Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Néhány perccel ezelőtt fogadta el az Országgyűlés többsége a jövő évi költségvetést, és pontosan ismerjük az idei évi költségvetés számait. Ezek azok a számok, amelyek világosan megmutatják, hogy a kormány politikája pontosan mit takar, milyen lépéseket tesz meg a kormány és milyen lépéseket nem tesz meg. Ezekből a számokból sajnos pontosan levezethető, hogy mi lesz a következménye ennek a politikának. Ezt most egy bizonyos szempontból, a vízgazdálkodás, a vízügyek szempontjából szeretném röviden értékelni.

Ezek a döntések azt mutatják, hogy a kormány konkrétan lemondott Magyarországon az ivóvízellátás biztonságáról, a kormány lemondott továbbá a felszín alatti vízkincsünk megóvásáról és egyelőre folytatja Magyarország kiszárítását, Magyarország lecsapolását. Az állításaimat számokkal is szeretném alátámasztani. Pontosan tudjuk, hogy a magyarországi ivóvízellátást biztosító víziközműrendszer az összeomlás szélén van. Ezt nem ellenzéki politikusok állítják, hanem szakemberek, és ezt sajnos tapasztalhatja mindenki szerte az országban a gyakorlatban.

2010-ben egy valóban rendkívül rossz kormányzás után egy nagyon nehéz örökséget vett át ez a kormány, de azóta sajnos tovább romlott az ágazat helyzete. Azóta megduplázódott a csőtörések, a meghibásodások száma, ma már 20 százalék alatt van a megfelelő minősítésű vízrendszerek aránya, és a 25 százalékot közelíti a hálózati veszteség, tehát a megtermelt ivóvíz közel 20 százaléka a rossz csővezetékek miatt egyszerűen felhasználás nélkül elfolyik. Most már a miniszterelnök úr is elismerte, hogy minimum 3000 milliárd forint hiányzik ahhoz, hogy ezt a rendszert középtávon biztosan működtetni lehessen.

Szerte az országban, azt gondolom, mindannyian tapasztaljuk, hogy egyre súlyosabbak a problémák, egyre több a csőtörés, és most a nyári időszakban tarthatunk tőle, hogy egyre több helyen lesz majd ismét az országban akár napokon keresztül vízhiány. Az egyik legdurvább példa, amit megtapasztalhatunk mindannyian, az Szigetvár esete. Itt látható, hogy olyan szintűek voltak már a rendszerproblémák, hogy konkrétan, beavatkozás révén most már hosszú-hosszú ideje egy jelentős városrészben konkrétan nem működik, nem használható vezetékes ivóvízellátás, és egyelőre nem látjuk, hogy ezt a kérdést meg tudnák oldani a szakemberek.

Ebben a helyzetben teljesen világos, hogy az a fajta kikényszerített államosítás, amit a kormány előrevetített, semmiféle megoldást nem jelent. Ezt, úgy tapasztalom, már belátták azok az önkormányzatok is, amelyek önként átadták a víziközművagyont a kormánynak, és helyeselhetik saját döntésüket azok a városok, az a sok város, egyébként köztük kormánypárti városok is, akik nem adták át a víziközművagyont. Sem az idei évi, sem a jövő évi költségvetésben nem jelennek meg azok a források, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezt az összeomlás szélén álló víziközmű-hálózatot egyrészt a gazdasági problémák miatt talpon lehessen tartani, másrészt a leromló infrastruktúra tekintetében érdemi karbantartási munkákat lehessen elindítani. Csak az idei évben, ezt jeleztük, és már az idei évi költségvetéshez is benyújtottunk módosítót, 200 milliárd többletre lenne szükség, és a jövő évi költségvetésben is ilyen többletösszegekre lenne szükség ahhoz, hogy érdemi karbantartási munkát el lehessen indítani.

Amit látunk a jövő évi költségvetésben, az egy 50 milliárdos tétel, amely konkrétan egy iparfejlesztés, egy akkumulátorgyár vízigényének az ellátásához kapcsolódik. Ezt tapasztaljuk máshol is, hogy az idei évi költségvetésben néhány milliárd forint szerepel a magyar emberek ivóvízellátását biztosító víziközműrendszer karbantartási munkáinak támogatásához, ezzel szemben a gödi akkumulátorgyár esetében 30 milliárdból épít a kormány víziközműveket, az iváncsai gyár esetében egy hasonló összeget, szintén 30 milliárdot költenek az adófizetők pénzéből. Ez a rendszer így nem fog tudni fennmaradni, nem fog tudni működni, és ennek az ivóvízellátás rendszerének középtávú összeomlása mellett bizony nagyon komoly hatása lesz a felszín alatti vizek, vízbázisaink védelmére, ugyanis egyre inkább sajnos veszélybe kerülnek ezek a vízbázisok, már most is kockázatosak. Azt is egyértelművé kell tenni mindenkinek, hogy ha elszennyeződnek ezek a vízbázisok, az helyreállíthatatlan károsodást fog okozni. Ez elképesztő felelőtlenség meggyőződésünk szerint a kormány részéről.

A másik oldalon az is egy nagyon komoly mulasztás, hogy ugyan már szavak szintjén egyre inkább elismeri a szakma és a kormányzat is, hogy elfogadhatatlan és káros az a fajta vízgazdálkodás, amely hosszú ideje érvényesül Magyarországon, jelenleg is több víz folyik ki az országból, mint amennyi beérkezik. Gyakorlatilag az ország kiszárítása, az ország lecsapolása folyik. Itt teljesen más szemléletre lenne szükség, egy vízmegtartó vízgazdálkodásra lenne szükség a vizek gyors elvezetése helyett, és alapvetően a táji vízvisszatartást kellene megvalósítani. Ennek igen jelentős infrastrukturális költségei nem lennének, de ami szükséges, azt sem biztosítja a kormány. Mi a legfontosabb feladatunknak tekintjük, hogy azt a fajta szakmai párbeszédet, ami legalább már elindult, folytassuk, és segítsünk abban, hogy a táji vízvisszatartás rendszerét alátámasztó és ezt bemutató szakemberek egyre inkább le tudjanak ülni egy asztalhoz a döntéshozókkal, hogy a magyar fiatalok, a magyar nemzet jövője szempontjából alapvető fontosságú feladatot el tudjuk végezni. Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Jakab Péter képviselő úr, független: „Maradok a Nép Pártján!” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

Felszólalások:   7-8   9-10   11-18      Ülésnap adatai