Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására pénteken 16 óráig van lehetőség.

Soron következik az egyes törvényeknek a közigazgatás fejlesztésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/3514. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót György István úrnak, a Miniszterelnökség államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat 13 törvény kisebb-nagyobb módosítását foglalja magába, amelyek a tartalmukat tekintve széles spektrumon mozognak, ugyanakkor mind azt a célt szolgálják, hogy egyszerűbb, gyorsabb ügyintézéssel mind az ügyfelek, mind az ügyintézők életét könnyítsék és az ügyintézők tekintetében pedig még egyértelműbbé tegyék azt, hogy országszerte egységes jogalkalmazást tudjanak tenni az ügyek során, az eljárásuk során.

A törvényjavaslat két nagyobb terjedelmű módosítása az állampolgársági és az anyakönyvi eljárásokhoz kapcsolódik. A javaslatok előkészítése során a közös nevezőt az állampolgársági, hazai anyakönyvezési és névváltoztatási ügyekben országos illetékességgel eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala jogalkalmazása során összegyűlt hatósági tapasztalatok képezik. A módosítások többségénél a joggyakorlat fejlesztése, az eljárások hatékonyságának növelése motiválta a törvényjavaslatok kidolgozását.

Az állampolgársági és az anyakönyvi területen évek óta célkitűzés a hatósági jogalkalmazás körében felmerült problémák, az eltérő jogértelmezésből fakadó anomáliák azonosítása és kezelése; nincs ez másképpen a mostani törvényjavaslat esetében sem. A módosításokkal kapcsolatban a részletes indokolás kellő információval szolgál, így a továbbiakban csak az átfogóbb, tárgyánál fogva jelentősebb elemeket emelném ki.

Tisztelt Országgyűlés! Az egyszerűsített honosítás intézménye a jogalkotó válasza volt a magyar történelemnek a határon túlra szakadt magyar honfitársainkat és leszármazóikat érintő igazságtalanságokra. Az egyszerűsített honosítás létjogosultsága, több mint egy évtizedre visszatekintő érdemei vitathatatlanok. Sajnálatos módon, mint ahogy arról a Magyar Közlönyből időről időre értesülhetnek, vannak olyan személyek, akik csalárd, a hatóságot félrevezető módon árnyékot vetnek erre a jogintézményre, jogellenes magatartásukkal kívánnak állampolgárságot szerezni.

A magyar állampolgárság presztízsének megőrzése szempontjából ezért is kiemelten fontos a visszavonás intézményének erősítése. A törvényjavaslat a visszavonás garanciális jellegű szabályai és az eljárás hatékonyságát szolgáló eljárásjogi eszközök között egyensúlyozva kíván megoldást nyújtani a jogalkalmazóknak, mindezt úgy, hogy mindvégig szem előtt tartja a csalárd módon szerzett magyar állampolgárság visszavonásával kapcsolatos társadalmi és nemzetbiztonsági érdekeket is.

A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításának célja egyértelmű helyzet teremtése azzal, hogy megállapítja, a magyar állampolgárság keletkezésére ható tények szempontjából a születés időpontja és a szülőnek az abban az időpontban fennálló magyar állampolgársága bír jelentőséggel, még akkor is, ha a családi kapcsolat csak később jön létre. A módosítás tulajdonképpen egy, a gyakorlatban érvényesülő jogértelmezést deklarál.

A törvényjavaslat egyszerűsíti a magyar állampolgárság megszerzését azon Magyarországon született kiskorúak számára, akik valamilyen oknál fogva hontalanná válnak. A módosítás előremutató, és összhangban áll a hontalanság kiküszöbölésére irányuló nemzetközi törekvésekkel.

A magyar állampolgárság honosítással, visszahonosítással történő megszerzése esetén a magyarnyelv-tudás egy következetes és jogos elvárás, ami egyes honosítási formáknál az alkotmányos alapismeretek vizsga teljesítése útján, míg más eljárásokban a magyarnyelv-tudásnak a kérelem átvételekor történő ellenőrzése során érvényesül.

Mindezek alapján azon honosítási eljárásokban, ahol a honosítás feltételei között szerepel az alkotmányos alapismeretek vizsga sikeres letétele, a gyakorlati tapasztalatok alapján indokolt annak megállapítása, hogy a jogszabályban meghatározott mentesülési okok esetén a magyarnyelv-tudást vizsgálni és igazolni kell.

(12.40)

A törvényjavaslat mindezeken túl az állampolgársági törvény vonatkozásában napirendre tűzött adatvédelemmel és adatkezeléssel összefüggő rendelkezésekre is reagál. E körben például átfogó felülvizsgálat alá eshet az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételét követő teljesítendő értesítések adattartalma és az értesítendők köre. Emellett a jogszabály-módosítás előkészítése során vált nyilvánvalóvá az is, hogy a potenciális hadkötelesekre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség indokolatlan adminisztratív teherként jelenik meg az állampolgársági ügyekben eljáró szerv oldalán, amit a módosító javaslat az állampolgársági törvény módosításával párhuzamosan a honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény érintett rendelkezéseinek hatályon kívül helyezésével megszüntet.

Tisztelt Ház! Áttérve az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítására, elmondható, hogy a szabályozási szükséglet hátterében szintén a hatósági jogalkalmazók jelzései állnak, azonban e törvény módosításánál már megjelennek informatikai fejlesztések során felmerült szempontok, továbbá az eljárások egyszerűsítése irányába ható törekvések is. A módosítás révén a sommás eljárásról a teljes eljárásra történő áttérés szükségességének, valamint az eljárás szünetelésére vonatkozó kérelem és döntés kiiktatásával a hatóság adminisztratív terhei számottevően csökkennek. A gyakorlati tapasztalatok arra mutatnak rá, hogy a személyesen benyújtott kivonat a kiállítási kérelmekhez hasonlóan az elektronikus úton benyújtott kérelmek esetén is lehetővé kell hogy váljon, hogy a kivonatot az átvétel helyeként megjelölt külképviselet hivatásos konzuli tisztviselője mint anyakönyvvezető állíthassa ki. A kivonatok utaztatása helyett indokolt a kivonatok külképviseleteken történő kiállítását előtérbe helyezni, ami mind hatósági, mind állampolgári oldalon hozzájárul a közigazgatás akár határokon is átívelő korszerű és állampolgári igényekhez igazodó fejlesztéséhez.

Az elektronikus anyakönyv bevezetése óta egyre több esetben merül fel, hogy a házasság megszűnését követően történik olyan adatváltozás, amely a volt férj vagy feleség házassági nevére is kihatással van. A házasságinév-viselést érintő trendek változásából és a születésinév-viselést érintő adatváltozások számának növekedéséből következően egyre többször válik szükségessé, hogy az elektronikus anyakönyv megszűnt házasság esetén is kezelje az adatokat, a születési név változásából fakadó házassági név megváltozását is beleértve. Mindez nemcsak az elektronikus anyakönyv, hanem a személyiadat- és lakcímnyilvántartás és ezáltal közvetetten minden állami nyilvántartás vezetése szempontjából jelentőséggel bír, olyannyira, hogy a módosítás átmeneti szabályt is megállapít az elektronikus anyakönyv adattartalmának hivatalból történő felülvizsgálatára és az adatváltozás hivatalból történő utólagos bejegyzésére vonatkozóan is.

Tisztelt Országgyűlés! Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/A. § (1) bekezdése értelmében az ingatlan-nyilvántartási eljárásért, ha a díjtörvény másképp nem rendelkezik, az eljárással érintett ingatlanonként 6600 forint összegű díjat kell fizetni. A települési önkormányzatok számára ugyan kivételesen jelentkező közigazgatási vagy fekvéshatár-változás bejegyzésének ingatlan-nyilvántartási, igazgatási, szolgáltatási díja, ha az nagyszámú ingatlant érint, egyszeri, de nagyon jelentős költségvetési többletterhet jelent. Tehát a szabályozás célja csökkenteni az ügyfelek, különösen a települési önkormányzatok adminisztratív és pénzügyi terheit. A törvényjavaslat ezért 200 ezer forintban maximalizálja az egyébként ingatlanonként megfizetendő 6600 forintos igazgatási szolgáltatási díjat közigazgatási vagy fekvéshatár-változás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése esetén, ezzel jelentős anyagi terhet levéve az érintett önkormányzatokról. A törvényjavaslat alapján a díjtörvény új rendelkezése folyamatban lévő eljárások esetére is alkalmazható, alkalmazandó.

Tisztelt Országgyűlés! A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény módosítása és kiegészítése több helyen is indokolt. A szálláshely-szolgáltatók 2019-ben csatlakoztak a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ, az NTAK rendszeréhez. A vendéglátóüzletek és turisztikai attrakciók adatszolgáltatási kötelezettsége a turizmustörvény módosításával 2023. január 1-je helyett 2023. július 1-jétől indul. A törvényjavaslat célja, hogy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény szerinti nyugtaadási és az ehhez kapcsolódó, az állami adóhatóság felé történő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére alkalmas szoftver üzembe helyezését megkönnyítse a megfelelő jogtechnikai módosításokkal és az NTAK feladatkörének bővítésével.

Tisztelt Ház! A javaslatok célja, hogy mind az ügyfelek, mind a hatóságok számára a közigazgatási hatósági ügyintézés egyszerűbbé és gyorsabbá váljon, ezzel is hozzájárulva az adminisztratív terhek csökkentéséhez és az elektronizálási törekvések érvényre juttatásához. Az elhangzottak alapján kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Kiss Jánosnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Képviselő úr, öné a szó. Parancsoljon!

DR. KISS JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Hadd kezdjem azzal, hogy a politikai értelemben vett mindennapjaink arról szólnak, hogy rendkívül komoly kihívásokkal nézünk szembe, és rendkívül komoly küzdelmeket folytatunk. Aki a mai vitanapot követte, az szerintem érzékelheti, hogy nagyon komoly témák vannak az asztalon.

Ha ezekről a témákról a bevezetőben egyetlen gondolat erejéig lehetőségem van beszélni, akkor összefoglalva azt kell mondanom, hogy a komoly témák és kihívások között ott van, hogy küzdünk a háború kihívásaival, küzdünk a békéért, legalábbis mi, Fidesz-KDNP-s képviselők küzdünk a békéért, mert mi valóban békepártiak vagyunk, és küzdünk azért, hogy mindaddig, amíg tart a háború, Magyarország ebből a háborúból minden körülmények között kimaradjon. S közben küzdünk az Európára és Magyarországra nehezedő migrációs nyomással, és küzdünk a véleményünk szerint elhibázott brüsszeli szankciókkal és az ebből fakadó inflációs nyomással, s természetesen küzdünk azért, hogy Magyarország energiabiztonsága fenntartható legyen. Ilyenkor csodálkozunk rá azokra a baloldali állításokra, amelyek azt mondják, hogy nem szép dolog Oroszországból gázt vásárolni, mert a gáz vételára Oroszországot támogatja ebben a háborúban. Azt kérdeném baloldali képviselőtársaimtól, hogy akkor honnan vásároljunk gázt, mert Magyarországnak valahonnan gázt kell vásárolnia, a magyar ipar nem állhat meg, a magyar emberek élete és energiabiztonsága nem szűnhet meg, Magyarország rezsibiztonsága nem szűnhet meg. Tehát én azt gondolom, hogy ezek nagyon komoly témák.

S van még egy komoly téma, amit egy mondat erejéig megemlítenék: küzdünk azért, hogy Magyarország azokat az európai uniós forrásokat megszerezze, amelyek Magyarországnak járnak. Itt a vitában elhangzott, hogy állítólag néhány baloldali párt is küzd ezért. Ez egy egészen különleges küzdelem lehet, mert én nem hallottam még olyan brüsszeli beszédet magyar baloldali európai uniós képviselőtől, amelynek az utolsó mondatában azt kérte, hogy a Magyarországnak járó támogatásokat fizessék ki. Mindig az utolsó mondat számít, a körítés kevesebbet számít. A lényeg számít, az utolsó mondat. Az küzd Magyarország európai forrásaiért, aki úgy fejezi be a beszédét az Európai Parlamentben, hogy kérjük ezeknek a forrásoknak a kifizetését.

Szorosabban rátérve az előterjesztésre azt kell mondani, hogy valóban nagy politikai kihívások között élünk, és nagy politikai tétek vannak az asztalon, de közben nem szabad megfeledkezni az úgynevezett hétköznapi ügyekről sem.

(12.50)

Éppen ezért üdvözöljük ezt a jelenlegi törvényjavaslatot, ami talán politikai értelemben kevesebb figyelmet kapó vagy kevesebb érdeklődést kiváltó ügyekkel foglalkozik, azonban mégiscsak a magyar közigazgatás szempontjából fontos, és az állampolgárok és a magyar intézmények mindennapjait mégiscsak nagymértékben érintő kérdésekkel foglalkozik. És azt a célt tűzi ki maga elé, hogy ezeknek a hétköznapi törvényeknek az ügyében kialakult változtatási igényeket kezelje. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon helyes dolog, nemcsak a nagypolitikai kérdésekkel kell foglalkozni, azok bármilyen fontosak, és bármennyire meghatározzák mindennapjainkat, az élet nem áll meg, azokat a kérdéseket is folyamatosan kezelni kell a helyes kormányzásnak, amelyek talán kisebb fajsúlyú ügyeknek tűnnek.

Magam is kiemelném, ahogy államtitkár úr is már kiemelte egyébként az expozéjában, a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítását, és én is örülök annak, hogy a törvény javaslatot tesz arra, hogy az állampolgárság visszavonásának szabályait ebben a törvénymódosítási javaslatban pontosítsuk. Hiszen ez egy fontos jogintézmény, fontos, hogy ez a jogintézmény ennek megfelelő jogi pontossággal legyen a törvényben kidolgozva. Az intézmény fontosságát az adja, hogy mindenféleképpen lehetőséget kell biztosítani arra a megfelelő magyar szervezeteknek, hogy azoknak a magyar állampolgárságát, akik az állampolgárságot valamilyen hatóság, szervezet, intézmény félrevezetésével szerezték meg, nos, ezeknek az embereknek az állampolgárságát egy jogilag korrektül szabályozott eljárás keretében vissza lehessen vonni. Úgy gondoljuk, hogy ez egy kiemelt nemzetbiztonsági érdek is egyben, és nem képezheti az vita tárgyát semmilyen körülmények között, hogy nem maradhatnak joghézagok a magyar állampolgárságnak sem a megszerzése, sem, ha ez valamilyen jogi feltétel folytán fennáll, akkor a visszavonása tekintetében sem.

Ugyancsak üdvözölni tudjuk a közigazgatási rezsicsökkentés egy újabb állomását, ami az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításában, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosításában jelentkezik, ami gyakorlatilag lefordítva magyarra azt jelenti, hogy bizonyos eljárások olcsóbbá válnak. Itt egészen pontosan arról van szó, hogy az úgynevezett többingatlanos eljárásokban, amikor egyetlenegy földhivatali eljárás számos, nagyszámú ingatlant érint, akkor ez a törvényjavaslat ennek az eljárásnak a díjtételét maximalizálja 200 ezer forintban. Tehát nem kell az egyedi, egy ingatlanra jutó 6600 forintos igazgatási díjat korlátlan szorzóval megfizetni, hanem lesz, amennyiben a törvény elfogadásra kerül, egy felső limit. Ez mindenféleképpen szerintem jó hír főleg az önkormányzatoknak, hiszen ilyen többingatlanos eljárások tipikusan önkormányzati érdekkörben szoktak előfordulni. De jó hír azoknak az ügyfeleknek is, akik nem önkormányzati pozícióban vesznek részt egy ilyen eljárásban.

Szintén kiemelném én is az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvényünk módosítását, és én is arra szeretnék hivatkozni, hogy már csak azért is nagyon fontos ennek a törvénynek a  mondjam így  megfrissítése és aktualizálása, mert minden magyar állampolgár többször is találkozik élete folytán ennek a törvénynek az alkalmazásával, még ha nem is feltétlen veszi észre, de mégiscsak így van. És éppen ezért, hogy a magyar állampolgárok közigazgatási kiszolgálása megfeleljen a XXI. század elvárásainak, úgy gondoljuk, hogy jogos az a jogszabályi törekvés, jogszabályalkotási törekvés, ami ennek az eljárási menetnek az egyszerűsítését és az elektronizálását célozza meg.

Ugyancsak szeretnék szót ejteni a törvényjavaslat azon részéről, amely a civil közösségi szolgáltató központokat érinti, korábbi nevükön: civil centrumokat. Az a helyzet, hogy ezek a centrumok, központok megalakításuktól, létrehozásuktól fogva nagyon jól beilleszkedtek a magyar civil szervezetek működésének szakmai támogatási folyamatába, és ennek mentén üdvözlendő az a törvényjavaslat, ami további funkciót telepítene a civil közösségi szolgáltató központokhoz. Egészen pontosan arról lenne szó, hogy a törvény módosítása után a civil közösségi szolgáltató központok tevékenysége kibővül majd az elektori gyűlések lebonyolításával is. Szerintem az egy nagyon jó dolog, hogy a magyar valóságban nemcsak biztatjuk a civil szervezeteket arra, hogy minél aktívabban vegyenek részt a közéletben, hanem mellette megpróbálunk törvényi segítséggel, illetve szervezeti segítséggel számukra támogatást nyújtani.

Végezetül szeretném még megemlíteni a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény módosítására vonatkozó javaslatot, amelynek keretében létrejönne egy úgynevezett digitális állampolgárság, amely lehetővé teszi, hogy a külhoni magyarság egy információs portálon keresztül kapjon tájékoztatást Magyarországról, valamint elérhesse a magyar állami szervek és a közmédia teljes szolgáltatásrendszerét és felületeit. Úgy gondolom, hogy ezen intézkedés megteremti a lehetőséget arra  és bele is illik egyébként a magyar kormánynak a külhoni magyarokért érzett felelősségébe , szóval, megteremti a lehetőséget arra, hogy a külhoni magyarok szorosabbra fűzzék a kapcsolatukat a magyar nemzeti értékekkel, megismerhessék a hungarikumokat, és elősegíti továbbá a magyarság közügyeinek Magyarországon történő ügyintézését is.

Összegezve tehát, tisztelt képviselőtársaim, úgy gondolom, hogy az előterjesztés mind a 13 pontjában, hiszen, ahogy államtitkár úr is mondta, tulajdonképpen 13 törvény vonatkozásában tartalmaz módosítási, kiegészítési javaslatokat, valamennyi módosítás tekintetében egy jól összeszedett, jól összefogott előterjesztés; megfelel azoknak a céloknak, amelyek a magyar társadalom, a magyar intézmények támogatását célozzák. A Fidesz-frakció a javaslatot támogatni fogja ennek mentén, és arra kérek mindenkit, hogy hasonlóképpen a Fidesz-frakcióhoz, támogassa az előterjesztést. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Gréczy Zsoltnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

GRÉCZY ZSOLT, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Mielőtt a javaslatról mondok néhány mondatot, csak szeretném helyre tenni, a korábbi álláspontomat még egyszer pontosítani, mert ugye, Kiss János tett egy megjegyzést, hogy hát, honnan máshonnan vennénk, mint az oroszoktól a gázt, hát, ahogy a csehek meg a lengyelek meg a szlovákok, románok, németek, szépen mindenki megoldotta, hogy már nem vesznek az oroszoktól gázt. Meg nálunk nem is az a baj feltétlenül, hogy vesszük az oroszoktól, mert kell venni, nyilván szükség van rá, hanem az, hogy a legdrágábban mi vesszük az egész világon, az nincsen rendben.

És akkor most a javaslatról. A módosítások jelentős része a magyar állampolgárságról szóló és az anyakönyvi eljárásról szóló átfogó és ehhez kapcsolódó egyéb jogszabályok módosítására fókuszál. Itt az teszi vitathatóvá a módosító javaslatot, hogy az állampolgársági törvény módosítása egy eddigi átmeneti rendelkezést véglegessé tesz, arra hivatkozva, hogy ujjnyomat nélkül felvett, de hiányosnak minősülő, és ezáltal a személyazonosító igazolvány kiállítását akadályozó körülményen kívül egyéb okból is meghiúsulhat az okmánykiállítás. Viszont sajnálatos módon a módosítás előterjesztője nem részletezi, hogy pontosan melyek lehetnek ezek az okok.

A másik problémás, vitatható terület az illetékekről szóló és a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló törvény módosítása, ahol a közigazgatási határ változásával és fekvéshatár-változással összefüggő ingatlan-nyilvántartási eljárás során fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakat 200 ezer forint összegben maximalizálják arra hivatkozva, hogy ez az ügyfelek, különösen a települési önkormányzatok adminisztratív terheinek csökkentését szolgálja. Ami az ügyfelek esetében még igaz is lehet, és ez lehetne egy pozitív változás, hiszen maximalizálja a kifizethető díj nagyságát; de az önkormányzatok nem az adminisztratív terhek csökkentését látják majd ebben a módosításban, hanem azt, hogy egy újabb bevételi forrásuktól fosztja meg őket a kormány.

(13.00)

A következő problémás terület a törvényjavaslatban a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvény módosítása. Itt létrejönne egy honlap, amelynek pontos tartalmáról és működéséről egyelőre semmit nem lehet tudni, mert annak részletes szabályai majd egy későbbi kormányrendeletben lesznek nyilvánossá téve. A részletes szabályok ismerete azért is lenne fontos, mert a határon túli magyarok egy egyszerű regisztrációt követően ezen keresztül el tudják majd érni a magyar állami szervek vagy az állami média szolgáltatásrendszerét. Tehát a határon túli magyarok képviselete, az ő érdekeik képviselete valóban nagyon fontos és közös felelősségünk, itt is azt gondoljuk, hogy pontosításra van szükség.

A következő probléma a javaslattal a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvény módosítása, amely új szoftvereket hoz be  vendégem/vendéglátás, vendégem/attrakció , jegykezelő szoftvert, és nyugtakibocsátási kötelezettséget is előír, és ezeknek a behajtására lesz alkalmas. Ennek a két szoftvernek a pontos működéséről sem lehet tudni egyelőre semmit, ráadásul pont egy olyan terület, a turizmus területén teszi ezt lehetővé, hogy a szoftverrel kiváltsák az online pénztárgép használatát, amely arról híres, hogy a Fidesz-közeli cégeknek és családtagoknak lett kisajátítva.

Ami különösen aggasztóvá teszi a rendelkezést, az az, hogy ez a rendszer rendkívül alkalmas a személyes adatok ellopására. Jó példa erre a Covid alatt az oltásra bejelentkezettek e-mail-címeinek felhasználása kormányzati propaganda céljaira. Ráadásul probléma a javaslattal az is, hogy egy salátatörvényről beszélünk, jó lett volna ezeket külön-külön megbeszélni és külön-külön törvényjavaslatban a Ház elé terjeszteni. Így lenne idő arra, hogy a törvényjavaslatokat mindenki külön-külön rendesen tudja elemezni, és ezek elfogadása is sokkal könnyebb lenne, ha szét lennének választva és nem egy salátatörvényben lennének összegezve.

Így az az igazság, hogy ezeknek a jogszabályoknak egy része az állampolgárok számára gyakorlatilag értelmezhetetlenné válik, hiszen egy ekkora csomagban négy-öt olyan történet van, amelyik külön-külön is önmagában megérte volna a vitát, így azonban azt gondoljuk, hogy számos hiányossága miatt ez nem lesz támogatható. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Vejkey Imrének, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes törvényeknek a közigazgatás fejlesztésével összefüggő T/3514. számú törvényjavaslatában foglalt módosítások fókuszában a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény, valamint az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény átfogó módosítása áll, az elmúlt évek során felmerült gyakorlati tapasztalatok alapján.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Örömmel kimondhatom, hogy az egyszerűsített honosítás jogintézménye bevált, így annak létjogosultsága nem képezheti semmilyen vita tárgyát, minden jóérzésű magyar állampolgár ugyanis át tudja érezni ennek a jelentőségét. A visszavonás jogintézményének célja pedig az, hogy megszüntethető legyen olyan személyeknek a magyar állampolgársága, akik erre a jogintézményre csalárd magatartásukkal, a hatóságok félrevezetésével árnyékot kívántak vetni.

Fentiekre tekintettel látniuk kell, hogy a visszavonás intézményének erősítése össztársadalmi, egyben kiemelt nemzetbiztonsági érdek. A módosítás ezen eljárásoknak a hatékonyságát kívánja növelni azáltal, hogy pótolja azokat a joghézagokat, melyeket jogi norma hiányában a hatósági jogalkalmazók, valamint a bíróságok kívántak megtölteni tartalommal, olykor akár a jogalkotói céllal ellentétesen is.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az anyakönyvi eljárásokkal minden magyar állampolgár találkozik élete során, így az eljárások egyszerűsítése és elektronizálása hosszú évek óta az egyik kiemelt terület. A módosítás elsősorban ezt a megkezdett munkát kívánja folytatni úgy, ahogy államtitkár úr azt expozéjában kifejtette. A törvényjavaslat választ kíván adni több gyakorlati problémára is, melyeknek kezelése törvénymódosítást tesz indokolttá.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslat a fentiek mellett az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítását, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítását is tartalmazza annak érdekében, hogy a közigazgatási határ változásával és fekvéshatár-változással összefüggő ingatlan-nyilvántartási eljárás során fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakat 200 ezer forint összegben maximalizálja.

Tudniuk kell, hogy a települési önkormányzatok számára kivételesen jelentkező közigazgatási vagy fekvéshatár-változás bejegyzésének ingatlan-nyilvántartási igazgatósági szolgáltatási díja, ha az nagyszámú ingatlant érint, egyszeri jelentős költségvetési többletet jelent. A szabályozás azonban csökkenti most az ügyfelek, különösen a települési önkormányzatok adminisztratív terheit, mivel 200 ezer forintban maximálja az egyébként ingatlanonként fizetendő 6600 forintos igazgatási szolgáltatási díjat.

A törvényjavaslat módosítja továbbá az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt, a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvényt, a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvényt, melyet expozéjában államtitkár úr már részletesen teljes mértékben kifejtett.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A KDNP parlamenti frakciója támogatja a T/3514. számú törvényjavaslatot, kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Újfent köszöntöm képviselőtársaimat. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Dudás Róbert képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

DUDÁS RÓBERT, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az egyes törvényeknek a közigazgatás fejlesztésével összefüggő módosításáról szóló T/3514. számú törvényjavaslat egy olyan salátatörvény, amelynek fő szabályozási területei, mint már egyébként többször elhangzott, de én is szeretném megemlíteni: az állampolgársági törvény, az anyakönyvi eljárásról szóló törvény, a hungarikumtörvény és érintőlegesen az illetékekről szóló törvény is.

Főként egyértelműsítéseket találunk, és joghézagokat igyekeznek a módosítások megszüntetni, valamint jobbára technikai jellegűek a tervezett változások. Olyan esetekben is történik egyértelműsítés, mint például a gyermeknek a születés időpontjára visszamenőleges hatállyal létrejövő állampolgársága, a születés pillanatában magyar állampolgár szülő esetén. Eddig is nyilvánvaló volt, hogy amennyiben a gyermek szülője nem magyar állampolgár annak születésekor, akkor a gyermek sem lesz a vérségi elv szerint, de ez a pontosítás egyértelműbb, mint a korábbi normaszöveg volt.

Ahol érdemi változás van, az pozitív, így például az, hogy bővebb adattartalommal kérhető igazolás az állampolgárságról, illetve a házasság során viselt nevek valamennyi változását követnie kell az adminisztrációnak, s a többi. Szintén pozitív az illetékekről szóló törvény azon változása, mely szerint közigazgatási vagy településhatárok változása esetén lesz egy 200 ezer forintos maximum, ami csökkenti az önkormányzatok vonatkozó anyagi terheit.

Amiről viszont kicsit hosszabban szeretnék beszélni, az a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központot érintő változás. Önök szerint az NTAK vendéglátó üzletekkel való bővítése a turisztikai szektor teljes digitalizálását szolgálja, amivel átfogó kép áll majd rendelkezésre az ágazat forgalmi, illetve statisztikai adatairól. A jelenleg hatályos jogszabályok alapján minden Magyarországon működő vendéglátó üzlet üzemeltetőjének  vagyis annak tulajdonosának vagy bérlőjének  regisztrálnia kell vendéglátó üzletét ebben az adatszolgáltató központban.

(13.10)

A kötelező regisztráción felül a vállalkozásoknak kötelező adatszolgáltatási kötelezettségük is lesz ez év július 1. napjától.

Múlt év ősszel Lukács László képviselőtársam, frakcióvezető úr többször felhívta a figyelmet arra, hogy a vállalkozásoknak az adatszolgáltatási kötelezettségnek való megfelelés komoly műszaki beszerzéseket tesz szükségessé. Az eszközök beszerzése, amellyel adatot tudnak a kért módon szolgáltatni, akár az egymillió forintot is elérheti vendéglátóhelyenként. A múlt év végén a vállalkozások mindezekre tekintettel halasztást kaptak, az új határnapot pedig az előterjesztés tanúsága szerint július 1. napjával határozták meg.

Álláspontunk szerint továbbra is fennállnak, ha nem éppen súlyosabbak azok a körülmények, amelyek újabb halasztást vagy sokkal inkább a kötelezettség végleges eltörlését is megalapozzák, ugyanis a koronavírus-járványban és a mostani inflációs válságban is a nehéz helyzetben lévő vállalkozások a megnövekedett rezsidíjak, a magas alapanyagköltségek és a változó, de alapvetően kedvezőtlen forintárfolyam terheit is kénytelenek elviselni. Ezek súlyosságát mutatja, hogy sorra zártak be az elmúlt hónapokban a vendéglátóhelyek. Az adatszolgáltatási kötelezettség számukra újabb nehéz teher, ami számukra méltánytalan egy ilyen gazdasági helyzetben. Egy normális országban a kormány nem a multikkal, hanem a vállalkozókkal, a vállalkozásokkal, a kis- és közepes vállalkozásokkal köt stratégiai partnerséget.

Mindezekre tekintettel a legkisebb vállalkozások pártján álló, konzervatív gondolkodású Jobbik elsősorban azt kéri, hogy ne lépjen hatályba az adatszolgáltatási kötelezettség. Amennyiben ezt nem tudják elfogadni, halasszák el 2024. július 1-jére, és támogassák a vállalkozásokat a költséges eszközök beszerzésében. Erről a két, most általam említett lehetőségről módosító javaslatot is benyújtottunk, és kérjük, hogy valamelyik eshetőség támogatását fontolja meg államtitkár úr, fontolja meg a magyar kormány, lehetőleg azt, hogy ne is lépjen életbe ez az adatszolgáltatás.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Mivel kétperces felszólalásra senki nem jelentkezett, most megkérdezem, hogy további felszólalásra kíváne valaki jelentkezni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, az általános vitát lezárom.

Megkérdezem György István államtitkár urat, kíváne reagálni az elhangzottakra.

DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára: Röviden szeretnék.

ELNÖK: Államtitkár úr, öné a szó.

DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! Először is szeretném megköszönni azoknak, akik a jogszabály támogatásáról biztosítottak. Valóban, azt gondolom, többségében olyan egyértelműsítő rendelkezések kerültek be a jogszabálytervezetbe, amelyek lényegesen könnyebbé teszik az ügyintézői munkát, az egységes jogalkalmazást, és természetesen ezzel együtt gyorsítják az ügyintézést is, ami mindenképpen az ügyfelek érdeke is.

Gréczy Zsolt DK-s vezérszónok úrnak, képviselő úrnak szeretném azt válaszolni a turisztikai törvényhez tett hozzászólása kapcsán, hogy az új szoftverek már korábban bevezetésre kerültek, ezzel a módosítással csak a NAV-hoz történő adatszolgáltatási kötelezettség könnyítése történik meg. Az NTAK pedig személyes adatokat nem kezel ma sem, nem is fog kezelni, kizárólag statisztikai adatgyűjtésre szolgál.

Dudás képviselő úrnak pedig szeretném mondani, hogy a szoftverköltség 50-100 ezer forint lesz, nem látjuk ezt a milliós nagyságrendet, de természetesen a módosító indítványait nyilvánvalóan tárgyalni fogja a részletes vita során is az Országgyűlés illetékes bizottsága, és ezt követően tudunk majd erre reagálni.

Volt még egy kérdés, helyesebben kettő. Gréczy képviselő úr kérdezte, mert nincs részletezve az ujjnyomatprobléma kapcsán, hogy milyen egyéb probléma lehet. Például lehetséges, hogy az elkészült fénykép minősége nem megfelelő, és ez nem derül ki, csak később; hogy az állampolgársági eskü letételének ez ne legyen akadálya, később lehet kérelmezni akkor a személyi igazolványnak a kiállítását.

Még egy dolgot, amit tulajdonképpen Dudás Róbert képviselő úr a hozzászólásában helyesen értelmezett. Szeretném Gréczy képviselő úrnak is mondani, hogy önkormányzati terhet nem fog növelni ez az illetéktörvény-módosítás. Ez kizárólag arról szól, hogy például közighatár-módosulás esetén  ami nagyon ritkán fordul ugyan elő, például akkor, ha korábban önálló települések évtizedekig egy közigazgatási egységet képeztek korábbi döntések alapján, majd most ismét szétválnak  a szétváló településeknek gyakorlatilag ingatlanonként kell 6600 forintot fizetniük ahhoz, hogy az új ingatlan-nyilvántartási állapot azt tükrözze, ami a döntés következménye. Konkrétan tudok mondani ilyen települést, 24 millió forintot kellene fizetniük földhivatali eljárási díjként, ehelyett most 200 ezer forintot kell majd nekik fizetni. Tehát ilyen esetekben egy összevont, egyszeri és egyösszegű díjat kell fizetni. Semmiféle bevételtől egyébként nem esnek el, tehát ez soha nem volt önkormányzati bevétel, ez az ingatlan-nyilvántartási eljárással együtt járó igazgatási szolgáltatási díj tulajdonképpen.

Ezekre szerettem volna reagálni, és kérem a tisztelt képviselő hölgyeket, urakat annak megfontolására, hogy a törvénytervezetet egységesen támogassák. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   61-82   83-96   97-98      Ülésnap adatai