Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Szintén napirend előtti hozzászólásra jelentkezett a Mi Hazánk képviselőcsoportjának vezetője, Toroczkai László. Megadom a szót képviselő úrnak.

TOROCZKAI LÁSZLÓ (Mi Hazánk): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Lassan romokban az ország, egyre több olyan benzinkút van, ahol nem tudnak az emberek üzemanyaghoz jutni, miközben a MOL éppen a legutolsó, tehát a harmadik negyedéves időszaka alatt nettó 262 milliárdos bevételt könyvelhetett el. Ez a története során a legnagyobb, legjobb nyereséget, profitot jelentette egészen konkrétan. Eközben pedig látjuk, hogy a MOL nem Magyarországon szeretné az üzemanyagot értékesíteni, miközben a kormány mindig a tenyerén hordozta akár a MOL-t, akár a hasonló nagyvállalatokat.

És hát, nem csak ez a probléma Magyarországon. Azt is látjuk, hogy mindemellett egekbe szöktek a rezsiárak, egyre nehezebben tudják megfizetni a magyarok a rezsiszámláikat, csődben vannak az önkormányzatok, 21 százalék felett van az infláció. Ez azért nagyon fontos, mert önök ugyan szoktak hivatkozni arra, hogy béremelések történtek, és nőttek, legalábbis számszerűen nőttek akár a pedagógusbérek, akár a rendőrök vagy a katonák bérei, azonban a 21 százalékos infláció mellett önök sem gondolhatják komolyan, hogy 200-300 ezer forintos nettó fizetésekből, vagy akár egy 100 ezer forintos nyugdíjból meg lehet élni ma Magyarországon, márpedig a helyzet egyre rosszabb lesz. Hogy ilyen körülmények között a kormány úgy döntött, hogy kivonul a szociális ellátási területről, és ezt a szociálistörvény-módosítást beterjesztette az Országgyűlés elé, az egészen elképesztő, szinte már-már megmagyarázhatatlan.

Azt is látjuk, hogy az államadósság folyamatosan nő. 2010-ben azt ígérték, hogy sokkal jobb lesz a helyzet, és megszabadítják Magyarországot az adósság-rabszolgaságból, amibe a 2010 előtti balliberális kormányok beletaszították Magyarországot. Ez egy nagyon jó ígéret volt, de látjuk, hogy ebből nem sok lett, sőt, ha a 2021-es évet nézzük, akkor azt látjuk, hogy ott a tervezetthez képest az államadóssággal kapcsolatos kiadások 37 százalékkal nőttek, növekedtek.

Egy ilyen helyzetben kitalálja Brüsszel azt, hogy 18 milliárd euróval támogatni kell Ukrajnát a jövő esztendőben, ami önmagában is már elképesztő, de úgy, hogy emellé hozzáteszi Brüsszel, hogy mindezt adósságból, hitelből szeretné majd előteremteni, ami nemcsak az Európai Uniót, hanem a tagállamokat is eladósítaná – hát, itt kellett volna nagyon gyorsan a kormánynak tiltakozni!

Ehelyett a kormány óriási megdöbbenésünkre bejelentette, még mielőtt az Európai Unióban döntés születne a 18 milliárd eurós hitellel kapcsolatban, hogy önként vállalja azt, hogy 70 vagy árfolyamtól függően 75 milliárd forinttal a magyar adófizetők pénzéből fogja Ukrajnát támogatni úgy, hogy a jelenlegi körülmények között látjuk azt, hogy ez az ukrajnai háború még nagyon sokáig elhúzódhat. Nem tudom, hogy a kormány ebben az esetben akár tíz éven keresztül is szeretné Ukrajna működését finanszírozni a magyar adófizetők pénzéből, mindezt úgy, hogy azt nagyon jól tudjuk, hogy amit Brüsszel akar, azt általában át szokta vinni. Főleg most Ukrajnával kapcsolatban látjuk, hogy egyfajta hipnózis, egyfajta őrült állapot alakult ki Európában. Tehát valószínűleg meglesz a 18 milliárdos hitel is, amellett, hogy a kormány máris felajánlotta a magyarok pénzéből ilyen katasztrofális gazdasági helyzetben a 70-75 milliárd fizetését.

(13.20)

Ezzel szintén párhuzamosan Brüsszel azzal fenyegeti Magyarországot, hogy befagyasztja azokat a pénzeket, amelyek Magyarországnak járnak. Egy üzleti, egy gazdasági szerződés keretében akár az a 3000 milliárd forint is jár Magyarországnak. Eközben nem halljuk a kormánytól, hogy például a folyamatosan, minden évben növekvő befizetéseket hasonlóképpen fel akarná függeszteni. Ugye, éves szinten most már 600 milliárd forintról beszélünk, amit a magyar kormány megint a magyarok pénzéből Brüsszel kasszájába befizet. Ez lenne az a híres nemzeti szabadságharc Brüsszellel szemben?!

Az igazán nagy kérdés: önök azt gondolják, ha ezt a 70-75 milliárdot  most ne beszéljünk a 18 milliárd euróról, csak beszéljünk a magyarok pénzéről  odaadják egy velejéig korrupt államnak, egy maffiaállamnak, Ukrajnának, akkor az a valódi rászorulókhoz fog majd kerülni? Én ezt kétlem, főleg, ha ezt pénzben utalják át. Azt is látjuk, hogy a menekülteknek jutó támogatások is már legalább 28 milliárd forintot emésztettek fel a Belügyminisztérium saját bevallása szerint. Ez sem nagyon jutott el a valóban rászorulókhoz. Éppen néhány nappal ezelőtt mutattuk be, hogy számos olyan megkeresést kapott a Mi Hazánk Mozgalom, ami arról szól, hogy továbbra is folyósítanak Magyarországon ukrán menekülteknek támogatásokat úgy, hogy azok az ukrán menekültek közben már visszamentek Kijevbe, vagy lehet, hogy már továbbálltak egy másik uniós államba, mondjuk, Németországba, ahol még több támogatást kapnak.

Ellenőrzi a kormány azt, hogy ezek a támogatások valóban a rászorulókhoz kerülnek? Ez a konkrét kérdésem a kormányhoz, amellett, hogy ez nem nemzeti szabadságharc, ilyen katasztrofális gazdasági helyzetben ez a magyarok kiárusítása. Köszönöm szépen. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)

ELNÖK: Magyar Levente államtitkár úré a szó.

MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A magyar kormány álláspontja az Ukrajnában dúló háborúval kapcsolatban az első naptól kezdve világos és következetes. A magyarok nem akarták ezt a háborút, a magyarok és Magyarország minden lehetséges értelemben elszenvedője és vesztese ennek a háborúnak, ahogyan azt gondoljuk, hogy minden háborúzó fél és az egész világ az.

Magyarország, miután követlen szomszédja a háború által sújtott Ukrajnának, elsődlegesen érdekelt a béke mihamarabbi megteremtésében, s Magyarország következetesen szót is emelt különböző nemzetközi fórumokon annak érdekében, hogy az eszkaláció helyett a béke megteremtése irányába történjenek diplomáciai lépések. Bármekkora is az esélye a háború különböző stációiban annak, hogy ezek a lépések sikerre vezethetnek, mi konzekvens módon azt képviseljük, hogy a párbeszédet nem lehet megspórolni, a párbeszédtől nem lehet elzárkózni, és az Európai Unió, valamint a Nyugat is jobban tenné, ha a békét sürgető és a békét elősegítő lépéseket tenne ahelyett, hogy a háború végtelenségig való elnyújtását támogatná a különböző lépéseivel, például a fegyverszállításokkal.

Ami Ukrajna megsegítését illeti: amellett, hogy Magyarország szintén elvi következetességgel viszi azt az álláspontot, hogy nem szállít fegyvereket Ukrajnának, ezáltal nem járul hozzá ennek a háborúnak az elnyújtásához, az első naptól kezdve minden tőlünk telhető segítséget megadunk az Ukrajna területéről hazánkba menekülők részére, egészen odáig menően, hogy segítünk nekik munkát vállalni Magyarországon, biztosítjuk az alapvető életkörülményeiket, biztosítjuk azt, hogy a gyermekeik megfelelő és méltó körülmények között tudják a kényszerűen megszakított tanulmányaikat folytatni egészen a felsőoktatásig, hiszen ezer felsőoktatási ingyenes ösztöndíjat ajánlottunk fel ukrán diákok, hallgatók számára, akik kényszerűen el kellett hogy hagyják a szülőföldjüket. Hogy Ukrajna, illetve az ukrán állampolgárok milyen arányban élnek ezekkel a lehetőségekkel, az egy másik kérdés, Magyarország mindenesetre ezeket megteremtette, s a keretek és a finanszírozás adott mindezen programok egészen addig való fenntartásához, ameddig ezek szükségesek.

Magyarország mint szomszédos ország kötelezettségének érezte és ennek érvényt is ad azóta, hogy befogadjon minden rászorulót, attól függetlenül, hogy milyen úti okmányokkal érkeznek Ukrajna területéről, tehát minden háborúban érintett személy Magyarországon menedéket lelt, és  még egyszer  biztosítjuk azokat a körülményeket, amelyek mentén egészen addig itt tudnak tartózkodni, ameddig Ukrajnában nem rendeződik a helyzet olyannyira, hogy vissza tudnának térni a szülőföldjükre.

Ami az ukrán támogatásokat illeti: komoly összegeket fordított Magyarország arra mind magyar területen, mind pedig ukrán területen, hogy segítse a menekülteket, segítse azokat az embereket, akiket akár végzetes bajba sodort a háború. Mind Magyarország területén, mind pedig Ukrajnában nagyon komoly, többirányú humanitárius tevékenységet finanszíroz a kormány, egészen odáig, hogy Kijev környékén iskolákat, óvodákat és közintézményeket építünk újjá. Az első óvoda el is készült, és hamarosan megkezdheti a működését. Nagyon remélem, hogy ez év végével meg tudja nyitni a kapuit, és mintegy hatvan olyan ukrán gyermek tud majd ott, Kijevtől nem messze óvodába járni, akiktől a világpolitika, a történelem elvette ezt a lehetőséget.

Ami az ukrán állam finanszírozását illeti: egészen egyértelmű, hogy a Nyugat  mind az Európai Unió, mind pedig az Egyesült Államok  elkötelezett abban, hogy fenntartsa az ukrán állam működését, egészen addig, amíg Ukrajna talpra nem áll, aminek a kilátásai napról napra rosszabbak. Ahogy a háború elhúzódik, ahogy egyre nagyobb veszteségeket szenved el Ukrajna mind infrastruktúrában, mind pedig a lakosságát tekintve  a katonai veszteségekre gondolok elsősorban, de nyilván az is hatalmas vérveszteség, hogy milliók hagyják el az országot , Brüsszel eljutott arra az álláspontra, hogy fenn fogja tartani az ukrán államot. Belátjuk, hogy ebből a kezdeményezésből nem tudunk kimaradni, viszont elvi kikötésünk, hogy ezt ne egy közös, kollektív hitel formájában tegye meg Magyarország, hanem a rendelkezésre álló eszközökből a rá jutó arányos mértékben, bilaterális alapon rendezze ezt a kérdést Ukrajna felé.

Az elhibázott szankciókat továbbra sem támogatjuk. Nem támogatunk semmilyen olyan lépést, ami a háború fenntartására, illetve a háború következményeinek a súlyosbítására irányul, vagy ilyen következményei vannak, viszont az a döntés is megszületett, hogy arányos mértékben támogatjuk az ukrán államot a brüsszeli erőfeszítések keretében. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   2-8   9-12   13-20      Ülésnap adatai