Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm. Az elfogadott napirendünknek megfelelően a határozathozatalra a holnapi ülésnapunkon kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Szabó Sándor, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszter úrhoz: „Visszaadjáke az önkormányzatoknak a helyi közösségi közlekedés költségvetési támogatását 2023-ban?” címmel. Szabó Sándor képviselő urat illeti a szó.

SZABÓ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Gyakorlatilag 2010 óta zajlik az önkormányzati jogok csorbítása, az önkormányzatok pénzügyi lehetőségeinek ellehetetlenítése, ami tulajdonképpen egyre nehezebb helyzetbe hozza a hazai településeket. Ezt nemcsak én mondom, hanem az összes önkormányzati szövetség, sőt egyre kritikusabb hangot emelnek kormánypárti városvezetők is a megszorítások ellen. De úgy tűnik, hogy ez a tendencia folytatódik a következő évben is, ahogy látjuk a költségvetés tervezetét.

Kicsit visszább menve az időben, 2019-ben először elvették a gépjárműadó 60 százalékát, majd a koronavírusra hivatkozva a fennmaradó 40 százalékot is, ami 35 milliárdos bevételkiesést jelentett a településeknek, tulajdonképpen zéró mozgásteret biztosítva ezzel a települések bármilyen fejlesztésének.

2017-ben bevezették az önkormányzatok adójának tekinthető szolidaritási hozzájárulást, amit hiába próbálnak az önkormányzatok támogatásának mondani. Ez az összeg először 40 milliárd volt, majd egy évvel később már 160 milliárd, és ahogy nézzük a következő évi költségvetést, már 217 milliárd forintot fog jelenteni a települések számára. Ráadásul néhány hete érkezett a hír, hogy egy kormányrendelet egyetlen félmondattal kiszorítja az önkormányzatokat a rezsicsökkentésből, ami tovább fogja növelni a hazai településeknek a terheit.

Különösen fájó, hogy 2020-ban a központi költségvetés még tartalmazta azt a csupán 2 milliárd forintot, mely a települési önkormányzatok helyi közösségi közlekedésének biztosítására szolgált. A következő években ezt a költségvetés már nem tartalmazta. Többször több irányú módosító javaslatot tettem e tekintetben, hogy a települések kapják vissza ezt a forrást. Ez csak az én választókerületemben, Szegeden 328 millió forintot jelentett évente, ami komoly érvágást jelentett a település számára. De azt gondolom, hogy az összes megyei jogú város elmondhatja ezt, valamint a további közel 50 település, ahol közösségi közlekedés volt, legalábbis 2019-ben az adatok szerint ennyi település kapott ebből a támogatásból.

Ráadásul, míg ennek a támogatásnak az elvonása a városoknak hatalmas megszorítást jelent, addig ez az összeg költségvetési tételként tulajdonképpen szinte értelmezhetetlen, hiszen mindössze 2 milliárd forintról beszélünk. Ha például megnézzük a kiemelt sportesemények támogatását, akkor azt látjuk, hogy ez a következő évben 10-ről 29 milliárdra fog emelkedni, a versenysport támogatása 17-ről 28 milliárd forintra emelkedik, és sorolhatnám azokat a tételeket, amelyek lényegesen magasabb értékben fognak emelkedni a következő évben.

Erre való tekintettel kérdezem az államtitkár urat, visszaadjáke az önkormányzatoknak a helyi közösségi közlekedés költségvetési támogatását 2023-ban. Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Szabó képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Tállai András miniszterhelyettes úrnak.

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az elmúlt bő két év legnagyobb feladata a koronavírus-járvány elleni védekezés volt, ami bizony érintette az ország minden állampolgárát, gazdasági szereplőit, a vállalkozásokat, az állami szerveket és természetesen az önkormányzatokat is, hiszen az elsődleges felelősség az egészségügyi hatások kezelése volt, a járvány terjedésének megfékezése. Nem tagadható, hogy a járvány elleni védekezés áldozatokkal járt, az egész ország közös ügye volt, az egész ország számára terhet jelentett, el kellett osztani a terheket a bankok között, a politikai pártok között, és ebben részt kellett hogy vegyenek az önkormányzatok is.

Ez történt az ön által említett esetben is: 2020 előtt az önkormányzatokat 40 százalékban megillető gépjárműadó-bevétel a járvány elleni védekezés keretében központosításra került. Az átcsoportosított összeg ugyanakkor a mintegy 3000 milliárd forintos önkormányzati költségvetésnek mindössze az 1 százalékát tette ki. Ezzel együtt az adóhivatal, a NAV átvette az önkormányzatoktól a gépjárműadó beszedésével kapcsolatos feladatokat, és ugyanakkor került a Járvány Elleni Védekezési Alapba a közösségi közlekedési támogatás mintegy 2,1 milliárd forintos összege is.

(15.20)

De ha megvizsgáljuk az önkormányzatok költségvetését, azt láthatjuk, hogy az iparűzésiadó-bevételek látványosan növekedtek az önkormányzati költségvetésekben. Tíz év alatt mintegy 80 százalékkal növekedett az önkormányzati költségvetésben az iparűzési adó összege, évente közel 755 milliárd forintot tesz ki, például az előző évhez képest, a 2021. éves adatot tekintve 52,4 milliárd forint növekedést mutat.

No de vizsgáljuk meg az ön városának az önkormányzati költségvetését, amelynek most 328 millió forintos támogatást követel! 2011 és ’14 között Szeged az adósságkonszolidáció révén 25,1 milliárd forintban részesült a kormánytól. Hogyha megvizsgáljuk Szeged gazdálkodását az elmúlt három évben, akkor azt láthatjuk, hogy Szeged pénzeszköze 2019-ben 39,8 milliárd, 2020-ban 30,4 milliárd, 2021-ben 29,4 milliárd forint volt, 2021 első negyedévében ez az összeg 31,5 milliárd forint. Ennyi pénze van most Szegednek, ennyi pénze van, amelyből 21,7 milliárdot egyébként kereskedelmi bankszámlán kezel.

Megállapíthatjuk, hogy Szeged gazdálkodása stabil, jó pénzügyi helyzetben van, adósságállománya csekély, szállítói tartozása nem jelentős. Jelentős kormányzati beruházásokban, támogatásban részesült, például 2021-ben 1 milliárd 950 millió forintot kapott a 25 ezer fölötti önkormányzatok számláján. Több beruházás megvalósult, a 47-es út, a Pick Aréna, Szeged főutcája, és sorolhatnánk.

Tisztelt Képviselő Úr! Ön ezt a bizonyos közlekedési támogatást követeli a kormánytól. Én azt javaslom önnek, hogy abból a 21 milliárdos tartalékból, amit évente tol maga előtt a város (Az elnök csenget.), abból ezt az összeget könnyedén lehet finanszírozni, és könnyedén lehet működtetni a közösségi közlekedést. (Az elnök csenget.) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem Szabó Sándor képviselő urat, elfogadjae a miniszterhelyettes úr válaszát.

SZABÓ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Nem tudom elfogadni, államtitkár úr, a válaszát, hiszen ez a közösségi közlekedési támogatás, mint mondtam, megyei jogú városokat és 50 települést érint, összességében egymillió emberről van szó. Ez nem is egy választható dolog, hiszen a közösségi közlekedés szükséges a munkába járáshoz, az orvoshoz való eljutáshoz, és tulajdonképpen úgy egyébként a városaink élhetővé tételéhez, olyan kötelező feladat, amelyet, azt gondolom, nem lehet megspórolni. És arra a kérdésre nem válaszolt, hogy ez benne lesze a következő évi költségvetésben, és hát egyébként is ez a költség jelentősen meg fogja terhelni, továbbra is azt gondolom, a településeket, hiszen az autóbuszokat nem lehet hatósági áras üzemanyaggal megtankolni.

Úgyhogy javaslom önöknek, hogy tegyék bele a következő évi költségvetésbe, még egyszer szeretném jelezni, a költségvetési tételként értelmezhetetlen 2 milliárd forintot. Úgyhogy nem tudom elfogadni a válaszát. Köszönöm. (Taps a DK, a Momentum és az MSZP soraiban.)

Felszólalások:   58-63   64-69   70-75      Ülésnap adatai