Készült: 2024.05.10.01:51:12 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

79. ülésnap (2023.09.25.),  36-39. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:31


Felszólalások:   32-35   36-39   40-43      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Most Tordai Bence következik. Megadom a szót.

TORDAI BENCE (Párbeszéd): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Polgártársak! A következő parlamenti szezonban a Párbeszéd-Zöldek továbbra is a zöldpolitikát, a zöld jövőképet, a zöldmegoldásokat és az ebből következő zöldkritikákat fogja megjeleníteni itt, az Országgyűlésben, ami annál is fontosabb, mert egy friss közvélemény-kutatásból kiderült, hogy Magyarországon a választók negyede, kétmillió ember az, aki többé-kevésbé zöld értékrendű polgárnak vallja magát, és ezt a kétmillió embert, az ő értékeiket kell itt megjelenítenünk a Házban, kellene megjeleníteni a helyi, az országos és az európai politikában is.

Annál nehezebb ez a feladat, mert a kormány gyakorlata  mondanám, hogy a kormány elvei, de hát ilyenek nem nagyon vannak neki , tehát a Fidesz-kormány gyakorlata tökéletesen szembemegy azzal, amit mi helyesnek gondolunk, amit mi kívánatosnak gondolunk azzal a fenntartható és igazságos társadalommal, azzal a válságálló társadalommal, aminek a kialakításán dolgoznunk kellene. Innentől kezdve a kormány kritikája a mi részünkről, a zöldek részéről nem lehet mérsékelt, nem lehet mérsékelten ellenzéki pozícióból kritizálni a kormányt, hiszen teljes szembemenés van itt a zöldértékekkel, de tegyük hozzá, a nemzeti érdekkel is, hogy ha önök jobban szeretik ezt a megfogalmazást. Meg kell nevezni a felelőseit ennek a pusztításnak, és meg kell mutatni azt az alternatívát, amit mi, zöldek kínálunk. Erre a feladatra vállalkozik Jávor Benedek vezetésével az EP kampányában is a Párbeszéd-Zöldek.

Szükség van tehát egy alternatívára, mert látjuk, hogy a Fidesz-kormány nem képes kezelni azt a sokrétegű váltságot, amivel Magyarország és a magyar társadalom szembenéz, azt a gazdasági és megélhetési válságot egyfelől és azt az ökológiai és klímaválságot másfelől, amelyek nagyon szorosan összefüggenek.

Csak mi, zöldek mondjuk ki, hogy ennek a megélhetési válságnak, ennek az inflációs válságnak, ha úgy tetszik, orbáni inflációnak, alapvetően az az oka, hogy nem sikerült  meg se próbálták  megvalósítani a zöldmegoldásokat az elmúlt 13 évben. Az inflációnak elsősorban az energiakitettség és a túlzott energiafelhasználás az oka. Most hangzott el a közgazdász vándorkonferencián, hogy kétszer annyi energiát használunk fel egy egységnyi GDP megtermeléséhez, mint Ausztria; borzasztóan hatékonytalan módon működik energetikai szempontból a magyar gazdaság és az egész ország.

A másik pedig az élelmiszer-infláció. Ugye, ezt nem kell magyarázni a magyar családoknak vagy bárkinek, aki Magyarországon vásárol, legyen az külföldi, ez a pusztító élelmiszerár-robbanás abból következett elsősorban, hogy a magyar mezőgazdaság elmulasztotta az alkalmazkodást a klímaválsághoz. Megint csak a végre nem hajtott zöldpolitika, az elmulasztott zöldmegoldások döntötték romlásba a magyar gazdaságot, és rombolták le a magyar jövedelmek vásárlóerejét.

És itt van az akkugyárak kérdése is, ahol a Párbeszéd-Zöldek megint csak nem mérsékelten, hanem radikálisan gyökeresen mást mond, mint amit a kormány csinál. Nekünk az az álláspontunk, hogy sem elég vizünk, sem elég energiánk, sem elég termőföldünk, sem elég munkaerőnk, sem megfelelő szabályozásunk és különösen nem megfelelően alkalmazott ellenőrzési rendszerünk nincs ebben az országban ahhoz, hogy ilyen volumenben akkugyárakat lehessen ide telepíteni.

De mondok itt mást is. Ez egy nagyon alacsony hozzáadott értékű gazdasági tevékenység, amiből még a nagy részt ki is viszi egyrészt a befektető profit formájában, másrészt a vendégmunkás, akiket maguk idehoznak hazautalt bérek formájában, tehát Magyarországon ebből nem sok minden marad, ráadásul ez egy rettentően válságérzékeny szektor, amint jön a következő gazdasági válság, be fog dőlni ennek a kereslete is.

(15.50)

Mi, zöldek éppen ennek az ellenkezőjét javasoljuk, egy válságálló gazdaságot, egy válságálló társadalmat, ha úgy tetszik, egy reziliens társadalmat, ami képes alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, van egy ellenálló képessége. Mi nem az üres növekedésben, hanem az intenzív fejlődésben hiszünk, de hát, miről beszélek, hiszen növekedés maguk alatt nincsen, a GDP csökken, miközben a fideszes oligarchák gazdagodnak, a gazdaság viszont zuhanásban van, a reáljövedelmek csökkennek. Na, ehelyett mi azt mondjuk, hogy inkább legyen egy tudatosan vállalt „nem növekedés”, egy fenntartható visszavonulás és egy igazságos elosztás, ami azt jelenti, hogy a jólét és az emberek többségének az életminősége egyértelműen javul. Mi, zöldek ezt az igazságos és fenntartható jövőképet és az ebből eredő kritikákat fogjuk képviselni itt az Országgyűlésben, ezt fogjuk képviselni Karácsony Gergely vezetésével az önkormányzati választásra készülve, és Jávor Benedek vezetésével az európai parlamenti választásra készülve.

Mi zöld-Magyarországot és zöld-Európát akarunk, ehhez kérjük a választók támogatását, és ezt fogjuk itt megjeleníteni az Országgyűlésben. Köszönöm szépen. (Szabó Rebeka tapsol.)

ELNÖK: Válaszadásra Dömötör Csaba államtitkár úrnak adom meg a szót.

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Először is kezdem azzal, amiben nincsen vita közöttünk: a természeti örökségünk védelme, azt gondolom, hogy közös felelősségünk, és azt is mondhatom, hogy közös célunk, és ez akkor is így van, ha az elmúlt évek lépéseiről önök szándékosan nem vesznek tudomást, és félrevezetik a nyilvánosságot, merthogy semmibe veszik azt az erőfeszítést, amelyet a magyarok ezen a téren hoztak. Úgy kell elérnünk ugyanis a természeti örökség védelmét, a környezet védelmét, hogy közben nem szorítjuk korlátok közé a gazdasági fejlődés lehetőségeit. Én vitatkozom Ungár képviselő úrral, aki azt mondta, hogy a GDP-növekedés már nem is számít. Nagyon sok magyar ember számára a GDP-növekedés jelenti egyébként a bérek növekedésének lehetőségét, de ezt úgy kell elérnünk, még egyszer mondom, hogy a környezeti értékeinket, természeti értékeinket védjük.

Hogy ez lehetséges, azt pont az bizonyítja, hogy nemcsak hogy ’90 óta csökkent a szén-dioxid-kibocsátás Magyarországon, hanem azt is elmondhatjuk, hogy 2010 óta egységnyi GDP előállításához 27 százalékkal kevesebb szén-dioxid kibocsátása szükséges. Tehát ez a cél, ez az együttes cél, tehát hogy növekedjen a gazdaság, és kisebb környezeti terhek mellett történjen mindez, ez igenis lehetséges, és a mostani kormányzás időszaka is bizonyítéka ennek.

Hogy még egy konkrét dolgot megemlítsek: a megújulókról önök gyakran beszélnek, csak hát, van egy összehasonlítási alapunk. 2010 előtt volt egy baloldali kormány, ön hozzájuk csatlakozott, ezen baloldali kormányzás alatt például a napenergia semmiféle előrelépést nem tudott felmutatni. Amikor ez a kormány megkezdte a munkáját, akkor 0,2 százalék volt a napenergia részaránya. Ez most 13 százalék, és most már azt is elmondhatjuk, hogy az áramtermelés 21 százaléka megújulókból származik. Ez egyébként azt jelenti, hogy uniós összehasonlításban jól állunk.

Ami az akkumulátorgyárak és az autógyárak kérdését illeti, arra adjanak már, legyenek szívesek, választ, hogy ha Németországban jó ez a technológia, és a jövő technológiájának nevezik, akkor önöknek miért nem jó. Ha Franciaországban új gyárakat létesítenek, és ott a jövő technológiáját jelenti, akkor önöknek ez miért nem jó? De hogy mást is kérdezzek: mit javasolnak helyette? Tehát azt már értjük, hogy nem akarnak a jövőben autógyártást Magyarországon, mert 2035-től csak ilyenek állhatnak üzembe. De akkor mit akarnak helyette? Erről egyetlenegy mondatot nem hallunk, egyetlenegy mondatot sem. Tehát legyenek szívesek, mondják meg annak a több százezer magyar embernek, hogy nem szeretnék ezeket a munkahelyeket fenntartani a jövőben, legalábbis 2035-től, és ha ezt elmondták, akkor azt is mondják meg nekik, hogy mivel akarják pótolni ezeket a munkahelyeket és a kieső fizetéseket. Erről szeretnénk egy egyenes mondatot hallani.

De ha már itt vagyunk, az elmúlt hetekben a parlament nem ülésezett, de közben újabb súlyos részletek derültek ki a baloldal külföldi finanszírozási botrányával kapcsolatban, és a két kérdés valójában számos ponton összefügg, és az önök főpolgármestere is masszívan érintett. Nyilvánosságra kerültek az egyik bank feljelentésének részletei, ebből is arra lehet következtetni, hogy valótlanságokat állítottak a százmilliók eredetével kapcsolatban. Már korábban is a nagyon nehezen hihető kategóriába tartozott, hogy adománygyűjtő ládikákban gyűlt össze a sok száz millió, bárhogy is legyen, az említett feljelentés az újabb kegyelemdöfést jelentette a handabandázásnak. Kiderült ugyanis, hogy a bankjegyek újak voltak, egymás utáni sorszámúak, és zömében 50-100 eurósak. Ugyan mi a valószínűsége annak, hogy különböző helyeken elhelyezett adománygyűjtő ládikákban egymás utáni sorszámú bankjegyek gyűlnek össze, nem forintban, hanem 50 és 100 eurósokban egy olyan párthoz köthető mozgalomnál, amely csak jobb napjaiban éri el az 1 százalékos támogatottságot? Sok minden belefér tehát a ládikájukba, de az igazság nem nagyon.

Megpróbálták félrevezetni a magyarokat, így hát most az a helyzet, hogy a magyar válogatott védekezése egyre erősebb, de a baloldali egyre gyengébb. Úgyhogy nem először arra kérjük Karácsony Gergelyt, hogy adjon részletes tájékoztatást arról, hogy a külföldi pénzek honnan érkeztek, és kik a megbízók, és mikre kérték önöket. Ne legyen félreértés, ez nem a szokásos belpolitikai viták körébe tartozik, sokkal inkább oda, hogy egy kritikus időszakban külföldről próbálják eltéríteni a magyar politikai döntéshozatalt, és ehhez a baloldali pártokat használják. Éppen ezért ez nemzetbiztonsági ügy, és ahogy a határzárat is felhúztuk, úgy fogunk tűzfalat építeni a magyar politika és a külföldi befolyásszerző kísérletek közé. Köszönöm, hogy meghallgatott. (Szabó Rebeka: Putyinhoz építsetek már falat!  Taps a kormánypártok padsoraiból.)




Felszólalások:   32-35   36-39   40-43      Ülésnap adatai