Készült: 2024.05.09.12:29:05 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

21. ülésnap (2022.07.11.),  143-150. felszólalás
Felszólalás oka Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása
Felszólalás ideje 7:55


Felszólalások:   141-142   143-150   151-160      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. A miniszterelnök úrnak a második soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia.

Tisztelt Országgyűlés! Dúró Dóra, a Mi Hazánk képviselője, alelnök asszony azonnali kérdést kíván feltenni a külgazdasági és külügyminiszter úrnak. A miniszter távolléte miatt válaszadásra Magyar Levente államtitkár urat jelölte ki. Kérdezem, elfogadjae a válaszadó személyét. (Jelzésre:) Dúró Dóra a fejével jelzi, hogy igen. Öné a szó, alelnök asszony.

DÚRÓ DÓRA (Mi Hazánk): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Ukrajna az Európai Tanács döntésének értelmében az Európai Unió tagjelöltjévé válhatott mindenféle feltétel teljesítése nélkül. Arról az államról beszélünk, amely egy törvényben betiltotta az orosz zenét, az orosz nyelvet, az orosz könyveket. A kultúra megsemmisítésének ilyetén szándékával eddig csak a tálibok által uralt területeken találkozhattunk. Ehhez hasonló kollektív megbélyegzést alkalmaz egyébként az egész nyugati világ a sport területén, amikor is a nemzetközi sportszövetségek rendre büntetik az orosz sportolókat a kollektív bűnösség elve alapján.

De nekünk, magyaroknak talán mégis az fáj a leginkább, hogy egy olyan államról van szó, amely a kárpátaljai magyarok jogait is évtizedek óta sárba tiporja. Erre mit tesz a magyar kormány? Beáll a sorba, és Orbán Viktor is megszavazza, hogy Ukrajna az Európai Unió tagjelölt országa legyen. Önök ahelyett tették ezt, államtitkár úr, hogy felhívták volna a nemzetközi közvélemény figyelmét mindezekre, amelyekről az imént beszéltem, ehelyett egy soviniszta állam tagjelöltségét szavazták meg.

Azt, hogy az Európai Unió kettős mércét alkalmaz, már megszokhattuk, hiszen például Magyarországgal szemben is nyakra-főre indítják a jogállamisági eljárásokat, de Ukrajnának minden jogsértése felett szemet hunytak ebben az esetben is. Az a kérdésem, államtitkár úr, hogy miért nem léptek fel határozottabban a kárpátaljai magyarok érdekében a nemzetközi fórumokon, illetve miért nem tiltakoznak az Európai Unió kettős mércéje ellen ebben az esetben is. Várom érdemi válaszát. (Taps a Mi Hazánk soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Magyar Levente államtitkár úrnak.

MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Asszony! Mást sem csinál a magyar kormány Ukrajna és Kárpátalja vonatkozásában nyolc éve, mint kiáll minden nemzetközi fórumon a lehető legerősebb hangnemben a kárpátaljai magyarság megcsorbított jogainak visszaállítása érdekében.

2014-ben indult el az a folyamat az ukrajnai forradalommal, amely ahhoz vezetett, hogy Ukrajnában drasztikus módon korlátozták, korlátozni kezdték a kisebbségi jogok érvényesítését. Nyilvánvalóan ebbe beleesett a magyar kisebbség is. Felháborító jogsérelmeket szenvedett el ez a nemzeti közösségünk, és ennek megfelelően, miután külpolitikánk sarokpontja és vezérelve a külhoni magyarság jogainak megőrzése és életfeltételeinek javítása, a magyar kormány rendszerint, még egyszer, minden adandó alkalommal a leghatározottabb hangnemben közölte elvárásait Ukrajna iránt ebben a vonatkozásában, és hívta fel a nemzetközi partnerek figyelmét mindezen jogsértések orvoslásának a szükségességére.

2022 elején azonban egy drámai fordulat állt be a világpolitikában Ukrajna vonatkozásában, Ukrajna-központúsággal, nevezetesen: kitört az orosz-ukrán fegyveres konfliktus, ami a mi mozgásterünket is egy egészen más dimenzióba helyezte, és a prioritásokat is átrendezte.

Jelenleg a legfontosabb feladata Magyarországnak Ukrajna vonatkozásában az idemenekülők megóvása és a kárpátaljai magyarok biztonságának a szavatolása, ezért születtek olyan döntések például a fegyverszállítások vonatkozásában, de sorolhatnék további intézkedéseket is, amelyekről lerí, hogy elsődlegesen a kárpátaljai magyar közösség szempontjai szerint kerültek meghatározásra. Tehát azzal vádolni a kormányt, hogy nem tesz meg mindent a kárpátaljai magyar kisebbség érdekében, azt gondolom, hogy időszerűtlen. A kárpátaljai kisebbség a legfontosabb szempont, amely szerint Ukrajna politikáját meghatározza a kormány.

Most háború van, most az elsődleges feladatunk nekünk is, mint az egész nemzetközi közösségnek, az, hogy a béke érdekében minden nemzetközi erőfeszítést elvégezzünk, és ha egyszer beáll a béke, akkor majd elővesszük azokat az ügyeket, amelyeket nem sikerült a háború sajnálatos kitöréséig elrendezni Ukrajnával. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Egyperces viszonválaszra van lehetősége alelnök asszonynak.

DÚRÓ DÓRA (Mi Hazánk): Tisztelt Államtitkár Úr! Egy konkrét kérdést tettem fel egy konkrét esettel kapcsolatban, nevezetesen: Ukrajna tagjelölti státuszának a megszavazásával kapcsolatban, amelyet önök úgy tettek meg, hogy önök is tudják, az Európai Unió is tudja, és Ukrajna is tudja, hogy Ukrajna úgy vált tagjelöltté, hogy bevallottan nem teljesíti például a kisebbségvédelemben azokat a feltételeket, amelyek szükségesek lennének ahhoz, hogy valaki tagjelöltté váljon. Akkor minek vannak ezek a feltételek?

Ráadásul rendkívül veszélyes kinyitni ezt a lehetőséget, hogy bárki tagjelöltté, urambocsá, később akár taggá váljon úgy, hogy az Európai Unió szemet huny afölött, hogy például a magyar kisebbséget évtizedek óta jogi terrorban tartja ez a soviniszta állam. Nem igaz, államtitkár úr, hogy önök mindent megtettek. Önök ismételten elszalasztottak egy lehetőséget a kárpátaljai magyarok védelmének érdekében. Én azt remélem, hogy többet ez nem fog előfordulni. Köszönöm. (Taps a Mi Hazánk soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyperces viszonválaszra van lehetősége államtitkár úrnak is. (Novák Előd: Nem kötelező!)

MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Alelnök Asszony! Miután, ahogyan említettem az iménti válaszomban, Magyarország, a magyar kormány Kárpátalja-politikáját az ukrajnai magyar kisebbség helyzete határozza meg, ebben a vonatkozásban is az ő érdekük mentén döntöttünk. Nekünk az a meggyőződésünk, hogy a tagjelölti státusz megadása Ukrajnának szolgálja a kárpátaljai magyarság érdekeit is, a végveszélybe került kárpátaljai magyarság érdekeit is.

(16.40)

Ezenfelül, amikor ön az ukránok által elkövetett kulturális bűnökről beszél, akkor azért tegyük hozzá, hogy Ukrajna ellen egy, az ukrán nemzet identitását megsemmisíteni célzó háború zajlik. Tehát azt gondolom, legyünk egy kicsit kiegyensúlyozottabbak, és az ukránokkal szemben korrektebbek ebben a vonatkozásban is. S még egyszer, a háború írja felül a prioritásokat, a jelenlegi prioritás a béke mielőbbi helyreállása, helyreállítása, az ehhez való hozzájárulásunk, és utána vesszük elő a kétségtelenül függőben maradt, elvarratlan kérdéseket, amelyek nélkül Magyarország nem fogja tudni támogatni Ukrajna európai uniós csatlakozását.

Tagjelölti státuszról beszélünk, és a teljes tagság elnyeréséig Ukrajna előtt még egy kínos, nagyon hosszú és nagyon keserves út áll, amelyben minden feltétel teljesítéséhez ragaszkodni fogunk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   141-142   143-150   151-160      Ülésnap adatai