Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

FÜLÖP ATTILA belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk lévő törvényjavaslat alapvetően biztonsági, rendészeti célú törvények módosítását tartalmazó javaslatcsomag, amelynek alapvető célja, hogy szerteágazó eszközökkel és célok mentén, de mégiscsak azt hivatott szolgálni, hogy a magyar emberek, honfitársaink szociális és fizikai biztonsága szavatolásra kerüljön a jövőben is. Ennek a törvényjavaslatnak, törvénycsomagnak része a szociális törvény módosítása is. Erről az általános vita kapcsán is bőven volt alkalom beszélni, ezért engedje meg, képviselő asszony és tisztelt Ház, hogy röviden ennek az okát el tudjam még egyszer mondani, illetve azokat a feltételezéseket vagy azokat a kétségeket, amelyek, úgy látom, még e körül vannak, megpróbáljam szétoszlatni vagy eloszlatni.

Az egyik, ami kisebbségi véleményként megfogalmazódott, hogy itt az egyént rakjuk az első helyre. A mostani módosító indítvány kapcsán a megfogalmazás úgy hangzik, hogy mindenki felelős önmagáért. Ma az Alaptörvény ennél bővebbet is rögzít, ott azt mondjuk, hogy mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni. Ehhez képest a szociális törvény módosítása kevesebbet fog tartalmazni, de ez nem arról szól, hogy valakinek a saját magáért vállalt szociális gondoskodásáról beszélünk, hanem arról szól, hogy a szociális biztonság megteremtéséről beszélünk. Nem arról szól, hogy az önkormányzat vagy az állam kivonulna erről a területről.

(19.00)

Ha valaki a szociális törvényt végigolvassa, akkor tudja, hogy a 2. § után következik még egy 150 oldalas törvény, amelyben egyértelműen rögzítésre kerül, ez után a módosítás után is egyértelműen rögzítésre kerül, hogy mi az önkormányzat feladata és mi az állam feladata. Ebben egy paragrafusnyi változás sincsen.

Az elmúlt években a magyar állam többletforrást biztosított a szociális területre. Nem sorolta magát hátrébb, hanem egy dolgot keresett: olyan együttműködőket, akik a terepen meg tudják fogni azoknak a kezét, és a legjobb ellátást tudják nyújtani azoknak, akiknek erre szükségük van.

A magyar állam idei költségvetésében, az idei büdzsében 1140 milliárd került szociális, gyerekjóléti és gyermekvédelmi célú kiadásokra elkülönítésre. Ez 2010-ben 325 milliárd forint volt. Ez az összeg annak a három és félszerese. Ez azt jelenti, hogy fejlesztünk, többet nyújtunk, de természetesen, mivel ez a terület mindig a gondokról szól, mindig van helye a többletforrásoknak.

Nem alakul át  mert ez is elhangzott  teljes mértékben a szociális ellátó rész, mint amit az előbb mondtam, mind a segélyek, mind a szolgáltatások tekintetében ugyanúgy rögzítjük a jogosultságokat, és ugyanúgy rögzítjük az ellátási szinteket.

(Az elnöki széket Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Még egyet szeretnék itt a módosítók kapcsán kiemelni. Most már a gyermekvédelmi törvény módosítása rögzíti a nevelőszülők esetében az ellátmány díjának az emelését mintegy 25 százalékkal a TAB-módosító után. Úgyhogy úgy gondolom, hogy ez egy örömteli és jó hír azoknak a nevelőszülőknek, akik a gyermekvédelemben áldozatos és megfeszített munkát végeznek, azt gondolom, hogy ez a fajta ellátmánydíj-emelés, ami majd végül is a rájuk bízott gyermekekhez tud eljutni, mert nekik tudnak belőle vásárolni, az mégiscsak a gyermekvédelemben élő mintegy 23 ezer gyermek életszínvonalának a javítását fogja eredményezni.

Mindezt figyelembe véve arra kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az előttünk lévő törvényt az előzőekben elmondottak alapján támogatni szíveskedjenek. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)