Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Koncz Zsófia államtitkár asszony. Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Szabó Rebeka képviselő asszony, a Párbeszéd képviselője: „Véges világban nincs végtelen növekedés  a Párbeszéd-ZÖLDEK az igazságos zöld átmenetért küzd” címmel. Öné a szó, képviselő asszony.

SZABÓ REBEKA (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt héten Brüsszelben, az Európai Parlamentben részt vettem egy nagyszabású konferencián: „Beyond growth”, vagyis a növekedésen túl címmel. 2500 személyes résztvevővel, félszáz előadóval és több ezer online követővel zajlott le ez a tanácskozás. A résztvevők és a felszólalók között nagyon sok volt a fiatal, huszonéves aktivista vagy akár tudományos kutató, akik radikális kritikát fogalmaztak meg azzal a gazdasági berendezkedéssel szemben, ami odáig vezetett, hogy idén már június 5-ére elhasználjuk a Föld idei évi teljes évre jutó erőforrásait.

A háromnapos tanácskozás fő üzenete egyértelmű: egy véges természeti erőforrásokkal rendelkező bolygón nem lehet végtelenül növekedni. Földünk erőforrásai végesek, a végtelen növekedésre alapozott gazdasági modell ideje lejárt. A gazdasági növekedés hajszolása ugyanis nem választható el a környezet pusztításától. A GDP, mint a gazdaságok fő mérőszáma, önmagában nem mutatja sem a növekedés környezeti árát, sem az emberek tömegeinek egyre nagyobb megélhetési nehézségeit.

Mindennek a tünetei kézzelfoghatóak napjainkban: látjuk a klímaválságot, a túlhalászást, az erdőirtásokat, a fajok tömeges kihalását, az aszály és a villámárvizek váltakozását, és erre például szomorú példa most Olaszországban, hogy az extrém aszályt hogyan követte az a tragikus árvíz, aminek több mint tucatnyi halottja van. Látjuk az egyenlőtlenségek növekedését, a leszakadó társadalmi csoportok nehézségeit. Ezeknek a válságoknak a gyökere ugyanaz: a pazarló, erőforrás-intenzív, a környezet és az ember kizsákmányolására épülő fenntarthatatlan gazdasági rendszerünk. Pedig a gazdaság nem valami természeti jelenség, amin ne lehetne változtatni, a gazdaságunk beágyazódik a társadalomba, mindez pedig az ökológiai környezetbe, és ezek hatnak is egymásra. Mi is részei vagyunk ennek a struktúrának, nem különülünk el ettől, tehát ha fenntarthatóságról vagy klímavédelemről beszélünk, akkor nem tehetünk úgy, mintha mi ezen kívül állnánk, mi is tulajdonképpen ezzel a saját életfeltételeinket védjük, ha a klíma vagy a biodiverzitás védelméről beszélünk.

Sokan mondhatják, hogy jó, jó, fontosak ezek a zölddolgok, de sok helyen éheznek az emberek, nem tudnak fűteni. Csakhogy a zöldpolitikai tudatosság első lépése pont annak a felismerése, hogy az ökológiai válságot és a szociális válságot nem szabad és nem is lehet egymással szembeállítani. Ezek mind ugyanazon rosszul működő gazdasági szemlélet miatt létrejött problémák. Ezért át kell állnunk egyfajta fenntartható visszavonulásra, a gazdaság helyett a társadalmi és emberi jólét növelésére. Csökkenteni kell a termelésünket és bizonyos káros területen a fogyasztásunkat. Mindezt persze igazságosan, hiszen a globális erőforrásválság és a klímakrízis mögött nem a leszakadó társadalmi csoportok túlfogyasztása áll, hanem a felső tíz százalék fogyasztása. Ez a szennyezésnek és az erőforrás-felhasználásnak körülbelül a háromnegyedét teszi ki, egyszerűbben tehát: a globális elit fogyasztása teszi tönkre a bolygónkat.

És ez Magyarországon is így van: míg a NER-elit magánrepülőzik, újabb és újabb kikötőket épít a jachtjainak, addig az emberek tömegei szembesülnek azzal, hogy már a megszokott élelmiszereiket sem tudják kifizetni. Orbán Viktor és a Fidesz nemcsak leépítette a környezet- és természetvédelem intézményi rendszerét  most is zajlik a nemzeti parki munkatársak egy részének elbocsátása , és pont ezeket a rövid távú gazdasági növekedést talán okozó, de a természetet elpusztító, az erőforrásokat túlhasználó beruházásokat erőltetik. Ilyenek az akkumulátorgyárak, amelyek elhasználják a vizeinket és lebetonozzák a termőföldjeinket. Ilyen a Fertő tó tönkretétele, a tópart elpusztítása vagy az aligai magaspart ledózerolása luxusingatlanok miatt, vagy most legutóbb a Balaton-parton a sajkodi, örvényesi vízpart nagy kiterjedésű, eddig háborítatlan nádi világának a tönkretétele, beépítése és lebetonozása.

Gyakorlatilag ez zajlik Magyarországon, és mi pedig a Párbeszéd-Zöldek részéről már sokszor elmondtuk: ahhoz, hogy a lehető legkisebb lábnyommal elérhessük a legmagasabb életminőséget, meg kell változtatnunk a gazdasági játékszabályokat és annak céljait. Nem a mennyiségi növekedés kell hogy legyen a fókuszban, hanem egy regeneratív és újraelosztó gazdaság, amely úgy hozza létre az alapvető szükségleteket kielégítő minőségi jólétet, hogy az élő bolygónk korlátain belül marad. Ehhez szükség van igazságos adórendszerre, a multimilliárdos gazdagok és az adóelkerülő globális óriáscégek megadóztatására vagy a kis keresetűek adójának csökkentésére, méltányosabb nyugdíjrendszerre vagy akár az alapjövedelem bevezetésére.

Tehát mi a Párbeszéd-Zöldekben azt mondjuk, hogy egy igazságos zöldátmenetre van szükség, a fogyasztás túlpörgetése helyett egy emberközpontú, kiegyensúlyozottabb társadalomra, és ezért fogunk dolgozni az európai parlamenti és az önkormányzati választásokon is. Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen, Szabó Rebeka képviselő asszony. Az elhangzottakra Koncz Zsófia államtitkár asszony fog válaszolni.

DR. KONCZ ZSÓFIA energiaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Ez óriási könnyebbség a számunkra, azt gondolom, hogy gyakorlatilag az LMP és a Párbeszéd, amióta a Párbeszéd is zöldek lettek, gyakorlatilag egy témát visznek, és amit az embernek nincs ideje kifejteni az első szakaszban, azt meg tudja tenni a másodikban is, úgyhogy teljes a szimbiózis, a harmónia, az együttműködés, és nyilván ez egy olyan ügy, amit szívesen követ szemmel az ember.

Szóval ott jártunk az előző felszólalás keretében, hogy szerintem azokat a kardinális pontokat, amelyek egyébként a magyar embereket érdeklik és érintik mind a háború, mind a környezetvédelem kapcsán, ott az LMP részéről végigmondtam, de én készültem most a Párbeszéd kapcsán is.

(9.20)

Szeretném kiemelni, hogy a békepárti határozatot önök nem szavazták meg, a költségvetés módosítását nem szavazták meg. Itt tényleg a rezsivédelemről van szó. Képviselő asszony jelzi, hogy persze, hogy nem. Azért azt elmondanám, ha ezt nem tettük volna meg és nem emeljük meg a Rezsivédelmi Alapot, akkor gyakorlatilag nem tudnánk segíteni a magyar embereket és családokat. A magyar rezsivédelem olyannyira működik, hogy egyrészt a legolcsóbb a lakosság számára az energia ára mind a gáz, mind az áram esetében, és így 2 millió forintot tudnak éves szinten megspórolni. Szerintem ez nagyon nagy segítség sok magyar családnak. Ezért javaslom vagy tanácsolom, hogy ezt gondolják át a jövőben.

Paks I. üzemidejének a hosszabbítását sem szavazták meg. Itt merülnek már fel klímasemlegességi célkitűzések, hogy ezt vajon hogy szeretnénk elérni. Egyszer még szerettünk volna elektromos autót, most már nem szeretnénk, atomenergiát nem szeretnénk. Én nem igazán látom a következetességet ebben az ügyben a Párbeszéd részéről. S a nemzeti környezetvédelmi programot sem szavazták meg. Na, ebből a keretrendszerből indulunk ennek az ügynek neki.

Az, hogy a természetet óvjuk, a Földet óvjuk, az természetesen egy fontos dolog, és hogy ezt a magyar emberekkel közösen tegyük, szerintem ez kiemelkedő téma és kérdés, úgyhogy jó, hogy képviselő asszony idehozta. Szerintem vannak olyan programok a magyar kormány részéről, amelyek nagyon jól bizonyítják azt, hogy ezek az ügyek mennyire fontosak, a legkisebbektől a legnagyobbakig. Ilyen a zöldóvodaprogram, az ökoiskola-program vagy akár a „Te szedd!”, ami hihetetlen sikerrel zárult. Nyilván az, hogy hulladékot gyűjtünk össze, az természetesen eleve jó ügy. Jó lenne, ha ezt nem kellene tenni, de mivel mégis kell tenni, az, hogy erre évről évre többen jelentkeznek és még több hulladéktól tudjuk megszabadítani az országot, szerintem egy fontos dolog. De ugyanilyen a PET Kupa is. Számos civil és kormányzati intézkedés van, amely tényleg a Föld megóvását célozza meg. S az, hogy helyben, a helyi közösségekkel ezt az ügyet képviseljük, szerintem ez a legfontosabb. Ez az irány, és ezt mindenképpen ki kell emelni.

A gazdasági fejlődés és az, hogy közben a kibocsátást tudjuk csökkenteni, szintén olyan célkitűzése a magyar kormánynak, amelyet ki kell emelni. El kell mondani, azok után, hogy 2010-ben 12 százalékos volt a munkanélküliség, olyan mondatokat mondani, hogy a gazdaságot meg az ipart visszafogni…  hát, nem is tudom, ezek valószínűleg nem igazán fértek volna bele itt, a Parlament falai között, mert az, hogy a magyar embereknek megélhetésük, munkájuk legyen, egy fontos célkitűzés. Ennek egy része egyébként a járműipar is. Azt biztos képviselő asszony is látja, hogy több százezer embernek ad munkát a járműipar. És itt bizony van egy technológiai verseny, s mi jelentkeztünk arra, hogy ebben szeretnénk részt venni.

2020-ban elfogadtuk a klíma- és természetvédelmi akciótervet, amely nyolc pontból, nyolc akcióból áll. Ennek a végrehajtása zajlik. Például az illegális hulladéklerakók felszámolása egy ilyen célkitűzés, vagy a folyóink megtisztítása. Az előzőekben mondtam olyan konkrétumot, amely ezeknek a célkitűzéseknek az elérését célozza. De emellett az, hogy minden újszülött után tíz fát ültetünk, vagy az erdős területeket szeretnénk 2030-ra 24 százalékról 27 százalékra növelni, mind-mind olyan ügyek, amelyeket a magyar kormány fontosnak tart, és nemcsak egy akciótervet fogad el, hanem konkrét akciók is vannak, amelyeket próbálunk ezzel kapcsolatban erősíteni.

Most nem maradt idő arra, hogy a megújuló energián belül a napelemekről és naperőművi kapacitásról beszéljek, de az, hogy 2030-ra 6 ezer megawattot tűztünk ki  de ezt valószínűleg meg tudjuk majd duplázni , szintén magáért beszél. Kérem képviselő asszonyt, hogy ezekben az ügyekben, ha valóban fontosnak tartja, támogassa a magyar kormány célkitűzéseit. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   2-4   5-8   9-12      Ülésnap adatai