Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

VARJU LÁSZLÓ (DK): Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Egy nagyon nehéz helyzetben lévő vállalat érdekében, illetve annak dolgozói érdekében kívánok szólni. Köszönettel tartozom 30 ezer választópolgár bizalmának, akik Újpest és Angyalföld választópolgáraiként megbíztak azzal  miközben ők szorgalmas és sokat dolgozó emberek , hogy figyeljek, és képviseljem őket a parlamentben. Most vannak közöttük olyanok, akik nagyon nehéz helyzetbe kerültek.

Az elmúlt hónapokban ugyanis abba a helyzetbe kerültek, hogy lényegében január 26-át követően a Tungsram vezetése előbb a kollektív szerződés módosítását kezdeményezte, majd felmondta, és ezáltal a dolgozók sokkal rosszabb helyzetbe kerültek. Hiszen évtizedes munkájuk eredményét tulajdonképpen elveszítve, vagy azt a járandóságot, amely a munka törvénykönyvén felül járna számukra, ezek lényegében megszűntek. Most pedig már eljutottunk egészen odáig, hogy önmagában nemcsak a kollektív szerződés módosítása, hanem azt követően a gyár leállása, csődjelentés is bekövetkezett. Lassan a termelés teljes egészében leáll. Újpestet érintően a korábbi 400 dolgozó helyett 650 dolgozó elbocsátására is sor kerülhet, és mindez már  a dokumentumokban is látva, a dolgozókat tájékoztatva  a nyilvánosság előtt van.

Nyilvánosság előtt kell lennie annak is, hogy miniszter úrhoz fordultam azzal a kérdéssel  Palkovics miniszter úrhoz , hogy mit kíván tenni a kormány a Tungsram érdekében. Egy semmitmondó válasz érkezett, melyben ígéret van arra, hogy majd mindent megtesznek azért. A minden jelen pillanatban a semmit jelenti, mert miközben, ahogy mondtam, szorgalmas és sokat dolgozó emberek felelősségvállalásáról van szó, Budapest közvetlen közelében egyébként vagy Budapesten  képviselőtársammal, Barkóczi Balázs képviselő úrral közösen, Újpest önkormányzatának vezetésével, a Fővárosi Önkormányzat képviseletében eljáró felelősökkel és a szakszervezetekkel történt egyeztetés alapján is , úgy tűnik, hogy itt a dolgozók számára kínálnak lehetőséget. De ki kell nyitnunk ezt a teret, és Budapest mellett látnunk kell azt, önöknek látni kell, hogy a kormány stratégiai partnereként dolgozó vállalat, amely nemcsak Budapesten, hanem Kisvárdán, Nagykanizsán, Zalaegerszegen és másutt is még rendelkezik telephelyekkel, ezeket az embereket magukra hagyta.

A hétvégén Kisvárdán jártam, ahol további 230 ember elbocsátására került sor, egy olyan helyen, ahol több vállalat, több alvállalat, vállalkozás jött létre a Tungsram keretén belül, lényegében az anyavállalat tőkéjéből kiszervezve a dolgozókat, illetve egész pontosan a munkafolyamatokat, a nyereségesen működni képes részt átvitték máshova, és a 230 embert pedig magára hagyták. Ennek a 230 embernek, akiket most elbocsátanak, oda-vissza legalább 50-60 kilométert, tehát összesen 120 kilométert utazva van lehetőségük, hogy esetleg munkahelyet találnak Nyíregyháza, Nyírbátor térségében, de alapvetően érdemi választ ott sem tudnak adni az embereknek.

Ebben a helyzetben vannak ma a Tungsram dolgozói országszerte, és értük kell szót emelni, mert eközben pedig a kormány stratégiai partnere, vagy megfordíthatom, a Tungsram stratégiai partnere, a kormány nem tesz semmit, magára hagyja ezeket a családokat, az embereket, és a miniszter pedig semmitmondó válasszal próbálja mindezt elütni.

Hölgyeim és Uraim! Itt az ideje annak, hogy felelősséget vállaljanak azért, hogy a stratégiai partnerségnek következménye van, és tenni kell azért az 1600 emberért, akiknek jelenleg elengedték a kezét. Tegyenek valamit! Köszönöm szépen. (Barkóczi Balázs tapsol.)

Felszólalások:   85-91  92   93      Ülésnap adatai