Készült: 2024.05.09.09:01:28 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

21. ülésnap (2022.07.11.),  213-216. felszólalás
Felszólalás oka Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása
Felszólalás ideje 4:33


Felszólalások:   209-212   213-216   217-220      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Szabó Rebeka, a Párbeszéd képviselő asszonya, kérdést kíván feltenni az agrárminiszter úrnak. Szabó Rebeka képviselő asszonyt illeti a szó.

SZABÓ REBEKA (Párbeszéd): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Magyarország a klímaválság hatásait tekintve Európa egyik legsérülékenyebb országa, és ez sehol sem annyira nyilvánvaló, mint a mára tragikus szintet elért vízhiányban.

Évről évre egyre hosszabbak az aszályos időszakok, csökken a csapadék mennyisége, és az egyre ritkábban, de akkor hirtelen lezúduló csapadék lett a jellemző. Ideje belátni, hogy ez nem egy átmeneti balszerencse, hanem a klímaválság hatása, és ez évről évre romló tendenciát mutat. Száradnak a tavaink, kiszáradnak a folyóink, süllyed a talajvízszint.

Ma Magyarországon olyan mértékű vízhiány van, amely az élőhelyek mellett már az élelmiszer-ellátást is fenyegeti. Idén az aszály következtében az Alföldön egyes gabonafajták esetében a szokásos termés csupán harmada vagy negyede várható, mindez ráadásul az orosz agresszió miatt égbe szökő üzemanyag- és műtrágyaköltségek mellett a gazdálkodók helyzetét nagyon nehézzé teszi.

A megoldás nem a csatornaépítés és nem csupán az öntözés erőltetett növelése, épp ahogyan az előbb elhangzott. Ugyanis itt az ideje az árvízzel való ijesztgetés helyett a mezőgazdaságban is megbecsülni és megtartani a csapadékvizet, és erre ösztönözni a gazdákat is. Az elmúlt évtizedekben megszokott vízgazdálkodási megoldások már nem működnek, át kell állnunk fenntarthatóságra épülő vízgazdálkodásra, ami a táj élő alrendszereiben, a talajban, a növényzetben tárolja a vizet. Valódi kormányzati elköteleződés és megfelelő forrásallokáció nélkül nem fogjuk tudni orvosolni ezt a problémát. A vízpótlásra elfecsérelt milliárdok helyett átfogó, több ágazatot magában foglaló tájgazdálkodási és fenntartható vízgazdálkodási stratégiára és azonnali cselekvésre lenne szükség, ami szakít a vizek mesterséges levezetésével.

Ezért kérem, szíveskedjen tájékoztatni, hogy mikor tesz végre a kormány hazánk elsivatagosodása ellen, és mikor kezd fenntartható, a vizet a tájban megtartó vízgazdálkodásba. Köszönöm szépen. (Taps a Párbeszéd és az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Válaszadásra megadom a szót Farkas Sándor államtitkár úrnak.

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Az írásban feltett kérdésében szeretnék legelőször néhány pontosítást tenni. Először is, Magyarországon nincs veszélyben az élelmiszer-ellátás, az aszály ellenére sem. Másodszor, nem egyedi eset a Kárpát-medence. Ha nézi a híreket, olvassa az újságot, Észak-Olaszországban, Dél-Franciaországban hasonlóan kritikus helyzet van. Tehát nem csak magyar jelenségről beszélünk. (Szabó Rebeka: A klímaválság nem magyar jelenség, így van!)

A harmadik megjegyzésem pedig, hogy a fenntartható vízgazdálkodáshoz, megkérdezem öntől, mire van szükség. (Szabó Rebeka: Most nem válaszolhatok.) Tudom, nem válaszolhat. De én megválaszolom: vízre, kedves képviselő asszony. Víz nélkül nincsen semmi. Beszélhetnek önök a fenntartható gazdálkodásról, a talajban való visszatartásról, olyan növényfajták genetikájának a meghatározásában, amely kevesebb vízzel gazdálkodik. Erről mind lehet beszélni, de az alapvető kérdés az, hogy vane víz. Jelen pillanatban nemcsak a Kárpát-medencében, hanem az egész kelet-európai síkságon sincs elég víz, erről beszélünk.

Éppen ezért szeretném a tisztelt képviselő asszony figyelmét felhívni arra, hogy azokat az elképzeléseket, amelyeket az ősszel be fogunk terjeszteni, részben a kormányzat részéről, legyen szíves támogatni. Csak megjegyzésképpen mondom, hogy az elkészült tározóknak a vize, mintegy 5 millió köbméter, nem sok sajnos, de 2400 hektár területnek az öntözésére elég, és arra törekszünk, hogy minél inkább gravitációs úton kerüljenek ezek a vízmennyiségek, vízkapacitások a megfelelő termőhelyekre, mert ezek jelentik azt az olcsóbb vagy aránylag hatékony gazdálkodási lehetőséget, amellyel ezek a növények, ezek a gazdák, gazdálkodók megfelelő biztonságos élelmiszert tudnak előállítani. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   209-212   213-216   217-220      Ülésnap adatai