Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm miniszterhelyettes úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Dúró Dóra képviselő asszony, Mi Hazánk-képviselőcsoport: „Önrendelkezés, létbiztonság, nemzetvédelem” címmel. Öné a szó, képviselő asszony.

DÚRÓ DÓRA (Mi Hazánk): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az oktatás nemzetstratégiai ágazat kellene hogy legyen, azonban a kormány mintha nem venné észre, hogy mekkora a probléma ebben az ágazatban. Pedig a Holdról is látszik, hogy mennyire alacsony a pedagógusok fizetése, és mennyire alacsony az a politikai és társadalmi megbecsültség vagy támogatás, amit a kormánytól kaptak az elmúlt időszakban.

Önök nemcsak, hogy nem érzékelik a probléma mértékét, hanem hiteltelenek is, hiszen éveken keresztül folytattak olyan kampányt, egyébként nagyon helyesen, hogy ne Brüsszelben döntsenek arról, hogy a magyarok milyen döntéseket hoznak például az oktatási rendszerben, de úgy tűnik, hogy a magyar pedagógusok bérét kizárólag a brüsszeli forrásoktól teszik függővé. Elmondhatjuk tehát, hogy a magyar pedagógusok önöknek nem érnek annyit, hogy ne szolgáltassák ki az ő béremelésük lehetőségét a brüsszeli döntéshozatalnak, és ne tegyék annak a politikai játszmának az eszközévé, amelyet most éppen az Európai Unióval folytatnak.

Egészen elképesztő volt, amikor Gulyás Gergely a Kormányinfón kiállt és azt mondta, hogy majd 2026-ban, ’27-ben vagy ’28-ban a pedagógusok bére el fogja érni a diplomásátlagbér szintjét. Ez is mutatja, hogy nem érzékelik, hogy mekkora a probléma. Nem öt év múlva kell rendezni a pedagógusok bérét, hanem minél előbb, mert a Covid okozta lezárások gazdasági következményeiből is látjuk egyébként, hogy aki elhagyja akár a pedagógus pályát, vagy bármely más ágazatban feladni kényszerül a munkáját, ő nem fog csettintésre visszakerülni akkor, ha a bérrendezés megtörténik. Tehát azokat a tanárokat, akiket most elveszítünk, később rendkívül nehéz, sokkal nehezebb lesz pótolni, mint ahogy azt ma gondolnánk.

Ugyanis, ha a pedagógusképzésre tekintünk, akkor azt látjuk, hogy sajnos van olyan tanárszak, amelyre országosan összesen  írd és mondd!  39-en, nem tévedés, országosan összesen 39-en jelentkeztek. Látjuk tehát, hogy óriási, mélyreható változásokat kellene elindítani, és önök ölbe tett kézzel várják, hogy majd megjöjjenek az uniós források, de ha erre nem kerül sor, akkor állami forrásokból nem is tervezik, hogy rendezzék a pedagógusok bérét. Könnyű Brüsszelre mutogatni, ugyanakkor a bűnbakképzéstől nem fognak megoldódni az oktatás problémái. Ahogy attól sem fognak megoldódni, ha megvonják a pedagógusok sztrájkjogát, vagy elbocsátják azokat a tanárokat, akik tiltakoznak, egyébként jogosan, a rendszerben zajló folyamatok ellen.

A rezsicsökkentést is annyira sikerült megvédeniük, hogy 18-20 fokos tantermekben fognak ülni a gyerekeink hónapokon keresztül. Tehát most már azt sem tudjuk elmondani, hogy egyesek melegedőnek használják az oktatási intézményeket, mert erre sem lesz lehetőségük. Bezzeg, nemzeti konzultációra el tudnak költeni milliárdokat, hogy dedós, irányított kérdéseket tegyenek fel az embereknek, miközben recseg-ropog, egyébként nemcsak az oktatás, hanem több állami ágazat is. Ha a szociális rendszert nézzük meg, ha a honvédelmet, a rendvédelmet, a közigazgatást, mindenhol elmondható, hogy létszámhiány és alulfizetettség jellemzi az embereket, ehhez képest semmilyen érdemi beavatkozás nem történik az önök részéről.

Az oktatásról azért is kell különösen beszélni, mert az nemcsak egy ágazat, nemcsak egy állami alrendszer, hanem a gyermekeink jövőjét a leginkább meghatározó ágazat. Itt dől el az oktatási rendszerben, a hétköznapokon dől el, hogy egy olyan nemzedéket tudunke felnevelni, akik tudatosak. Olyan nemzedéket tudunke felnevelni, akik versenyképesek, képzettek, megadjuke nekik a lehetőséget, hogy sikeresek legyen az életben? Megadjuke nekik azt, hogy kialakuljon bennük egy erős nemzettudat, és átélhessék a közösséghez tartozás élményét?

Éppen ezért az oktatási rendszerben jelentkezett problémákat nem lehet félvállról venni és nem lehet cinizmussal elintézni. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Rétvári Bence miniszterhelyettes úr válaszol. Öné a szó.

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Képviselő asszonynak is vannak a szavai, amiket mond, és van a frakciójának a szavazása, ami a tett. Azért a tegnapi napon itt szavaztunk olyan kérdésekről, amelyek közelebb vihetnek minket ahhoz, hogy ne csak költségvetési, de uniós forrás is legyen a pedagógusok béremelésére. Lesz költségvetési többlet is, erre is mindjárt kitérek, de azért nem lenne rossz, ha egy forint mellé egy másik, uniós forrásból származó forintot is odatehetnénk. Majd kérdezze meg a szünetben vagy valamikor Novák Előd képviselőtársától meg Szabadi István képviselőtársától, hogy ők miért nem szavazták meg ezeket a törvényjavaslatokat tegnap itt a parlamentben. Megtehették volna, az igen gombot kellett volna megnyomni, és előrébb lettünk volna.

Ha mindenki itt, a magyar parlamentben úgy szavazott volna, mint az ön képviselőtársai, és nem szavaztuk volna meg ezeket a javaslatokat, akkor reménytelen lett volna, hogy ne csak a 10-10-10 százalékos béremelés, hanem több is adott esetben megvalósuljon, de nem szavazták meg. Mi lett volna, ha mindenki úgy tesz, mint az ön frakciótársai? Akkor aztán végképp elvágtuk volna annak a lehetőségét.

Én is úgy gondolom, hogy minden alkalmat, minden lehetőséget meg kell arra ragadni, hogy valóban jobban becsüljük meg a pedagógusok munkáját. Mindnyájunk rokonságában, baráti körében, ismerősei között ott van nagyon sok pedagógus, aki nagyon-nagyon-nagyon áldozatos munkát végez. Nem pusztán számokról vagy távoli dolgokról beszélünk, hanem a saját rokonainkról, ismerőseinkről, akik szintén tanárként dolgoznak, és látjuk, hogy mit tesznek lelkiismeretesen és hogyan dolgoznak a diákjaikért, hogy jobb teljesítményt hozzanak ki magukból, hogyan tesznek a tanórán kívül is azért, hogy valóban, ahogy ön is mondta, a diákok közösséggé váljanak, motiváltak legyenek, egyre többet tanuljanak.

Mi magunk is mivel kezdtük el ezt a ciklust is, tisztelt képviselő asszony? Azzal, hogy megkérdeztük a pedagógusok véleményét, hogy miket tartanak fontosnak. Nyilván egyértelmű volt, hogy ők is fontosnak tartják a béremelést, ezt mi is gondoltuk. Azért nem volt Magyarországon még olyan időszak, amikor 33 ezer pedagógus véleménye alapján igyekszik a kormányzat ebben a ciklusban különböző jogszabály-módosításokat vagy másokat majd végrehajtani. Tehát ez egy közös kezdet lehet, hozzunk létre egyetértési pontokat. Nyilván nem végtelen értékű költségvetésből, de amennyink van, abból próbáljunk így közösen előre lépni.

Ön azt mondta, hogy nincsen a költségvetésben többletforrás béremelésre meg oktatásra. Igaz, hogy önök nem támogatták, ez kétségtelen, mert a baloldal, az ellenzék, önök nem támogatták ezt a javaslatot, de 86 milliárd forint többlet szerepel a jövő évben is, amiből, ennek a döntő többségéből elsősorban nyilván béremeléseket fogunk végrehajtani.

(8.20)

S az is csúsztatás, torzítás  vagy másképp is fogalmazhatnék, hogy mi volt az ön részéről , hogy pontosan az iskolák azok az intézmények, amelyeket igyekszünk legalább 18-20 fokra felfűteni azért, hogy ott a gyermekek biztonságban legyenek, tisztelt képviselő asszony. Amikor egész Európában aggódik mindenki, mi azt mondtuk, hogy az iskoláknál nem lehet azt megtenni, hogy a gyerekek ne menjenek be az iskolákba, amit sokan mondtak, hogy rögtön legyen online oktatás, hanem jelenléti oktatás legyen, biztosítsuk azt az igencsak nagy többletet, ami ezt rezsiben majd követi  nyilván ilyenek még a kórházak és a bentlakásos szociális intézmények is , azért, hogy a gyerekeket biztonságban tudjuk. Minden téren biztonságban tudjuk az ő hétköznapjaikat az iskolán belül.

Amit ön mondott a nemzeti konzultációról, hogy dedós kérdés, nos, tisztelt képviselő asszony, minden ember mindennap ezeket a kérdéseket teszi fel önmagának a rezsivel kapcsolatban, ami a nemzeti konzultáció témakörét is illeti, hogy pontosan hogyan és mikor lesz végre ennek vége. Felfoghatatlan, hogy egy év alatt az áram ára az ötszörösére emelkedjen a világpiacon, a gáz ára pedig hatszorosára emelkedjen a világpiacon. Mindenki erről beszél, tisztelt képviselő asszony. Ezt dedós kérdésnek nevezni körülbelül az a színvonal  nem akarom megsérteni, bár lehet, hogy azzal félig sikerül, ha Fekete-Győr Andráshoz hasonlítom , mint amikor ő azt mondta az iskolák minőségére, hogy milyen ramaty a minősége. Egy kis kézlegyintéssel innen a Körúton belülről, hogy a magyar iskolák minősége ramaty; á, a rezsicsökkentéssel, az áremelkedésekkel, a szankciókkal kapcsolatos kérdéskör az dedós kérdéskör. Tisztelt képviselő asszony, az embereket ez érdekli, és nekünk ezzel kell foglalkozni.

S nyilván sokakat az is érdekel, hogy valóban mi lesz a jövő iskolájában. Ezért az elmúlt évek  ön is tapasztalhatta  nem az iskolák bezárásáról szólnak, mint 2010 előtt, hanem azok egy részét újranyitottuk, nagyon sok iskolát pedig országszerte felújítottunk, és új iskolákat is építettünk; mert mi ebben hiszünk, az iskolák korszerűsítésében. Ha megnézi a tankönyveket, nem ismer rá, akkora a különbség a saját diákkorunk tankönyvei és a mostani tankönyvek között. Az Okosportálnak mégiscsak 200-300 ezres látogatottsága van naponta. 60-70 ezer ember nyitja meg az okostankönyveket, a digitális tananyagokat a Nemzeti Köznevelési Portálon, több mint 1 millió felhasználóval működik a KRÉTA rendszer is napról napra.

Ezek mind-mind óriási előrelépések voltak. Nem a ramaty minőség irányába megyünk, mint amit önök meg az önök képviselőtársai mondanak, hanem pontosan a minőség irányába. (Az elnök csenget.) A minőséghez persze, tudjuk, béremelés is kell. Ezen dolgozunk. Sajnáljuk, hogy önök tegnap a szavazatukkal nem segítettek ebben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   2-4   5-8   9-12      Ülésnap adatai