Felszólalás adatai

Felszólalások:   41-62   63-80   81-102      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm miniszter úr válaszait. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására pénteken 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/5661. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Répássy Róbert úrnak, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Államtitkár úr, parancsoljon, öné a szó.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő előterjesztés is összefügg a ma már említett körülményekkel: a veszélyek korát éljük. Magyarország közvetlen szomszédjában, Ukrajna területén több mint másfél éve háború dúl. A háború közelsége miatt annak humanitárius és gazdasági hatásai hazánkat továbbra is egyértelműen érintik. Ezek a negatív hatások már több mint másfél éve a mindennapjaink részévé váltak, amely jelen távlatból is egyértelműen igazolja annak indokoltságát. A veszélyhelyzet ideje alatt a kormány az Alaptörvény és a vonatkozó sarkalatos törvény keretei között élt azzal a lehetőséggel, hogy rendkívüli intézkedéseket vezessen be.

Az elmúlt bő másfél év során a kormány több olyan intézkedést hozott, amelyek szükségesnek mutatkoztak a világgazdaságot és ennek eredményeképpen a magyar gazdaságot is sújtó gazdasági válság kezelése érdekében. A kormány többek között meghosszabbította a lakossági hiteleket érintő kamatstopot, a Rezsivédelmi Alappal és az ehhez kapcsolódó pluszforrások bevonásával küzdött az elszabaduló energiaárak ellen, továbbá harcolt a magyar emberek és vállalkozások energiaellátásának biztosításáért. A kormány a Gazdasági Versenyhivatallal is szoros együttműködésben a fogyasztóvédelem területén is harcol annak érdekében, hogy megvédje a magyar családokat az infláció negatív hatásaitól.

Tisztelt Ház! A háború elhúzódása következtében az Európát fenyegető gazdasági válság kezelése megkívánja, hogy a kormány az Alaptörvényből eredő jogkörében  szoros együttműködésben az Országgyűléssel  az elkövetkező hónapokban is megtehesse a szükséges intézkedéseket a magyar emberek megélhetésének és biztonságának védelme érdekében, továbbá biztosítsa a háború elől hazánkba menekülő emberek segítését és támogatását is.

A hazánk szomszédságában zajló orosz-ukrán háború a második világháború óta nem tapasztalt humanitárius kihívás elé állította a kontinenst, és megváltoztatta Európa gazdasági kilátásait is. A humanitárius katasztrófa kezeléséhez és a nemzetközi, gazdasági változások következményeinek elhárításához és kezeléséhez hazánknak továbbra is biztosítania kell a hatékony, gyors nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét.

Annak biztosítása érdekében tehát, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a háború elől menekülők megsegítésére, támogatására, elhelyezésére, valamint annak biztosítására, hogy Magyarország mielőbb maga mögött hagyja a háború káros következményeit, a kormány a benyújtott törvényjavaslattal kéri az Országgyűlést, hogy a 2022. november 1-jével kihirdetett veszélyhelyzet időtartamát  az erre vonatkozó közjogi keretek maradéktalan betartásával  további 180 nappal ismételten meghosszabbíthassa.

A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló törvényjavaslat technikailag az Alaptörvény 51. cikk (3) bekezdése szerinti felhatalmazás megteremtését szolgálja. A kormány a törvényi lehetőségeknek megfelelően a veszélyhelyzet 180 nappal történő meghosszabbításának lehetőségét kéri az Országgyűléstől, amely biztosítja, hogy a rendkívüli intézkedések ezen időszakban fennmaradjanak.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Országunknak a világot sújtó koronavírus-világjárvány után egy háború és a háborút övező szankciós politika következményeivel kell tartósan szembenéznie, egy olyan háborúéval, amelynek még senki sem látja a végét. A kormány célja ebben a  mostanra már hosszú évek óta tartó  rendkívül nehéz helyzetben töretlenül az, hogy megőrizze Magyarország és a magyar családok fizikai és anyagi biztonságát, valamint oltalmat nyújtson az Ukrajnából menekülőknek.

Ahhoz, hogy a kormány valamennyi szükséges intézkedést időben meg tudjon tenni, szükség van a tárgyalt törvényjavaslat mihamarabbi elfogadására. A törvényjavaslat szerinti módosítással biztosítható ugyanis a hatékony és gyors kormányzati döntéshozatal ahhoz, hogy a háború okozta nehézségekre rugalmasan lehessen válaszokat adni.

Kiemelem, hogy a kormány nem korlátlan felhatalmazást kér az Országgyűléstől: a tárgyalt törvényjavaslatban szereplő időkorlát, valamint az Országgyűlés felé fennálló  a 2022. november 1-je óta már az Alaptörvény által rögzített  közjogi-politikai felelősséget érvényre juttató tájékoztatási kötelezettség egyértelműen biztosítja a parlamenti kontroll érvényesülését.

Kiemelem azt is, hogy a kormánynak az Alaptörvényből következő kötelezettsége az is, hogy ha a háború és a világgazdasági helyzet lehetővé teszi, kezdeményezze a veszélyhelyzetnek a tárgyalt törvényjavaslat hatályvesztését megelőző megszüntetését.

Mindezek alapján kérem önöket, hogy támogassák a tárgyalt törvényjavaslatot, és az Alaptörvény 51. cikk (4) bekezdésére tekintettel minősített többséggel biztosítsák annak lehetőségét, hogy a veszélyhelyzet időtartamát a kormány meghosszabbíthassa. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Nagy Csaba képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

NAGY CSABA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar kormány az elmúlt évben november 1-jei hatállyal a szomszédos ország, Ukrajna területén folyó háborúra tekintettel és a háború következtében kialakult humanitárius katasztrófára reagálva különleges jogrendet, vészhelyzetet hirdetett ki Magyarország egész területére. A vészhelyzet kihirdetésére az Alaptörvény 51. cikkének (1) bekezdésében meghatározott módon került sor. Eszerint a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa fennállása esetén, továbbá a felmerülő következmények elhárítása érdekében a kormány vészhelyzetet hirdethet ki. A 424/2022. (X. 28.) számú kormányrendelet a vonatkozó jogi szabályozás szerint megszületett.

Az Alaptörvény 51. cikkének (3) bekezdése szerint az Országgyűlés döntése szükséges ahhoz, hogy a felhatalmazása alapján a vészhelyzet meghosszabbításra kerülhessen. (Dr. Lukács László György: Veszélyhelyzet! Háromezer napja van! Megtanulhatná!) A T/5661. számú törvényjavaslat célja, hogy az Alaptörvény 51. cikk (3) bekezdése alapján felhatalmazza a kormányt, hogy a vészhelyzetet harmadik alkalommal 180 nappal meghosszabbíthassa. Ez az Alaptörvény 51. cikk (4) bekezdése szerint az Országgyűlés, a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával történhet meg. A törvényjavaslat elfogadása esetén a 2022. évi XLII. törvény hatályvesztésére 2024. május 24-én kerülhetne sor.

Ha megengedik képviselőtársaim, akkor itt megállnék, és szóban kiegészíteném az érvelést, hiszen ha megnézzük az elmúlt időszakban a fegyveres konfliktus, illetve a humanitárius katasztrófa számait, egészen elképesztő helyzetet láthatunk Európában kialakulni. A talán legelfogadottabb statisztikai adatok alapján az elesett és megsebesült katonák összesített száma a nyár végére elérte az 500 ezer főt, és a legelfogadottabb becslések alapján az életüket vesztett katonák száma pedig 200 ezer fő körül alakult. A humanitárius katasztrófára jellemző, hogy az Európai Unió területén 4,2 millió ukrán állampolgár kapott ideiglenes védelmet, és ha a statisztikákat nézzük, akkor egészen elképesztő arányokat látunk: a 4,2 millió ukrán állampolgár 47 százaléka nő, közel 35 százaléka gyermek, és 19 százaléka idős férfi. (Sic!)

(12.20)

Ezek közül az emberek közül mintegy 5 ezer gyermek jár egyébként Magyarországon iskolába. És ezekben a számokban még nincs benne az a közel 5 millió ember, akinek Ukrajnán belül kellett elköltöznie, és nincsenek benne azok az emberek, akik az Európai Unión kívül találtak békét maguknak.

A magyar kormányról elmondható, hogy azok a döntések, amelyek az elmúlt időszakban megszülettek, a magyar embereket védték. A legfőbb cél talán úgy fogalmazható meg, hogy ne a magyar emberek fizessék meg a háború árát, illetve hogy a magyar embereknek és Magyarországnak az energiaellátás biztonságát a kormány mindenáron megpróbálja biztosítani.

Sajnos a brüsszeli megközelítés továbbra is háborúpárti. A béke szükségességét talán ezek a számok is, amelyeket az előbb elmondtam, alátámasztják. Én azt gondolom, egyet kell értenünk azokkal a véleményekkel, amelyek úgy fogalmaznak, hogy csak békével tudjuk megmenteni az emberek életét az elkövetkezendő időszakban.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja támogatja a dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr által benyújtott T/5661. számú, „A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény módosításáról” címet viselő törvényjavaslatot. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy az elhangzottakra tekintettel a törvényjavaslatot megvitatni szíveskedjenek, és szavazatukkal támogassák annak elfogadását. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Arató Gergely képviselő úrnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Ház! Először is azt a kérdést kell tisztáznunk: milyen háború? Hol van itt háború? Ugye, önök azt mondják, hogy háború miatt kell veszélyhelyzetet kihirdetni. Na de hát, az önök miniszterelnöke, Orbán Viktor Pekingben, hogy kedvére járjon Putyin elnöknek  majdnem megmondtam, hogy micsodája neki Putyin elnök; szóval, hogy kedvére járjon Putyin elnöknek , katonai műveletről beszélt, átvette az orosz terminológiát. Szerinte nincs háború Ukrajnában. Szerinte csak katonai művelet zajlik. Akkor miért van szükség veszélyhelyzetre? Hogyan hivatkozhatott államtitkár úr is az expozéban, az indoklásban is az Ukrajnában zajló háborúra? Ha önök már a háború tényét is tagadják, hogy az oroszok kedvében járjanak, hogy Putyin kedvében járjanak, akkor hogyan hozhatnak a magyar Országgyűlés elé egy olyan javaslatot, amely a szomszédban zajló háborúra hivatkozva akarja korlátozni a magyar emberek jogait?

Mert erről van szó, tisztelt képviselőtársaim. Ennek a javaslatnak a lényege, az alapja ismét az, hogy korlátozni kívánják a magyar állampolgárok jogait. Korlátozni kívánják azt a jogukat, hogy átláthatók legyenek a döntések; korlátozni kívánják azt a jogukat, hogy ellenőrizzék a kormányt, hogy ellenőrizzék a törvényhozást.

Tisztelt Képviselőtársaim! 2015 óta van Magyarországon tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet; folyamatosan meghosszabbítják. 2020 eleje óta van Magyarországon különböző indokokból veszélyhelyzet; önök ezt folyamatosan meghosszabbítják. Önök minden lehetőséget és eszközt megragadnak arra, hogy az Alaptörvény által biztosított, fékezett habzású demokráciát is megkerüljék, korlátozzák, meggyalázzák. Erről szól ez a javaslat is. Erről szól ez a javaslat is: hogy ne legyen világos és ne legyen nyilvános a működésük; hogy kormányrendeletekben változtathassanak meg törvényeket. Mondok egy nagyon egyszerű példát, ez a legújabb kedvencem. Azt ígérte a kormány, hogy visszavonja a vendégmunkástörvényt  ugye, emlékeznek erre? Most ne menjünk abba bele, hogy mi lesz helyette, és hogy mit trükköznek ezzel tovább. Tudják, itt mit csináltak? Nem vonták ám vissza a vendégmunkástörvényt! Találkozott, mondjuk, Nacsa képviselőtársam  aki most következik majd  azzal a törvényjavaslattal, amelyik a vendégmunkástörvényt visszavonná, hatályon kívül helyezné? Szó nincs erről! Egy veszélyhelyzeti rendeletben trükkösen felfüggesztették, ami azt is jelenti, hogy ha majd véget ér a veszélyhelyzet, akkor majd suttyomban vissza lehet vezetni, vagy fel lehet, meg lehet…  majd eldöntik. De a lényeg ebben a dologban az, hogy ismét kikerülik a nyilvános parlamenti folyamatot; kikerülik azt, hogy felelősséget kelljen vállalniuk azért, hogy egyébként mit követnek el, mit csinálnak, mit rontottak el.

Ez a felelősségelhárítás, a titkolózás a hatalom demokratikus kontroll nélküli gyakorlásának eszköze. És mondhatja államtitkár úr  és nagyra becsülöm, hogy ezt nevetés nélkül ki tudta mondani , hogy a parlamenti kontroll érvényesül. Államtitkár úr, már azt is kiszedték, ami korábban kötelező volt, hogy itt a parlamentben érdemi tájékoztatás legyen! Onnan tudjuk, hogy önök mit művelnek veszélyhelyzeti kormányzás alatt, hogy elolvassuk a Magyar Közlönyben. De az indokokról, az intézkedések szükségszerűségéről nemhogy vitatkozni nem lehet, de tájékoztatást sem kap a parlament! Az első veszélyhelyzetnél ez még nem volt így, akkor Szijjártó külügyminiszter úr, rejtélyes okokból ő, de minden alkalommal érdemi tájékoztatást adott a parlament ülésein; most már ez sincs. Formális alkotmánybírósági kontroll van, az Alkotmánybíróság érdemben nem foglalkozik vele, lesöpri az ezzel kapcsolatos beadványokat, és semmilyen parlamenti kontroll nincs az önök rendeleti kormányzása fölött. Majd a végén hoznak egy jó kis salátatörvényt, amelyben egyben elvarrják a szálakat  ha el nem rontják; egyébként el szokták rontani, akkor majd ötödik módosítással megoldják, de jó esetben elvarrják a szálakat , de ezt sem átláthatóságnak, sem demokráciának, sem parlamenti kontrollnak nem lehet nevezni.

Önök nagyon szívesen beszélnek háborús inflációról. És valóban van összefüggés, csak nem úgy, ahogy önök mondják. Tudják, mi az összefüggés? Önök a háborúra hivatkozva hirdetnek veszélyhelyzetet, és aztán a veszélyhelyzet leple alatt hozzák sorban az átláthatatlan, káros, téves gazdasági döntéseket. Na, ezért van Magyarországon infláció! Azért van infláció, mert önök rossz gazdasági döntéseket hoznak. Ezért zuhan a gazdaság, mert önök rossz gazdasági döntéseket hoznak. Azért esik a forint árfolyama, mert önök rossz gazdasági döntéseket hoznak. A veszélyhelyzet arra jó, hogy ezeket a rossz gazdasági döntéseket átláthatatlan módon, kontroll nélkül, nyilvánosság nélkül hozhassák meg. Ilyen módon a veszélyhelyzet az embereknek nemcsak a jogait veszi el, hanem bizony a pénztárcájukat és a megélhetésüket is.

Van egyébként Magyarországon veszélyhelyzet, valóban van. Megmondom, milyen: korrupciós veszélyhelyzet van. Az a veszélyhelyzet van, hogy önök visszaélnek az állami forrásokkal; az a veszélyhelyzet van, hogy önök az oligarchákat gazdagítják; az a veszélyhelyzet van, hogy a fideszes milliárdosok egyre gazdagabbak lesznek, az emberek pedig egyre szegényebbek. Ez ellen a veszélyhelyzet ellen valóban föl kell lépni, persze nem különleges jogrenddel, hanem független igazságszolgáltatással, független rendőrséggel, független bíróságokkal, a jogállam helyreállításával és az európai uniós ügyészséghez való csatlakozással. Na, ha önök erre hoznak ide javaslatot  persze nem fognak , azt mi támogatni fogjuk.

De ne aggódjanak, a Dobrev Klára által vezetett szociáldemokrata árnyékkormány a háborús veszélyhelyzet, a jogállam megszüntetése, a jogállam félretétele nélkül is képes lesz arra, hogy rendet rakjon ebben az országban, és föllépjen többek között az önök korrupt milliárdosai ellen is. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Meghallgathattuk az árnyékvalóságot, egy párhuzamos valóságot, ami nem létezik, Arató Gergely kiselőadásában, akinek a frakcióvezetője egy rablóprivatizációból, állami segítséggel lett milliárdos: rablóprivatizációból, állami segítséggel lett milliárdos Arató Gergely frakcióvezetője. (Arató Gergely: Ugyan, ugyan! Ezt te sem hiszed el, Lőrinc!) Ő volt az egyetlen, Arató Gergely frakcióvezetője; ugye, Arató Gergely kormánytag volt akkor, amikor tényleg fölfüggesztették a jogállamot, és magyar embereket vertek magyar rendőrök, lovasrohamot vezényeltek magyar emberek ellen, szemeket lövettek ki, és úgy gondolták, hogy a magyar rendőröknek az a feladata, hogy magyar embereket alázzanak meg, zárjanak börtönbe és verjenek meg Budapest utcáin. Ez kötődik Arató Gergelyékhez. Tehát ha bárki arról beszél, hogy a jogállamiságot mikor függesztették föl Magyarországon: 2006. október 23-a és az azt követő napok volt az az időszak, amikor Magyarországon sajnos nem érvényesült semmiféle jogállami norma. Arató Gergely államtitkársága alatt történt ez.

Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy akár el akarja tagadni Arató Gergely, akár nem, háború van a szomszédban. (Arató Gergely: Orbán Viktor tagadja, nem én! Helló!  Az elnök csenget.) 2022. február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát, így a veszélyek korának egy újabb fejezete indult el, hiszen a veszélyek korában, a népvándorlás, a járványok korában belépett a sorba a háború is mint egy újabb veszély. Ráadásul Magyarországhoz nagyon közel, közvetlenül a keleti szomszédságunkban zajlik ez a háború.

(12.30)

Számos alkalommal elmondtuk, Orbán Viktor miniszterelnök is és mi is, hogy miért szörnyű ez a háború, hogy miért kell azonnal abbahagyni, miért kellene tűzszünet és aztán béketárgyalások. Sőt, itt az Országgyűlésben is elfogadtunk arról javaslatot több alkalommal is, hogy elítéljük Oroszország agresszióját, és kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett. Azt gondolom, hogy ebben az álláspontunk nem változott. Még ha a baloldal állandóan cseréli is az ideológiai álláspontjait, mi elítéljük az orosz agressziót, és kiállunk Ukrajna területi integritása mellett.

Az orosz-ukrán háború miatt a kormány 2022. május 25-ei hatállyal háborús veszélyhelyzetet hirdetett ki, hogy különleges jogrendben a kormány gyors és határozott döntéshozatallal, jogszabályalkotással reagálni tudjon a háború okozta biztonsági, humanitárius és gazdasági következményekre. Már több mint hatszáz napja tart ez a háború. Nem tudom, láttáke személyesen vagy akár a sajtóban azokat a képsorokat, és olvassáke most is a rendőrségi tájékoztatókat, hogy a mai napig 8-10-12 ezer ember érkezik Ukrajnából Magyarországra, sokan kérnek menedékjogot, vannak, akik maradnak itt, vannak, akik mennek tovább. Nem csak az első hónapokban, továbbra is terhet ró természetesen a menekültek ellátása, segítése, de ez alapvető erkölcsi kötelességünk, és a nemzetközi jogból adódó kötelesség is. A DK próbálja meg mindig összekeverni az Ukrajnából érkező menekülteket a déli határt ostromló migránsokkal. Ez a kettő nagyon nem ugyanaz, és mint ahogy a nemzetközi jog is különválasztja, érdemes ezt magunkban is különválasztani.

Arató Gergely beszélt arról, hogy bevándorlási veszélyhelyzet van most már hosszabb évek óta. Képviselő Úr! Több mint 150 ezer ember érkezett eddig illegálisan a déli határra. Automata gépfegyvereket használnak, a kerítést próbálják tönkretenni. Nem tudom, láttae ezeket a képsorokat. Tudja, ki volt még ez? Gyurcsány Ferenc, amikor hidegvágóval odament a kerítéshez, hogy lebontsa. (Arató Gergely: Ilyen sose volt! Megint hazudsz!) Gyurcsány Ferenc hidegvágóval állt a kerítésnél (Arató Gergely: Soha-soha nem volt ilyen!), hogy lebontsa azt a kerítést. Most ugyanezt csinálják az illegális bevándorlók, a tálibok szervezik az embercsempész-hálózatot a déli határnál. A tálibok azok, akik nyilvánvalóan nem csak üzleti érdekből, tisztelt képviselő úr, nem csak üzleti érdekből szervezik az embercsempészetet a déli határnál. Elképesztő az a nagyságrend, amilyen nagyságrendben érkeztek bevándorlók ebben az évben a déli határhoz.

Az a helyzet, tisztelt képviselőtársam, hogy jó lenne, ha szólna Dobrev Klárának és a többi DK-s európai parlamenti képviselőnek, hogy ne szavazzon már meg minden migránsgettós, migránstámogató javaslatot Brüsszelben, mert az a helyzet, ha megnézzük, akkor minden egyes javaslatot önök megszavaztak az Európai Parlamentben, ami arról szólt, hogy több migránst hozzanak Európába, hogy elosszák ezeket a migránsokat, hogy migránspaktum jöjjön létre, hogy migránsgettók jöjjenek létre. Dobrev Klára, Molnár Csaba, Rónai Sándor és Ara-Kovács Attila is a szavazatával támogatta ezeket az előterjesztéseket. (Arató Gergely: Már megint hazudsz!) Szerintem fölösleges volt, mert szerintem ellentétes a magyar emberek érdekével, de ezt önöktől megszoktuk.

A jogszabály célja akkor, amikor a kormány kihirdette ezt a háborús veszélyhelyzetet, az volt, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a menekülő emberek segítségére, valamint a felmerülő káros gazdasági hatások kivédése érdekében. Emlékezhetünk rá, hogy az orosz-ukrán háború önmagában is mennyivel növelte az energiaárakat. Az, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, már önmagában gazdasági nehézségeket okozott, és erre jöttek rá azok az elhibázott szankciók, amelyek tovább emelték az energia árát, amelyek egyébként számos magyar termékre például Oroszországba vagy máshova irányuló exporttilalmat vetettek ki. Ez káros volt a magyar gazdaságnak, ezért lépni kellett.

Az Országgyűlés által elfogadott törvény megerősítette azokat a kormányrendeleteket, amelyeket a kormány a konfliktus kezdete után vezetett be. A veszélyhelyzet az Alaptörvény kilencedik módosítása értelmében 30 napra hirdethető ki, a kormány a veszélyhelyzetet az Országgyűlés felhatalmazása alapján meghosszabbíthatja, ha a veszélyhelyzet kihirdetésére okot adó körülmény továbbra is fennáll. A 180 napban maximalizált veszélyhelyzeti jogrend meghosszabbítása növeli a kiszámítható jogbiztonságot, valamint növeli az Országgyűlésnek mint a legfőbb közvetlenül választott népképviseleti szervnek a mozgásterét és ellenőrző funkcióját a kormánnyal szemben.

Minthogy a szomszédunkban zajló egyre durvább és egyre inkább eszkalálódó, pusztító háború továbbra is fennállt és fennáll, az Országgyűlés a szomszédos országokban fennálló fegyveres konfliktus következtében bevezetett veszélyhelyzetet a 2022. évi törvénnyel 2023. november 26. napjáig meghosszabbította. Ez az a határidő, amely hamarosan lejár.

Higgyék el, tisztelt képviselőtársaim, én lennék a legboldogabb, ha most itt azt a törvényt kellene tárgyalnunk, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt meghozott kormányrendeletek hogyan maradjanak fenn törvény formájában, és hogy kell kivezetni a veszélyhelyzetet, mert Ukrajnában béke van. Én lennék a legboldogabb, ha arról beszélhetnénk itt, hogy tűzszünet állt be, elkezdődtek a béketárgyalások, és nem indokolt fenntartani ezt a veszélyhelyzetet, s ki lehet vezetni, mert beállt a béke állapota Ukrajnában. Mi lennénk a legboldogabbak, tisztelt képviselőtársaim. Csak ne tagadják el a valóságot, nem ez a helyzet. A háború pusztítóbb és véresebb, mint az elmúlt hónapokban volt.

Ráadásul úgy is lehet mondani költői szavakkal, hogy forrong a világ. Ha megnézzük azt, hogy Európa közvetlen szomszédságában mennyi konfliktus van  az azeri-örmény konfliktus, a szerb-koszovói konfliktus, az Izraelt ért, Hamász általi támadás, a orosz-ukrán háború , akkor látjuk azt, hogy közvetlen Európa szomszédságában számtalan konfliktus van kibontakozóban, és ezek a konfliktusok közvetett és közvetlen hatással vannak hazánkra is, hazánk biztonságára, hazánk gazdaságára és természetesen minden magyar emberre. Éppen ezért különösen indokolttá válik minden lehetséges jogi eszközt is bevetnünk Magyarország békéjének és biztonságának az érdekében, így a mostani törvényjavaslat szerinti felhatalmazás alapján 2024. május 23. napjáig kerül meghosszabbításra a veszélyhelyzet.

Fontos hangsúlyozni, hogy a kormány veszélyhelyzeti hatáskörét kizárólag a veszélyhelyzetet kiváltó esemény megelőzésével, kezelésével, felszámolásával, továbbá káros hatásainak megelőzésével, illetve elhárításával közvetlenül összefüggő szabályozási tárgykörben gyakorolhatja. Itt vannak az önök álhírei, itt van, amiket önök mondanak, amiket önök mondtak, nem igaz, hiszen közvetlenül a káros hatások megelőzésével és elhárításával összefüggő szabályozási tárgykörben lehet gyakorolni ezt a jogkört.

Mi, kormánypárti képviselők egytől egyig elkötelezett békepártiak vagyunk  sajnos önökkel ellentétben , így egyedül annak örülnénk, ha nem kellene tárgyalnunk vagy szavaznunk a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus következtében bevezetett veszélyhelyzet meghosszabbításáról. Elmondtuk, mielőbbi fegyverszünetre, tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség. Ennek szellemiségében terjesztettük a Ház elé és szavaztuk meg a békepárti határozatot, valamint a ma megszavazott, Izrael mellett kiálló, a terrorizmust leghatározottabban elítélő politikai nyilatkozatot is, még akkor is, ha a terrorizmust ma Novák Előd és Hadházy Ákos nem ítélte el, sőt nemet mondott a terrorizmus elítélésére. Hadházy Ákos, tisztelt képviselőtársaim, azt mondta, hogy nem fontos elítélni a terrorizmust, nem fontos kiállni az áldozatok mellett.

Mi nem tudjuk elégszer elmondani, hogy békére van szükség, minden más rossz eszköz, éppen ezért a KDNP-frakció támogatni fogja a mostani törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Harangozó Tamás képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy a veszélyhelyzetet 2024. május 23-áig hosszabbítsa meg. Mindez azt jelenti, hogy a ’22. november 1-jén hatályba lépett, a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló kormányrendelet akár 569 napig hatályban maradhat, a további meghosszabbításnak sincsen semmilyen akadálya.

Jelzésértékűnek tekinthetjük, hogy Magyarországon immár majdnem két és fél éve megszakítás nélkül tart a veszélyhelyzet, ezzel pedig a kormány rendkívüli rendeletalkotási joga is. Eredetileg csak 90 napos felhatalmazásról szólt a 2021. évi I. törvény, vagyis már 2021 májusában véget kellett volna érnie a kormányzat teljhatalmának. Erről azonban nem mondtak le, sőt az Országgyűlés első őszi ülését követő 15. napra tették ’21-ben a megszűnési időpontot. Természetesen ez sem maradt tartós, hiszen ’22. január 1-jére tolták ki a rendeleti kormányzás végét, amit még tovább húztak ’22. július 1-jéig. Az ukrajnai háborús helyzetre tekintettel előbb új veszélyhelyzeti altípust kreáltak, majd az előző lejárata előtt még gyorsan ki is hirdették az újat, ’22. november 1-jei lejárattal. Természetesen ez sem végleges időpont, hiszen már nem is akartak bíbelődni az újabb és újabb határnapokkal, inkább 180 napra kitolták a meghosszabbítás lehetőségét.

A 180 napos hosszabbítás korlátlan számban megadható, és még csak utalás szintjén sem ad magyarázatot arra a kormányzat, meddig kíván élni a törvényektől eltérést megengedő rendeleti kormányzás lehetőségével.

(12.40)

Jelen javaslat annyit rögzít, hogy ’24. május 23-áig biztosan fennmarad, vagyis a jövő évi kampány idején is rendkívüli rendeleteket hozhatnak.

Az MSZP a kormány indok nélkül fenntartott teljhatalmát, korlátlan rendeletalkotási jogkörét korábban is elutasította, hiszen az nem szól másról, mint az Országgyűlés jogalkotási jogkörének kiüresítéséről. A Fidesz ugyanis korántsem csak az orosz agresszió okozta humanitárius katasztrófa kezelésére fordítja a veszélyhelyzeti jogköröket, hanem gyakorlatilag az élet minden területén beleavatkozik a jogszabályokba, épp elég, ha a rendeleti szinten kihirdetett 2023-as költségvetésre, majd annak szinte módosítás nélküli, bohózatba süllyedő, parlament általi jóváhagyására gondolunk. Emellett a rendeleti felhatalmazással visszaélve hoztak döntést a környezetszennyező üzemek büntethetetlenségéről, vagyis arról, hogy már nem szankciót vet ki a hatóság, hanem szerződést köt, amiben megígérik nekik, hogy a jövőben jól fog viselkedni a természetkárosító gyár. Ennek visszavonását még a Fidesz debreceni polgármestere is kérte.

De könnyebb lett bányákat is nyitni természetvédelmi területen a háborúra hivatkozva. Megvalósult a lakosság kizárásával tartott úgynevezett közmeghallgatás, ami nem célzott mást, minthogy a gödi és a debreceni akkugyárakkal szembeni tiltakozó lakosok kifejezhessék aggodalmukat választott vezetőiknek, ezt is a háborúra hivatkozva.

Sokkal könnyebben tud utólag árat emelni a közbeszerzéseken a nyertes vállalkozói kör  a háborúra hivatkozva. Így fosztották meg Gödöt és Dunaújvárost is az iparűzési adótól, mert különleges gazdasági övezeteket jelöltek ki, átadva a forrásokat a megye vezetésének  a háborúra hivatkozva. Emellett mindent elkövettek, hogy pénzügyileg tönkretegyék az önkormányzatokat a források elvonásával  gépjárműadó elvétele, ingyenes parkolás, ingyenes közterület-használat , de ’22 márciusában is így tiltották be a pedagógusok tervezett sztrájkját, a háborúra hivatkozva.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem utolsósorban megemlítendő, hogy a javaslat is hibás, hiszen nem áll összhangban a miniszterelnök által elmondottakkal. Orbán Viktor Putyin orosz elnökkel való találkozásakor konzekvensen katonai műveletekről beszélt csupán, ezzel szemben a törvényjavaslat preambuluma orosz-ukrán háborúról szól.

Tisztelt Képviselőtársaim! Körülbelül ennyi van a kimondott szavuk meg a tettük között, körülbelül ennyire lehet bízni abban, hogy a következő 180 napban ezt a felhatalmazást nem visszaélésszerűen, nem a napi politikai érdekeik szerint fogják használni, hanem valóban a szomszéd országban dúló háború következményeinek csökkentése, mérséklése érdekében, ezért ezt a javaslatot támogatni nem lehet. Köszönöm, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Lukács László György, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Pár olyan dologra érdemes emlékeztetni magunkat, amely most már az n+1-edik alkalommal el kell hogy hangozzék itt a parlament előtt lévő veszélyhelyzet meghosszabbításával kapcsolatos törvényjavaslatnál. Ilyen maga a veszélyhelyzet, érdemes barátkozni a szóval, még mindig vannak, akik vészhelyzetnek mondják így az elmúlt három és fél év után  nem Nacsa képviselőtársamra gondoltam.

Szóval, érdemes megtanulni, miután három és fél éve ebben vagyunk, hogy miről is szól ez, és el kell mondani azt is, hogy odajutottunk, hogy ezt az országot Orbán Viktor veszélyhelyzetből veszélyhelyzetbe kormányozza, hiszen az elmúlt időszakban mindig a rendes jogrendtől eltérő rendkívüli jogrend szerint kerülnek meghozásra egyébként fontos és nemcsak a káros következmények elhárítására szolgáló szabályok.

Hogy mondjak önöknek egyet, ami talán az egyik legfelháborítóbb szerintem, és értem az önök érvelését, de jogászként, sőt szerintem magyar állampolgárként elfogadhatatlan, különösen annak fényében, amit az imént Nacsa képviselőtársunk elmondott. Önök erre a veszélyhelyzetre hivatkozva módosították a sokak számára kevésbé ismert reintegrációs őrizetnek a szabályát. Ez teszi lehetővé, hogy azokat az embercsempészeket, akikről önök most azt mondják, hogy szervezett tálib bűnbandák felfegyverkezve az ország határánál vannak, hogy azokat az embercsempészeket, akik Magyarországra hozzák be bezsúfolva, veszélyesen a menekülteket, bocsánat, migránsokat, önök szabadon engedik, hogy aztán el kelljen menni az országból.

Gyanítom egyébként, nem Ausztria felé hagyják el sokszor az országot, hanem mennek vissza Szerbiába, és szervezik tovább a bűnös kapcsolataikat, hozzák be megint az embercsempészeken keresztül azokat a migránsokat, akiknek nincs itt keresnivalója. Ezek azok, akik folyamatosan feltüzelik, akik folyamatosan biztatják egyre erőszakosabb, egyre komolyabb provokációt jelentő és egyre veszélyesebb támadásokra az ott lévő embereket. 1300 embert engedtek szabadon úgy, hogy a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka egy személyben  egy személyben!  döntött, hogy kit engedhetnek szabadon.

Milyen jogrend az, milyen büntető-végrehajtás és büntető igazságszolgáltatás az, ahol egy súlyos bűncselekményt elkövető embert harminc napon belül egyszemélyi döntésben elengednek?! Ha valakinek baja esik ebből, ki fogja viselni a felelősséget? Ki fog odaállni, és azt mondani, hogy ne haragudjon az a rendvédelmi dolgozó, akinek súlyos egészségkárosodása lett  vagy ne adj’ isten, megölik? Mit fogunk akkor mondani? Hát, szabadon engedte a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, mert úgy ítélte meg, hogy a veszélyhelyzeti rendelettel lehetővé tett, illetve megalkotott új reintegrációs őrizeti szabályban elengedheti. Egyetlenegy kritérium van, menjen el az országból, minden másnak, még fellebbezésnek sincs helye, még vádkorrekciónak sincs helye, még az ügyészséget sem engedik oda, hogy azt mondja az ügyész, hogy azért álljon már meg a BVOP országos parancsnoka, ennek az embernek nem az utcán, illetve önök szerint az országból való eltávozásnak van helye, hanem a magyar büntető igazságszolgáltatás végrehajtási rendszerében, ahol szigorúan őrzik és megakadályozzák, hogy ismételten bűncselekményt kövessen el. Mert milyen büntetés az például az embercsempésszel szemben, akit szabadon engednek, hogy harminc napig vagy mondjuk, az előtte lévő vizsgálati fogság idejéig van előzetes letartóztatásban, akár 3-6 hónapig? Ennyi az összes büntetése egy olyan bűncselekménynek, aminek ötéves büntetéssel fenyegetettsége van.

Ilyenekre használják fel a veszélyhelyzeti kormányzást, meg erre, amit az előbb hallottunk, hogy azoknak a környezetszennyező üzemeknek az engedélyét könnyítetten lehessen megadni, és szerződés formájában lehessen vállalni, hogy majd jótállnak, hogyha mégis kárt okoznak. Vagy arra, hogy továbbra is fenntartsuk a közérdekű adatkérésnél az extrém hosszú határidőket, amiben elképesztő módon olyan szervek is, amelyeknek semmilyen közvetlen kapcsolata nincs a háború okozta, Ukrajna felől érkező humanitárius kihívással, arra hivatkoznak, hogy a háborúra tekintettel nem tudják teljesíteni 45 nap alatt, kérnek még 45 napot, hogy hátha 90 nap alatt három A4-es oldalt ki tudnak másolni, és el tudják küldeni.

Még csoda, hogy azért a három oldalért nem kérnek pénzt, mert még ezt is lehetővé tették, hogy egyébként pénzt lehessen minden ilyenért kérni, amikor egy közérdekből náluk lévő adattal gazdálkodnak  gazdálkodás, rendben tartás és kiszolgáltatás, amikor szükség van rá. Szóval, önmagában ez az egész jól mutatja azt, ami az embercsempészek szabadon engedése körül van, a környezetvédelemmel kapcsolatos más elképzelésük jól mutatja, hogy milyen káros ez.

Van még egy nagyon nagy kár, és ezt jogászként szintén nem szabad elhallgatni, és nagyon sajnálom, hogy az Igazságügyi Minisztérium nem jelzi legalább a saját informális csatornáján keresztül, hogy ez nem oké. Az, hogy Magyarországon a rendes jogrend mellett folyamatosan egy rendkívüli jogrend van hatályban, és ez alapján születnek rendeletek, amelyek törvénynek lényeges tartalmát lerontják, elveszik a lehetőséget, például a vádkorrekciót, az ügyésznek a feladatát az ilyen helyzetben, egy büntetőeljárásban. Ez lesz a főszabály a rendes főszabály helyett, ez lerontja az összes törvénynek és annak a rendes jogrendnek, amely rendszert a hierarchia szerint felépítettünk az Alaptörvényre, a törvényekre, a rendeletekre és egyéb jogszabályokra, lerontja az egésznek az érvényesülését.

Aki most, az elmúlt időszakban beiratkozott a jogi egyetemre, és elkezdte, mondjuk, három és fél évvel ezelőtt, elképzelhető, hogy úgy fog azon az egyetemen államvizsgázni, hogy abból, amit megtanult a normál jogrendről, semmi nem érvényes, mert rendkívüli jogrendben éltük le az életünket ezalatt, tehát teljesen más lett a fókusza az önök jogrendszerének. Ez egy óriási hiba, ráadásul követhetetlen, a jogkövetés számára teljesen kiszámíthatatlan helyzetet teremt. Honnan tudja az ember?! A törvények között is nagyon nehéz eligazodni, hogyha kinyomtatnánk az összes törvényt, ami Magyarországon hatályban van, hosszabb lenne, mint a Duna, még a keresőmotorokon keresztül is nagyon nehéz megtalálni a törvényekben a főszabályt. De hogy találja meg az ember a temérdek rendeletben, amit alkotnak?

Hogy segíti az a jogbiztonságot, hogyha minden normális törvényi rendelkezés helyett azt kell kutatni, hogy a veszélyhelyzet alatt hozott  és ha hozzátesszük a 2015 óta folyamatban lévő különböző jogrendi rendeleteket, több mint 3 ezer napja hozott  rendeletek mennyiben és hol rontják le a törvénynek az érvényesülését. Ez az egyik legnagyobb veszély, amit csinálni lehet a jogrendszerünkkel, azt a kristálytiszta hierarchiát, amit évszázadok alatt alakítottunk ki, azzal tesszük tönkre, hogy mint a rétestésztát, önök ezt hosszabbítják. Önmagában ez teljesen elfogadhatatlan.

(12.50)

Az is elfogadhatatlan, hogy önök meghatározták, hogy milyen célok miatt és mire tekintettel van. Bebizonyította a magyar törvényhozás, bebizonyította a parlament, bebizonyította az állam működése, hogy e nélkül a rendeleti kormányzás nélkül is tökéletesen helytáll és tudja teljesíteni azokat a kihívásokat, amelyek előttük vannak. A parlament tudott ülésezni, tud törvényeket hozni, önök is tudtak törvényjavaslatokat tenni, az ellenzékiek is tudtak törvényjavaslatokat tenni, és a rendes állami működés keretében tudta kezelni az állam a humanitárius helyzetet, tudta kezelni a gazdasági helyzetet, vagy legalábbis megpróbálta, mert azért azt sem szabad elhallgatni, hogy önök arra kértek felhatalmazást, hogy csökkentsék az ebből eredő károkat, mégis az infláció terén például csúful elbuktak. Mutogatnak a jegybankra meg mutogatnak mindenkire, de az a helyzet, hogy az inflációval elsősorban a kormánynak kellett volna valamit kezdeni. Az emberek életszínvonala kapcsán azt, hogy önök miatt élnek az emberek egyébként rosszabbul, az önök kontójára kell írni. Itt lett volna a lehetőség, hogy éljenek a veszélyhelyzeti felhatalmazással, de még ebben sem tették, pedig ha valamire, erre aztán igazán hivatkozhattak volna, de ebben is elbuktak.

Úgyhogy minden, amit önök megalapozó körülményként írtak, annyiban nem igaz, hogy bár komoly bajban van Ukrajna, ez világos, komoly bajban van az ott élő, sajnos most már egyre kisebb létszámú magyar ajkú kisebbség, akik mindenüket veszítik el és borzasztóan sajnáljuk, hogy ez történik, és az ő megsegítésükre mindannyian készen állunk és mindent meg tudunk adni a veszélyhelyzeti felhatalmazás nélkül is az ő segítésükre. Ezt egységesen a Jobbik-Konzervatívok így is gondolja, hiszen ez nemzeti ügy, mert mindent meg tud ez az ország tenni a rendes jogrendje keretében, hogy az ország működőképességét garantálja.

Ehhez nem kell hallgatni az önök miniszterelnökére, aki láthatólag beleszeretett a veszélyhelyzetbe, aki úgy gondolja, hogy Magyarország államformája a veszélyhelyzet. Ne hallgassanak rá, ezt nem lehet örökké fenntartani! Helyrehozhatatlan károkat okoz, óriási jogalkotási munka lesz ennek az inkorporálása és majd betétele a törvények közé, ha egyszer ez lejár. Sokkal jobb lenne és sokkal fontosabb lenne ezzel tisztességesen most szembenézni és visszatérni a rendes életre, arra, hogy érvényesítjük a jogrendszerünk hierarchiáját és mindenki végzi a munkáját, mert ebben mind a parlament, mind a kormány ezek alapján számonkérhető.

Gondoljanak vissza arra a helyzetre, amit mondtam: ha az embercsempészek körül gond lesz, kin fogják számonkérni, hogy azzal a rendelettel valakinek az életét elvették, mert egyszemélyi döntéssel a BVOP országos parancsnoka elenged valakit. Senki nem volt ott, hogy a társadalom részéről korrekciót alkalmazzon. Kin lehet ezeket számonkérni? Azt fogják mondani, hogy a választott képviselőknek lett volna dolga, legfőképp önöknek, tisztelt fideszes képviselőtársaim, hogy ezt megakadályozzák. De tudják mit? Egy ember biztosan felelős lesz ezért: a miniszterelnök, mert ő kérte ezt a felhatalmazást, ő javasolta ezt a felhatalmazást, és ő él  legfőképp visszaél  ezzel.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik-Konzervatívok az ismételt meghosszabbítást nem tudja elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Novák Előd képviselő úrnak, a Mi Hazánk képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

NOVÁK ELŐD, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Covid-diktatúra után új apropót keres a kormány, hogy rendkívüli jogrendben, korlátozások között tartsa az embereket. A háborús veszélyhelyzet kihirdetése és meghosszabbítása fegyveres készülődést is jelent, diplomáciailag is rossz üzenete van, ezért sem támogatja azt a Mi Hazánk Mozgalom, inkább például a külföldi NATO-harccsoportokat beengedő kormányhatározatot kellene visszavonni, mert hazánk katonai felvonulási területté tétele okoz igazi veszélyhelyzetet hazánkra nézve.

A Mi Hazánk nem támogatja az új világrendet, szabadságjogaink korlátozását, az egymást váltó, de folyamatos rendkívüli jogrendeket a Covid-diktatúrát és más Covid-típusú lezárásokat, korlátozásokat és kötelezéseket sem, mint amilyen kormányzati túlkapás volt például a munkahely elvételével való zsarolás az oltások ügyében a pedagógusok, az egészségügyi alkalmazottak és a honvédek körében.

Ha most a háborúra hivatkozással tényleg meghosszabbítják a veszélyhelyzetet 2024. május 23-ig, ezzel gyakorlatilag több mint négy évet élnénk már folyamatosan valamilyen különleges jogrendben, amelyben a kormánynak olyan speciális rendeletalkotási lehetősége van, amivel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet és el is tér. A háborús veszélyhelyzet egy politikai trükk, a hatalommal való visszaélés eszköze, nem a magyar nép érdekét szolgálja, hanem például az oligarchákét. Nem a veszélyhelyzet újabb meghosszabbítására, hanem például az inflációt és annak káros hatásait kezelő kormányzati gazdaságpolitikára volna szükség.

Körülbelül három és fél éve már folyamatosan valamilyen különleges jogrend van érvényben. 2020. március 11-étől veszélyhelyzet a Covid miatt, majd járványügyi készültség, aztán megint veszélyhelyzet a Covid miatt vagy arra hivatkozva, és 2021. május 25-től félévente folyamatosan hosszabbított veszélyhelyzet a háború miatt. Csak a tavalyi évben, 2022-ben 267 darab olyan kormányrendelet született, amit a veszélyhelyzetre hivatkozva alkottak meg. Ez azért brutális szám, az összes jogszabály mintegy 20 százaléka. Visszaélés a joggal, hiszen volna lehetőség törvények meghozatalára vagy módosítására is. Na, persze a rendeletalkotásnak gyorsabb és főként kisebb a nyilvánossága, mint a szigorúbb jogalkotási eljárási szabályokhoz kötött törvényalkotás esetén, például nincs nyilvános vita, tehát a kényes ügyeket gyorsan le lehet zavarni.

Három és fél éve rendeleti kormányzás van tehát egyre komolytalanabb indokok mentén. Mert ha valóban háborús veszély van Magyarországon, akkor például mit keresnek a magyar honvédek a világ más részein, például Irakban vagy ezután majd Csádban is? Hazánk számára a legfőbb biztonsági kihívást inkább Ukrajna jelenti, ezzel kellene szembenéznie az Országgyűlésnek, hiszen az elmúlt évek során egyre inkább korlátozta a kárpátaljai magyar nemzetrész jogait, elnyomva és megfélemlítve a magyar közösséget. Az elmúlt néhány évben ukrán oldalról számos verbális fenyegetés is érte Magyarországot, sőt két évvel ezelőtt Magyarországot Ukrajna második számú ellenségeként deklarálták, és erről mintegy nem akart tudomást venni a jelenlegi kormányzat. Pedig fennáll a veszély, hogy Ukrajna Nyugat által felfegyverzett hadereje, legalábbis a fennmaradása esetén, a kárpátaljai magyarságon és akár Magyarországon vesz elégtételt a háborús kudarc miatt. Eközben sajnos a magyar fegyveres erők elégtelensége könnyű célponttá teszi a hazánkat.

Az, amit a honvédelmi miniszter ilyenkor hangoztatni szokott, hogy most már a GDP 2 százalékát fordítjuk honvédelmi kiadásokra, egyrészt azért valótlan, mert nem honvédelmi, hanem mondjuk, Afganisztánt vagy Irakot megszálló kiadásokra költjük. Ugye, csak Afganisztánra például 75 milliárd forintot költöttünk becslések szerint, bár ezt a kormányzat hivatalosan titkosítja. Másrészt azért is elégtelen ez a 2 százalék, mert így, ilyen költségvetéssel kellene eltelnie tíz évnek, évtizedeknek ahhoz, hogy ne kerüljünk a honvédség 2015 körüli mélypontjára. Sok évtizedes elmaradásban van a honvédség elsősorban a balliberális kormányzatok mulasztásai miatt. Éppen ezért az, hogy most elértük végre a 2 százalékot, az édeskevés, évtizedeknek kellene eltelniük, és fontos volna, hogy ne idegen érdekek kiszolgálását helyezzék előtérbe a hadseregfejlesztés során sem, hanem a valódi magyar honvédelmi érdekeket.

Nem kellene beleavatkoznunk, állást foglalnunk egyik háborúban sem, nem kellene kiállnunk Ukrajna területi integritása mellett, nem kellene diplomáciailag támogatnunk Izraelt sem a palesztinok elleni háborúban. De a háborús őrület sajnos magával ragadta a magyar kormányt is. Pedig történelmi hiba provokálni az oroszokat a NATO-bővítéssel, ahogy azt sajnos megszavazta Magyarország Finnország esetében és előbb-utóbb meg fogja szavazni sajnos Svédország esetében is, borítékolható módon, ahogy nem kéne provokálni az oroszokat háborús veszélyhelyzet fenntartásával, katonai készülődéssel sem. Az új világrend kiszolgálása és a háború kiszélesítése helyett a függetlenségünk, a semlegességünk, ezáltal a béke előmozdítására volna szükség a Mi Hazánk Mozgalom szerint, mert mi valóban nem akarunk harmadik világháborút. Köszönöm a figyelmet.

(Az elnöki széket Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

ELNÖK : Köszöntöm képviselőtársaimat, egyúttal tájékoztatom önöket, hogy a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kétperces felszólalásra, illetve normál hozzászólásra senki nem jelentkezett. (Jelzésre:) Most kétperces szót kért Novák Előd képviselő úr. Megadom a szót, parancsoljon!

(13.00)

NOVÁK ELŐD (Mi Hazánk): Köszönöm a szót, mélyen tisztelt elnök asszony. Nacsa Lőrinc kormánypárti képviselő megint hazudott, aztán úgy látom, hogy le is lépett gyorsan. De azért a jegyzőkönyv kedvéért is tegyük tisztába, hogy amit ő mondott, miszerint szerintem nem fontos elítélni a terrorizmust, és ezért nem szavaztam meg az egyoldalúan Izrael melletti kiállásokat, természetesen hazugság. Sőt, nagykoalíciós összefogással szavazták le a Mi Hazánk Mozgalom módosító javaslatait, melynek indokolása pontosan úgy kezdődik, olvasom, mert olvasatlanul szokták önök leszavazni a módosító javaslatainkat: „A terrorizmus minden formáját elutasítja a Mi Hazánk, mélyen elítéljük a fegyvertelen civilek lemészárlását. Ilyet a hosszú évtizedek óta tartó izraeli-arab konfliktus során mindkét fél részéről láttunk. Izrael és Palesztina esetében az ENSZ által is szorgalmazott kétállami megoldást támogatjuk. A soha nem látott pusztítást hozó harmadik világháború felé tartunk, ezt kell megakadályozni. Magyarországnak nem volna szabad beavatkoznia. Meg kell állítani a háborús őrületet, mert minden kioltott élet valójában csak a globális irányítók érdekeit szolgálja.”

A Mi Hazánk Mozgalom ilyen indokolással nyújtott be módosító javaslatot például annak érdekében, hogy azt a mondatot, miszerint „az Országgyűlés elítéli a Hamász Izrael ellen intézett terrortámadását”, egészítsük ki, tehát nem azt mondtuk, hogy töröljük, hanem egészítsük ki azzal, hogy elítéljük Izraelnek a Gázai övezet ellen intézett terrortámadását is, és szeretnénk együttérzésünket is kifejezni.

Tehát a hazugságokat vissza kell utasítanunk, sőt éppen a kormánypártok azok, amelyek nem támogatják például Magyarországon a komolyabb veszélyt jelentő szélsőbaloldali Antifa terrorszervezetté nyilvánítását is, pedig a szervezet a lakosság megfélemlítése érdekében Európa-szerte és már Magyarországon is szervezetten erőszakos bűncselekményeket követnek el ártatlan emberekkel szemben, akiket találomra bántalmaznak az utcán brutálisan.

ELNÖK: Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok, az általános vitát lezárom.

Megkérdezem az előterjesztőt, hogy kíváne válaszolni. (Jelzésre:) Répássy államtitkár úr jelzi, hogy válaszol az elhangzottakra, így megadom a szót 30 perces időkeretben. Parancsoljon!

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A vita során több olyan hozzászólás hangzott el, amelyről úgy gondolom, hogy csak távoli összefüggést mutat az előttünk fekvő törvényjavaslattal. De mégis azt a következtetést vontam le, hogy abban a helyzetértékelésben nincs közöttünk különbség, hogy a veszélyek korát éljük, és bizony a szomszédunkban vagy akár a távolabbi, Európán kívüli, de Európára hatást jelentő világban nagyon komoly veszélyek leselkednek mindannyiunkra. Ebben a helyzetben természetesen elsősorban itt biztonsági kockázatokra gondolunk, de a biztonsági kockázatokon túl a humanitárius kérdések, a menekültügyi kérdések és a gazdasági kérdések indokolják azt, hogy valamilyen megoldást találjon az Országgyűlés a kormánnyal egyetértésben ezekre a helyzetekre vagy erre a különleges helyzetre, amiben most élünk. A jog nyelvén veszélyhelyzetnek nevezzük ezt a helyzetet.

Az természetesen vita tárgya lehet, hogy milyen eszközöket alkalmazzon az Országgyűlés vagy a kormány. Mi kifejezetten jogalkotási eszközökről beszélünk, hiszen ami előttünk fekszik, egy jogalkotási eszköz egy olyan helyzetben, amelynek a megítélésében talán nincs vita az Országgyűlés különböző oldalai és pártjai között. Tehát a célok, amelyekért ezt a törvényjavaslatot az Országgyűlés elé terjesztette a kormány, nem vitásak, az eszközökben van vita.

Igen, ez a módszer, tehát a veszélyhelyzeti jogalkotás egy rendkívüli megoldás, és ezzel az eszközzel, ezzel a jogalkotással csak nagy körültekintéssel, visszafogottan és folyamatos beszámolási kötelezettség mellett élhet a kormány. Ezzel a kormány tisztában van, és eddig is így élt ezzel a veszélyhelyzeti jogalkotási eszközzel.

Azt is tudni kell, hogy ez csak egy átmeneti időszak, tehát mindaddig tart csak, amíg az Országgyűlés ezt a felhatalmazást vissza nem vonja, vagy amíg le nem jár ez a felhatalmazás. Tehát ez egy ideiglenes eszköz, még akkor is, ha sajnos tőlünk független, objektív okokból már bő egy éve vagy inkább már több mint egy éve tart ez a helyzet.

Tehát arra kérem önöket, hogy minden vitánk ellenére, minden politikai fenntartásuk ellenére azt a célt mérlegeljék, hogy ebben a veszélyhelyzeti időszakban, ebben a háborús kihívásokkal és háborús konfliktusokkal teli időszakban a legjobb megoldást találjuk az emberek érdekének a szolgálatára. Itt csak egy eszköz van a mi kezünkben, a jogalkotási eszköz. Természetesen számos más módja van annak, hogy megvédjük az embereket az ilyen veszélyhelyzetekben, de úgy érzem, hogy a kormány a legkézenfekvőbb, legvisszafogottabb megoldást kéri az Országgyűléstől, miközben az Országgyűlés folyamatosan ülésezik. Ezt ne felejtsük el, hogy az Országgyűlés folyamatosan ülésezik a veszélyhelyzeti időszakban is, az országgyűlési képviselők számtalan eszközzel tudják ellenőrizni a kormányt, beleértve azokat a közvetlen eszközöket is, amelyek írásban vagy szóban az országgyűlési képviselők számára rendelkezésre állnak.

Tehát mindezeket mérlegre helyezve kérem, hogy támogassák a kormány javaslatát a veszélyhelyzeti jogalkotás lehetőségének a meghosszabbításával. Köszönöm a szót, elnök asszony. (Taps a kormánypárti sorokban.)

Felszólalások:   41-62   63-80   81-102      Ülésnap adatai