Felszólalás adatai

Felszólalások:   46-48   48-88   89-106      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, tisztelt elnök úr. Most a képviselői felszólalásokra tudunk sort keríteni, amennyiben lesznek jelentkezők. (Nincs jelentkező.) Ha jól látom, akkor nincs jelentkező. Megkérdezem az előterjesztőt, hogy kíváne összegző felszólalást tartani. (Dr. Répássy Róbert: Nem. Köszönöm.) Nem kíván.

Tisztelt Ház! A határozathozatalokra szintén a holnapi ülésnapon kerül sor.

Most soron következik a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/27. számon a parlamenti informatikai hálózaton szintén elérhető. Ezt az előterjesztést is nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának, valamint a megfogalmazódott kisebbségi véleménynek az ismertetésére kerül sor. Elsőként Ovádi Péternek, a bizottság előadójának adom meg a szót, legfeljebb 8 perces időkeretben.

(Hiszékeny Dezsőt a jegyzői székben Szabó Sándor váltja fel.)

OVÁDI PÉTER, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság a 2022. május 19-én tartott ülésén megtárgyalta a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló T/27. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság kivételes eljárás alapján 28 igen szavazattal, 9 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Ház! Embert próbáló időszakot hagytunk a hátunk mögött. A koronavírus-járvány okozta társadalmi és gazdasági kihívások nemcsak a döntéshozók vállára róttak hatalmas terheket, hanem valamennyi állampolgártól is igen nagy türelmet és fegyelmezettséget kívántak meg. Úgy vélem, jól vizsgáztunk mi, magyarok, ismételten megmutattuk, hogy ha kopogtat az ajtónkon a baj, össze tudunk fogni.

Érdemes felidéznünk azt is, hogy a magyar kormány időben cselekedett és időben hozta meg a védekezéshez szükséges intézkedéseket. Magyarország Európa egyik legeredményesebb oltási programjával sikeresen küzdött a koronavírus-világjárvány ellen, amelynek köszönhetően most lehetővé válik, hogy a kormány a veszélyhelyzetet megszüntesse. Hangsúlyozandónak tartom, hogy a kormány elsődleges célja, csakúgy, mint eddig, hogy megvédje a magyar emberek életét és egészségét, valamint mérsékelje a gazdasági károkat, és megőrizze a munkahelyeket. Ezért született meg tehát az előttünk fekvő törvényjavaslat.

(14.50)

Tisztelt Országgyűlés! A koronavírus terjedése elleni küzdelem eddig példátlan kihívás elé állította az egész világot, így hazánkat is. A hagyományos, megszokott eszközök alkalmatlannak bizonyultak a járvánnyal szembeni egészségügyi és gazdasági védekezés során. A kormány éppen ezért időben cselekedve, 2020. március 11-én döntött az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésével összhangban a veszélyhelyzet kihirdetéséről. Ám az alaptörvényi normaszöveg értelmében a kormány veszélyhelyzeti jogalkotása csupán 15 napig maradhatott volna hatályban. A harc folytatása és az állampolgárok egészségének megóvása érdekében szükségesnek bizonyult, hogy az Országgyűlés a továbbiakban ismét felhatalmazza a kormányt, hogy abban az esetben is megalkothassa, a hatályban fenntarthassa a rendkívüli intézkedéseket tartalmazó rendeleteit, ha az Országgyűlés a humán járvány terjedése miatt nem tudna ülésezni.

Köszönetet mondhatunk a jóistennek, hogy a törvényhozás mégis maradéktalanul tudta ellátni a munkáját. Így az Országgyűlés  élve az említett törvényben biztosított jogával  most visszavonja a kormánynak adott felhatalmazást. Mindenképpen szeretném azonban hangsúlyozni azt is, hogy a kormány, betartva az alkotmányos kereteket, kizárólag olyan intézkedéseket hozott meg a rendkívüli jogrend alatt, amelyek a szükségesség és az arányosság alkotmányos követelményeinek eleget téve nélkülözhetetlennek bizonyultak a magyar emberek egészsé-gének megvédése, valamint a járvány okozta negatív gazdasági kihívások leküzdése érdekében, az Országgyűlés pedig maradéktalanul tudta gyakorolni a rendkívüli intézkedésekkel kapcsolatos ellenőrzési hatáskörét.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Ház asztalán fekvő javaslat célja, hogy a járványügyi helyzet stabilizálódására tekintettel megalapozza a veszélyhelyzeti különleges jogrend megszüntetését. Természetesen nem mehetünk el szó nélkül a jogbiztonság mint a jogállamiság egyik legfontosabb sarokköve mellett sem. Ugyanis a jogbiztonság elve megkívánja, hogy a veszélyhelyzet megszűnése és a veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályvesztése ne történjen meg annak hiányában, hogy a megfelelő átmeneti rendelkezések megalkotásra kerülnének. A jogbiztonság és a kiszámítható szabályozási környezet jogállami követelményeire tekintettel az előttünk fekvő törvényjavaslat célja az is, hogy a veszélyhelyzet idején létrejött jogviszonyokat, illetve jogi várományokat úgy szabályozza, hogy a szabályozási átmenet egyértelműen és kiszámíthatóan a bizalom, védelem követelményére is figyelemmel biztosított legyen, és a szabályozási környezet változatlansága a törvényben garantált legyen. A jogbiztonság elvének érvényesülése érdekében szükséges tehát ezen szabályok lefektetése, hiszen a veszélyhelyzet megszűnése és a veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályvesztése nem történhet meg a megfelelő átmeneti rendelkezések megalkotása nélkül.

Tisztelt Ház! Kérem, engedjék meg, hogy a teljesség igénye nélkül, csupán példálózó jelleggel kiemeljem a Ház asztalán fekvő tervezet főbb pontjait! A benyújtott javaslat további célja az is, hogy a teljes funkciójú elektronikus halottvizsgálati bizonyítványt kiállító rendszerben a személyazonosítási, illetve az egyéb adatkezelési feladatokkal rendelkező személyek és szervek feladatellátásukhoz kapcsolódó jogosultságait megteremtse; mint ahogy a törvényjavaslat többek között megteremti az összhangot a lejárt okmányokra vonatkozó veszélyhelyzeti szabályozással is akként, hogy a 2020. március 11. és 2022. május 31. között lejárt vagy lejáró személyazonosító igazolvány, vezetői engedély és útlevél egységesen 2022. június 30-áig érvényes maradjon. A törvényjavaslatban részletezett, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosításának, gazdaságpolitikai célja pedig nem más, mint hogy Magyarországon a tartósan betöltetlen munkakörök gyors, hatékony és átlátható módon csak megbízható vállalkozások közreműködésével kerüljenek betöltésre harmadik országbeli munkavállalókkal.

Tisztelt Országgyűlés! Végezetül szeretném megjegyezni, hogy az előttünk álló veszélyes évtizedben nagyon nem lesz mindegy, hogy milyen ösvényre lépünk. Ezért különösen is fontos, hogy a Magyarország megvédését és biztonságának garantálását szolgálni hivatott javaslatokat pártállásra való tekintet nélkül a lehető legszélesebb körben támogassa a magyar törvényhozás. Az elhangzottakra tekintettel a benyújtott javaslat támogatandó. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Ház! Mielőtt megadnám a szót a bizottság kisebbségi álláspontját előadó Arató képviselő úrnak, kötelességem jelezni, hogy az előterjesztő képviselője nem tartózkodik a teremben, úgyhogy ameddig megérkezik, addig néhány perces technikai szünetet rendelek el. Kérem, hogy ne menjenek sehová vagy legalábbis ne messzire, mert államtitkár úr úton van.

(Szünet: 14.55  15.04

Elnök: Kövér László

Jegyzők: dr. Vinnai Győző és Szabó Sándor)

ELNÖK : Tisztelt Képviselőtársaim! Folytatjuk munkánkat. Kitörő örömmel üdvözlöm államtitkár urat, hogy megtisztelte a Házat a jelenlétével. Ha megengedi, megspórolom önnek azt a néhány kínos másodpercet, amíg elnézést kér képviselőtársaimtól, hogy megvárakoztatta őket a vitában. Remélem, hogy ez a legközelebbi három-négy évben nem fog még egyszer előfordulni. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Most a kisebbségi vélemény előadójának, Arató Gergelynek adom meg a szót.

ARATÓ GERGELY, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Ház! Az a helyzet, hogy az előttem nem is olyan régen, de nem is most szóló képviselőtársam a többségi véleményt ismertetve azt mondta, hogy a kormány azokkal a jogköreivel, amelyeket a veszélyhelyzeti törvényi szabályozás alapján kapott, csak a szükséges és arányos mértékben élt. Bárcsak így lenne, de nem így van. Legalábbis erősen vitatott, hogy többek között ez a szabályozás  és ez az a kérdés, amely körül leginkább vita volt a Törvényalkotási bizottság ülésén , tehát az a szabályozás, amely a pedagógusok sztrájkja esetén az elégséges szolgáltatásra vonatkozik, szükséges volte a veszélyhelyzet szempontjából. A szakszervezetek és az ellenzék megítélése szerint nem volt szükséges. És arányos volt-e? Nem volt arányos, mert az általa elért cél miatt egy alapjogot, a sztrájkjogot korlátozta.

Mindennek azért van jelentősége, mert a Törvényalkotási bizottság többsége elkövette azt a pajkosságot, hogy azt a szabályozást, amelynek a fenntartása eredetileg nem szerepelt ebben a törvényjavaslatban  tehát a pedagógusok alapjogának, sztrájkjogának lényegében a korlátozását, mert ezt jelenti az, hogy lehetetlen feltételeket támasztanak az elégséges szolgáltatások számára , tehát ezt a szabályozást egy Törvényalkotási bizottságon születő, saját kezdeményezésű módosító indítvánnyal beemelte ebbe a törvényjavaslatba, annak a bizottsági módosító javaslatába, zárószavazás előtti módosító indítványába.

Ez a javaslat ráadásul súlyosabb, mint az eredeti szabályozás volt, mert azt is kimondja, hogy vétkes kötelességszegést követ el az a pedagógus, aki nem veszi föl a munkát a munkáltatói utasítás ellenére sem. Ez nyilvánvalóan válasz a pedagógusok polgári engedetlenségére, arra a gyakorlatra, hogy szimbolikus mértékben, iskoláról iskolára vándorolva, de megtagadták a munkavégzést, hogy tiltakozzanak az alapjoguk elvonása ellen.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Azt kell mondanom, arról vitatkoztunk a Törvényalkotási bizottságon, hogy milyen jogkövetkezményei vannak ennek a törvénymódosításnak, hogy „csak” egyhavi bérüktől fosztják meg ezeket a pedagógusokat, vagy akár az állásukat is elveszthetik, de a lényegen ez nem változtat. Egyrészt a javaslat nem kezeli az alapvető problémát, azt, hogy a kormány nem tekinti partnernek a pedagógusokat, nem tárgyal velük érdemben, és olyan borzasztó bérek vannak ma az oktatásban, hogy a pedagógushiány ma minden iskolát, minden óvodát, minden intézményi típust és minden települést veszélyeztet. Márpedig hiába szavazzuk meg ezt a módosítást, ettől nem lesz több pedagógus, másrészt pedig azon sem segít, hogy ez a javaslat a házszabályt és a jogalkotási törvényt megkerülve, álláspontunk szerint törvénytelen módon került ide elénk. Ezért ez a javaslat és a törvényjavaslat egésze elfogadhatatlan. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiban.)

ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Köszöntöm képviselőtársaimat. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem Azbej Tristan államtitkár urat, hogy a vita e szakaszában kíváne felszólalni vagy a vita későbbi szakaszában. (Azbej Tristan: Majd később.) Államtitkár úr jelzi, hogy a vita későbbi szakaszában kíván szólni. Tájékoztatom államtitkár urat, hogy a felszólalására, az esetleges zárszó elmondására és a vita közbeni felszólalásra összesen 15 perc időkeret áll majd rendelkezésére.

Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Igazságügyi bizottság nem állított előadót.

Most megadom a szót Szolga József horvát nemzetiségi szószóló úrnak, a vitához kapcsolódó Magyarországi nemzetiségek bizottsága előadójának, aki nemzetiségi nyelvén ismerteti felszólalásának első mondatait, majd magyarra fordítja azt. Öné a szó.

SZOLGA JÓZSEF, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója: Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Poštovani Gospodine Predsjedniče! Tisztelt Ház! Poštovani Dome! A Magyarországi nemzetiségek bizottsága a 2022. május 18-ai ülésén a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló 2022. évi T/27. számú törvénytervezet egészére vonatkozóan lefolytatta a részletes vitát. Kapcsolódó bizottságként a határozati házszabály 44. és 45. §-ában foglaltakra tekintettel az alábbiakat fogalmazta meg: a benyújtott módosító javaslatokról az eddigi gyakorlatnak megfelelően nem foglalt állást, illetve a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot nem terjeszt elő. Kisebbségi vélemény nem került megfogalmazásra.

Tisztelt Országgyűlés! A 2020. március 11-ei kihirdetett veszélyhelyzet óta a Magyarországi nemzetiségek bizottsága a hatékony védekezés érdekében a rendeleti kormányzás időszakában támogatásáról biztosította a védekezést irányító szerveket.

(15.10)

Egyetértését fejezte ki a veszélyhelyzet kezelésével kapcsolatban született törvényekkel, ahogy a benyújtott, jelenleg tárgyalt törvényjavaslat elfogadását is támogatja.

A T/27. számú törvénytervezet a veszélyhelyzet megszűnését követően hatályba lépő szabályai közül nemzetiségi szempontból kiemelkedően fontosnak tartjuk az alábbi rendelkezéseket.

A tervezet 9. pontjában a koronavírus elleni kötelező védőoltással kapcsolatos rendelkezések végre feloldják azokat az általunk is kifogásolt intézkedéseket, amelyek alapján az állami fenntartású nemzetiségi köznevelési intézményekben nem volt lehetőség a mérlegelésre az oltást nem vállaló nemzetiségi pedagógusok vonatkozásában.

A 11. § alapján rendezni szükséges az illetmény nélküli szabadság sorsát. Reményeink szerint az állami és az önkormányzati munkáltató nem dönt a fizetés nélküli szabadság fenntartásáról, és az így 2022. június 15-ével megszűnik, így a nemzetiségi oktatásból kikerült pedagógusok visszatérhetnek az intézményekbe, enyhítve az amúgy is súlyos szakemberhiányt.

Nemzetiségi közösségeink támogatják, hogy a javaslat 10. pontjának rendelkezései életbe lépjenek, amelyek a szomszédos országok Magyarországgal határos közigazgatási egységei lakosságának koronavírus elleni védelmével összefüggésben határoznak meg szabályokat. Az oltóanyagbőség lehetőséget biztosít, hogy a tervezet 1. számú mellékletében a szomszédos országok lehatárolt területein lakók nemzetiségre tekintet nélkül a magyarországi ellátórendszeren keresztül vakcinához jussanak. A humanitárius segítségen túl ez biztosítja a járvány elleni védekezést is, mivel a határkörzetekben történik a legtöbb személyes érintkezés a napi ingázás, a bevásárlóturizmus, az idénymunka következtében.

A tervezet 31. pontja az államháztartásról szóló törvény kiegészítését tartalmazza, amely alapján a nemzetiségi közösségek számára is biztosítottá válik, hogy az egyes hazai forrásokból nyújtott költségvetési támogatások felhasználása, a támogatott tevékenységek időtartama meghosszabbodhat. A projekt tárgyéven túli áthúzódása esetén a támogatás kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradvánnyá válik, így felhasználható továbbra is nemzetiségi közcélokra.

Támogatjuk az államháztartási törvény azon kiegészítését is, amely alapján a veszélyhelyzet miatt a nem vagy késedelmesen teljesített adatszolgáltatás miatt a helyi nemzetiségi önkormányzatok a bírság alól mentesülhetnek.

Az egyes hatályon kívül helyezendő rendelkezések közül kiemelném, hogy immár a nemzetiségi önkormányzatok is visszatérhetnek a sarkalatos törvényben meghatározott éves kötelező ülésszámhoz, valamint a hozzá kapcsolódó kötelező közmeghallgatás megtartásához.

A megtartott országgyűlési választás és népszavazás igazolta, hogy mindenfajta egészségügyi kockázat nélkül nemzetiségi közösségeink is megtarthatják az eddig felfüggesztett időközi választásokat.

Tisztelt Államtitkár Úr! Poštovani državni tajniče! A törvénytervezet érinti a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi CXIX. törvény 147. §-át, amely 2022. június 30. napjáig rögzíti a helyi díjak mértékét, így a köznevelési intézmények térítési díjának emelését is tiltja. Az intézményeket fenntartó nemzetiségi önkormányzatok aggodalmukat fejezik ki, amennyiben ezen rendelkezés továbbra is hatályban marad, ugyanis az élelmiszerárak elmúlt időszakban történt emelkedése tarthatatlanná teszi a térítési díjak jelenlegi szintjét. Nemzetiségi önkormányzataink a helyi önkormányzatokkal ellentétben saját bevétellel nem rendelkeznek, így az áremelkedés kompenzálására nem áll rendelkezésre semmilyen forrás. A díjak további befagyasztása esetén mindenképpen tárgyalást kezdeményezünk a kompenzálást illetően.

Tisztelt Országgyűlés! Poštovani Dome! A Magyarországi nemzetiségek bizottsága a T/27. számú törvényjavaslat elfogadását támogatja, egyetért a veszélyhelyzet szabályozott rendben történő megszüntetésével. Tudjuk, hogy a járványveszély továbbra is fennáll, közösségeink elkötelezettek az oltás mellett. A nemzet szempontjából nagy veszteségnek tekintjük a pandémia áldozatait, és osztozunk a hozzátartozók gyászában. A jövőben is számítunk az egészségügy, a szociális ágazat és a közszféra minden dolgozójára, akiknek eddigi munkáját köszönjük. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Hvala na pozornosti! (Taps a kormánypártok és a szószólók soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, szószóló úr. Tisztelt Országgyűlés! Most képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretben. A vita során kétperces hozzászólásokra nincs lehetőség. Elsőként megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Rengeteget ütöm-verem ezt a kormányt azért, hogy valóban védje a magyar családokat, és nagyon sokszor fogom még, és ezért állok értetlenül az előttünk fekvő csomag és saláta előtt, hiszen itt egy salátatörvénybe rejtve gyakorlatilag végleg szélesre tárná Magyarország Kormánya a kaput harmadik világból érkező, indonéz, mongol, Fülöp-szigeteki, illetve vietnámi munkavállalók előtt.

Ugye, ez a kormány retorikailag nagyon harcosan küzdött a migrációval szemben  én egyébként ezt a küzdelmet alapvetően támogattam volna , a helyzet az, hogy a valóságban nem ebbe az irányba indultak, hanem tétlenül szemlélik több százezer magyar kényszerű kivándorlását jellemzően nyugat-európai országokba, számukra még egy úgymond hazahívó otthonteremtési, vagy mondjuk, lakhatási programot sem dolgozott ki ez a kormányzat, lényegében nem tett semmit azért, hogy a szülőföldön boldogulás lehetségessé váljon számukra. Ezzel párhuzamosan felfedezték, hogy hoppá, ott a demográfia, és hoppá, óriási a munkaerőhiány, vannak hiányszakmák, mit csináljunk? Hozzunk a harmadik világból dolgozókat! Egy olyan kormány, amely látszólag a migrációval szemben küzd.

És hogy nem ezzel a salátatörvénnyel kezdték el az őrületet, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy két évvel ezelőtt, ugye, stratégiai megállapodást kötöttek a kormány nevében egy olyan munkaerő-kölcsönző társulattal, amelyről önök a saját szempontrendszerük alapján kijelentették, hogy na, ő majd hatékonyabban tudja a harmadik világból a szervezett munkaerő-behozatalt lebonyolítani, mint ahogy, mondjuk, munkaerőközpontok vagy magyar állami közületek tudták volna megtenni. És hát, láss csudát, tavaly szeptembertől már minősített munkaerő-kölcsönző titulust is kezdtek osztogatni, ugye, megjelent egy új kormányrendelet, amely tovább könnyítette az adott esetben engedély nélkül hazánkban tartózkodóknak a munkavégzését, tehát még az engedélyeztetési folyamaton is lejjebb csavartak egyet. Ezt a titulust azóta, ugye, több sajtóorgánum beszámolója szerint 13 cég nyerte el, köztük volt az első óriási társaság is, amellyel megállapodást kötöttek, és a tavalyi év második felére datálható az, hogy az uniós országok Szerbia és Ukrajna mellett további kilenc  és néhány nagyon érdekes  országgal írtak alá gyakorlatilag együttműködési megállapodást ezzel a lépéssel. Ezen országok között található a Fülöp-szigetek, Indonézia; Kazahsztán, Mongólia tekintetében én megengedőbb vagyok a magyar őstörténet nagy rajongójaként, ugye, itt még vannak azért feltáratlan szálak. De azt nem tudom értelmezni, hogy Vietnámmal önök gyakorlatilag egy együttműködési megállapodást kötöttek szervezett munkaerőimportra. Államtitkár úr, magyarázzák már meg: ezt hogyan gondolták?

A másik oldalon pedig van nagyságrendileg negyedmillió olyan magyar honfitársunk, akit így az inaktívak, munkanélküliek  kategória válogatja  közé szoktak besorolni, közülük több mint százezren vannak, akik már kiestek Európa legkegyetlenebb kormánya álláskeresési támogatási rendszeréből, tehát lejárt a három hónap, semmilyen ellátási formára nem jogosultak. Nekem ne mondják azt, hogy ebből a százezer emberből ingyenes átképzési programokkal, egy kis segítséggel nem lehetne az elsődleges munkaerőpiacra ekkora hiányszakmák és ekkora hiánytünetek mellett behozni munkavállalókat! Dehogynem lehetne, csak önök ezzel nem foglalkoznak!

A másik kézzel nem foglalkoznak a külföldre kényszerből kivándorolt magyarokkal sem. Nem azokról beszélek, akik egy multi cégnél úgy megtalálják a számításukat, hogy adott esetben minden körülmények között négy-öt évet Nyugaton töltenének, aztán remélem, hogy egyszer hazatérnek családdal együtt vagy családot alapítani. Nem, azokról beszélek, akik mondjuk, volt devizahitelesként az átváltott forinthitelük terheit itt nem tudják fizetni, ezért kényszerből egy nyugat-európai magasabb bevételből törlesztik azt, ami itt kigazdálkodhatatlan volt, én inkább rájuk gondolok.

Az egészen biztos, hogy csak a feldolgozóiparban nagyjából százezer emberre lenne szükség, tehát egyáltalán nem arról van szó, hogy csak a mezőgazdaságnak van ilyen munkaerőigénye, itt nagyon széles a skála, de önök egyébként a kasszástól a húsfeldolgozóig nagyon sok olyan állásfajtát felsoroltak a rendeletükben, ahol egyértelműen lenne magyar munkaerő, hogyha az inaktívak táborában lévők segítséget kapnának ehhez, és legalább egy részük becsábítható lenne az elsődleges munkaerőpiacra. És hát, egyre többször látjuk azt, hogy munkaügyi szempontból is óriási aggályokat vet fel, hogy a magyar munkavállaló megkapja azt, hogy ha problémázik, akkor jön helyette valaki a harmadik világból, aki majd nem beszél vissza, aki majd nem követel nagyobb bért. Tehát egyértelműen látszik az, hogy a magyar munkavállalónak a multi cégekkel szembeni kiszolgáltatottsága az alább vázolt folyamat miatt erősödik, növekszik, és Magyarország látszólag nemzeti, magát jobboldalinak hazudó kormánya az érintett családok dolgozóiért lényegében semmit nem tesz, meg sem mozdul.

(15.20)

Éppen ezért kérem, hogy tisztázzák magukat. Tisztázzák magukat az önök profiljához és portfóliójához egyáltalán nem illő viselkedésük miatt, hiszen amit itt a harmadik világból foganatosított, szervezett munkaerőimport kapcsán tesznek, az szöges ellentétben áll a sajtónyilatkozataikkal és a többéves, látszólagos európai háborújukkal.

Tisztázzák azt is, hogy miközben pár éve még a Szerbiából és Ukrajnából érkező vendégmunkások tömeges behozatalában reménykedtek, az nem sikerült, miben reménykednek ehelyett, és tisztázzák azt is, hogy miért nem támogatják a magyar családok klasszikus demográfiai céljait, a szülőföldön boldogulást lakhatási programmal, bérunióval, az alapvető élelmiszerek áfatartalmának lenullázásával. Nagyon sok lehetőség lenne.

De az egészen biztos, hogy Magyarország jövője felé nem az az út vezet, hogy önök százezrével, szervezetten importálnak munkaerőt a harmadik világból és harmadik országokból. Arra kérem tehát önöket, hogy végre egyszer ne a multi cégek, a valódi szövetségeseik érdekét szolgálják, hanem a magyar családokét, és tisztázzák magukat az elhangzottak alól. Köszönöm a türelmét, elnök úr. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Szabó Sándor képviselő úr, Momentum-képviselőcsoport.

SZABÓ SZABOLCS (Momentum): Még mindig Szabó Szabolcs!

ELNÖK: Bocsánat!

SZABÓ SZABOLCS (Momentum): Semmi gond! Köszönöm a szót.

ELNÖK: Megértését kérem, képviselő úr. Sajnos, ez már a régi beidegződés miatt fordulhat elő.

SZABÓ SZABOLCS (Momentum): Igen, ez régi, megerősítem.

ELNÖK: Szabó Szabolcs képviselő urat illeti a szó, Momentum-képviselőcsoport. Parancsoljon!

SZABÓ SZABOLCS (Momentum): Köszönöm szépen. Igyekszem röviden összefoglalni a mondanivalómat. Azt, hogy általánosságban a törvényjavaslattal kapcsolatban mi a véleményünk, az általános vitában már elmondtam, úgyhogy arra szorítkoznék, ami azóta történt a bizottsági vitákban, az Igazságügyi bizottságban, illetve a TAB előtt.

Három módosító csomag érkezett ehhez a törvényjavaslathoz. A Jobbik részéről Z. Kárpát Dániel már beszélt erről, a harmadik országból származó, tehát a nem uniós külföldi országból érkező munkavállalókra vonatkozó könnyítésnek a bennmaradása az egyik, amit kifogásolt, és ezt szerette volna kivenni ez a módosító ebből a törvénycsomagból. Részben átfedésben volt ezzel, amit a DK-s képviselők benyújtottak, gondolom, ők erről majd részletesebben fognak beszélni, de az is alapvetően a magyar munkaerő védelmét próbálta visszacsempészni, egészen pontosan kicsempészni bizonyos részeket ebből a törvénycsomagból, hogy a magyar munkaerőt védeni tudják. Harangozó képviselő úr az árvaellátás egy speciális területére vonatkozóan adott be egy módosítást, hogy a honvédelemben foglalkoztatottak után maradt árvák ellátására vonatkozó speciális szabályok is fennmaradjanak. Sem az Igazságügyi bizottságban, sem a TAB-on nem ment át egyik sem.

Én egyébként azt gondolom vagy mi azt gondoljuk, hogy mind a három elfogadható lett volna, és tökéletessé nem tette volna a törvényjavaslatot, de mindenféleképpen jobb irányba változott volna ez a szöveg és ez a szabályozási rendszer, amit így a veszélyhelyzet megszűnte után meghosszabbít majd ez az előterjesztés.

A TAB-vitán történt meg annak a csomagnak a megtárgyalása, amiről Arató képviselő úr a kisebbségi vélemény előadásakor már beszélt, nevezetesen, akkor derült ki, hogy a pedagógussztrájkra vonatkozó szigorított szabályokat, úgy gondolták így utólag, hogy mégiscsak meghosszabbítanák, és visszacsempészik egy TAB-módosítóval ebbe a törvénycsomagba.

Az egész vita körülbelül arról szól  leegyszerűsítve mondom annak, aki esetleg követi még a vitát , hogy nagyon bonyolult meghatározni egy sztrájknál, hogy mi számít elégséges szolgáltatásnak. Tehát például hogyha sztrájk van egy iskolában, akkor mit csináljanak a pedagógusok a gyerekekkel, mert nyilvánvalóan, ha pont ugyanaz történik, mintha nem lenne sztrájk, akkor senkinek nem tűnik fel, hogy sztrájk van, tehát a sztrájk érdekérvényesítő képessége a nulla felé konvergál.

Tehát mi szokott történni egy sztrájknál? Bemegy a gyerek, és valami programot szerveznek nekik, összevonják az osztályokat, vagy sportversenyeket rendeznek nekik, vagy filmet néznek, vagy könyvtárban olvasnak, szóval, valamit kitalálnak, de nem azt csinálják, amit normál körülmények között. És azért azt tegyük hozzá, hogy itt nem ludditákról beszélünk (Arató Gergely nevet.), tehát itt egy olyan részéről beszélünk a munkavállalók közösségének, akik nagyon finoman szokták ezt végrehajtani, nem szokott vita lenni, nincsenek verekedések, az ő agressziójuk körülbelül abban mutatkozik meg, hogy fölvesznek, mondjuk, egy kockás inget.

De ez is soknak minősült, mert most visszacsempészik azt a szabályt, amit a veszélyhelyzet alatt kitaláltak, hogy pont ugyanazt kell csinálni egy sztrájk alatt egy pedagógusnak, mintha nem lenne sztrájk, tehát innentől… (Nacsa Lőrinc közbeszól.) Dehogynem! Az a helyzet, Nacsa képviselő úr, hogy nem lehet csoportot összevonni, ugyanúgy minden osztály külön terembe kell hogy menjen, oda pedagógusnak kell külön menni, minden egyes csoporthoz, tehát pont ugyanaz történik, mintha nem lenne sztrájk, ez a probléma. (Nacsa Lőrinc: 50 százalék! 50 százalék!) Nyomjon gombot, képviselő úr! (Nacsa Lőrinc: 50 százalék!) Tehát nem muszáj beleordibálni abba, amit mondok. (Derültség az ellenzék soraiban.) Tehát ilyen értelemben gyakorlatilag ellehetetlenítik a sztrájkot.

Mondom, itt az a probléma ezzel, hogy a munkavállalók érdekérvényesítő képessége attól függ, hogy milyen hatékonyan tudnak sztrájkolni. Ritkán élnek ezzel a lehetőséggel, itt élünk Magyarországon, pontosan tudjuk. Hogyha ezt a ritka lehetőséget is kivesszük a kezükből, akkor gyakorlatilag semmi nem marad a kezükben.

Akkor mondok egy személyes példát. Én nagyon sokszor éltem meg például vasutassztrájkot, zárójelben megjegyzem, édesapám egyébként negyven-egynéhány éven keresztül dolgozott a MÁV-nál, tehát még értem is, hogy miért sztrájkoltak. Volt olyan, hogy hosszú, tehát hat-hét órás vonatutakat tettem meg sztrájk idején, mert muszáj volt elmennem A-ból B-be, de egyszer nem jutott az eszembe, hogy én elkezdjem szidni a vasutasokat és mérgelődjek, mert pontosan tudtam, hogy egyébként igazuk van. De ha nem értettem volna velük egyet, akkor is azt mondtam volna, hogy joguk van hozzá, és így tudják kifejezni. Ez a probléma ezzel az egész javaslatcsomaggal, hogy ezt a minimális lehetőséget is elveszik tőlük.

Úgyhogy összességében én meg a Momentum-frakció nem tudjuk támogatni ezt az összegző módosító javaslatot, hiszen a három beérkezett ellenzéki módosítót se fogadták el, plusz a TAB hozzátett egy olyan saját kiegészítő csomagot, ami még rosszabb irányba vitte a törvénymódosítást, úgyhogy összességében ezt nemmel tudjuk majd értékelni a szavazáson. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzék soraiban.)

ELNÖK: Megköszönöm Szabó Szabolcs képviselő úr hozzászólását. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Kordás László képviselő úrnak, DK-képviselőcsoport. Parancsoljon!

KORDÁS LÁSZLÓ (DK): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Egy eléggé furcsa esemény történt ma délelőtt, erről szeretném önt tájékoztatni, és pont ugyanúgy, ahhoz a csomaghoz tartozik, mint a pedagógusoknak a sztrájkjával kapcsolatos törvényjavaslat.

Öt szakszervezeti konföderáció ma délelőtt közös nyilatkozatban ítélte el ezt a javaslatot, és arra kérte a képviselőket, hogy ne szavazzák meg ezt a javaslatot. (Nacsa Lőrinc: Mind szoci?) Mi eleget is fogunk tenni ennek. Hadd mondjam meg azt is, hogy miért! Hogyha önök a sztrájkkal kapcsolatban az elégséges szolgáltatást szeretnék szabályozni, akkor ennek megvan a módja. Van egy törvényalkotásról szóló szabály, ami azt mondja, hogy az érintettekkel előtte konzultációt, egyeztetést kell folytatni.

Kik itt az érintettek? Nyilvánvalóan beletartoznak az érintettekbe a szakmai szervezetek, a pedagógus szakmai szervezetek, és beletartoznak a szakszervezetek is ebbe a körbe. Önök ezt az egyeztetést elmulasztották, mielőtt benyújtották volna ezt a javaslatot, ezért semmi esetre sem lehet ezt most támogatni.

Ha azt szeretnék, hogy mindenképpen változzon az elégséges szolgáltatásokra vonatkozó szabály, akkor tegyék, járják az egyeztetés útját, menjenek, üljenek le a szakszervezetekkel tárgyalni, és újra hozzák vissza ezt a javaslatot annak a függvényében, ami a tárgyaláson született eredményként.

A Demokratikus Koalíció elfogadja a Pedagógusok Szakszervezetének az érvelését, és azt mondja, hogy nemmel fogunk szavazni ennél a törvényjavaslatnál, pontosan azért, mert nem engedjük, hogy az alapjogot mint a sztrájkjogot korlátozzák akár a pedagógusok körében, akár más egyéb munkavállalói csoportok körében. Köszönöm. (Taps a DK és a Momentum soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Dávid Ferenc képviselő úrnak, DK-képviselőcsoport. Parancsoljon!

DR. DÁVID FERENC (DK): Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Azzal szeretném kezdeni, amit Kordás László képviselőtársam is megemlített, én ugyanis a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló javaslat munka törvénykönyvére vonatkozó részével szeretnék kizárólag foglalkozni.

(15.30)

És ahogy Kordás László úr említette az egyeztetés hiányát, szeretném jelezni, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma ezt a munkatörvénykönyv-módosítást nem tárgyalta meg. Nem tudom, az önök számára mennyire ismert, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma háromoldalú: szakszervezetek, a kormány, a munkaadói szervezetek.

És miután az a kérdés, amiről a munka törvénykönyve kapcsán beszélni fogok, a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos, ez húsbavágó kérdés úgy a munkáltatóknak, mint a munkavállalóknak. Úgy éreztem államtitkár úr beszámolójából, illetve előterjesztéséből, hogy rendkívül elszántak olyan tekintetben, hogy a minősített munkaerő-kölcsönzésről szóló rövid változtatást mindenképpen megszavaztassák. Én nagyon sok mindent hiányolok abból az előterjesztésből, amit ön elmondott, a leírt anyagban és a szóbeli kiegészítésében nem hallottam arról, hogy milyen garanciális elemek épülnek be ebbe a rendszerbe, hogyha ezt a parlament elfogadja.

Kezdeném azzal, amit Z. Kárpát Dániel képviselőtársam nevesítve kimondott, hogy 13 ilyen cég foglalkozhat majd ezen különleges jogosítvány keretében harmadik, EU-országon kívüli munkaerő-kölcsönzéssel. Én azt szeretném javasolni ezen 13 cég kapcsán, hogy ha minősített a munkaerő-kölcsönzés, akkor legyen minősített ezeknek a cégeknek az ellenőrzése is. Ugyanis ezeket teljesen külön módon kell ellenőrizni, hiszen köztudott, hogy Magyarországon a munkaerő-kölcsönzés a munka világának egy nagyon ingoványos, nagyon iszapos területe.

A másik dolog, amit nagyon fontosnak tartanék, hogy egyértelműen deklaráljuk  és erre van lehetőség, hiszen a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, illetve a KSH pontosan fel tudja mérni a hiányszakmák leltárát , tehát ki kell mondani, hogy ez a kölcsönzési folyamat csak és kizárólag azokban a szakmákban lehet, ahol égető a munkaerőhiány.

A harmadik, amit szeretnék mondani, és itt sem hangzott el sajnos, hogy a munkavállalóink kapcsán  bár én sosem voltam szakszervezeti képviselő, az én előéletem a vállalkozói szférához kötődik  Magyarországon van jogszabály a rendezett munkaügyi kapcsolatokról. Tehát itt nagyon vidáman ki lehet mondani, hogy akár a közvetítők, akár a foglalkoztatók vonatkoztatásában mindkét féltől meg kell követelni azt, hogy a rendezett munkaügyi kapcsolatok érvényesüljenek.

Én most nem fogom megismételni, amit Z. Kárpát Dániel elmondott, hogy miféle módon lehet ezekkel a dolgokkal játszani, félelmetes módon lehet visszaélni a munkaerő-kölcsönzés viszonylag laza eszközeivel, arról nem beszélve, hogy ezek a cégek még extraprofitot is realizálnak.

És befejezésül szeretném még egy dologra felhívni a figyelmet. (Kordás László felé.) Szakszervezeti barátaimtól, többek közt a mellettem ülő volt szakszervezeti vezetőtől hallottam, hogy tapasztalható  és nemcsak a multinacionális cégeknél, hanem magyar vállalkozásoknál is , hogy azt tapasztaljuk, hogy egy pillanat alatt leesik a munkaviszony keretében foglalkoztatottak létszáma, százasával, és utána, képzeljék el, 400-500 fővel több alkalmazott lesz a cégnél, csak és kizárólag munkaerő-kölcsönzés keretében. Az okokat elmondtuk, és nem akarom megismételni: korlátozott munkavállalói jog, nem ismerik a munka törvénykönyvét, hétvégén könnyen dolgoztathatók, mert nyilvánvalóan a család nem jött velük.

Tehát azt gondolom, hogy felboríthatja a magyar munkaerőpiac viszonylagos rendezettségét, ha ezt ilyen módon elengedjük, és talán még azt is merném mondani, hogy a közvetítésnél és a foglalkoztatónál valamilyen úton-módon jogszabályban kellene rögzíteni egy elbocsátási tilalmat, egy elbocsátási záradékot. Tehát az nem történhet meg ma Magyarországon  remélem, az önök szándéka szerint sem , hogy egy ezerfős nagyvállalattól elbocsátanak 500 munkaviszonyos embert, és ezt követően felvesznek ezer kölcsönzöttet. Nem hiszem, függetlenül attól, hogy ki ellenzéki és ki kormánypárti képviselő, ez nem lehet cél, és nem lehet lehetőség, hogy Magyarországon ez működjön. Köszönöm szépen a türelmet és a figyelmet. (Taps a DK és a Momentum padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalási szándékát jelezte Keresztes László Lóránt képviselő úr, LMP-képviselőcsoport. Öné a szó, képviselő úr.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár úr, ez az iménti néhány perces kényszerszünet szerintem szimbolikus volt, úgy értve, hogy a kormány miatt gyakorlatilag lebénult az Országgyűlés működése, ha csak rövid időre is.

Itt a rendkívüli jogrendről, a rendeleti kormányzással kapcsolatos helyzet feloldásáról, megszüntetéséről van szó. Jellemző volt az előző időszakban is, hogy mi a koronavírus-járvány miatti lezárások alatt is jeleztük, hogy készek vagyunk biztosítani az Országgyűlés működését, itt voltunk, részt vettünk a vitákban, indítványokkal éltünk. Ugyanakkor, amikor mi rendkívüli ülést kezdeményeztünk a magyar emberek, a magyar családok érdekeinek védelmét szolgáló indítványok esetében, akkor önök nem jelentek meg, a kormányoldal nem jelent meg az Országgyűlésben, nem jöttek be a munkahelyükre, nem tették lehetővé az Országgyűlés működését. Tehát mondhatjuk, hogy ezen lépésük szimbolizálta egy kicsit a helyzetet.

Nem szeretném megismételni képviselőtársaimat, szerintem az ő felszólalásaik nagyon jól aláhúzzák azt, hogy itt most egyáltalán nem arról vitatkozunk, ami az előttünk fekvő javaslat címéből kiérződik, vagy amire annak utalnia kellene, ugyanakkor valóban megvilágítja azt a politikát, ahogy Z. Kárpát Dániel képviselőtársam is mondta, ami jellemzi önöket egyébként ciklusok óta, hogy önök a magyar munkavállalók egyre nehezebb, egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe hozásától, az alacsony bérektől remélnek valamiféle befektetést, és ennek következménye, egyenes következménye az a borzasztó elvándorlás, ami ma egyébként a nemzetet érintő legsúlyosabb kihívás, és ezért fordulhat az elő, hogy bizonyos ágazatokban valóban már az összeomlást előidéző szintű a munkaerőhiány.

Én azt gondolom, ezzel a helyzettel szembesülni kellene, ahelyett, hogy önök ezt tovább feszítenék, és minél jobban kiszolgáltatnák a magyar embereket, megvonnák az ilyen munkajogi garanciákat, és csökkentenék a lehetőségét egyébként annak, hogy egy ilyen helyzetben megvédjék magukat a magyar munkavállalók.

Ugyanakkor röviden szeretnék még visszautalni arra, ami itt elhangzott néhány kormánypárti képviselőtársamtól, miszerint önök szükséges és arányos mértékben éltek a rendkívüli felhatalmazással és a rendeleti kormányzással. Hát, most itt már a részletek lezárásáról szóló törvényjavaslat utolsó vitájában valaki világítsa azt meg nekem, hogy rendeleti úton mi szükség volt arra, hogy Mészáros Lőrinc szállodaláncának 18 milliárdos támogatást adjanak akkor, amikor szintén Mészáros Lőrinc az építőipari cégéből 12 milliárd osztalékot kivett. Tehát akkor, amikor önök azt mondták, hogy azért nem támogatják a magyar családok érdekében előterjesztett javaslatainkat a válság legnehezebb időszakában, mert nem volt forrás a költségvetésben, önök Mészáros Lőrinc és a többi oligarchájuk gazdagodását is fenntartották, mindezt rendeleti úton. Ennek pontosan mi köze volt, államtitkár úr, a magyar emberek egészségének és biztonságának megőrzéséhez?

Továbbá, mi köze volt az önkormányzatokat érintő elvonásoknak és megszorításoknak ezen célok végrehajtásához? És ijesztő az, hogy ezeket az intézkedéseket azóta törvénybe is betonozták, tehát gyakorlatilag ezeket az önkormányzati elvonásokat önök nemcsak egy ilyen rendeleti kormányzás idején, egy veszélyhelyzet esetén tartották indokoltnak, egyébként akkor is indokolatlanok voltak, hanem önök úgy gondolják, hogy az önkormányzatoktól elvont forrásokat a későbbiekben sem adják vissza, holott látható, hogy bizonyos fontos közszolgáltatások ellátása során az önkormányzatok ezek nélkül a források nélkül nem fognak tudni működni.

Ilyen indokolatlan intézkedés volt egyébként, amikor megvonták a vidéki városok helyi tömegközlekedésének az állami támogatását, pont a legsúlyosabb lezárások időszakában, amikor elő is írták a járatsűrítést, hogy kisebb legyen a zsúfoltság. Nyilván ez utóbbi indokolt intézkedés volt, de akkor, amikor kiemelt terhelést kaptak a városok, a vidéki városok a közösségi közlekedés fenntartásában, akkor, a legnehezebb időszakban vonták meg önök ezeket a forrásokat. (Nacsa Lőrinc közbeszól.) Budapesten kívül a vidéki városoktól megvonta a magát vidékbarátnak hazudó kormány ezeket a támogatásokat, miközben pontosan tudják, hogy nincs olyan vidéki város, amelynek ne lenne probléma, hogy a saját forrásaira alapozva megfelelő szinten biztosítsa a tömegközlekedés ellátását.

A múlt heti bizottsági üléseken, a miniszterjelölti meghallgatásokon én rákérdeztem erre, és sajnos Palkovics miniszterjelölt úr megerősítette, hogy esze ágában sincs a kormánynak visszaadni ezeket a forrásokat, tehát esze ágában sincs a kormánynak központi forrásokból támogatni a vidéki városok helyi tömegközlekedését.

Én azt gondolom, ez rendkívül súlyos probléma, és ez tökéletesen szembemegy a klímaváltozás elleni küzdelmet deklaráltan szolgáló célokkal; szembemegy azokkal a célokkal is, hogy élhetőbbé kell tenni a vidéki városokat, és meg kell őrizni ezeknek a váro-soknak az élhetőségét.

És akkor még egy dologra szeretnék utalni, már az általános vitában is emlékeztettük önöket arra, hogy bizony itt a rendkívüli jogrend kapcsán voltak olyan fideszes politikusok, fideszes polgármesterek, akik visszaéltek ezzel a rendkívüli jogrenddel, visszaéltek a rendkívüli felhatalmazással. Gondolhatunk itt Szekszárd fideszes polgármesterére vagy éppen Komló fideszes polgármesterére, és egy személyben olyan döntéseket hoztak, amikkel felülírták egyébként az ott élő emberek, az ott élő polgárok által megválasztott testületek döntéseit.

Az önök rendkívül szorgalmas jogalkotási folyamatában nem láttam megoldási javaslatot erre a helyzetre, holott az önök egyik minisztere el is ismerte, hogy ez valóban visszaélés volt a rendkívüli jogrenddel, ugyanakkor önök ezt a joghézagot nem orvosolták, olyan javaslatot nem terjesztettek be, ami által biztosítható lenne, hogy ne éljenek vissza ilyen rendkívüli jogrendben a polgármesterek a rendkívüli felhatalmazással, úgyhogy önmagában már csak ezért sem lehet támogatni az újabb rendkívüli felhatalmazást.

Hozzáteszem, a koronavírus-járvány alatt is mi minden olyan intézkedést támogattunk a szavazatunkkal, ami a magyar emberek érdekének a biztosítását szolgálta, és ez így lesz ezután is, a jelenlegi időszakban és a következő, válságokkal teli években is. Ugyanakkor ezt a törvényjavaslatot az LMP frakciója nem fogja tudni támogatni. Köszönöm.

(15.40)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Dúró Dóra képviselő asszony, a Ház alelnöke, a Mi Hazánk képviselőcsoportja képviseletében. Öné a szó, alelnök asszony.

DÚRÓ DÓRA (Mi Hazánk): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Önök ismét bebizonyították, hogy nem tudnak mit kezdeni az oktatással, és nem tudnak mit kezdeni a pedagógusok tiltakozásával. Már a minisztériumi struktúra felállításakor világossá tették, hogy a későbbiekben sem fogják a helyén kezelni ezt a nemzetstratégiailag kiemelkedő ágazatot, és nemcsak arról van szó, hogy nem kap önálló minisztériumot az oktatás, hanem egészen egyedülálló módon Pintér Sándor lesz az, aki felügyelni fogja a közoktatást is. Tehát már akkor látható volt, hogy nem szeretnék ezt az ágazatot a helyén kezelni.

Önök ismét kétharmados felhatalmazást kaptak, ezért jogi értelemben lehetőségük van arra, hogy ellehetetlenítsék a pedagógusok sztrájkjogát, és minden bizonnyal ezt holnap meg fogják tenni. Lehetőségük van arra, hogy szőnyeg alá söpörjék azokat a problémákat, amelyek az oktatásban nap mint nap felmerülnek; és lehetőségük van arra, hogy úgy tegyenek, mintha minden rendben lenne, de ettől még a problémák nem fognak megszűnni. Mert a gyermekeink mindennap bemennek olyan intézményekbe, ahol kiállnak a pedagógusok 20-30 gyermek elé, becsukják maguk mögött az ajtót, és onnantól kezdve rájuk bízzuk a mi gyermekeinket, rájuk, akik több időt töltenek egyébként velük, mint mi, szülők.

Sokkal boldogabb lennék, ha ebben a Házban nem arról folyna a vita, hogy mi minősül elégséges szolgáltatásnak egy sztrájk esetében, hanem azokról a szakmai, finanszírozási és munkajogi kérdésekről beszélnénk, amelyekért a pedagógusok a sztrájk eszközéhez is nyúltak, mert a probléma valójában ez. Vannak szakmai, finanszírozási és munkajogi nehézségeik azoknak az embereknek, akik a jövő nemzedéket nevelik fel, és akik nap mint nap találkoznak a mi gyermekeinkkel, de önök válaszra sem méltatják őket. Nem beszélünk arról, hogy mennyit dolgoznak a pedagógusok, ezért milyen béreket kapnak, milyen feladatokat kell nekik elvégezniük, a munkájukat segítők létszáma az OECD-országok átlagának harmada, ezekről nem beszélünk a tisztelt Házban, arról viszont beszélünk, hogy hogyan tudják önök, hogyan akarják ellehetetleníteni a sztrájkolásukat.

Megtehetik, mert kétharmados felhatalmazásuk van, attól még sem a pedagógusoknak, sem a gyermekeinknek az iskolában eltöltött ideje nem lesz értékesebb. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, KDNP-képviselőcsoport. (Derültség, közbeszólások az ellenzéki sorokban.)

NACSA LŐRINC (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Örülök, hogy a délutánjukba egy kis örömet hozhatok, tényleg, ha már ennyi maradt önöknek.

Keresztes László Lóránt képviselő úrnak szeretném jelezni, hogy próbálom visszaidézni azt az alkalmat a veszélyhelyzet idején  amit ön mondott, hogy polgármesterek visszaéltek veszélyhelyzetben a rendeleti kormányzással , hogy hány posztban, sajtótájékoztatón hívta föl például Pécs polgármesterét arra, hogy egy személyben alpolgármestert nevezett ki a testület megkérdezése nélkül, egy szocialista politikust csak úgy magától. Hányszor szólította föl esetleg Pécs polgármesterét, hogy ne éljen vissza? Hányszor szólította föl Göd momentumos polgármesterét, akit még a bíróság is elmarasztalt, hiszen politikai leszámolásra használta a veszélyhelyzetet? Hányszor szólította föl Érd baloldali polgármesterét abban az ügyben, hogy ő a testületi ülés előtt pár nappal 46 ügyben hozott saját hatáskörben rendeletet úgy, hogy három nap múlva ülésezhetett volna a testület, és megbeszélhették volna az ügyeket, és azt nyilatkozta, hogy ő gondolta, hogy konszenzus van ezekről az ügyekről, tisztelt képviselő úr.

Tehát kérdezném önt, amikor arról beszél, hogy visszaélnek az önkormányzatok, akkor pláne Pécs esetében  ami az ön szűkebb hazája, képviselő úr, és sokszor fölszólal pécsi ügyekben  hányszor beszélt ön a polgármesterrel, jeleztee neki akár magánbeszélgetésben, hogy nem helyes, amit művel. De szólte a momentumos barátainak, szólte az érdi barátainak, hogy nem biztos, hogy ezt kellene csinálni?

Ha valaki végighallgatta volna a Holdról idecsöppenve Z. Kárpát Dániel felszólalását, akkor azt gondolhatta volna, hogy Magyarországon visszatért a Gyurcsány-kormány, és újra 10 százalék fölött van a munkanélküliség. Olyan beszédet adott elő a képviselő úr, mintha itt óriási munkanélküliség lenne, és magyarok százezrei keresnének munkát folyamatosan, és nem találnak, mert nincs a piacon munka (Z. Kárpát Dániel közbeszól.), és ő fölháborodik azon, hogy nem találnak munkát, és itt valami óriási munkanélküliség van.

Tisztelt Képviselő Úr! 4 millió 700 ezer a foglalkoztatotti létszám, több mint egymillióval több, mint amikor az önök szövetségesei kormányoztak. (Z. Kárpát Dániel: Ezért kellenek a vietnámiak?) Több mint egymillióval több, mint amikor az önök szövetségesei kormányoztak, és 3,6 százalék a márciusi munkanélküli-adat, tisztelt képviselő úr. (Z. Kárpát Dániel közbeszól.) Ez a harmadik legjobb az Európai Unióban, bronzérmesek vagyunk az Európai Unióban a munkanélküliségi adatok tekintetében. És a fiatalok, a 18-29 közöttiek munkanélkülisége is ilyen arányban csökken folyamatosan, hála istennek, mert ezek a fiatalok is meg az idősebb honfitársaink is megtalálják a számításaikat, találnak munkát, mert lehetséges munkát találni viszonylag rövid időn belül a munkaerőpiacon, sőt, ahogy itt képviselőtársam mondta, vannak területek, ahol munkaerőhiány alakult ki. Szerintem mind a kettő probléma, de inkább munkaerőhiány alakuljon ki, mint munkanélküliség legyen, és az önök politikája, a segélyre ítélt milliók legyen inkább a fókuszban.

Én nagyon örülök annak, hogy az Európai Unió éllovasai vagyunk munkanélküliség tekintetében, olyan alacsony a magyar munkanélküliségi adat, és egy válság ellenére, egy Covid-járvány ellenére meg tudtuk őrizni ezeket a remek számokat, és a picit rosszabb periódus után újra javultak a foglalkoztatottsági adatok, és újra javultak a munkanélküliségi adatok. Szerintem ez közös magyar siker, erre büszkének érdemes lenni, és nem pedig eltagadni ezeket a sikereket.

Köszönjük Dávid Ferenc képviselő úr dicséretét, hogy jól működnek a munka törvénykönyve és több törvény, hiszen a munkaadók a munkavállalókkal meg tudnak egyezni. Örülök, hogy megdicsérte ezt a törvényt (Arató Gergely közbeszól.  Az elnök csenget.), és azt mondta, hogy helyes az a törvény, ahogy a munkavállalók és a munkaadók meg tudnak egyezni. Én ezzel egyetértek, tisztelt képviselő úr.

Szabó Szabolcs képviselő úrnak szeretném jelezni…  mert aki belehallgat a parlamenti közvetítésbe, azt gondolja, hogy Szabó Szabolcsnak igaza van vagy igazat mond. (Szabó Szabolcs közbeszólására:) Sajnos ritkán, képviselő úr. Ha megnézi valaki Szabó Szabolcs felszólalását, akkor ő azt mondta, hogy mostantól a pedagógussztrájknál semmi változás nincsen, ugyanazt kell csinálni a pedagógusoknak, mintha nem lenne sztrájk. Ezt mondta, tisztelt képviselő úr, ez nem igaz. Ilyen egyszerű! Beszéljünk nyíltan!

Tisztelt képviselő úr, ha elolvasta volna a törvényjavaslatot, látná, hogy 50 százalék van, az órák megtartásában 50 százalék van előírva a mostani törvényjavaslatban. Ugye, ebben egyetértünk, hogy 50 százalék van? Az 50 százalék, képviselő úr, nem ugyanannyi, mint a 100. (Közbeszólások, köztük Szabó Szabolcs: A másik 50-ben is ott kell lenni.    Az elnök csenget.) Nem a 100 százalékot kell megtartani, ez megfelel a szükségesség, arányosság elvének, megfelel az Alkotmánybíróság korábbi döntéseinek, amikor sztrájkügyben döntött az Alkotmánybíróság.

Tisztelt képviselő úr, igaza van, van olyan terület, ahol a 100 százalékot írja elő, például az érettségire felkészülőknél. Ön azt mondja, hogy az érettségire fölkészülők ne kapják meg a szükséges oktatást, hogy le tudják tenni a sikeres érettségit, főiskolára, egyetemre tudjanak menni, elindítsák az életüket. (Szabó Szabolcs: Megszüntetném az érettségit, mondd ki!) Én értem, képviselő úr, mondja ezt nyugodtan, de hogy klasszikus Szabó Szabolcsot idézzek: nyomjon gombot, tisztelt képviselő úr! Ez nem egy ilyen bekiabálós vita. Ezt ön mondta itt nekünk. Az 50 százalék nem 100, tisztelt képviselő úr. Lehet vitatkozni, hogy az 50 százalék a szükségesség, elégségesség kritériumaiban (Szabó Szabolcs közbeszól.) helyes vagy nem helyes, de azt eltagadni, hogy pont ugyanaz lenne a helyzet egy sztrájk esetén, mint amikor egy normál tanítási nap van, azt gondolom, hogy vetekszik a hazugsággal.

Tisztelt Képviselőtársaim! Önök számos alkalommal fölszólítottak bennünket az ukrajnai menekülők segítésére. Én sok alkalommal járhattam a határon, és az önkormányzatok, a kormányzati szervek, a civil szervezetek, az egyházak, az önkéntesek egészen elképesztő munkát végeznek mind a határon, mind akár a többi elhelyező menekültállomáson, és szerintem helyes, ha akik hosszabb időre terveznek, és akiknek fogalmuk sincsen, hogy az országukban az a szörnyű háború meddig tart, például munkát akarnak vállalni Magyarországon, ott adunk segítséget.

Lehet, hogy önök ellenzik azt, hogy az ukrajnai menekülők munkát kapjanak Magyarországon, mondják ezt akkor nyíltan nyugodtan! Lehet ez egy politikai álláspont, én szívesen vitatkozom vele, de az, hogy az első pillanatban ott tudtak lenni a munkaadók, ott tudtak lenni egyébként szakszervezetek is, ott tudtak lenni olyan munkaközvetítők, akik segítettek azoknak az embereknek, akiknek nem volt hova menni; hogy segítsenek valamiféle munkát találni azoknak az embereknek, akiknek éppen lehet, hogy összedől a városuk vagy a házuk, ahol laktak, és összedől az életük is, és kapnak ilyen módon munkát, szerintem ez helyes, ha ilyen módon is segítjük őket. Ha ilyen módon is, nemcsak otthonnal, szállással, nemcsak étellel, nemcsak segítséggel, nemcsak ellátással, hanem aki igényli, munkalehetőséggel is segítjük az ukrajnai menekülőket, ez szerintem helyes. Lehet, hogy önök szerint nem az, de én örülök neki, hogy segítjük őket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(15.50)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Szabó Szabolcs képviselő úrnak jelezném, hogy nagyon nehéz azt elviselni, amikor közbeszólnak. (Szabó Szabolcs: Én csak visszaadtam!) Mindkettőjük felé mondom, hogy az ülést egyelőre én vezetem, és mindenkinek van lehetősége gombot nyomni, úgyhogy tegyék ezt! És ez minden oldalra vonatkozik. (Szabó Szabolcs, miközben a kormánypárti képviselők felé mutat: Ne tessék mondani!) Ön folytatta azzal, amit ön kifogásolt, úgyhogy itt lezárom az ügyet.

Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Z. Kárpát Dániel képviselő úr.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A korlátozott időkeretemre való tekintettel Nacsa Lőrinc képviselőtársamat nem próbálom meg visszarángatni a csillagkapu túloldaláról ide az univerzumba és a valóság talajára. De államtitkár úr már nem volt ilyen bátor. Egyébként Nacsa képviselőtársamban én azt becsülöm, hogy feláll és beleáll a dologba. Államtitkár úrnál ugyanezt nem tudjuk elmondani.

Itt két konkrét kérdést szeretnék még önnek szegezni annak érdekében, hogy legalább a végén legyen mire egyértelmű választ adni. Megoldásnak mi talán azt látnánk, hogy az önök stratégiai megállapodásait kellene újratárgyalni, illetve kibővíteni az érintett cégekkel. Hajlandóke belevenni ebbe a magyar munkavállalók fokozottabb érdekvédelmét és önszerveződésének támogatását, illetve hajlandóke belevenni a stratégiai szerződésekbe a magyar munkavállalók bérkérdésének megoldását és lassú felzárkóztatását legalább az európai átlaghoz? Köszönöm a türelmét, elnök úr. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Keresztes László Lóránt képviselő úrnak, LMP-képviselőcsoport. Parancsoljon, a rendelkezésre álló időkeret mértékéig.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm, elnök úr. Nacsa képviselő úr, én 2020. de-cember 11-én nem baráti beszélgetésben, hanem nyilvánosan ítéltem el a pécsi polgármester döntését, azt a döntést, hogy a testületet megkerülve nevezett ki egy alpolgármestert. Ön egész pontosan mikor ítélte el azt a döntést a szekszárdi polgármesternél…

ELNÖK: Köszönöm szépen.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): …hogy egy személyben felülírta…

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): …korábban a testület által elfogadott költségvetést. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Ugyan kettőperces gombot nyomott Barkóczi Balázs képviselő úr, de úgy gondolom, hogy normál időkeretben kívánt szólni. Öné a szó.

BARKÓCZI BALÁZS (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, hogy akinek bármi köze van a közoktatáshoz szülőként vagy pedagógusként, vagy oktatáspolitikusként, az növekvő aggodalommal figyelte a híreket, amikor kiderült, hogy Pintér Sándor belügyminiszter fog felelni az oktatásért Magyarországon. Aggodalmunk beigazolódni látszott belügyminiszter úr bizottsági meghallgatása után, amikor a következőket mondta: rend lesz, iskolabezárások lesznek, pedagógusbér-emelés nem lesz. (Nacsa Lőrinc: Nem ezt mondta!)

Tisztelt Kormánypárti Képviselőtársaim! Önök az elmúlt 12 évben megszállták és tönkretették a magyar közoktatást  engedjék meg, hogy néhány pontban felsoroljam a legégetőbb problémákat. Több mint 6600 pedagógus hiányzik a közoktatásból. A pedagógushiány most már nemcsak a vidéki kisfalvakat, hanem bizony a budapesti kerületeket is sújtja. A pedagógusokat rendszeresen túlórára kényszerítik, kényszerhelyettesítésre, amit aztán nem fizetnek ki nekik. A pedagógusok túlterheltek, hovatovább a nyári táboroztatást sem fizetik ki nekik. Talán mindannyian emlékezhetünk arra, amikor a nyári táboroztatásért a pedagógusoknak egy áruházlánc utalványát ajánlották fel fizetségként. A kezdő pedagógusok alapbére mind a mai napig nem haladja meg a szakmunkás-minimálbért, vagyis a 173 ezer forintot, hovatovább a pedagógusbér még mindig a 2014-es minimálbérhez van kötve. Nincsen szabad tankönyvválasztás az iskolákban, sőt a legnagyobb probléma, a legnagyobb baj: a koronavírus-járvány alatt önök, képviselőtársaim, nem biztosítottak sem ingyenes tesztelést, sem ingyenes oltást, sem ingyenes védőruhákat a pedagógusoknak, az iskolai és az óvodai dolgozóknak.

Ezek közül a felsorolt problémák közül önök mire fókuszálnak most? Arra, hogy megvonják a pedagógusok alapjogát, megvonják a sztrájkjogot. Ez egészen egyszerűen felháborító, ezért ezt a törvényjavaslatot nem lehet megszavazni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíváne még valaki az adott időkeret terhére felszólalni. Jelentkezőt nem látok… (Közbeszólás a DK soraiból: Van, van!) Bocsánat! Gréczy Zsolt képviselő úr! Utolsó pillanat. Parancsoljon, öné a szó.

GRÉCZY ZSOLT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Annyit szeretnék csak hozzátenni, hogy néhány évvel ezelőtt tele volt az ország olyan plakátokkal, hogy a külföldről érkezők majd megerőszakolják a mi asszonyainkat, meg olyan plakátokkal, hogy elveszik a munkahelyünket. Ehhez képest semmi más nem fog történni az alapján a törvény alapján, mint amit önök itt most próbálnak lenyomni a torkunkon, mint hogy külföldi munkavállalókkal fogják feltölteni a magyar vállalatokat, a magyar gyárakat, ami minimum problematikus. Egyrészt le fogja törni a magyar béreket, másrészt pedig nem fogja növelni az emberek biztonságérzetét, hiszen éppen önök sulykolták bele a magyarokba, hogy aki kívülről jön, az nyilván ártani fog, tönkre akarja tenni a hazánkat. Most pedig semmi más nem történik majd, mint hogy, mondjuk, Vietnámból megérkeznek, és mindenféle ideiglenes lakóhelyre meg kamionokba telepítve ott fognak lakni, ki fognak rajzani a városokba, és látni fogják az emberek, hogy annak ellenére, amit a Fidesz ígért, hogy ezek az emberek nem jöhetnek Magyarországra, mégiscsak itt lesznek közöttünk.

Azt gondolom, hogy természetesen vannak olyan helyzetek, amikor külföldi munkavállalókra szüksége lehet az országnak, tehát nem idegenellenes húrokat pengetek, hanem éppenséggel szembesíteni akarom önöket azzal, hogy a korábbi állításaik és a mostani valóság köszönőviszonyban nincs egymással. Köszönöm szépen. (Nacsa Lőrinc: Nektek meg kellene szavazni!  Taps az ellenzéki padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nem érkezik jelzés.) Jelentkezőt nem látok.

Úgy látom, államtitkár úr válaszadásra készül. Megadom a szót Azbej Tristan államtitkár úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. Öné a szó.

AZBEJ TRISTAN, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Megköszönve az imént tanúsított megértő türelmüket, emlékeztetem önöket és a vitánkat követőket, hogy a koronavírus-világjárvány a XXI. század legsúlyosabb egészségügyi és gazdasági válságát okozta Európa- és világszerte, amely Magyarországon is éreztette a hatását.

Magyarország Kormánya is felvette a harcot a világjárvány ellen, a meghozott védelmi intézkedéseinek eredményességéhez pedig a gyors és hatékony döntéshozás, valamint végrehajtás volt a kulcs. Mindehhez a kormány Magyarország egész területére az élet- és a vagyonbiztonságot veszélyeztető, tömeges megbetegedést okozó koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életé-nek megóvása érdekében veszélyhelyzetet hirdetett ki, amely lehetővé tette a kormány számára a cselekvési idő lerövidítését és így a hatékonyság növelését is.

Ebben a záróvitában is, bár szorosan a törvényjavaslat témájához nem kapcsolódott, de ismét felmerült vita formájában a kormány teljesítményének és a magyar emberek áldozatvállalása sikerességének az értékelése. Keresztes László Lóránt képviselő úr beszélt arról, hogy a kormány nem volt működőképes, az országban pedig a működőképességet az ellenzék serkentette volna, esetleg az Országgyűlés működését is. Most ehhez képest arról számolhatok be visszatekintve, hogy Magyarország lebonyolította Európának az egyik, ha nem a legsikeresebb oltási kampányát. Tettük ezt mindannak ellenére, hogy az ellenzék végig aknamunkát folytatott (Z. Kárpát Dániel: Jaj, hagyjuk már!), kamuvideókkal riogatott (Z. Kárpát Dániel: Hagyjuk már!), elbátortalanította az embereket az oltások felvételében. (Z. Kárpát Dániel: Hazudsz!)

A gazdasági vonatkozások tekintetében pedig elértük azt, hogy Magyarország a koronavírus-járványnak a súlyos gazdasági hatásai ellenére kanyarban előzött, kiugró lett a GDP-növekedésünk mutatója, a foglalkoztatottság pedig 4 százalék alatt van (sic!), ami gyakorlatilag teljes foglalkoztatottságot jelent, amiről még később szólni fogunk.

Ezzel együtt pedig, hogy az Országgyűlés működése megakadt volna: az Országgyűlés működésében egyedül az ellenzék okozott zavart akkor, amikor külföldi politikai szövetségeseinek és a mainstream liberális médiának azt hazudta, hogy Magyarországon kormányzati rendeleti módon feloszlatták az Országgyűlést, és az nem ülésezik tovább.

Mindeközben a kormány elkötelezett volt, hogy visszatérjen az élet a normális kerékvágásába, és ehhez szükséges volt bizony, Keresztes László Lóránt képviselő úr, az önkormányzatoknak is a részvállalására, az áldozatvállalására. De a politikai szféra a kormányzat kezdeményezésére magán is kezdte a spórolást, így járultak hozzá a politikai pártok is ezekhez az áldozatvállalásokhoz.

(16.00)

Ahogyan az előttünk fekvő törvényjavaslat általános vitájában is elhangzott, most nyílik meg a lehetőség a veszélyhelyzet által megkövetelt rendkívüli jogrend után a rendes eljárási rendbe való visszaállásra, amihez azonban nélkülözhetetlen, hogy a jogbiztonság követelményét szem előtt tartva megalkossa az Országgyűlés a megfelelő átmeneti szabályokat.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat általános és részletes vitáját követően a Törvényalkotási bizottság által benyújtott módosító javaslat mintegy 80 módosítópontban igyekezett pontosítani a javaslatot, számottevően jogtechnikai, szövegpontosító, nyelvhelyességi és szerkesztési jellegű változtatások útján.

A módosító javaslat érdemi rendelkezései körében elsődlegesen a köznevelési intézményekben tartandó sztrájk esetére kiterjedő kiegészítő szabályokat szükséges kiemelnem, ugyanis a Törvényalkotási bizottság ülésén és a jelen vitában is elhangzottak, majd az azt követően megjelent sajtóhírek is rámutattak, hogy ezen rendelkezések értelmezése komoly félreértéseket szül. A módosítás révén beterjesztett szövegjavaslat alapján a munkavállalók érdekképviselethez és munkabeszüntetéshez való alapjoga, vagyis a sztrájkjog gyakorlásának lehetővé tétele mellett érvényesíthető a gyermekek fejlődéshez és köznevelésben való részvételhez kapcsolódó alaptörvényes joga is. Munkabeszüntetés esetén mindkét alapjog érvényesítése a másikra tekintettel, a törvény által korlátozott módon valósul meg. A megalkotandó szabályozás a korlátozást olyan módon határozza meg, hogy az egyik jog érvényesülésének ellehetetlenülését se eredményezze.

Mindezek alapján ismételten le kell szögeznem, hogy a szabályozás célja a köznevelés zavartalan működésének biztosítása, és az ennek érdekében szükséges, még elégséges szolgáltatás mértékének, feltételeinek, valamint az ehhez tartozó eljárásrendnek a meghatározása a gyermekek alapjogainak a szükségesség és arányosság alapelvének figyelembevételével történő érvényesüléséhez.

Így a módosítás rendezi azt, hogy a gyermekek, tanulók felügyeletét sztrájkkal érintett munkanapon hogyan kell biztosítani; azt, hogy érettségiző osztály tanulói és más egyéb tanulók számára mennyi a kötelezően megtartandó óraszám ilyen esetben; azt, hogy a kollégiumi ellátás, a sajátos nevelési és tanulási igényű tanulók számára szükséges ellátás változatlan legyen sztrájk idején is. Mindezek a rendelkezések a gyermekek jogait hivatottak védeni. Én arra kérem az ellenzéki politikusokat és képviselőket, hogy ezúttal legyenek szívesek a gyermekek oldalára állni. (Z. Kárpát Dániel: Bohóc!)

A Z. Kárpát Dániel képviselő úr által a harmadik országbeli állampolgárok munkavállalása kapcsán felvetettekkel kapcsolatban emlékeztetem, hogy az Igazságügyi bizottság ülésén senki nem képviselte a Jobbik módosító javaslatát, olyanokat vetett fel, amiket ott nem képviseltek. Így természetesen ott nem szavazta meg ezeket senki, tehát ez egy különös elgondolás, hogy most a záróvitában vegyük ezeket napirendre, de természetesen egy fontos témáról van szó, ezért erre is ki szeretnék térni, illetve ki fogok térni. (Z. Kárpát Dániel: Megtisztel!)

A harmadik országbeli állampolgárok minősített kölcsönbe adók általi foglalkoztatása csak a magyar munkavállalók által tartósan, még a kialakult magasabb bérköltségen is évek óta betöltetlen álláshelyek esetén alkalmazható. Ezt Dávid Ferenc úr megjegyzésére is válaszul mondom: tehát a magyar munkavállalók joga semmilyen formában nem sérül, ugyanis ezen álláshelyek a magyar munkavállalók által azért nem tölthetők be, mert nincsen elegendő számú magyar munkavállaló. (Z. Kárpát Dániel: Ezt ki mondja meg, államtitkár úr?) Ez a mi közös sikerünk, hogy az ország gyakorlatilag teljes foglalkoztatottságot ér el, ami bizonyos szakmák esetében igenis munkaerőhiányt jelent. (Z. Kárpát Dániel: A multi cégek mondják meg!)

A versenyképesség növelése érdekében a kormány erre a gazdasági szükségszerűségre reagálva megteremti annak az elvi, jogi keretlehetőségét, hogy szigorú feltételek mellett, azon néhány kijelölt munkaerő-közvetítőn keresztül, akik megfelelnek a szakmai követelményeknek, lehetséges legyen az ilyen foglalkoztatás. Az pedig, hogy hazánk gazdaságának a versenyképességét fenntartsuk, minden magyar munkavállalónak és munkakeresőnek egyaránt érdeke.

Tisztelt Országgyűlés! Az előbb említett és tárgyalt rendelkezéseken túl további szakmai módosítások is helyet kaptak a bizottság saját módosító javaslatában, amelyek jelentős részben a törvényjavaslat szövegének egyeztetése során beérkezett külső észrevételeket kezelik. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, röviden a továbbiakban NAIH, észrevételét megfogadva, a módosítás egyértelműsíti, hogy ott, ahol a védőoltás a munkavégzés feltétele lehet, a védőoltás felvételének ellenőrzése céljából a munkáltató milyen adatkört és milyen módon kezelhet.

Ugyanígy az adatkezelési célt pontosítja, szintén a NAIH álláspontját elfogadva, az a módosítás is, amely az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát és életvédelmét szolgáló digitalizációs program, a Gondosóra adatkezelési nyilvántartásának célhoz kötöttségét szabályozza. Emellett az Országos Bírósági Hivatal észrevételével összhangban módosul, ezáltal bővül az a kivételi kör is, ahol a munkáltatói jogkör gyakorlója a védőoltást a munkavégzés feltételeként állapíthatja meg, felismerve azokat a sajátosságokat az egyes, korábban érintett szervezetek struktúrájában, amelyek az egységes jogalkalmazás tekintetében nem tennék ezt lehetővé.

Továbbá érdemes kiemelni azon könnyítést is, amely által a keresőképtelenség igazolására vonatkozó nyomtatvány elektronikus továbbítására átmeneti szabályként nem a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig, hanem addig van lehetőség, amíg a keresőképtelenség igazolására vonatkozó adatokat az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe fel nem töltik. A javaslat pedig rendezi, hogy a nyomtatványt az orvos, a biztosított, valamint a biztosított a foglalkoztató részére egyaránt elektronikus úton is, ideértve az e-mailt, továbbíthassa.

Tisztelt Országgyűlés! A veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. kormányrendelet szerinti veszélyhelyzet hamarosan megszűnik, a kormány rendkívüli jogrendben hozott intézkedései hatályukat vesztik, ezért a veszélyhelyzet idején létrejött jogviszonyokat rendezné, az ehhez szükséges egyértelmű és kiszámítható szabályozási átmenetet pedig biztosítani kell.

Mindezek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   46-48   48-88   89-106      Ülésnap adatai