Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Bánki Erik képviselő úr, Fidesz-képviselőcsoport: „Aktuális ügyeink” címmel, öné a szó.

BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A világ országai rég nem látott gazdasági jelenséggel szembesültek az elmúlt hónapok során: nagymértékű infláció és olyan árdrágulás következett be, amely súlyosan érinti az országok gazdaságait és az emberek megélhetési lehetőségeit.

Az Európai Unió tagországainak egy részében már a 20 százalékot is meghaladta az infláció mértéke. A gazdasági problémák oka közvetett módon a háború, közvetlenül pedig a háborús szankciók és a szankciók miatt sokszorosára emelkedő energiaárak. Ukrajna és Oroszország háborúja lokális háború lenne, a szankciók miatt azonban súlyos globális gazdasági hatásai vannak. A legtöbb országban az energiaárak növekedése közvetetten és közvetlen módon is erőteljesen befolyásolja az infláció alakulását.

Miután Brüsszelben elfogadták a gazdasági, kereskedelmi szankciókat, köztük az olajszállítási szankciókat is, azonnal asztalra került a földgáz vásárlási szankciójának bevezetése. 2022 júliusától kezdve a földgáz ára egy hónap alatt megkétszereződött, majd újabb egy hónap alatt a háromszorosára emelkedett. A brüsszeli szabályok összekötik a villamos energia árát az egész Európai Unióban a gáz árával, így szinte ugyanez a folyamat megy végbe a villamosenergia-piacon is. A villamos energia piaci ára Európában 2022 januárjában még 100 euró/megawattóra alatt volt, 2022 áprilisában is még 100 eurós szinten állt, mára azonban 400 és 600 eurós ár közé emelkedett. Az energiaárak a szankciók miatt növekedtek, ezek a növekedések súlyos hatással vannak az élelmiszerárak alakulására is: a gabonaárakat a termelési költségek növekedése az egekig hajtotta, a műtrágyaárak fél év alatt például a háromszorosukra nőttek.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nyugodtan kimondhatjuk tehát, a szankciókat a brüsszeli bürokraták erőltették Európára, ezek okozzák a súlyos gazdasági problémákat, az energiaválságot és az inflációt is. Amennyiben megszüntetnék a szankciókat, az árak rögtön megfeleződnének, az infláció is jelentősen csökkenne. A szankciók nélkül Európa gazdasága újra erőre kapna, és el tudná kerülni az egyre súlyosabban fenyegető recessziót is. Akkor mégis miért maradnak a szankciók, miért nem ismerik fel Brüsszelben, hogy ez a fegyver kárt okoz Európának, jóval nagyobb károkat, mint amit Oroszországnak?

(12.30)

Sőt, tisztelt képviselőtársaim, a háború óta, tehát fél év alatt Oroszország 158 milliárd euró bevételre tett szert energiaexportból. Ez fél év alatt több mint a teljes 2021-es exportárbevétele Oroszországnak. A szankciók következtében tehát Európa szegényebb, Oroszország pedig gazdagabb lett. Ez a fegyver tehát visszafelé sült el, a szankciókkal Európa lábon lőtte önmagát. Ezek a szankciók komoly gazdasági károkat okoztak, de politikai eredményt szinte semmit nem hoztak.

Brüsszelben mindezt a mai napig nem látják be. Hazudtak az európai embereknek, amikor azt mondták, hogy a szankciókat nem terjesztik ki az energiára, és a szankciók hatásaira, az ukrán háború gyors lezárása várható. Az energiáért az európai emberek szankciós felárat fizetnek, ami bizonytalanná teszi a jövőt. A kérdés, hogy tovább rohanunke ezen az úton, Brüsszelben ugyanis újabb és újabb szankciós csomagokat kívánnak bevezetni. Ezzel súlyos károkat okoznak Magyarországnak is. Elhúzódó háborúra kell számítanunk, arra kell készülni, hogy ez a háború a szomszédunkban folytatódni fog. Azaz minden eddiginél fontosabb kérdéssé vált Magyarország számára a biztonság és a gazdaság védelme.

Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar kormány a Brüsszel elhibázott szankciós politikája nyomán kialakult nehéz helyzetben is megvédi a családokat és a magyar vállalkozásokat. Rezsivédelem nélkül a magyar családok átlagosan minden hónapban 181 ezer forinttal fizetnének többet. Magyarország Európában messze az első helyen van a családoknak nyújtott támogatások tekintetében, hiszen az átlagjövedelem 30 százalékát adja támogatásként, míg ugyanez a tehetős Németországban is csak 20 százalék, Ausztriában pedig a 6 százalékot sem éri el.

Segítjük továbbá az energiaintenzív kis- és középvállalkozásokat, a termelő vállalatokat támogatjuk energiaköltségük részbeni átvállalásával és energiahatékonysági beruházásaik támogatásával, ezen túl várható egy gyármentő program, illetve a szolgáltató szektor számára egy új munkahelyvédelmi akcióterv is.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A baloldal mindent támadott, ami Magyarország energiabiztonságát szolgálja. Arra kérjük tehát az ellenzéki képviselőket, hogy kivételesen ne Brüsszel oldalára álljanak, hanem a magyar emberek érdekeit nézzék. Magyarország álláspontja továbbra is az, hogy a legfontosabb számunkra a béke, meg kell tennünk mindent annak érdekében, hogy ez a háború véget érjen. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Azbej Tristan államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr.

AZBEJ TRISTAN külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az elmúlt időszak bebizonyította azt, hogy Magyarország energiaellátása, energiabiztonsága egy mindenekfölött álló, alapvető egzisztenciális érdek. Az elmúlt időszak háborús válságai a modern kori történelemben példátlan kihívások elé állították az európai embereket, az európai gazdaságokat.

Ezzel együtt az arra adott brüsszeli válasz, az elhibázott szankciós politika nem megoldást kínált ezekre a kihívásokra, hanem oly módon súlyosbította, hogy most már háborús és szankciós gazdasági válságról, háborús és szankciós inflációról és energiaválságról beszélhetünk. Az, hogy ezeket az elhibázott brüsszeli szankciókat és az azokat támogató magyarországi baloldalt vágy vezérelte politikai megfontolások vagy éppen a guruló dollármilliók ösztönzik erre, egy nyitott kérdés lehet, mindezzel együtt a magyar kormány részéről mi az energiaellátást biztonsági, szuverenitási és gazdasági, nem pedig politikai kérdésnek tekintjük.

Minden vonatkozó tárgyaláson hangsúlyozzuk, hogy nem politikai döntés ez részünkről, hanem gazdasági és társadalmi szükségszerűség. A magyar diplomácia a magyar kormánnyal együtt mindent megtesz, hogy a magyar családok ne érezzék az energiaválságot. Ez kétrétű küzdelmet hárít ránk. Az egyik, hogy eleget tegyünk az energia biztosításának egy nagyon különleges és nagyon nagy szakmai kihívásokat rejtő háborús válsághelyzetben. A másik pedig, hogy a diplomácia színterein ellenálljunk az elhibázott brüsszeli szankciós politikának és az azt támogató magyar baloldalnak.

Az energiaellátás terén jelenthetem, hogy jól állunk, hazánk földgázellátása folyamatos. Szerbia, Ausztria, Románia és Horvátország felől is érkezik földgáz az országba. A törökországi, bulgáriai, szerbiai tranzit zavartalanul és teljes volumennel üzemel, aláhúzva korábbi helyes döntésünket a déli útvonalon. Ezek mellett pedig földgáztárolóinkban folyik a téli szezonra való felkészülés. Azok töltöttsége már meghaladja a 75 százalékot, ez az éves magyar fogyasztás több mint 47 százaléka.

Ez nem egy háborús válasz volt, ez egy 2010-ben megkezdett munka. Ekkor kezdte a magyar állam visszavásárolni a gáztározókat, és ekkor kezdtük el építeni a kapacitásunkat. Az pedig, hogy Magyarország energiaellátásának a biztosításában gátol minket a hazai baloldal, ez nem egy új keletű dolog, ennek történelmi előzménye van. Elég itt arra visszautalni, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt, 2006-ban privatizálták a gáztározókat külföldi cégeknek. Az Orbán-kormány 2013-ban vásárolta vissza azokat.

Lássuk, mi volt akkor a politikai reakció a baloldalról, hasonló szempontot követnek, mint most is. Tóth Bertalan, az MSZP részéről úgy fogalmazott, hogy a kormány 6000 milliárd forintot égetett el gáztározók megvásárlásával. Sőt, felelősségre vonást sürgetett, feljelentést tettek, Brüsszelbe rohantak, parlamenti vizsgálóbizottságot akartak felállítani tiltott állami támogatás gyanúja miatt. A hazai dollár- és luxusbaloldalnak korai eklatáns előfutára, Mártha Imre úgy fogalmazott, hogy az állam helyében gáztározóba nem tenne túl sok pénzt. A magyar kormány megtette, akkor is következetesen képviselte a magyar emberek érdekét. Így lehet az, hogy jelenleg rendelkezésre áll a teljes téli lakossági fogyasztás a magyar tározókban.

Ezenkívül pedig a szankciós politika terén a kormány soha nem fog támogatni olyan szankciós javaslatokat, amelyek veszélybe sodorják Magyarország energiaellátását, a magyar gazdaságot és a családokat. A brüsszeli bürokraták és a baloldal továbbra is támogatják az európai gazdaságokat tönkretevő szankciókat. Az is kiderült, hogy a baloldalt külföldről pénzelik, hogy támogassák a brüsszeli szankciókat.

Gyurcsányék már rég elzárták volna a gáz- és olajcsapot a magyarok előtt. A baloldal tehát a migrációhoz hasonlóan a szankciók ügyében is Brüsszel álláspontját képviseli, nem a magyar embereket. Alapvetően ez egy önsorsrontó hozzáállása a baloldalnak, ezt a választások is megmutatták, azonban miután egy egzisztenciális, alapvető magyar érdekről, egy nemzeti érdekről van szó, kérjük, hogy hagyjanak fel ezzel a viselkedéssel, ezzel a politikával. Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   31-34   35-38   39-44      Ülésnap adatai