkári választ.

TORDAI BENCE (Párbeszéd): Államtitkár úr válaszának az utolsó percét figyelmen kívül hagyom, mert nagyon gyengus kis provokáció volt.

Abban viszont egyetértünk, hogy az energiabiztonság kulcskérdés. Na most, önök ebben megbuktak: 2022-ben a magyar áramigénynek a 40 százalékát importból szerezték be. Tehát maguk megbuktak Magyarország áramigényének a biztosításában.

És az a rossz hírem, hogy az atomerőmű-építés a leglassabb sztori. Az, hogy kilenc évig nem történt semmi, az hagyján, de a következő kilencben sem fog tudni semmi, különösen nem a Roszatommal. Tehát ha arra kellene számítanunk, hogy majd Paks II. termeli meg azokat az energiákat, amire szükség sem volna, ha nem hoznák ide ilyen mennyiségben a kínai akkumulátorgyárakat…  szóval, ez egy teljes tévút.

Az atomenergia nem olcsó, nem biztonságos és nem környezetbarát; viszont ami zöld, fenntartható, az olcsó is egyben. Ezért adtuk át az önök államtitkárának, Steiner Attilának a Jávor Benedek és munkatársai által készített Zöld Magyarország  Energia Útitervet. Tanulmányozzák, és kiderül, hogy nukleáris energia nélkül, megújulókra alapozva (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) hogyan lehet átmenni a zéró kibocsátású gazdaságba. Köszönöm a türelmet, elnök úr.

Felszólalások:   72-77   78-83   84-89      Ülésnap adatai