Készült: 2024.05.09.10:25:30 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

2. ülésnap (2022.05.09.),  17-20. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:00


Felszólalások:   2-16   17-20   21-24      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Ungár Péter, az LMP frakcióvezetője. Megadom a szót, parancsoljon!

UNGÁR PÉTER (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Talán 2019 vége vagy 2020 eleje óta a folyamatos válságkezelés az, ami ezt a Házat áthatja. A Covid kirobbanása óta, illetve az ukrán-orosz háborún keresztül is egy olyan válságkezelés van, melynek az a lényege, hogy a magyar állampolgárokat a lehető legjobban megvédjük attól, hogy ez a válság rossz hatással legyen a gazdasági életre. A helyzet az, hogy véleményünk szerint ugyanakkor ezek a válságok azt mutatták meg, és főleg az, hogy ez Magyarországon mit jelentett, hogy a rendszerváltoztatást követő harminc év feszítő egyenlőtlenségei és a fenntarthatatlan gazdasági struktúrái már nem eltagadhatók.

Mi azt mondtuk már korábban is, és azok is, akikkel egyetértettünk még a párt alakulása körül, hogy a csupán profitorientált élelmiszeripar, a multikat kiszolgáló gazdasági rendszer, illetve az, ahol egy olyan ember, mint én, ugyanannyit adózik, mint egy szociális dolgozó, nos, ez a gazdasági rendszer nem fenntartható. A helyzet az, hogy ez onnan is látszik, hogy maguk abból a szempontból nem tértek el a gazdasági neoliberális konszenzustól és a Pénzügykutató-Varga Mihály-nagykoalíciótól, hogy továbbra is azt gondolják, hogy ugyanannyit kell fizetniük a legszegényebbeknek, mint a leggazdagabbaknak, továbbra is azt gondolják, hogy a sarki fodrász ugyanazzal a társaságiadó-kulccsal kell hogy adózzon, mint a BMW. Ez véleményünk szerint így nem maradhat tovább.

A helyzet az, hogy azok a válságtünetek, amelyek most beférkőznek Magyarországra, értelemszerűen nem olyanok, hogy csak magyarok lennének. Kár lenne eltagadni, hogy ez a világgazdaságból jövő válság. Ugyanakkor az, hogy milyen béreket érintenek ezek a válságok, hogy milyen anyagi helyzetben lévő embereket, már egy magyar sajátosság. Az, hogy van inflációválság és energiaár-válság, van élelmiszerhiány és van kereseti hiány, máshol is így van, de nem ebben a formában. Hogy csak egy konkrétumot kiemeljek: ha megnézzük, a tavalyi évben önök a kampánykor adtak valamennyi bérkiegészítést a különböző közalkalmazottaknak, adtak a tanároknak, bár az semmire nem volt elég, és adtak valamennyit a szociális dolgozóknak, ezeket mind elvitte az infláció. Ha vásárlóértéken nézzük, akkor egy szociális dolgozó a tavalyi évben többet tudott vásárolni a fizetéséből, mint tud vásárolni most. Ugyanígy van a rendvédelmi dolgozóknál, és ugyanígy van a kulturális dolgozóknál is.

(13.30)

A helyzet az, hogy ez azért is súlyos probléma, mert ez megmutatja azt az értékválasztást, ami alapján önök be akarják rendezni a gazdasági és politikai rendszert. Hiába hirdette meg Orbán Viktor a koronavírus-járvány előtt a zöldfordulatot, hiába beszéltek még önök  az államtitkár úr még könyvrecenzióban is írt róla  arról, hogy a „szennyező fizet” elv egy alapvető igazságossági kérdés, eddig nulla szennyező fizetett nullát a magyar költségvetésbe önöknek.

Hiába beszélnek multiellenesen sok mindenről, szektorális különadókról, a helyzet az, hogy stratégiai partnerségek tömegei miatt a multinacionális, főleg német nagytőke nem vesz részt a magyar közteherviselésben. Hiába beszélnek arról, hogy önök az emberek oldalán állnak, azok, akik például idős rokonukat gondozzák otthon, továbbra is 68 ezer forintot kapnak, annak ellenére, hogy képviselőtársam 2004-ben még az egységes minimálbér mellett állt.

Összességében tehát azt gondoljuk, hogy el kell térni attól a konszenzustól, ami 1990-ben rabul ejtette Magyarországot, el kell térni attól, hogy mindenkinek ugyanannyit kell fizetni, hogy a piac mindent megold.

Végezetül egy mondat azzal kapcsolatban, hogy a következő négy évben mi mire készülünk. A mi krédónk az, hogy bebizonyítsuk ebben a Házban azt, hogy a világ összessége nem a Fidesz állításai plusz a Fidesz állításainak a mínusz egyszerese, hanem a kettő között is van más, és van lehetőség más politikára. Köszönöm szépen. (Taps az LMP és az MSZP soraiban.)

ELNÖK: A kormány nevében válaszadásra Szijjártó Péter miniszter úrnak adom meg a szót.

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Talán abban nincs vita közöttünk, hogy 2010 óta a világ a válságok korát éli, erre volt kedves ön is utalni, nem magyarspecifikus kihívásokról, hanem globális kihívásokról beszélünk.

Ezek a válságok Magyarországot mind-mind súlyosan érintették. 2010-ben kezelni kellett a 2008-09-es globális pénzügyi válság magyarországi hatásait, utána 2015-ben ránk rúgta az ajtót a migrációs válság; 400 ezren caplattak keresztül az országon, talán még emlékeznek rá, meg arra is, hogy ki milyen álláspontot vitt ebben a kérdésben. Aztán jött az egészségügyi válsághelyzet, a világjárvány, melyhez foghatót a mi nemzedékünk soha nem tapasztalt. Ennek nyomán viszonylag gyorsan kialakult egy gazdasági világválság, amit pedig sajnos most a háború és az abból fakadó biztonsági és gazdasági kihívások követnek.

Az a vita, amiről ön beszél, ami valóban áthatotta az elmúlt évtized gazdaságpolitikai vitáit, 2020 tavaszán a parlamentben is kiéleződött. Ebben ön is részt vett, az ön pártja is részt vett, tehát nyilván jól emlékszünk erre a vitára, amikor az ellenzék folyamatosan azt javasolta, hogy Magyarország segélyekkel oldja meg a világjárvány gazdasági kihívásait, adjunk minél több embernek minél több segélyt, aminek nyilvánvalóan semmilyen gazdasági teljesítmény nem áll a hátterében, amit nyilvánvalóan csak hitelek felvételével lehet kivitelezni, és ami nyilvánvalóan egy 2010 előtti adósságspirálba lökte volna vissza az országot.

Mi akkor azt az álláspontot képviseltük, hogy nem a munkanélküliséget kell Magyarországon finanszírozni, hanem a munkanélküliségnek a megelőzését. Az a munkaalapú társadalom, amelynek építése 2010 óta zajlik, az ennek hátterében lévő gazdaságfilozófiai felfogás, annak a sikere 2021-ben szerintem mindenki számára bebizonyosodhatott, még azok számára is, akik valamilyen politikai oknál fogva korábban ezt vitatták volna.

2021 ugyanis egy olyan esztendő volt, amikor a világgazdaság még mindig lefelé ment, még mindig kihívásokkal küzdött a világjárvány gazdasági hatásai miatt, és Magyarország, a magyar gazdaság a rendszerváltoztatás óta eltelt több mint harminc esztendő legsikeresebb évét tudhatta maga mögött. 2021-ben minden létező rekord megdőlt.

2021-ben a magyar gazdaság soha nem látott növekedési ütemet mutatott fel, 7 százalék fölötti növekedéssel. Soha annyi beruházás nem indult Magyarországon egy év alatt, mint tavaly, 1886 milliárd forint. Soha annyit a magyar gazdaság nem exportált, mint tavaly  119 milliárd euró , ez a világon a 34. legnagyobb teljesítmény, úgy, hogy lakosságszám szerint csak a 95. helyen állunk, és soha annyian nem dolgoztak Magyarországon, soha annyi embernek nem volt munkája, mint a tavalyi év végén, 4,7 millió fő, ez pont egymillióval több, mint 2010-ben. Emlékezhetnek rá, amikor 2010-ben azt mondtuk, hogy tíz év alatt egymillió új munkahelyet teremtünk, akkor mit mondtak azok a gazdasági szakértők, akik persze még most is leminősítik a magyar gazdaságpolitika célkitűzéseit és teljesítményét.

Ha 2010-ben nem hagytuk volna magunk mögött a progresszív adórendszert, és nem vezettük volna be az egykulcsos adót a személyi jövedelemadó, aztán később a társasági adó tekintetében, akkor Magyarország az elmúlt évek gazdasági típusú kihívásait túlélni sem tudta volna. Viszont 2010 óta a minket érő válságokban egy mindenképpen közös volt: Magyarország mindig erősebben jött ki ezekből a válságokból, mint ahogyan belement, és ez ennek a gazdaságpolitikai felfogásnak köszönhető.

Most valóban egy inflációs kihívással néz szembe a világ, Európából tudok önnek mondani néhány példát: Belgiumban 9 százalék fölött, Hollandiában 12 százalék körüli, Észtországban 15, Litvániában pedig 16 százalék körül van az infláció. Magyarországon sikerült az inflációt megfékezni és féken tartani. Ez nem lett volna lehetséges az árstopok nélkül, nem lett volna lehetséges az alapvető élelmiszerek árának féken tartása, a benzinár féken tartása, a rezsicsökkentés vívmányainak fenntartása vagy a kamatstop bevezetése nélkül.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Azt is elmondhatjuk, hogy 2010 óta még a legalacsonyabb bérek vásárlóértéke is több mint megduplázódott Magyarországon. Tisztelettel kérem önöket, hogy amikor a gazdaságról vitázunk, akkor azt a számok alapján tegyük. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:   2-16   17-20   21-24      Ülésnap adatai