Készült: 2024.05.11.21:52:26 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

41. ülésnap (2022.11.22.),  2-4. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 9:22


Felszólalások:   1   2-4   5-8      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BAKOS BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt hetekben egy kisebb kormányválságnak lehettünk szemtanúi, amikor is a mindig oly magabiztos Fidesznek öt napig tartott kitalálni, hogy mégis mihez kezd egy miniszter lemondásával. A kormánypárt nyilván úgy tesz, mintha nem történt volna semmi, nincs itt semmi látnivaló. Ennek egyik csúcsteljesítményeként maga Orbán Viktor arról beszélt a pénteki rádióinterjújában, hogy azért volt szükség az átrendezésre, mert a választást követően még nem számított arra, hogy tartósan magasak maradnak az energiaárak. Ha ez így volt, akkor valószínűleg ezzel egyedül volt az egész világon.

Azt tudjuk, hogy Palkovics László lemondásához nagyban hozzájárult az, hogy súlyos vitái voltak energiapolitika terén. Például olyanokat nyilatkozott az elmúlt időszakban, hogy az olcsó fosszilis energia időszaka lejárt, illetve hogy Magyarországnak teljesen új energiastratégiára van szüksége, például nem kellene tiltani a szélenergiát. Ma pedig már nem miniszter. Ahogy már nem államtitkár az a Vitézy Dávid sem, aki talán egyedüliként képviselte a közösségi közlekedés fejlesztését a kormányon belül az autóslobbival szemben.

Gulyás Gergely nemrég a Kormányinfón maga is elismerte, hogy azért érinti Magyarországot különösen súlyosan a jelenlegi válság, és azért az egyik legmagasabb itt az infláció az EU-n belül, mert különösen kitettek vagyunk a fosszilis energiának és azon belül is az orosz fosszilis energiának. Márpedig, ha a válságot az energiafüggőség okozza, annak a megoldása az energiafüggetlenség, vagyis a fosszilis energiáról való leszakadás. Erre Magyarországon pedig nincs más út, csak a zöldfordulat, a megújulók térnyerése, az épületek energetikai hatékonyságának fejlesztése és a közösségi közlekedés támogatása.

Sajnos az elmúlt hetek azt bizonyították, hogy a kormányban ennek pont az ellenkezőjét szeretnék; a zöldgondolkodással eddig sem voltak megvádolhatók, de ehhez képest sikerült még lépni a rosszabb irányba. Miközben néhány hete még maga Orbán Viktor is arról beszélt, hogy a szélenergia tekintetében vita van a kormányon belül, addig legutóbb már azt fejtegette, hogy az itthon megtermelt zöldenergia a legdrágább energia. A szélenergia engedélyezése helyett pedig inkább felfüggesztették a hálózati betáplálást az amúgy is termékdíjjal sújtott napenergia területén. A közösségi közlekedés erősítése helyett pedig bravúros módon elérték, hogy az energiaválság idején rekordokat döntsön a hazai üzemanyag-felhasználás.

A mostani kormányátalakítás pedig egyértelműen bizonyította, hogy a mindig magabiztos kommunikáció ellenére súlyos káosz uralkodik a Fideszen belül az energiapolitikában. Mégis két dologra következtethetünk az elmúlt napok eseményeiből. Egyrészt a kormány nehezen magyarázható ragaszkodása az orosz fosszilis energiához és a megújulókkal való szembenállása még a kormányon belül, a párton belül is nézeteltéréseket, vitákat gerjeszt. De Palkovics László távozása azt is bizonyítja, hogy ezeket a vitákat rendre Orbán Viktor nyeri meg, és ebben a kérdésben semmilyen kompromisszumra nem hajlandó. Arra tehát nem számíthatunk, hogy ezeket a vitákat a Fideszen belül fogja elveszíteni.

A kormány azonban ezzel nem a jövő kihívásaira készíti fel az országot, hanem a múlt döntéseit próbálja bebetonozni, megerősíteni, mert pontosan tudja, hogy ha elismerné, hogy az egyetlen út a zöldfordulat, akkor felmerülne az a kérdés, hogy az elmúlt 12 évben miért pont ennek az ellenkezőjét csinálták. De ezt a vitát országosan nem tudják megnyerni, mert önökön kívül mindenki más látja, hogy ha itt az elmúlt tíz évben sorra épültek volna a szélerőművek, ott lenne a házak tetején a napelem, és minden lakóépület le lenne szigetelve, illetve sokkal nagyobb arányban váltatnának a közösségi közlekedésre, akkor most sokkal kisebb lenne a probléma.

Orbán Viktor és kormánya a múltban ragadt, és arra is kényszerítheti a Fideszt, hogy ők is ragadjanak a múltban, de az országot erre nem lehet kényszeríteni. Köszönöm a figyelmüket. (Kanász-Nagy Máté tapsol.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Koncz Zsófia államtitkár asszony válaszol az elhangzottakra. Öné a szó, államtitkár asszony.

DR. KONCZ ZSÓFIA technológiai és ipari minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Azért arra szeretném kérni önt, arra a minimumudvariasságra, hogy megköszönnénk, ha megengedné, hogy Lantos Csaba miniszterjelölt úr kifejthesse egyébként az energetikával és a zöldpolitikával kapcsolatos elképzeléseit. Azt tudom ígérni, hogy ez hamarosan meg fog történni, és a frakcióknak lesz lehetősége arra, hogy kérdezni tudjanak. Úgyhogy azt szeretnénk kérni, hogy ezt mindenképpen engedjék meg neki, mielőtt itt különböző következtetéseket levonnak gyakorlatilag bármilyen koncepció bemutatása nélkül.

Ahogy Orbán Viktor miniszterelnök úr többször elmondta, a nemzeti kormányok úgy jönnek létre, hogy megpróbálják megérteni a következő négy év kihívásait, és a háború és a szankciós energiaárak miatt egyértelművé vált az, hogy az energiabiztonság és az energiaárak kérdése kulcskérdés lesz. Erről azért már többször beszéltünk itt a parlamentben, hogy amikor február 24-én kitört a háború, akkor igaz, hogy az energiaárak feljebb mentek, de aztán megnyugodott a piac, és márciusban Versailles-ban arról döntöttek az állam- és kormányfők, hogy nem lesz az energiaszektorra vonatkozó szankció. Ezt követően itt, Magyarországon választások voltak, és május végén jutott el oda az Európai Unió, hogy igenis az energetikai szektorra is lesznek majd szankciók, és akkor jött az olajembargó, és akkor lett a gázembargó kérdése is napirenden. Onnantól kezdve gyakorlatilag elszabadultak az energiaárak. Úgyhogy azért finoman fogalmazva egészen májusig nem lehetett látni azt, hogy az Európai Unió ilyen komoly szankciós politikát fog elindítani az energetikai szektorral kapcsolatban. Szerintem ezeket a tényeket és ezeket a különböző árváltozásokat érdemes figyelembe venni, ha az ember ilyen témában felszólal.

Egyébként pedig az nem igaz, ezt is elmondtam már többször, hogy az energiadiverzifikáció terén nem tettünk erőfeszítéseket az elmúlt időszakban. Erre nagyon sok tény szolgál, hogy ezt el tudjuk mondani. Itt az interkonnektorokról beszéltünk. Ez egy nagyon fontos dolog, hogy gyakorlatilag hat országgal vagyunk összekapcsolva, és gáz gyakorlatilag hat ország irányából tud érkezni; ez kettő volt 2010-ben. Ez mindenféle szempontból energiadiverzifikációt jelent. Az, hogy a krki LNG-terminálból gyakorlatilag hosszú távú szerződést kötöttünk nyugati partnerrel, ezek mind-mind ezt szolgálták, hogy minél több helyről tudjunk energiát kapni.

Az is nagyon nagy dolog, hogy idén gyakorlatilag a magasfeszültségűáram-hálózatunk is hét szomszédos országból héttel lett összekötve. Ezek mind ezt szolgálják. Azt gondolom, hogy egyértelműen az a célunk, hogy minél több helyről tudjunk ebben az esetben földgázt és áramot kapni.

Illetve az is fontos, hogy a gáztározókat visszavásároltuk, 2010 előtt az MSZP-SZDSZ-kormányok eladták őket, ezt vissza tudtuk vásárolni. Még fel is jelentettek minket akkor. Tehát azt gondolom, hogy a baloldal részéről nem volt mindig egyértelmű, hogy mit szeretnének földgáz és áram tekintetében nemzetstratégiai kérdésként.

Az is nagy dolog, hogy most már a földgáztározóinkban 86 százalékos a töltöttség, az éves fogyasztásarányos töltöttség pedig 54 százalék, ami 26 százalékkal magasabb az európai földgáztárolók töltöttségi átlagánál.

Itt a kormány zöldpolitikáját szokták kritizálni. Ehhez képest azért nagyon sok mindent el tudunk mondani. Magyarország az Európai Unió tagállamai közül elsőként ratifikálta például a párizsi megállapodást, majd az elsők között helyezte letétbe az erről szóló okmányát az ENSZ New York-i központjában. Elsők között rögzítettük azt törvényi szinten, hogy 2050-re szeretnénk elérni a teljes klímasemlegességet. Arról is beszéltünk már, hogy az Európai Unión belül az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátásban a kilencedik legjobb érték itt van nálunk.

(9.10)

Azt gondolom, ezek óriási dolgok. Ezeket a számokat tegnap is elmondtam, de most szeretném megismételni, hogy a KPMG globális kutatása szerint, amely 32 országot vizsgált, 103 mutató alapján Magyarország 1990 óta 34 százalékra csökkentette a szén-dioxid-kibocsátását. Összesítésben hazánk a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére tett intézkedések terén a 13. helyen áll, s mindeközben pedig a magyar gazdaság és a magyar ipar teljesítménye folyamatosan fejlődött és növekedett. Szerintem nagyon fontos, hogy mi abban vagyunk elkötelezettek, hogy miközben megtartjuk a munkahelyeket, fejlődik a magyar gazdaság, az ipar, aközben a klímapolitikával kapcsolatos célkitűzéseinket elérjük, és ebben a közösségi közlekedés is nagyon fontos szerepet kap.

Képviselő asszonynak és a frakciónak köszönjük szépen, hogy mindig nagyon elkötelezettek a témában. Mi is azon vagyunk, és azt kérjük, hogy a meghallgatásokat mindenképp várják meg. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   1   2-4   5-8      Ülésnap adatai