Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Most Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője következik. Megadom a szót, képviselő úr.

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Az államoknak komoly feladatrendszerrel kell számolniuk, és ennek a feladatrendszernek, amely állami feladatokból áll  így volt ez a múltban is, és így van a jelenben a modern kori államok esetében is , három klasszikus funkciót, három klasszikus feladatrendszert kell fenntartania és működtetnie.

Nagyon fontos, hogy működjön a megfelelő szintű elosztási rendszer, tehát egy elosztási funkciót végezzen el az adott állam, az erőforrásokat közösségi célokra használja föl. Fontos, hogy az úgynevezett allokációs funkció is működjön, mégpedig ez az a feladatrendszer, amely abból áll, hogy amit a magánszféra nem tud ellátni, azt az állam végezze el a közösség javára, tehát közutakat, tömegközlekedést, tudományos kutatásokat támogasson, és a többi, és a többi. És talán a legfontosabb az úgynevezett stabilizációs feladatkör, stabilizációs funkció. Ez elsősorban abból áll, hogy legyen rend, belső rend, kiszámíthatóság, kiszámítható törvények, megfelelő környezet, és a külső biztonságot is garantálja az állam. E hármas feladategyüttes elvégzése minden állam számára természetesen kihívás, különösen válságok, veszélyek, fenyegetések időszakában.

Ugye, a stabilizációs funkción belül alapvetően azonban szólnunk kell a gazdaság működőképességének a megteremtéséről, ennek a biztonságáról, a kiszámíthatóságról, olyan növekedést ösztönző szabályok megalkotásával, amelyek egyébként segítik az adott állam gazdaságát, hogy versenyképes legyen, ugyanakkor törekedjen arra, hogy teljes foglalkoztatás legyen. Tehát ezek mind-mind egyébként szerepelnek a Fidesz-KDNP-kormány célkitűzéseiben. Az elmúlt időszakban, a veszélyek és kihívások időszakában, legyen az migrációs válsághelyzet, legyen az világjárvány, legyen az a szomszédságunkban dúló háború, az orosz-ukrán háború és annak a negatív gazdasági, pénzügyi, energiabiztonsági kérdései, a magyar kormány igenis jól vizsgázott.

Azt tudjuk mondani, hogy a magyar gazdaság válságálló, és nem csak azért, mert egyébként a magyar kormány és azon belül a Pénzügyminisztérium Varga Mihály vezetésével és természetesen Tállai András államtitkár úr vezetésével folyamatosan, már hagyományosan szállítja a jó eredményeket, a jó mutatókat. Most azt látjuk, hogy az első negyedév gazdasági teljesítménye alapján 8,2 százalékos a magyar gazdaság növekedése, a bruttó hazai össztermék növekedése, nagyon komoly teljesítmény van emögött. Szeretném elmondani, hogy az Európai Unióban az átlag 5,2, tehát messze meghaladja a magyar gazdaság teljesítménye az Európai Unió átlagát. Az élmezőnyben vagyunk, a 27 tagországból az ötödik helyen szerepelünk jelenleg. Nagyon nagy országokat előzünk meg, Olaszországot, Spanyolországot, Németországot, de a térségben is Szlovákiát vagy Csehországot. Tehát nagyon komoly teljesítmény van e mögött a munka mögött. Csak utalnék arra, hogy 1950-től, tehát a második világháború után 1960-ig az Adenauer vezette Németországnak és azon belül természetesen Ludwig Erhardnak, a gazdasági miniszterének a teljesítménye, a szociális piacgazdaság megteremtése okán volt évente, valamennyi évben, tíz éven keresztül 8 százalék körüli gazdasági növekedése Németországnak. Tehát ezt a teljesítményt tudja most hozni Magyarország ilyen rossz körülmények közepette, ilyen kihívások és veszélyek és válságok és háború közepette. Tehát minden elismerésem a magyar kormányé és természetesen a magyar embereké és a magyar vállalkozásoké, hiszen emögött azért ott van az ő munkájuk, az ő vállalkozni akarásuk, a teljesítményük, a szorgalmuk, a kreativitásuk, az az innováció, amit a magyar emberek mindig is belevittek adott esetben a válsághelyzetek túlélésébe is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Fontos, hogy ez a világos stratégia, ez a tudatos gazdaságpolitika továbbra is érvényesüljön, a stabil környezet a jó tervezés lehetőségét adja meg. Természetesen a baloldali válságkezelés ilyen módszereket nem ismer. Ezt láthattuk, ha csak visszamegyünk egy kicsit hátrébb az időben, a Bokros-csomag időszakában, vagy akár csak a Bajnai-Gyurcsány kormányok megszorításait látva, mindig is ilyen típusú módszereket alkalmaztak. Ezzel szemben a Fidesz-KDNP-kormány mindig is a lehetőségeket hozza válságidőszakban is a magyar emberek és a magyar vállalkozások számára, és megfelelő környezetet igyekszik teremteni.

Azt kell mondjam, hogy az az emberközpontú gazdaságpolitika, ami a családtámogatások kiszélesítését jelenti, a rezsicsökkentés vívmányának a megteremtésére és megtartására törekedett, egyáltalán a teljes foglalkoztatottság megteremtésére, ezeket mind-mind meg kell védenünk mindenféle veszéllyel szemben.

(14.10)

A háború okozta károkat nem a magyar emberekkel kell megfizettetni. A KDNP-frakció továbbra is támogatja a kormány gazdaságpolitikáját, amely megvédi a magyar embereket, a magyar vállalkozásokat korunk veszélyeitől és kihívásaitól. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Válaszadásra Tállai András államtitkár úré a szó.

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Ahhoz, hogy megértsük, hogy ezek a sikerek honnan eredeznek, vissza kell tekintenünk az elmúlt tíz évre, és azt kell hogy mondjuk, hogy a magyar gazdaságtörténet egyik legsikeresebb évtizede van mögöttünk, hiszen jól emlékezünk rá, hogy lényegében Magyarország, a magyar gazdaság csődhelyzetéből ma már az Európai Unió rangsorának élére tudtunk törni. Magyarul, az Európai Unió szégyenpadjáról ma  akárhogy is van  mintaország lettünk, amit sorra Európában, de az egész világon most már elismernek.

Kezdjük ott, hogy sikerült teljesíteni az egymillió munkahely ígéretét, a foglalkoztatottak száma 3,7 millióról 4,7 millióra növekedett. A foglalkoztatási ráta pedig a 2010-es 57 százalékos szintről, ami akkor az Európai Unió rangsorának a végén volt, ma 74 százalékra javult. Az akkori munkanélküliségi ráta 12 százalék volt, ma 4 százalék alatt van, ami európai viszonylatban is az egyik legkedvezőbb adat.

Aztán sikerült csökkenteni az államadósságot, hiszen a GDP 82 százalékáról egészen 65 százalékra javítottuk. Sajnos a koronavírus-járvány okozta válságköltségvetési kiadások megnövekedése, ami nem magyar példa, hiszen egész Európára igaz ez, megnövelte az adósságot, de így is bőven 80 százalék alatt van: 76,8 százalék. Csak megjegyzem, hogy az európai uniós átlag 90 százalék fölött van.

De sikerült az adósságfinanszírozás összetételén is változtatni kedvező irányban, hiszen a lakossági finanszírozás aránya 2010 előtt 3 százalék volt, ez most 25 százalék. A külföldiek kezében akkor 60 százaléka volt az államadósság-finanszírozásnak, ezt 30 százalékra sikerült csökkenteni. Növekedett az állami vagyon, 11 000 milliárd forintról 19 000 milliárdra, és a családok megtakarításai is 20 000 milliárdról 60 000 milliárdra növekedett.

Nagyon fontos adat, hogy európai uniós összehasonlításban is a legmagasabb a beruházási ráta Magyarországon. Ez 27 százalékos. Talán ez az alapja, az egyik legfontosabb alapja, fundamentuma annak a gazdasági növekedésnek, amelyet frakcióvezető úr sorolt itt végig. Nagyon fontos, hogy munkahelyek legyenek, hogy növekedjen a munkahelyek száma. Fontos, hogy folyamatosan beruházások legyenek, új beruházások, amelyek megfelelnek a technológiai kihívásnak, és nagyon fontos, hogy mindemögött stabil költségvetés legyen, amely tudja csökkenteni a költségvetési hiányt, és tudja csökkenteni az államadósság mértékét.

Eközben, amit frakcióvezető úr is említett, az embereknek, a családoknak, a munkavállalóknak is jobb kell hogy legyen. Az elmúlt évtizedben a reálbérek 70 százalékkal növekedtek. Ebben benne van a kormány adócsökkentő politikája, hiszen a munkáltatói adó 2009-ben még 33,5 százalék volt, ma 13 százalék. A társasági adó mértéke 20 százalék volt, ma 9 százalék. A személyi jövedelemadó mértéke az elmúlt 11 évben 36 százalékról 15 százalékra csökkent, ami európai viszonylatban is kiemelkedő, az elsők között van.

Nagyon fontos tehát, hogy a gazdasági növekedés üteme Magyarországon megmaradjon. Ezért a következő években a kormány nem tervezhet mást, mint hogy a magyar gazdaság növekedését fenntartja. A konvergenciaprogram alapján a következő négy évben mindvégig 4 százalék feletti gazdasági növekedést tervezünk, megvédjük a családokat, megvédjük a nyugdíjak értékét, megvédjük az adócsökkentést, és folytatjuk és fenntartjuk a rezsicsökkentést. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   21-26   27-30   31-34      Ülésnap adatai