Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. WINDISCH LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ez az első alkalom, hogy az Állami Számvevőszék elnökeként ismertethetem önökkel az intézmény éves beszámolójának legfontosabb megállapításait, megragadva a lehetőséget arra is, hogy a 2022. év júliusa, elnökké való megválasztásom óta eltelt megújulási folyamatról is szót ejtsek önöknek.

A 2022. év ugyanis egyedi abból a szempontból, hogy 12 évet követően az Állami Számvevőszék elnöki tisztségében év közben változás történt, így egyaránt összegezni és értékelni kell az előző elnöki ciklus által elindított, illetve lezárt ellenőrzéseket és elemzéseket, valamint az elindított változások lényegi elemeit is.

Magyarország Alaptörvénye kimondja: az Állami Számvevőszék elnöke az Állami Számvevőszék tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek. Az Állami Számvevőszékről szóló törvény pedig e tekintetben úgy rendelkezik, hogy az Állami Számvevőszék elnöke az Országgyűlés számára készített éves beszámolójában tájékoztatást kell adjon a szervezet előző évi ellenőrzési tevékenységéről, működéséről, gazdálkodásáról, valamint az ellenőrzési megállapítások alapján tett intézkedésekről.

Ezen alkotmányos kötelezettség teljesítése okán került október 19-én az Országgyűléshez benyújtásra az Állami Számvevőszék éves beszámolója. Az ÁSZ beszámolója mindazonáltal több annál, mint a törvényben előírt penzum teljesítése. Az önök előtt fekvő dokumentum az, amelyből teljes képet kaphatnak az intézmény működéséről, a maga teljességében tartalmazza a tavalyi év ellenőrzéseinek és elemzéseinek legfontosabb megállapításait, és ami talán ennél is fontosabb: kiolvasható belőle az is, hogy az Állami Számvevőszéknek mire van mandátuma, felhatalmazása, jogosultsága és kötelezettsége a vonatkozó jogszabályok alapján.

Ennek azért van jelentősége és azért fontos ezeknek a kereteknek is a megismerése, mert az Állami Számvevőszék alkotmányos rendeltetését, a rendelkezésére álló eszközöket és a jogszabályban biztosított hatásköröket csak felületesen ismerők gyakran olyan tényeket, megállapításokat, nem egy esetben véleményt kérnek számon az intézménytől, amelyekre vonatkozóan nem rendelkezünk felhatalmazással. A Számvevőszék tevékenységét csak részben ismerők hajlamosak arra, hogy a szervezet tevékenységét egy konkrét ellenőrzéssel vagy egy konkrét megállapítással azonosítsák. Mindezek ismeretében tehát nemcsak a Számvevőszék ellenőrzéseinek és elemzéseinek az eredményeit érdemes alaposan áttekinteni az önök ellőtt fekvő dokumentum alapján, hanem érdemes tisztában lenni a szervezet feladatkörével és közjogi státuszával is.

Az Alaptörvény szerint az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve. Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladatkörében ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtását, az államháztartás gazdálkodását, az államháztartásból származó források felhasználását és a nemzeti vagyon kezelését. Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi.

Az Állami Számvevőszékről szóló törvénynek megfelelően az ÁSZ ellenőrzési tevékenysége során minden más szervezettől független, a szervezet kizárólag a szakmaiság és a jogszabályok által meghatározott célok megvalósítását tartja szem előtt. Másként fogalmazva: az ÁSZ kizárólag az említett célok és a közösség érdekeinek maximális figyelembevételével végzi tevékenységét. Ha elolvassák a beszámolót, akkor ez a tevékenységről szóló összegzés alapján is világossá fog válni.

Ami az ellenőrzések módszertanát illeti: az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit  ismét az Alaptörvényt idézve  a törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint, nyilvános és a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő módszertanok alapján végzi. Az ÁSZ több mint egy pénzügyi ellenőrző szervezet, de mozgástere természetesen nem korlátlan. Hogy csak egy példát mondjak: a 2022. évi zárszámadás ellenőrzéséről szóló jelentés expozéjában is kiemeltem, hogy az Állami Számvevőszéknek nem feladata a költségvetési politika egészének értékelése, sőt mandátumával kifejezetten összeegyeztethetetlen lenne például az, ha a költségvetésről célszerűségi értékelést adna. Jóllehet  ahogyan arról a tavalyi megválasztásom előtt, a bizottsági meghallgatásomon is jeleztem  az Állami Számvevőszék célja, hogy egyre mélyebb, az adott intézmény gazdálkodását érdemben vizsgáló és értékelő ellenőrzéseket folytasson, ezt mindig csak az Alaptörvény szerinti hármas szempontrendszer szerint teheti meg.

Az intézmény eszköztára ugyanakkor még így is rendkívül széles, amelynek segítségével  a törvényt idézve  ellenőrzési tapasztalatain alapuló megállapításaival, javaslataival, tanácsaival a Számvevőszék segíteni tudja az Országgyűlést, annak bizottságait és az ellenőrzött szervezetek munkáját egyaránt. Ez utóbbi fordulat nagyon fontos, ugyanis az Állami Számvevőszék ellenőrzései nem az intézmények és a szervezetek ellen, hanem értük vannak, a megállapítások és a javaslatok pedig azt szolgálják, hogy a feltárt hibák orvosolhatók, javíthatók, korrigálhatók legyenek. Ahol kell, természetesen élünk az illetékes hatóságok felé való jelzés, megkeresés eszközével, ha indokolt, kezdeményezzük a szükséges vagyonmegóvási intézkedést is, de  és itt a közbeszédben is elterjedt általános szóhasználatot egyszer s mindenkorra érdemes helyre tenni  az Állami Számvevőszék soha nem bírságol, hatósági eszközökkel ugyanis nem rendelkezik. Az ellenőrzések célja a feltárt hibák kijavítása, a reparáció, nem a szankció.

Az elmondottakat figyelembe véve az intézményi beszámolóból itt csak néhány számot szeretnék kiemelni. A legfontosabb megállapítás: az Állami Számvevőszék a 2022. évben eleget tett a törvényekben előírt kötelezettségeinek, és az ellenőrzési terveiben rögzített feladatait végrehajtotta. Az intézmény 2022-ben 71 jelentést adott ki, amely 5552 szervezetet érintett. A jelentésekben összesen 70 javaslatot fogalmaztunk meg. A Számvevőszék elnöke 2022-ben 2932 címzettet figyelemfelhívó levélben szólított meg, hogy intézkedjen az ellenőrzés során feltárt jogszabálysértő gyakorlat, illetve a vagyon rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználásának megszüntetése érdekében.

Ami az erőteljesebb fellépés eszközeit illeti: a Számvevőszék 46 esetben kezdeményezte a költségvetési támogatás folyósításának felfüggesztését, és tíz esetben élt jelzéssel vagy megkereséssel az illetékes hatóságok felé. Pozitív tapasztalat, hogy az utóellenőrzések szerint az ellenőrzött szervezetek esetében hasznosulnak a Számvevőszék ellenőrzési megállapításai, sőt, gyakran már az ellenőrzés lezárását megelőzően is megszületnek azok az intézkedések, amelyek hatására a szabálytalan működés kockázata csökken.

És ami az Állami Számvevőszék segítő, támogató tevékenységét mutatja: a Számvevőszék 2022-ben  a közpénzek szabályszerű felhasználására és az átlátható működésre fókuszálva  hét online képzést szervezett, amelyeken közel 3000 intézmény képviselője, többek között köztestületek vezetői, valamint az önkormányzatok polgármesterei és jegyzői vettek részt.

(13.50)

Az ellenőrzési témakörök kiterjedtségét és színességét, az ellenőrzéstípusok összetettségét a jelentés pontosan illusztrálja. Az államháztartás központi szintjének ellenőrzése körében minden évben kiemelt feladat a zárszámadás ellenőrzése, amelynek során a Számvevőszék megállapította, hogy jóllehet a belső szabályozások, a gazdasági események elszámolása, a kifizetések teljesítését megelőző kontrollok, valamint az integrált kockázatkezelési rendszer működtetése kapcsán voltak kisebb hiányosságok, ezek a lényegességi szintet nem érték el, így a zárszámadásitörvény-javaslatban szereplő adatok megbízhatóságát, a központi költségvetés egésze végrehajtásának szabályszerűségét nem befolyásolták.

Központi szinten a számvevőszéki vizsgálatok kiterjedtek egyebek mellett a Magyar Államkincstár ellenőrzési, közzétételi és adatszolgáltatási tevékenysége megfelelőségének ellenőrzésére, ahol a közzétételi kötelezettség késedelmes teljesítése és az önkormányzati alrendszerre vonatkozó adatok ellenőrzésének hiánya okán volt indokolt javaslatok megfogalmazása. A költségvetési szervek irányítói és tulajdonosi feladatellátásának ellenőrzése keretében az Állami Számvevőszék 2022-ben a Belügyminisztérium ez irányú tevékenységét vizsgálta, egy olyan költségvetési fejezetet, amelyen belül a BM a 2020. évben 1250 milliárd forint kiadást teljesített és 214 szervezet tekintetében gyakorolt irányítási hatáskört, így az ellenőrzés eredményeképpen tett pozitív előjelű megállapítások egy szerteágazó intézményrendszer irányításának megfelelőségét tudták igazolni.

Megnyugtató eredményeket hoztak a középirányítói szinten végzett ellenőrzések megállapításai is mind a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága és a Magyar Honvédség Parancsnoksága, mind az Országos Vízügyi Főigazgatóság vonatkozásában a szabályozási környezet kialakításának, illetve az ellenőrzési és gazdálkodás-irányítási feladatok ellátásának megfelelőségét állapította meg a Számvevőszék.

Az ÁSZ ellenőrzései azt is vizsgálták, hogy a költségvetési bevételek alakulásában kulcsfontosságú adóztatási tevékenységért felelős szervezetrendszer mennyire hatékonyan látja el feladatát. Ennek okán az ÁSZ vizsgálta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kisadókkal kapcsolatos feladatainak ellátását csakúgy, mint a NAV valamennyi adónemre kiterjedő, adóztatási tevékenységéhez kapcsolódó feladatainak eredményes ellátását. Ezen vizsgálatok megállapításai szerint a NAV adóztatási feladatellátása a 2017-2020. évek között eredményes volt; a NAV a hátralékkezelési tevékenysége eredményes ellátásával, a digitális eszközök bevezetésével és alkalmazásával, az adóhatósági ellenőrzési tevékenység eredményességével, az adózók kötelezettségének teljesítését ösztönző és a tudatos adózást erősítő intézkedések megtételével hozzájárult a realizált adóbevételek növekedéséhez.

Az állami intézmények mellett a felsőoktatási ágazatot is érintette a számvevőszéki ellenőrzés. A vonatkozó vizsgálat megállapította, hogy a fenntartóváltással érintett egyetemek vagyongazdálkodásának szabályozottsága az ellenőrzött időszakban összességében biztosított volt; a vagyon kimutatása, a fenntartóváltáshoz kapcsolódóan a jogszabályi kötelezettségek teljesítése, valamint a beszámolók közzététele és alátámasztása során tapasztalt hiányosságok eredményeképpen javaslatokkal élt a Számvevőszék az érintett intézmények vezetői felé.

Szintén javaslatokat fogalmazott meg a Számvevőszék a szerzői jogi intézményrendszer szereplői felé a szervezeti és működési keretek megfelelő kialakítása, a nyilvántartások szabályszerű vezetése, valamint a felügyeleti díjak elszámolása érdekében.

A sportegyesületeknek, sportszövetségeknek nyújtott költségvetési támogatási rendszerhez kapcsolódó feladatellátás ellenőrzése során is fontos megállapításokat tett a Számvevőszék, egyebek mellett azt, hogy a támogatások odaítéléséért felelős akkori szaktárca a sportegyesületeknek, sportszövetségeknek folyósított állami támogatásokat érintő ellenőrzési tevékenységével nem járult hozzá megfelelően a sportcélú, a központi költségvetésből származó támogatások céljainak eléréséhez.

A 2022. évben számos szabálytalanságot és hiányosságot tártak fel a számvevőszéki ellenőrzések az államháztartás helyi szintjén. A kiadások, kifizetések teljesítésének szabályszerűségével kapcsolatban 17 önkormányzat esetében állapított meg hiányosságot a Számvevőszék; 8 ellenőrzött szervezet vagyonnyilvántartása pedig nem nyújtott megbízható és valós képet a vagyoni helyzetéről és annak változásáról.

A Számvevőszék további 45 önkormányzatnál vizsgálta a vagyongazdálkodást, amelynek során hiányosságokat tárt fel egyebek mellett a tárgyieszköz-beszerzéshez, -beruházáshoz kapcsolódóan az üzembe helyezés igazolásának, illetve a teljesítésigazolás elmaradásának a tekintetében.

A Számvevőszék 14 ellenőrzött önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság közül 10 esetben állapította meg a vagyonvesztés bekövetkezésének kockázatát, amely a vagyonvesztés megelőzése, a nemzeti vagyon védelme érdekében a vezető tisztségviselő intézkedését igényelte.

Mindezeken túl a Számvevőszék kilenc megyei jogú város 105 többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságából 104 pénzügyi helyzetét is értékelte a 2018-2020. évekre vonatkozóan. Az ellenőrzés felhívta a figyelmet a pénzügyi stabilitás megőrzését veszélyeztető kockázatokra, amelyeket érintően a gazdasági társaságoknak célszerű lehet az egyes területeken az értékelést elvégezni és saját hatáskörben a szükséges intézkedések megtételéről dönteni.

A 2022-ben ellenőrzött 211 önkormányzati intézmény közül az azonosított hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében 171 intézmény esetében élt figyelemfelhívással; a figyelemfelhívásra 93 intézmény tett intézkedéseket. Az államháztartáson kívüli szervezetek közül  törvényi kötelezettségének eleget téve  a Számvevőszék 5 pártalapítványt, 30 köztestületet, 26 sportszövetséget és 346 sportegyesületet, valamint 293 alapítványt ellenőrzött, illetve  szintén jogszabályi kötelezettség teljesítése okán  2764 egyesületi vagy alapítványi formában működő civil szervezet kapcsán adott ki összefoglaló jelentést.

Ez utóbbi ellenőrzési terület kapcsán fontos megjegyezni, hogy ebben a körben különösen intenzív volt a Számvevőszék támogató tevékenysége: önkéntes kitöltésen alapuló tesztsort, öntesztet tett elérhetővé honlapján, amely segítségével a civil szervezetek előzetesen felmérhették számviteli szabályozottságuk megfelelőségét. Emellett a Számvevőszék a témában képzést szervezett a civil szervezetek vezetőinek részvételével. Ez a segítő tevékenység az idei évben is folytatódott.

A köznevelési és szociális humánszolgáltatást nyújtó intézmények, szolgáltatók által kapott támogatások felhasználásának ellenőrzése keretében a 2022. évre vonatkozóan 684 fenntartó esetében értékelte a Számvevőszék, hogy a fenntartó a jogszabály által előírt számviteli szabályzatokat elkészítettee, emellett 385 fenntartót ellenőrzött a 2017-2019 közötti időszak azon éveire vonatkozóan, amelyben a fenntartó az államháztartásból támogatást kapott vagy használt fel.

Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a fenntartó biztosítottae a szabályszerű közpénzfelhasználást. Az ellenőrzés során számos esetben tártunk fel hiányosságot. A 385 fenntartó gazdálkodásának ellenőrzött időszaki értékelése alapján 117 fenntartó gazdálkodása alacsony, 268 fenntartó gazdálkodása magas kockázatot hordozott. Az ellenőrzés hasznosulását jelzi ugyanakkor, hogy a Számvevőszék figyelemfelhívására megtett intézkedések hatására 324 fenntartó gazdálkodásában már alacsony kockázati szint volt tapasztalható, az azonosított kockázatok mértéke pedig jelentősen csökkent.

Fontos kiemelni, hogy lezajlott az egyéni jelölteknél a 2022. évi országgyűlésiképviselő-választási kampányra fordított pénzeszközök elszámolásának ellenőrzése; 4-4 ellenőrzött szervezet esetében a költségvetési támogatásban részesülő pártok és pártalapítványok gazdálkodásának kétévenkénti ellenőrzése. 2022. második félévében a Számvevőszék szabályszerűségi ellenőrzés keretében megkezdte a jelölő szervezeteknél a 2022. évi országgyűlésiképviselő-választási kampányra fordított pénzeszközök elszámolásának ellenőrzését is.

Az állami vagyongazdálkodás körében az ÁSZ 2022-ben összesen 60 többségi vagy kizárólagos nemzeti tulajdonban lévő gazdasági társaságot ellenőrzött különböző szempontok alapján, amelyek célja részben a társaságok fizetőképességének megőrzése, részben a vagyonról nyújtott információk megbízhatóságának és hitelességének ellenőrzése, részben a kitűzött, mérhető és nyomon követhető teljesítménycélok megvalósulásának értékelése volt. A Számvevőszék 14 magas kockázatúnak minősített gazdasági társaság képviseletére jogosult vezető figyelmét hívta fel a megállapított hiányosságok, hibák javítására. További 16, nemzeti tulajdonú gazdasági társaságnál volt szükség a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének intézkedésére.

A Számvevőszék ellenőrzött továbbá 25 jelentős beruházást annak érdekében, hogy megállapítsa, hogy a beruházást előkészítő szervezetnél kialakítottáke a szervezeti és gazdálkodási kereteket, rendelkezésre álltake a kockázatok kezeléséhez kapcsolódó belső kontrollok; 10 beruházás esetében pedig a döntés-előkészítés szakaszában értékelte a Számvevőszék a beruházások szabályozottságát és az integritási szempontok érvényesülését.

(14.00)

Az önkormányzatok előkészítésében lévő tíz beruházás közül három beruházás esetében, a központi költségvetési szervek előkészítésében lévő hat beruházás tekintetében két beruházás esetében azonosított hiányosságot az ellenőrzés.

Az ellenőrzési tevékenység mellett érdemes és szükséges kihangsúlyozni az intézmény elemzési tevékenységét is. A tavalyi évben a Számvevőszék 40 elemzést végzett, ezek közel fele a gazdasági fejlődés, fenntarthatóság témakörében készült, 10 százaléka a Költségvetési Tanács munkáját segítette, de szerepeltek az elemzési témák között a pandémia hatásait és a digitalizáció következményeit értékelő anyagok is.

Ugyancsak fontos szerepet töltött be 2022-ben az ÁSZ jogalkotást támogató tevékenysége. Mindenekelőtt szót kell ejteni a Deregulációs Kerekasztal alapításában és működtetésében vállalt tevékenységünkről, melynek célja többek között a hazai jogszabályoknak az észszerű működés szempontjából történő tartalmi felülvizsgálata, az állam működését meghatározó szabályozások egyszerűsítése, valamint a jogszabályok technikai és tartalmi deregulációja. A dereguláció beépült az ellenőrzések folyamatába is: ahol az ellenőrzés vezetői azt tapasztalják, hogy a betartatandó jogszabályok között észszerűtlen, felesleges vagy éppen betarthatatlan előírások szerepelnek, ott javaslatot tesznek a szabályozás felülvizsgálatára.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Az Állami Számvevőszék 2022-ben 14 milliárd 214 millió 139 ezer forintból működött. Ennek körülbelül 80 százaléka személyi juttatásra, fizetésekre és járulékaikra lett fordítva. Dologi kiadásokra a teljes költségvetés 8,7 százalékát, körülbelül 1,2 milliárd forintot fordítottunk, ami nominálisan 13,2 százalékkal több, mint 2021-ben, de a növekedés jóval az infláció alatti, azaz meglehetősen takarékos gazdálkodásra volt szükség. A Számvevőszék 2022. évi 489 fős nyitóállományi létszáma az év végére 493 főre nőtt. Az ősszel végrehajtott szervezetfejlesztésnek köszönhetően a vezetői munkakört betöltő foglalkoztatottak létszáma 77 főről 55 főre, azaz 28,6 százalékkal csökkent. Az Országgyűlés által választott könyvvizsgáló véleménye szerint az ÁSZ költségvetési beszámolója megbízható és valós képet ad a 2022. évi költségvetésének a teljesítéséről.

A 2022. év fontos eredménye volt az ÁSZ-törvény 2023. január 1-jén hatályba lépett átfogó módosítása, amely elősegítette azoknak a céloknak a megvalósítását, amelyeket elnökké választásomat megelőzően ismertettem. Az ezen célok megvalósításához szükséges reformok egy része  mint ahogyan az a beszámolóban is bemutatásra kerül  már a tavalyi évben megvalósult. Fontos eleme volt az Állami Számvevőszék működésének megújításában a szervezet három lépcsőben való átalakítása, ezen belül a kompetenciaközpontként is működő öt ellenőrzési igazgatóság és a munkát összehangolni hivatott koordinációs igazgatóság létrehozatala.

A már említett törvénymódosítás megerősítette a Számvevőszék közadatokhoz való hozzáférési jogosultságát, megteremtve a lehetőségét annak, hogy az adatokból digitális megoldások alkalmazásával kialakításra kerüljön egy belső adatelemzői környezet, amely támogatni tudja az ellenőrzések megtervezéséhez, lefolytatásához, az elemzések megalapozásához kialakítandó kockázatelemzési rendszer működését.

A legfontosabb humánpolitikai változást szintén a törvénymódosítás tette lehetővé, amelynek eredményeképpen a korábbi számvevői kinevezéseket a számvevői közszolgálati szerződés váltotta fel, amely a felek kétoldalú megállapodásával jön létre. Ezzel egyidejűleg bevezetésre került a bértömeg-gazdálkodás, amely lehetőséget biztosít egy rugalmas, teljesítményorientált és tervezhető humánpolitikai rendszer kialakítására.

A számvevőszéki munka megújításának legfontosabb eleme az ellenőrzésszakmai szabályok felülvizsgálata és újragondolása volt, ennek célja pedig annak a küldetésnek a teljesítése, amely biztosítani tudja, hogy a megfogalmazott céloknak megfelelően az Állami Számvevőszék mély és átfogó, társadalmi szinten is hasznosuló, a feltárt problémákra valós megoldást kínáló ellenőrzéseket folytathasson le a jövőben.

Mint említettem, a folyamat alapvető lépései 2022-ben megkezdődtek, részben megvalósultak, ezek eredményeiről a 2023. év értékeléséről szóló beszámolóban kaphatnak majd teljesebb képet. A 2022. évi beszámolóhoz kérem az országgyűlési határozati javaslat elfogadásának támogatását. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)