Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr a miniszterhelyettesi választ elfogadta. Most következik, tisztelt Országgyűlés, Mihálffy Béla, a KDNP képviselője, interpellációt nyújtott be az igazságügyi miniszterhez: „Jogállami szankciók” címmel. Mihálffy Béla képviselő urat illeti a szó.

MIHÁLFFY BÉLA (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy mindannyiunk Európa-projektje révbe érni látszik. A jelek szerint a szabadság, a jólét és a biztonság fellegvára hamarosan felépül az öreg kontinensen, hiszen Brüsszelről az Ukrajnában tomboló háború és az egész földrészt fojtogató gazdasági krízis és energiaválság már lepereg, és most már itt az idő, hogy az igazán fontos kérdéssel, a magyarországi jogállamiság helyzetével foglalkozzanak az uniós politikacsinálók.

Magyarország eddig nem bizonyult a legkezesebb báránynak, amikor az átgondolatlan és káros, Oroszország elleni uniós szankciós csomagokat kellett volna gondolkodás nélkül megszavaznia, hiszen azok több helyen nemcsak a kormány által képviselt elvekkel, hanem a magyar nemzeti érdekekkel is ütköztek. A legutóbbi, hatodik intézkedéscsomagba eredetileg beépített olajembargós terv a magyar gazdaságra nézve katasztrofális következményekkel járt volna, Kirill pátriárka szankciós listára helyezése pedig a vallásszabadság elleni támadásként indult, de szerencsére a kormány szívós helytállásának köszönhetően mindkét pontban sikerült a magyar álláspontot érvényesíteni.

Ezek a sikerek, úgy sejtem, nem tetszenek azoknak az érdekcsoportoknak, amelyek azt szeretnék, hogy Európa presztízse, versenyképessége, súlya tovább erodálódjon. Ezért nem lepett meg, hogy a LIBE Bizottság háza tájáról ismét hazánkkal, valamint a magyar jogállamisággal szemben kritikus hangokat lehetett hallani. A célkeresztbe ezúttal a vészhelyzet mint rendkívüli jogrend bevezetése került, ugyanis szerintük Magyarországon ennek nincs és az elmúlt időszakban sem volt létjogosultsága. Ilyenkor felrémlik bennünk két gyötrelmes Covid-év, valamint az éppen dúló háború, és a jobb érzésű emberek azon kezdenek töprengeni, hogy érdemese leülni a galambbal sakkozni.

Tisztelt Államtitkár Úr! A háború folytatódik, ki tudja, mikor lesz vége. Az ukrán elnök már a hetedik szankciócsomagot követeli, amellyel kapcsolatban a gázembargó és különböző vámok híre is felröppent, ami hazánkra nézve újabb csapásnak ígérkezik. Úgy vélem, hogy a kormánynak továbbra sem szabad engedni a nyomásnak, ki kell tartani azért, hogy a magyar emberek és a magyar családok jogai, érdekei érvényesülhessenek. Nem asszisztálhatunk Európa és főleg nem Magyarország tönkretételéhez.

Tisztelt Államtitkár Úr! Kérem, szíveskedjék ismertetni álláspontját a Magyarországot ért legújabb jogállamisági kritikákkal, valamint a lehetséges uniós szankciók hatásaival kapcsolatban. Várom államtitkár úr megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypárti sorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Répássy Róbert államtitkár úr válaszol. Öné a szó.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Mint tudjuk, az ukrajnai háborúval párhuzamosan az Európai Unióban folytatódik egy ideológiai alapú, a jogállamiság védelmének köntösébe bújtatott küzdelem is. Az Európai Parlament által hazánk ellen lassan már négy éve elindított úgynevezett 7. cikk szerinti eljárás a tagállamok körében mára teljes érdektelenségbe fulladt. Ezért az Európai Parlament politikai nyomására az Európai Bizottság a legújabb fegyvert, a költségvetési kondicionalitási eljárást is bevezette. Szimbolikus, hogy az Európai Bizottság elnöke a Fidesz-KDNP április 3-ai elsöprő győzelmét követő második napon az európai parlamenti képviselők előtt jelentette be, hogy a Bizottság megindítja az eljárást. Tette ezt a jogállamiság nagyobb dicsőségére, úgy, hogy erről a bejelentés időpontjában a biztosi kollégium még döntést sem hozott. Április 27-én kaptuk meg az eljárás megindításáról szóló értesítést két hónapos válaszadási határidővel. Ez a határidő ma jár le.

A kormány a mai válaszában a Bizottság által felvetett valamennyi hipotetikus jellegű aggályra részletes, tényekkel alátámasztott választ ad. Tesszük ezt a jog nyelvén, a tények talaján állva, és a Bizottság által aggályosnak tartott kérdésekben a többi tagállam helyzetére is kitekintve. Válaszunkban számonkérjük a Bizottságon az uniós jog és az Európai Bíróság által előírt követelményeket, a tagállamok közötti egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartását és a kettős mérce tilalmát, illetve a tagállami alkotmányos hagyományok és jogrendszerek sajátosságainak figyelembevételét. Egyúttal rámutatunk az elmúlt évek jogalkotására és kormányzati intézkedéseire is, amelyek még inkább alaptalanná teszik a Bizottság kifogásait.

Egy kiragadott, de jellemző példával szemléltetném, hogy milyen vitáink vannak, hogyan érvelnek ők, és hogyan érvelünk mi. A Bizottság szerint rendellenesen magas hazánkban az egyajánlatos közbeszerzési eljárások aránya, mert a 20 százalék feletti arány szerintük nem elfogadható. A helyzet az, hogy ez az arány Magyarországon kívül 18 másik tagállamban is magasabb 20 százaléknál. Sőt, öt olyan uniós tagállam van, ahol ez az arány magasabb a magyar értéknél. Természetesen a Bizottság egyikükkel szemben sem látta indokoltnak megindítani a költségvetési kondicionalitási eljárást. Ettől függetlenül már tavaly átfogó intézkedési tervben vállaltuk, hogy ezt az arányt 15 százalékra csökkentjük. Emellett felhívtuk a Bizottság figyelmét arra, hogy az Unió közbeszerzési rendszerének értékelésére saját maga is 12 indikátort alakított ki. Ezek közül Magyarországgal szemben csak egyre volt megállapítva ez a bizonyos jogállamisági aggály.

Magyarország a jogállamisági küzdelemben is a béke pártján áll, megosztó viták, alaptalan vádaskodások és egyoldalú igazodási kényszer helyett kölcsönös tiszteleten alapuló alkotmányos párbeszédben vagyunk érdekeltek, amit a kormány már évek óta szorgalmaz. Erre tekintettel veszünk részt a Bizottság által kezdeményezett éves jogállamisági párbeszédekben is. A magyar kormány mindent megtesz Magyarország és a magyar emberek jogainak és érdekeinek érvényesítéséért.

Az interpellációban elhangzott kérdés úgy szólt, hogy érdemese leülni egy galambbal sakkozni. A válaszom az, hogy ha ezt a magyar emberek és családok érdekei megkívánják, akkor a kormány nemcsak egy galambbal, de még a Bizottsággal is hajlandó leülni sakkozni. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úr válaszát. Megkérdezem képviselő urat, elfogadjae az államtitkári választ. Öné a szó.

(Dr. Szűcs Lajost a jegyzői székben dr. Vinnai Győző váltja fel.)

MIHÁLFFY BÉLA (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Államtitkár úr válaszát is köszönöm. Megnyugtatott afelől, hogy a magyar kormány a jövőben sem fog kezes bárányként viselkedni Brüsszelben, amikor a magyar érdekeket védik, úgyhogy válaszát elfogadom. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti sorokban.)

Felszólalások:   84-89   90-95   96-101      Ülésnap adatai