Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm miniszterhelyettes úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! A mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Most a napirend utáni felszólalások következnek. Megadom a szót Bencze János képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport: „Mi történik itt?” címmel. Parancsoljon!

BENCZE JÁNOS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Itt már egyszer elindult a vita erről, hogy a magyar földárak hogy állnak, mi történik a magyar földdel  nevezzük úgy, hogy hatósági áras lett a magyar föld , és ez mit jelent a magyar vidéknek.

Mondjuk, milyen dolog az, hogy Tolna megyében, ahogy említettem, szűkebb pátriámban, Simontornya környékén 1 millió 400 ezer forintért lehetne venni egy hektár jó szántóföldet, termőföldet a kormány szándéka szerint, ami egy négyzetméter budapesti új építésű lakás árát üti meg? Ez sok minden, csak nem segítség nekünk, és ismét tisztelettel arra kérem a kormányt, hogy törölje el ezt a rendelkezést, üljenek le a gazdákkal tárgyalni és állapítsák meg a föld reális árát, amivel segítik a tisztességes gazdálkodást, megszüntetik a spekulációt és helyre teszik a dolgokat. Ugyanis a magyar vidéknek egyetlen kitörési pontja van: ez a magyar mezőgazdasági termékekre épülő feldolgozóipar, egy olyan feldolgozóipar, amely az adott környéken biztosít munkahelyeket, ahol az emberek élnek.

Többször említettük már, de ismét elmondom, ez azt jelenti, hogy 30 kilométerenként kisipari központokat kell létrehozni. Ennek nagyon-nagyon egyszerű oka van: az emberek 30 kilométeres távolságba könnyedén, emberi idő alatt eljutnak, jut idő a családra, jut idő a gyereknevelésre, és ösztönzi a gyermekvállalást is. Ugyanis számtalanszor elhangzik itt a parlamentben, hogy mennyi-mennyi támogatást kaptak a családok ahhoz, hogy gyereket vállaljanak, de nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy a magyar vidék jó részén ez nem működik.

Hogy miért nem működik és önök is megértsék, el kellene menni vidékre, javaslom a fideszes képviselőtársaknak, és meg kell hallgatni az embereket. Olyan vidéki településekre kell ellátogatni, ahol nincs helyben ipar. Mi történik egy ilyen településen, hogy zajlik egy fiatal élete? Ahogy elmesélik: a szerencsésebbek, az optimális körülmények között élők, akik 60-70 kilométerre laknak egy ipari központtól, hajnali 3 óra 30-kor felkelnek, összeszedik magukat, lemennek a munkásjárathoz, bezötyögnek a céghez, szépen sorban útközben felszedik minden településen a dolgozni vágyókat, majd 6 órakor munkába állnak. Amikor lehúzták a műszakot ezek a dolgozó emberek, férfiak, nők, fiatalok, idősek, ismét felszállnak a munkásjáratra, és jó esetben 4 óra magasságában otthon vannak. Lényegében elment a napjuk, így esélyük nincs arra, hogy bármit is csináljanak még otthon, hiszen aki gyereket vállalt, ott van a gyerek, ott van a ház körüli kis kert esetleg, de jó esetben csak főznek és pihennek. Tehát könnyen érthető, hogy vidéken úgy, hogy hajnali 3.30-kor felkelek, felülök a hajnali járatra, elmegyek dolgozni, jószágot tartani nem lehet. Ezt minden gazdálkodó ember tudja. Úgy, hogy 4 órára, fél ötre hulla fáradtan érek haza, valljuk be, már senkinek sincs kedve kertet művelni.

Ezért nem jók az ipari multik, ezért nem jók a dolgozókat kizsigerelő ipari központok, ezért kellene az, hogy 30 kilométerekről bejárjanak az emberek. A félórás munkába jutás olyan előnyökkel járna, hogy együtt tudnának lenni a családok, gyereket tudnának vállalni, helyben lenne a jövőkép és a Jobbik-Konzervatívok kategorikusan kijelenti, hogy a magyar vidék számára csak ez az egy út járható. Ez az egy út csak akkor járható, ha az a mezőgazdasági és vidéki érdekképviselet, amely az elmúlt 33 évben, bátran kijelenthető, csak egy időre villant fel Magyarországon a 2004-es, 2005-ös gazdatüntetések idején, és valamiért 2010 után igen hamar elsorvadt, újra létrejön. Talpra kell állítani, és ki kell állni a vidéki emberekért, ki kell állni a kistelepüléseken élőkért, mert enélkül nincs magyar jövő, enélkül nincs Kárpát-medencei megmaradásunk, egyszerűen el fogunk veszni a vendégmunkások áradatában.

Azért fogunk elveszni a vendégmunkások áradatában, mert a vidék elsorvad, elmennek az emberek, beköltöznek a fiatalok a munkahelyek mellé, viszont a vendégmunkások sem maradnak remélhetőleg Magyarországon, és így a magyar vidék, ahogy látszanak a folyamatok, teljesen ki fog ürülni.

Aki ezt nem hiszi, szívesen meghívom Tolna megyébe, Somogyba, de Bács-Kiskun egy részébe is, nyugodtan végig lehet járni a településeket, végig lehet járni a házakat, be lehet kopogni, lehet beszélgetni, jobbára idősebbek, középkorúak, ötvenen túliak maradtak ott, eltűntek a fiataljaink, elvesznek. Aki pedig megpróbál az ipari termelés béréből a városban ingatlant vásárolni, az lényegében örökös adósrabszolgaságra van kárhoztatva, és esze ágában sincs gyermeket nevelni. Köszönöm szépen. (Dócs Dávid tapsol.)

(20.40)

Felszólalások:   200-207   208-209   210-211      Ülésnap adatai