Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr, jegyző úr. Tisztelt Országgyűlés! Brenner Koloman, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be a kultúráért és innovációért felelős miniszter úrhoz: „Mikor lesz átfogó béremelés a magyar egyetemi világban?” címmel. A válaszadásra majd Vitályos Eszter miniszterhelyettes asszonyt fogom felkérni. Öné a szó, Brenner Koloman képviselő úr.

(15.20)

DR. BRENNER KOLOMAN (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Asszony! A XXI. században az egyetemek azok a tudásközpontok, ahol aztán a tanárképzéssel együtt minden feltétel adott ahhoz, hogy a magyar polgárok megkapják azokat a készségeket és azokat a tudáshalmazokat, amelyek ahhoz kellenek nekik, hogy a XXI. században, a tudás és az információ évszázadában egyénileg gyarapodó teljes és boldog életet élhessenek.

A Jobbik-Konzervatívok ezért hangsúlyozza hosszú évek óta, hogy az oktatás és azon belül az egyetemi világ kiemelt nemzetstratégiai ágazat kellene hogy legyen, hiszen az egyetemi oktatók megbecsülése, társadalmi és anyagi megbecsülése az, ami az előbb vázolt folyamatot alátámasztja.

Azt gondolom, az, hogy közép-európai szintre emeljük végre a magyar egyetemi világban az egyetemi oktatók és dolgozók bérét, alapvető feltétele ennek a célnak. És azt gondolom, hogy egy társadalom fejlettségének is egyfaja tükre az, hogy hogyan bánik az egyetemi világgal. És az a fajta tudás- és értelmiségellenes politika, amit sajnos a jelenlegi fideszes kormány 14 év óta folytat, ebben egy lesújtó végeredményhez jutott. Hiszen hiába voltak béremelések, amelyekre majd százalékosan államtitkár asszony válaszában valószínűleg rá fog mutatni, de ez még mindig az jelenti, hogy sem európai, sem közép-európai, de még magyarországi összehasonlításban sem megfelelő a magyar egyetemi világ bérezése.

Ezért aztán elvándoroltak a szakemberek, és ráadásul nagy anomáliák alakultak ki a bérezés tekintetében. Egyrészt van egy anomália a fideszes kuratóriumi fenntartású egyetemeken végrehajtott bérezés tekintetében, hiszen itt  legalábbis az egyetemi hierarchia legmagasabb szintjén  már azt mondom, elfogadható bérek vannak. Ez azonban nem igaz egyrészt a nem fideszes alapítványi fenntartású egyetemekre, nem véletlen talán, hogy másfél ezer ELTE-oktató, -dolgozó írta alá a napokban ezt a kérvényt, amelyben kéri az azonnali 50 százalékos béremelést, csakúgy, mint ezer budapesti műszaki egyetemi oktató, dolgozó, és akkor a Zeneakadémián bekövetkezett gyalázatos helyzetről már nem is beszéltem.

Tehát van egyszer egy anomália a fideszes alapítványi bérezések és az állami egyetemek között, amelyet súlyosan orvosolni kellene gyorsan, és van egy hatalmas anomália ráadásul most a pedagógusbér-emelések után az egyetemi hierarchia legalján lévő tanársegédeknél, ahol mondjuk, az ELTE-n keres egy tanársegéd 380 ezer bruttót, és ugye, mondjuk, egy kezdő pedagógus ennél most lényegesen több pénzt kap, ami helyes, de anomália, és ezeket az anomáliákat nagyon sürgősen kezelni kéne.

Kérdezem tehát államtitkár asszonyt: mikor kezdenek bele végre az átfogó béremelésbe. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Vitályos Eszter államtitkár asszony miniszterhelyettes asszonynak.

VITÁLYOS ESZTER kulturális és innovációs minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Tapasztalataim szerint nem sok olyan terület van és nem sok olyan dolog van, amiben egyetértünk, de azt gondolom, abban biztosan, hogy a felsőoktatás nemzetstratégiai kérdés.

A gyermekeink tanításába megéri befektetni, hiszen belőlük lesznek majd a jövő Karikó Katalinjai és Krausz Ferencei. Éppen ezért a magyar kormány célja az, hogy minden lehetséges támogatást megadjon az egyetemek megfelelő infrastrukturális feltételeinek megteremtésére, valamint a tanulók kiteljesedését támogató oktatók, tanárok munkájának segítésére.

Ahogyan képviselő úr azt már megelőlegezte nekem, szeretném emlékeztetni arra, hogy 2016-ban 15 százalékos béremelést hajtottunk végre, ’17-ben pedig 14 ezer felsőoktatásban oktatót és kutatót érintett a kormány komplex, 27 százalékos béremelési programja.

Szeretném felhívni a szíves figyelmét arra is, hogy az elmúlt hat évben a kormány megduplázta a felsőoktatás finanszírozására fordított összeget. A 2016. évi 504 milliárdról 2022-ben 1055 milliárd forintra nőtt az egyetemek egyébként béremelésre és kutatási infrastruktúra javítására is költhető támogatása. Ezzel GDP-arányosan közel 2 százalékos költéssel az EU top 5 országa között van hazánk.

2021 őszén és ’22 elején az alapítványi, egyházi és állami egyetemek, főiskolák dolgozói egyaránt 30 százalékot meghaladó mértékű béremelésben részesültek. Ez az intézkedés több mint 45 ezer foglalkoztatottat érintett. A kormány éves szinten közel 64 milliárd forint többletet biztosított erre a célra.

Most nem mennék bele abba, hogy az ELTE és külön a BME milyen és mekkora összegű támogatásokat kapott, egy egészen biztos: az ELTE oktatóinak átlagos keresete 710 ezer forintra emelkedett ’23 áprilisától. A BME oktatóinak átlagbérei pedig hozzávetőlegesen megegyeznek az ELTE oktatóinak átlagos keresetével.

Ki kell emelnem azt is, hogy az ELTE saját adatszolgáltatása alapján az egyetemi adjunktusok, docensek, tanárok átlagbére minden karon magasabb, mint a nyílt levélben hivatkozott bruttó 528 ezer forint. A BME esetében ugyanez a helyzet. Az egyetemi tanárok és docensek átlagbére szintén minden karon magasabb, mint a nyílt levélben hivatkozott bruttó 528 ezer forint.

És nem dőlünk hátra, kedves képviselő úr, pontosan azért dolgozunk, hogy a magyar gazdaság még dinamikusabb bérnövekedést tegyen lehetővé az egyetemi ökoszisztéma munkavállalói számára. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Vitályos Eszter miniszterhelyettes asszony. Megkérdezem a képviselő urat, elfogadjae a miniszterhelyettesi választ.

DR. BRENNER KOLOMAN (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Nem tudom elfogadni a válaszát, hiszen az átlagos bérszínvonal akár az ELTE, akár a Műszaki Egyetem szempontjából messze nem arra az anomáliára adott választ, amire én rámutattam, hogy az egyetemi hierarchia alsó szintjén lévő olyan tanársegéd kollégák, ahol mi az ELTE-n nagyrészt már doktori fokozatot követelünk meg, és ők most kevesebbet keresnek, mint egy pályakezdő pedagógus néha. Tehát én ezekre az anomáliákra kértem volna öntől egyrészt választ.

Másrészt pedig az, hogy 2008 óta minden nemzetközi összehasonlítás szerint elinflálódott az egyetemi oktatók és dolgozók bére és arányaiban hiába a százalékosan jól hangzó emelések, ahogy azt én előre megjósoltam, amit államtitkár asszony mondott, ez azt jelenti, hogy akár még a magyar társadalmon belül is ezek a bérek  különösen, ha azt tekintetbe vesszük, hogy milyen életút után jutnak hozzá egy egyetemi docensi fokozathoz az emberek, mondjuk habilitáció után  elképesztően, aránytalanul alacsony bérek.

Ezért nem tudom elfogadni a válaszát, hiszen igenis szükség van egy közép-európai szintű bérezésre a magyar egyetemi világban. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Felszólalások:   66-71   72-77   78-83      Ülésnap adatai