Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Szabó Timea frakcióvezető asszony napirend előtti felszólalása következik, a Párbeszéd képviselőcsoportjából. Parancsoljon, frakcióvezető asszony!

SZABÓ TIMEA (Párbeszéd): Tisztelt Képviselőtársaim! A Párbeszédnek is az a meggyőződése, hogy a magyar és az európai jogot is sérti a kínai CATL-akkumulátorgyár Debrecenbe telepítése, ezért Jávor Benedek, a Párbeszéd volt EP-képviselője panaszt tett emiatt az Európai Bizottságnál. (Dömötör Csaba: Azta!  Derültség.) Mindig szomorú, ha a magyarokat európai fórum előtt kell megvédeni a saját kormányuk gaztetteitől, de néha sajnos nincsen más lehetőség. A hazai hatóságok szinte semmilyen ellenállást nem tanúsítanak az olcsó bérű külföldieket alkalmazó, energia- és vízpazarló gyáróriásokkal szemben.

Ami a magyar jogot illeti: a termőföldvédelmi törvény szerint tilos az átlagosnál jobb minőségű termőföldet átminősíteni ipari célokra, az aarhusi egyezményt a magyar jogba átültető törvény pedig kötelezővé teszi a lakosság előzetes, részletes tájékoztatását és a döntésbe történő bevonását a jelentős környezeti hatású nagyberuházások előtt. Orbán Viktor és Varga Judit tökéletes jogállamában egyiket sem sikerült betartani, elkaszálták a népszavazási kísérletet, nem engedték, hogy beleszóljon a hazai lakosság, és a legjobb minőségű termőföldeket adták oda Debrecen mellett az akkumulátorgyárnak.

De vannak itt más uniós normasértések is. A debreceni akkumulátorgyár környezeti hatásai a közelmúltban kiadott környezetvédelmi engedély dacára nincsenek kellően felbecsülve, az engedély nem vet számot jó néhány környezeti hatással, mindenekelőtt a több lépcsőben megvalósuló gyár vízfelhasználásának összesített hatásával. Mindez nemcsak a hazai jog alapján teszi támadhatóvá az engedélyt, de az Európai Unió jogát is sérti. Ez a kiindulópontja a Párbeszéd panaszbeadványának.

A panasz hivatkozik a térségben végzendő szénhidrogén-kutatáshoz készült vizsgálati jelentésre is, amely szerint, idézem: „A területet érintő sekély, porózus víztestek mennyiségi állapota gyenge vagy bizonytalan. A gyenge minősítés oka a talajvízszintek süllyedése, valamint a szárazföldi felszín alatti víztől függő ökoszisztémák állapota.” Említ továbbá egy 2013-as doktori értekezést is, amely megállapítja, hogy Debrecen vízbázisán az utánpótlódó víz mennyisége hosszabb időszakot figyelembe véve 60 ezer köbméter/nap, míg a napi lakossági és ipari vízigény, a felhasználás 40-50 ezer köbméter/nap, vagyis ebbe már nem fér bele a gyár megközelítőleg ugyanekkora vízigénye, különösen úgy, hogy Debrecen térségében a vízkivétel hatására intenzíven csökkenő felszín alatti víztükör a jellemző, egy több tíz kilométer átmérőjű, elszívó hatású tölcsérrel, amelyben a talajvíz szintje sok méterrel a környező talajvízszintek alatt van.

(9.20)

E tekintetben Debrecen az ország leggyorsabban süllyedő területe. A Debrecen I. és II. víztermelő üzemek már ma is erősen túlszivattyúzott állapotban vannak, a termelés elszívó hatása pedig rendkívül kedvezőtlen hatást gyakorol a Natura 2000-es területhez tartozó debreceni Nagyerdő vízellátottságára is, emiatt az uniós víz keretirányelvben előírt jó ökológiai állapot elérése nem lehetséges. Ebben a helyzetben pedig a jogszabály alapján indokolt lenne a javulást akadályozó tényező, így a vízhasználati engedélyek felülvizsgálata is, ehelyett viszont egy minimálisan 20-25 ezer, egyes szakmai becslések alapján viszont akár 40-60 ezer köbméter/napot is meghaladó vízigényű üzem engedélyezése történik éppen. Nyilvánvaló, hogy ez közvetlenül akadályozza a víz keretirányelv végrehajtását.

Tegnap Szijjártó Péter azt nyilatkozta, hogy a debreceni akkumulátorgyár napi vízfelhasználása 3 ezer köbméter/nap, ami egész egyszerűen hazugság, hiszen tudjuk, hogy ha a gödi gyárnak 27 ezer köbméter/nap a vízfelhasználása, akkor a háromszor akkora kapacitású debreceni gyárnak hogy lehet tizedakkora a felhasználása. Tehát legalább ne hazudjanak ekkorát, tisztelt képviselőtársaim!

A felszín alatti vízbázisokra gyakorolt negatív hatás károsítja a tőlük függő ökoszisztémákat, köztük több hazai vagy európai jog által védett területet, ami sérti az EU élőhelyvédelmi és madárvédelmi irányelveit.

Hivatkozott itt államtitkár úr a türingiai gyárra. A nagy különbség az, hogy a türingiai gyár kapacitása 14 gigawattóra, a debreceni tervezetté pedig 100 gigawattóra, tehát közel a tizede vagy a nyolcada a türingiai, és nem közvetlenül a város mellé építették, hanem messzebb tőle. Az USA-ban pedig egy sivatagba építették, szintén nem a város mellé.

Mi azt kérjük önöktől, hogy gondolják meg ezt a súlyosan környezetszennyező, a vízbázisokat igenis veszélyeztető, az emberek életét és a jövő generációk életét megnyomorító, hozzáadott értéket nem tartalmazó tervet, és álljanak át egy környezetvédő beruházásra. Köszönöm. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető asszony. Az imént elhangzott napirend előtti felszólalásra a kormány részéről Dömötör Csaba államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr, miniszterhelyettes úr!

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Köszönjük, hogy tájékoztatást adott arról, hogy Jávor Benedek volt képviselő úr újra a saját hazáját mószerolja. Nem ez az első alkalom, követjük a pályafutását, ő volt az, aki szerint azért is kell bevezetni a szankciókat, mert Magyarországnak meg kell tanulnia a történelmi leckét. Ez az ő hozzáállása a saját hazájához.

Ami az akkumulátorgyártást illeti: szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy az Európai Unió az elektromos autózásra tett, azt is mondhatnám, hogy szinte mindent. 2035-től csak elektromos autókat lehet forgalomba hozni az európai piacon. Innentől kezdve a kérdés az, hogy hol lesznek ennek az új zöldiparágnak a központjai Európában. Sok állam benevezett ebbe a versenyben, Franciaország, Olaszország, Németország és a kelet-európai államok is, mint Románia, Csehország, és a legnagyobb ilyen gyár már most is üzemel, mégpedig Lengyelországban. Úgyhogy a kérdés az, hogy lesze Magyarországon autógyártás a jövőben ilyen megváltozó feltételek mellett. A tét nem kicsi, 160 ezer magyar munkahely kötődik már most is az autógyártáshoz. Tehát amikor önök ezeket a beruházásokat támadják, ezeket a munkahelyeket is veszélyeztetik.

Ami a környezetvédelmi szabályokat illeti: nagyon szigorú környezetvédelmi szabályok vannak érvényben a vízminőségre, a levegőminőségre, a zajterhelésre, a termőföldek védelmére, és kutya kötelessége minden beruházónak, akár külföldi, akár magyar, ezeket a szabályokat betartani. És arra is szeretném felhívni a figyelmét, hogy ezek a szabályok a legtöbb esetben még szigorúbbak, mint a minimálisan előírt uniós szabályok.

Arról, hogy hogyan alakulnak az egyes részletszabályok, nagyon sok szó volt azon a vitanapon, amelyet, ha jól idézem fel, ön kezdeményezett. Itt volt több órán keresztül, éjszakába nyúlóan. Szeretném, ha a debreceniek is tudnák, hogy ezen a vitanapon, amelyet ön kezdeményezett, egyáltalán nem vett részt. Igaz, képviselő asszony? (Szabó Timea: A Párbeszéd itt volt, részt vett rajta!) Még rendkívüli ülést is követeltek, de amikor volt egy sokórás vitanap itt az Országgyűlésben, a vitanapot kezdeményező képviselő nem vett részt benne. Szeretném, ha ezt a debreceniek is tudnák. (Szabó Timea: Ez nagyon gyenge érv volt!)

Arra is szeretném kérni, hogy ha a beruházásokat támadja, akkor legyen szíves és maradjon a valóság talaján. Például a gödi beruházás ügyében ne állítson olyat, hogy az egész Pest megyei vízkészletet megmérgezi. (Szabó Timea: Én ilyet mondtam volna? Nem mondtam!) Tehát a rémhírterjesztés nem szolgálja a beruházások, Magyarország, illetve a munkahelyek érdekét.

Szeretnék még egy dologra kitérni. Ön tegnap többször is Moszkvába küldte volna a külügyminisztert, hogy intézze el Oroszország kivonulását Ukrajnából. Ennek a felvetésnek van egy komolytalan része. Azt ugye, nem gondolja komolyan, hogy Magyarország tud véget vetni ennek a háborúnak? Kimaradni ki tudunk, de véget vetni egymagunk nem tudunk ennek a háborúnak, ahhoz legalábbis orosz-amerikai tárgyalások kellenének.

A felvetés egy másik megközelítésben viszont elgondolkodtató. Ön azt gondolja, hogy politikusokat lehet ide-oda küldözgetni. Nálunk ez nem így megy. Lehet, hogy önöknél így megy, de nálunk nem. Nem tudom például, hogy önöket küldtee valaki, de azt igen, hogy amit képviselnek, azt Magyarországon nem kérte senki. Most nem is arra gondolok, hogy a Párbeszéd nevű pártjuk soha nem vette arra a bátorságot, hogy önállóan elinduljon (Szabó Timea: És a KDNP nevű párt mikor indult önállóan választáson?), inkább arra, hogy az elmúlt hónapokban sok mindent javasoltak, de ezek véletlenül sem segítik az ország ügyét.

Jóe az országnak a fegyverküldés? Nem, mégis támogatták. Jóe az országnak az energiaszankció? Dehogyis, mégis támogatták. (Szabó Timea: Orbán Viktor szavazta meg a szankciókat!)

ELNÖK: Frakcióvezető asszony!

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Jóe az országnak, ha elzárják a gázcsapot? Egyáltalán nem jó, dehogy jó, mégis követelték. Vagy hogy más témát említsek: érkezhetnéneke már a nekünk járó uniós források? Nagyon is, mégis kampányolnak ellene, és ha szavazni kell itt az Országgyűlésben, akkor nem szavazzák meg.

Lehetséges, tisztelt képviselő asszony, hogy a karrierje során ön többször is dollárban kapta a fizetését. Ezek után végül is nem is túl meglepő, hogy a kampányukat is dollárban rendezték. Nem tudjuk igazából, hogy mi a megoldás az önök dolgára, lehet, hogy mi is szépen fogunk egy egydollárost, és ráírjuk fekete filccel a legfontosabb üzenetet, azt, hogy a magyarok nem akarnak háborút, nem akarnak fegyverküldést, sem olyan döntéseket, amelyek nekünk fájnak a legjobban, és azt hiszem, olyan politikusokat sem, akik ezt nem hajlandók figyelembe venni. Köszönöm, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   2-4   5-10   11-14      Ülésnap adatai