Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A képviselő asszony szavaiból azt vettem ki, hogy nem fogadja el az államtitkári választ. (Kálmán Olga: Jól vette ki!) Tehát tájékoztatom önöket, hogy elfogadott napirendünknek megfelelően a határozathozatalra a mai ülésnapunkon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez: „Szervezett munkaerőimport? Ez veszélyes!” címmel. Az interpelláció megválaszolásával a miniszterelnök úr a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter urat bízta meg. Az interpellációra a miniszter úr felkérésére Magyar Levente miniszterhelyettes úr válaszol. Tisztelt Országgyűlés! Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak adom meg a szót. Parancsoljon!

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az utóbbi éveket nagyjából a migráció tematikája lengte be a parlamentben egészen addig, amíg új választásikampány-témát nem talált a Fidesz-KDNP. Én annak idején nagyon örültem annak, hogy azért többen egyetértettünk itt a Házban, talán éppen államtitkár úrral is abban, hogy Magyarország számára a kívülről történő szervezett betelepítés, beengedés semmilyen úton-módon nem jelenthet megoldást semmilyen társadalmi, gazdasági vagy szociális problémára. Éppen ezért állok értetlenül a kormány korábbi 2021/407. kormányrendelete előtt, melynek 3. §-a és (1) bekezdése taglalja azt a kilenc országot, államtitkár úr, köztük egzotikus országokat is, amelyekkel úgymond együttműködési megállapodást kötöttek a szervezett munkaerőimport megkönnyítése tekintetében.

(15.00)

Idesorolandó a Fülöp-szigetek, az Indonéz Köztársaság, a Kazah Köztársaság, Mongólia és a Vietnámi Szocialista Köztársaság is. Államtitkár úr, egy idei salátatörvénnyel pedig gyakorlatilag még szélesebbre tárják az érintett vendégmunkások előtt a kapukat, ami azért nagyon durva, mert a mellékletben azt is látjuk, hogy milyen álláshelyekre szeretnének embereket hozni Vietnámból, illetve Kazahsztánból. Itt az asztalostól kezdve a betanított fizikai munkásig nagyon sok minden szerepel, az éttermi dolgozó, a húsfeldolgozó és az informatikus is. Látszik tehát, hogy önök egy komoly tervvel rendelkeznek, és a kiadott munkavállalási engedélyek száma, bizonyos területeken azoknak a megháromszorozódása arra enged következtetni, hogy önök egy hosszú távú programot valósítanak meg. Most már talán a Fidesz-KDNP sem tagadhatja le, hogy százezer fölé növekszik a Magyarországon tartózkodó vendégmunkások száma. Szeretném önöket figyelmeztetni és óvni, hogy mindig így kezdődött. Adott esetben Németországban is annak idején így kezdődött.

Az, hogy önök munkaerő-kölcsönző cégekkel kötnek stratégiai megállapodást, aztán számukra megkönnyítik a szervezett munkaerőimportot, még egy következtetés levonását engedi meg, azt, hogy nem terveznek semmifajta programot azok számára, akik kényszerből, csak a magasabb fizetések miatt kényszerültek Nyugat-Európába, más országokba. Érdeklődöm tehát, hogy számukra vane még bármilyen tervük. Látjuk, hogy a Hazahívó-programmal megbízott fiatal is vélhetően kivándorolt külföldre, de nagyon olcsó lenne ezen viccelődni. Sokkal jobban érdekel az, hogy egy lakhatási programmal rendelkezneke az érintettek számára. Továbbá egyértelmű kérdés az, hogy ha önök nemcsak informatikus, de mondjuk, asztalos munkakörben is szervezetten tömegeket importálnának a harmadik világból Magyarországra, miért nem nyújtanak segítő kezet ingyenes átképzések formájában annak a százezer, egyébként nem egy zsákfaluba szorult inaktív, hanem munkakereső magyar embernek, aki kicsúszott már mindenféle állami segítségnyújtás alól Európa legszűkmarkúbb munkanélküliségi ellátási rendszerében.

Ez a három kérdés tehát egyértelmű válaszokért kiált. Várjuk a kormány szíves álláspontját. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Magyar Levente miniszterhelyettes úr válaszol. Öné a szó.

MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Természetesen megértem azt, hogy az ellenzéknek az a dolga, mindenkori kötelessége, hogy támadja a kormányt minden ügyben. Az ugyanakkor mégiscsak furcsa, amikor az alacsony munkanélküliség miatt teszi ezt. Ugyanis az a helyzet, amire ön hivatkozik, hogy ma vannak Magyarországon hiányszakmák, vannak nagy számban betöltetlen álláshelyek, arra vezethető vissza, hogy az utóbbi 12 év sikeres gazdaságpolitikája nyomán előállt egy olyan helyzet, amelyet Magyarország a rendszerváltás óta nem tapasztalt, sőt soha korábban a modern gazdaságtörténete során, nevezetesen, hogy gyakorlatilag teljes foglalkoztatottság valósult meg ebben az országban. A statisztikai számok nyilván mutatnak néhány százalékos munkanélküliséget, de mindenki, aki ebben az országban él, aki ebben az országban dolgozik, aki ebben az országban szolgáltatásokat vesz igénybe, pontosan tudja a saját bőrén a mindennapokból, hogy micsoda akut munkaerőhiány jelentkezik néhány területen.

Egyértelműen keresleti piac alakult ki, hála istennek, ez egy örvendetes fejlemény, hiszen korábban a magyarok csak az elmúlt generáció során is több ízben, legalább kétszer megtapasztalták azt, egyébként a baloldali kormányok téves és hibás gazdaságpolitikája következményeként, hogy milyen a tömeges munkanélküliség rémével szembenézni. Kevés pusztítóbb jelenség van erkölcsi, anyagi értelemben egy társadalomban, mint a munkanélküliség, különösen ha az olyan tömeges mértéket ölt, amekkorát öltött a kilencvenes években, amikor az országra szakadt a rendszerváltás, illetve a megelőző évek, évtizedek gazdaságpolitikájának a teljes csődje, illetve a 2008-as gazdasági válságot megelőző hibás kormányzati politika teljes következménye, és az ország legakutabb problémája, kihívása az volt, hogy százezrek vannak munka nélkül. Ezt a helyzetet sikerült mára kezelni és egy keresleti piacot kialakítani a munkaerőpiacon, ami mégiscsak jobb, mint ha kínálati piac van és nehéz az elhelyezkedés.

Tisztelt Képviselő Úr! Európai országok sora választott más megoldást, mint Magyarország. Ön is említette azt a nyugati modellt, amely azt mondja, hogy tömegesen kell behozni olyan állampolgárokat, ráadásul családostul, akik a munka és a jobb élet reményében hajlandók letelepedni Európában az adott országban. Magyarország nem lépett rá erre az útra, nagyon tudatosan elkerülte ezt az utat, ahogyan 2015-ben a tömeges migrációval szembeni fellépése és azóta folytatódó védekezése is erre rámutat.

Vannak olyan közép-európai országok, nézze meg képviselő úr például a visegrádi partnereink példáját, amelyek azt az utat választották, hogy szomszédos, tőlünk alapvetően keletre eső országokból  lásd Ukrajna  importálnak nagyon komoly mennyiségű munkaerőt. Jóval az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása előtt Lengyelországban már közel 2 millió ukrán vendégmunkás dolgozott, Csehországban több mint félmillió és Szlovákiában is közel 100 ezer, és ez egy főre vetítve sokszorosan meghaladja, pontosabban meghaladta az akkor Magyarországon dolgozó ukrán vendégmunkások számát. Ezt az utat is elkerülte Magyarország, pontosan azért, hogy a saját munkaerő-kapacitásával töltse be a gazdaságban előállt munkaerőhiányos helyzeteket.

De ennek is van egy határa. Vannak olyan helyzetek, amikor egy ország kapacitása nem elegendő a gazdasági fejlődéssel lépést tartani. Ezért hoztuk meg azt a stratégiai döntést, hogy nagyon szigorúan szabályozott keretek között, kifejezetten csak konkrét munkaerőhiányos helyzetekre reflektálva, határozott ideig, nagyon szigorúan megszabva az itt-tartózkodás térbeli és időbeli limitjeit hozunk harmadik országbeli munkaerőt Magyarországra a magyar családok gazdasági versenyképességének a fenntartása érdekében, hiszen gazdasági növekedés csak akkor van, ha a munkahelyek maradéktalanul be vannak töltve. Ezt szolgálja ez az intézkedéssorozat a magyar emberek érdekében. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen miniszterhelyettes úr válaszát. Megkérdezem képviselő urat, hogy elfogadjae a választ. Öné a szó.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem irigylem államtitkár urat a kényszerű magyarázkodás miatt. Államtitkár úr, százezrével kell önöknek a harmadik világból munkavállalókat hozni? Ön most azt mondta magyarázkodás közben, hogy az ukrán tömeges munkaerőimport nem, az indonéz és a vietnámi pedig igen, a gazdasági fejlődés érdekében. Ha így lenne, akkor motivátorokkal igyekeznének hazacsábítani azokat, akik kényszerből dolgoznak külföldön, és kinyújtanák a segítő kezüket ingyenes átképzés formájában annak, aki akar dolgozni, de emiatt nem tud.

Azt is látjuk eközben, hogy amikor indonéz kasszásokat és vietnámi szobalányokat importálnának Magyarországra, akkor nem feltétlenül találkoznak a valósággal. Önök ezt multi cégek bemondásai alapján valósítják meg, mert ők böknek bizonyos iparágakra, hogy szerintük itt munkaerőhiány van. Magyarország Kormánya mélyfúrást sem végez, csak elhiszi ezt, és szervezi az importált munkaerőt számukra tömegesen. Ezért ez a válasz elfogadhatatlan, ahogy a kormányzat viselkedése is ebben a tekintetben. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Felszólalások:   40-45   46-51   52-59      Ülésnap adatai