Felszólalás adatai

Felszólalások:   37-39   40-59   60-83      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Megkérem képviselőtársaimat, hogy szíveskedjenek a helyüket elfoglalni.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a honvédelmi adatkezelésekről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/211. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Vargha Tamás úrnak, a Honvédelmi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, államtitkár úr!

VARGHA TAMÁS honvédelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magyarország békéje és biztonsága, Magyarország védelme, védelmének szavatolása és biztosítása nemzeti ügy, amelyen a nemzet fennmaradása, fejlődése, a közösségi és az egyéni jogok érvényesülése alapszik. Azt gondolom, kijelenthetjük, hogy katonáink remekül helytálltak és helytállnak ma is az élet számos területén, és ezzel a helytállással kivívták a magyar társadalom, a magyar emberek megbecsülését.

A szomszédunkban egy háború zajlik, és egy olyan évtized elé nézünk, amelyben minden bizonnyal arra kell számítanunk, hogy a biztonsági kihívások a közvetlen környezetünkben, a régiónkban vagy akár tágabb értelemben is részei, állandó részei lesznek az életünknek. Nekünk az a dolgunk, az a feladatunk, hogy a magyar családokat megvédjük, és nem szabad engednünk, hogy ebbe a háborúba Magyarország belesodródjon.

Tisztelt Országgyűlés! Az Alaptörvény kilencedik módosítására figyelemmel az Országgyűlés 2021 első félévében elfogadta a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényt, amely 2022. november 1-jei hatálybalépésével egyrészt megteremti a hon- és rendvédelmi erők, valamint a közigazgatás közötti összehangolt védekezés jogi alapjait, másrészt átemeli a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvényből a jelenlegi hat helyett három új különleges jogrendi eset törvényi szintű szabályozását.

(11.10)

Ennek eredményeként szükségessé vált a Hvt. teljes felülvizsgálata, melynek okán 2021. november 1-jén hatályba lép a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvény, amelyhez kapcsolódóan indokolttá vált a honvédelmi célú adatkezelési szabályok felülvizsgálata is. Mindezekre tekintettel a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló, a jelenlegi szabályozáson alapuló új, honvédelmi adatkezelésekről szóló törvény megalkotására került sor.

Tisztelt Képviselőtársaim! A haza védelmének és biztonságának megőrzése a legfőbb feladatunk, és ki kell építenünk, fel kell építenünk, tovább kell építenünk egy erős, magabiztos, jól felszerelt, harcolni képes és harcolni tudó honvédséget is. Ennek a jelen pillanatban előttünk fekvő törvényjavaslatnak, amely a régi honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló törvény hatályos rendelkezéseire épül, a szabályozás előkészítése során célként meghatározva az adatvesztés elkerülését, figyelemmel az időközben szükségessé vált jogtechnikai pontosításokra is. (Sic!)

Tisztelt Országgyűlés! Mi a béke pártján állunk, ennek a háborúnak semmilyen körülmények között nem akarunk a részeseivé válni, és nem teszünk semmi olyat, amivel hazánk, a határon túli területek és az ott élő magyarok célponttá válhatnak. Ez a törvényjavaslat, amely előttünk fekszik, a pontosítások és a törvényi részek átemelése mind, mindez ezt a célt szolgálja, és mindezekre tekintettel kérem, hogy támogassák a törvényjavaslatunkat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Simon Miklós képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

DR. SIMON MIKLÓS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim, Államtitkár Úr! Az előző ciklusban kezdtük meg azt a reformot, amellyel hazánk védelmi és biztonsági struktúráját megújítjuk. A munka rendkívül időszerű, sőt akár sürgősnek is nevezhető.

Ha visszatekintünk az elmúlt néhány évre, azt látjuk, hogy egymást érik a súlyos, súlyosabbnál súlyosabb fenyegetések, amelyek Magyarország biztonságát veszélyeztetik, és igencsak próbára teszik a védelmi rendszereinket is. Migrációs válság, világjárvány, gazdasági válság, háború, energiaválság, még véget sem ért az egyik, már itt is volt a másik, a kormány pedig csak különleges jogrend keretei között volt képes úrrá lenni az újabb és újabb kihívásokon. Világossá vált, hogy azok a struktúrák, azok a jogszabályok, amelyek Magyarország védelmét és biztonságát hivatottak szavatolni, elértek egy bizonyos korlátot, rendszerszintű megújításra szorulnak.

Mindannyian jól emlékezünk, a folyamat az Alaptörvény kilencedik módosításával vette kezdetét, majd a védelmi és biztonsági keretszabályozás megteremtésével folytatódott. Éppen egy éve, 2021. június 15-én fogadtuk el a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvényt, azóta a belügyi és a honvédelmi ágazatok legtöbb jogszabálya módosult, alkalmazkodva a létrejövő új rendszerhez. Az eredetileg jövő nyárra tervezett rendszerindítást a jelenlegi nemzetközi környezetben indokoltnak látszott előrehozni, és így idén november 1-jére minden készen kell hogy álljon.

A folyamat részeként tavaly fogadtuk el az új honvédelmi törvényt, ez a lépés tette szükségessé a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény felülvizsgálatát és egy új törvénnyel történő kiváltását. Ez az új javaslat fekszik most előttünk a honvédelmi adatkezelésekről szóló törvényjavaslat formájában. Megismerve a tervezetet elmondható, hogy egy egységes szerkezetű, áttekinthető, az újonnan létrejövő védelmi és biztonsági struktúrába jól illeszkedő jogszabály fogja felváltani a korábbit. Az új törvény új adatkezelést nem generál, a tárgykörben a jelenlegi, hatályos szabályozásra épül. Az egyetlen jelentősebb kiegészítésről már tavaly, az új honvédelmi törvény tárgyalásakor is szó volt.

Az új adatkezelési törvény átveszi a jelenleg még hatályos honvédelmi törvény III/A. fejezetét. Ez a fejezet a honvédelemben közreműködő szervekre vonatkozó, honvédelmi felkészítéssel, országvédelemmel és egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos adatkezelési szabályokat tartalmazza, így kézenfekvő, hogy az adatkezelési törvény része legyen. A javaslatról elmondható, hogy megfelelően lehatárolja az adatkezelői, adatszolgáltatói köröket és felelősségeket; korrigálja a jelenleg hatályos szabályozás alkalmazása során felmerült kisebb hibákat; megfelelően illeszti a honvédelmi adatkezelési szabályozást a létrejövő új védelmi és biztonsági rendszerbe; aktualizálja a jelenleg hatályos adatkezelési törvény szabályait.

Helyesnek tartom, hogy a javaslat által előirányzott és a konkrét adatkezelési folyamatokban is megjelenő változásokkal kapcsolatban a honvédség állományának érintett tagjai megfelelő felkészítést kapjanak. Az adatkezelési folyamatok zavartalan ellátása csak így biztosítható.

A Fidesz-frakció a javaslatot támogatja. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy önök is támogassák ezen javaslat elfogadását. Bízom benne, hogy ebben az új ciklusban konstruktív és építő jellegű vitákat tudunk folytatni a honvédelmi és rendészeti tárgyú (Dr. Harangozó Tamás közbeszól.  Dr. Vadai Ágnes: Fogunk!) javaslatok kapcsán. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Vadai Ágnes képviselő asszonynak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

DR. VADAI ÁGNES, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! „Apa, folytatódik!” A honvédelmi adatkezelésről szóló T/211. számú törvényjavaslat egy olyan országban, ahol átlátható viszonyok vannak, ahol tisztelik az állampolgárokat, ahol a szólás, a véleménynyilvánítás szabadsága, az érzékeny adatok védelme, az működik  ilyen van , az rendben is megy, van ellenőrzés, ellenőrzik a hatalmat, és nem a hatalom akarja ellenőrizni az állampolgárokat, ez egy végtelenül unalmas vita lenne, bár önök hozzájárultak azért, hogy így induljon ez a vita. Ugyanakkor ha valaki elolvassa az általános indoklást, amely szintén rövidre sikeredett, olyan rövidre, mint az államtitkár úr expozéja, akkor azt látja, hogy ez egy esetlegesen csak technikai módosítás.

(11.20)

Idéznék önöknek ebből az általános indoklásból. A Hvt. felülvizsgálata eredményeként szükségessé vált a honvédelemben közreműködő szervek honvédelmi felkészítéssel, országvédelemmel és egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos adatkezelését szabályozó III/A. fejezetének elhagyása, amely tárgykört azonban indokolt továbbra is törvényi szinten szabályozni. Erre figyelemmel szükségessé vált a Hvt. III/A. fejezetének átemelése a honvédelmi célú adatkezelésekre vonatkozó szabályokat tartalmazó törvénybe, amelyet a hatályos honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény újraszabályozásával jelen törvényjavaslat tartalmaz  és a többi, és a többi.

Szóval, olybá tűnne a kedves olvasónak, illetve a felületesen olvasó kormánypárti képviselőknek, hogy ez valóban egy egyszerű, technikai jellegű módosítás. Ugyanakkor az elmúlt hetekben  és nem lehet figyelmen kívül hagyni az elmúlt hetek történéseit és körülményeit  kevéssé meghatározó fideszes politikusok és a KDNP-frakció is egyre gyakrabban támadta a 2004-ben megszüntetett sorkatonai szolgálattal kapcsolatos korábbi döntést. Itt hallgattuk az Országgyűlésben, hogy bizony-bizony milyen hasznos lenne a sorkatonai szolgálat, és milyen bűn volt az, hogy annak idején a baloldali kormányok  tudják, az elmúlt nyolc évben , szóval a baloldali kormányok a sorkatonai szolgálatot békeidőben felfüggesztették.

Már a választási kampány idején is volt ilyen, hiszen az akkor még aktív, most már nyugalmazott honvédelmi miniszter egy kiskunhalasi kampányrendezvényen nagyon is egyetértett azzal, hogy a mai fiatalokra ráférne egy hat hónapos katonai szolgálat. Ott a miniszter felidézte, hogy régebben, amikor a fiatalember bekopogott a szülői házba, akkor megkérdezte az apósjelölt, hogy Lajoska, te voltále már katona, és ha „nem” volt rá a válasz, azt mondták, hogy majd gyere vissza, ha letudtad a szolgálatot. A miniszter ezt követően azzal folytatta a monológját, azzal tetézte a nem túl épületes megjegyzését, hogy a hölgyekre apellál, hogy visszautasítják a fiatalembert, ha eddig nem tett eleget a kötelezettségének.

Természetesen április 3-a előtt önök minden lehetséges fórumon tagadták azt, hogy bármilyen módon szeretnék visszavezetni a sorkatonai szolgálatot békeidőben is, sőt sokkal inkább olyan hazugságokat mondtak, hogy a mostani ellenzék az, amelyik a magyar fiatalokat el akarja vinni katonának. Erre megérkezik ez a törvény.

Ezt a törvényt egyébként már nem a korábban katonaként szolgált, később politikussá avanzsált Benkő Tibor nyújtotta be, hanem egy olyan miniszter, aki  korábban legalábbis  maga is személyesen érdekelt volt anyagi tekintetben a fegyverkezésben, ráadásul közösen, együttesen hozott létre céget vagy üzletet az oroszokkal. Ha figyelembe vesszük még azt a tényt is, hogy önök annak érdekében, hogy megvédjék az országot  bár van erről tapasztalatunk, mit jelent az, hogyha önök megvédenek valamit , azt látjuk, hogy a rezsialapba 670 milliárd forintot helyeznek, miközben a Honvédelmi Alapba 872 milliárd forintot.

Magyarul: a magyar polgárok jólétének megőrzésére elég lesz 670 milliárd forint  a tegnapi 400 forintos euró után szerintem ezt érdemes lesz újragondolni , viszont a Honvédelmi Alapba 872 milliárd forintot akarnak tenni. Igaz, és erről beszélni kell, hogy önök 2010 és 2015 között a GDP 1 százaléka alatt költöttek a Magyar Honvédségre, tehát lényegében kivéreztették a Magyar Honvédséget technikai és személyi értelemben is. ’15 és ’18 között elkezdték tervezni a „Zrínyi 2026” programot, ami most már csak Zrínyi-program, hiszen a 2026 leesett róla, nyilván azért, mert át kell ütemezni ezeket a tervezéseket, ezeket a fejlesztéseket.

2018 után valóban azt láttuk, hogy valamilyen koncepció, amelyet senkinek sem sikerült elmagyaráznia, és senkinek sem sikerült látnia, valamilyen koncepció mentén őrült vásárlásba kezdtek; ezek általában egyébként politikai típusú vásárlások voltak. Most pedig sikerült arról is dönteni, hogy mostantól kezdve minden, a Magyar Honvédséggel kapcsolatos, a fejlesztéssel, a létszámmal és minden egyéb üggyel kapcsolatos adat, amely a honvédelmi tárcánál keletkezik, tíz évre titkos lesz.

Maga a törvényjavaslat a Magyar Honvédségen belüli nagyon sokféle nyilvántartásról szól, szerintem ez rendben van, hogy legyen egy ilyen nyilvántartás. Ugyanakkor azt a látszatot, azt az érzetet kelti az olvasóban, különösen azok esetében, akik kevéssé foglalkoznak a Magyar Honvédség tevékenységével, hogy nincs itt semmi látnivaló, hogy igazából minden nagyon rendben van, csak folytatjuk a munkát.

Ugyanakkor  és ez nagyon lényeges  az első bevezető, értelmező rendelkezések után azt mondja ki, hogy létre kell hozni egy olyan adatbázist, amely a 18 és 50 közötti, magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező, magyar állampolgárságú férfiakról szól, nemcsak a hadkötelezettség, hanem az önkéntes tartalékos állományba történő toborzás érdekében is. Ez az adatbázis, amelyet önök létre kívánnak hozni, olyan mennyiségű adatot tartalmaz, olyan sok minden van benne, hogy a Honvédelmi Minisztériumban valószínűleg többet fognak tudni ezekről a férfiakról, ezekről a magyar férfiakról, mint talán ők saját maguk.

Mi is ezzel az egésszel a gond? Az első és legfontosabb kérdés, hogy miért éppen most  és kérem, hogy ne jöjjenek azzal, hogy mert ez beleillik abba a sorba, láttuk, hogy önöknek kettő percbe telik a gránitszilárdságú Alaptörvényt módosítani. Az a kérdés, hogy miért éppen most akarnak egy olyan teljes körű, egészségügyi adatokat, végzettséget, nyelvvizsgát, mindent is tartalmazó adatbázist létrehozni, amelyet toborzásra és nem csak a hadkötelezettségre kívánnak felhasználni.

Föltenném a kérdést, amellyel április 3-a előtt önök oly sokat éltek: talán be akarják vezetni a sorkatonai szolgálatot? Vagy háborúba akarják küldeni a fiakat, a testvéreket, az apákat, a férjeket? Mégis kinek az érdekében? Kiért kellene menni harcolni? Miért van arra szükség éppen most, hogy az önkéntes tartalékos  és itt az „önkéntesen” lenne a hangsúly  rendszerbe történő toborzás érdekében bármelyik 18 és 50 közötti, magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező magyar férfiról tudják azt, hogy milyen betegségei vannak. Ezek rendkívül érzékeny adatok.

A következő, ami miatt gond van ezzel az egész törvényjavaslattal, és különösen ezzel a részével, az, hogy nyilvánvalóan  csak hogy megismételjük  a papír nagyon sok mindent elbír. Korábban 18 és 40 közötti férfiakra vonatkozott a sorkatonai szolgálat vagy az ilyen típusú hadkötelezettség, bocsánat, a hadkötelezettség tehát a 18 és 40 közötti férfiakra vonatkozott. Korábban önök nyilvánvalóan azért emelték meg tíz évvel ezt a korhatárt  és látható, hogy talán nem is csak a hadkötelezettség érdekében, hanem egy önkéntes tartalékos rendszer létrehozása érdekében vagy talán azért, mert újra be akarják vezetni a sorkatonai szolgálatot, és itt tesztelgetik az embereket, a választópolgárokat, hogy mit gondolnak erről , ezt nyilván azért tették meg, hogy ezzel is emeljék papíron a hadkötelezettek létszámát. Ezt láttuk az elmúlt években, hogy milyen módon próbálták papíron alakítani a Magyar Honvédség tevékenységét, ez különösen igaz volt 2010 és 2018 között.

A harmadik, amiért gond van ezzel a törvényjavaslattal, ez a magyarországi állandó lakóhely. Nézzünk egy példát: Oxfordi Sanyi versus Erdélyi Józsi. Oxfordi Sanyi magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, aki Oxfordban lakik. Erdélyi Józsi magyar állampolgár, csak nem rendelkezik magyarországi állandó lakóhellyel. Önök nyilván egyetértenek velem abban  és muszáj, hogy egyetértsenek, hiszen a saját törvényeik is ezt rögzítik , hogy az állampolgárság tekintetében, annak tartalmát tekintve, a jogok és kötelezettségek tekintetében nem lehet eltérés. Tehát a haza védelme  ezt nagyon helyesen mondta az államtitkár úr, nagyon sokszor elmondta  nemzeti ügy.

Oxfordi Sanyi, ha szavazni szeretne, akkor előzetesen minden négy évben, minden szavazáskor regisztrálnia kell, el kell utaznia, sorba kell állnia a nagykövetségen, egy konzulátuson, és van neki 13 órája, hogy szavazzon arra, hogy egyébként ki alakítja az ő sorsát. Levélben nem szavazhat, regisztráció nélkül nem szavazhat, ha nem ér oda vagy bezár előtte a nagykövetség ajtaja, akkor hiába regisztrált, hiába volt ott, nem tud szavazni. Oxfordi Sanyi magyarországi állandó lakóhellyel rendelkezik, csak éppen úgy döntött, hogy elmegy Oxfordba tanulni, hátha ott több tudást tud összeszedni a haza javára.

Erdélyi Józsi ezzel szemben szintén magyar állampolgár, nem rendelkezik magyarországi állandó lakóhellyel. Neki egyszer kell regisztrálnia, aztán soha többet, és tapasztaltuk és láttuk, hogy egy választáson akár a családtagjai is szavazhatnak helyette levélben. Neki, amikor a haza bajban van, nincs olyan kötelezettsége, mint Sanyinak.

(11.30)

Magyarul, azt látjuk, hogy a jogok és a kötelezettségek nincsenek egyensúlyban, mert a szavazati jog jár a választópolgárnak, ha magyar állampolgár, de ha nincs neki magyarországi állandó lakóhelye, akkor nem kell megvédenie a hazát. Szerintünk ez nincsen rendben. A haza védelme az állampolgársághoz kötődik, nem pedig ahhoz, hogy ki hol tartózkodik éppen egy adott pillanatban.

Ezt a vitát korábban is lefolytattuk, különös tekintettel a magyarországi állandó lakóhely ügyére. Sajnálatos módon sem a honvédelmi tárca, sem a Fidesz- és a KDNP-frakció választ arra adni nem tudott, hogy miért alakult ez így.

Végül pedig alapvető probléma az is  és ez a legnagyobb probléma , hogy az önkéntes tartalékos rendszerre is létrehozzák ezt a nyilvántartást, amelybe, ahogy említettem, olyan érzékeny egészségügyi adatok kerülnek, amelyek teljesen szembemennek azzal az elvvel, hogy ez egy önkéntes rendszer.

Úgyhogy államtitkár úrtól azért választ várnánk arra, hogy hogyan lehetséges az, hogy egy önkéntes tartalékos rendszerben, ahova a választópolgárok, ha megfelelnek, akkor egyébként a saját akaratukból jelentkeznek, ezeket az embereket miért akarják akár az egészségügyi adataik és egyéb személyes adataik tárolásával elérni. Azokat, akik még nem is jelentkeztek, miért kell nyilvántartani? Nem azokat kellene nyilvántartani, akik egyébként már jelentkeztek ebbe az önkéntes tartalékos rendszerbe?

A 6. melléklet fogalmazza meg egészen részletesen, hogy milyen típusú adatokat kérnek, és önök nagyon barátságosan járnak el a választópolgárral, hiszen azt mondják, nem akarják zavarni az állampolgárt, majd fogják, és ezeket az adatokat a különböző hatóságoktól, cégektől automatikusan bekérik. Sőt, ezeknek a hatóságoknak, cégeknek ezeket az információkat frissítve, automatikusan, folyamatosan be kell adni. Önök nyilvántartják ezeket az adatokat papíralapon és elektronikusan is. Úgyhogy teljesen nyilvánvaló, hogy a célhoz kötöttség és a személyes adatok alkotmányos vé-delme ezzel a törvénnyel nem garantált.

De azért szeretnék föltenni így a vége felé egy igazi, nagyon fontos kérdést: önök hogyan kívánják egyébként ezeket az adatokat megvédeni? Ne haragudjanak, az elmúlt években a következő hírek láttak napvilágot: önök katalizátorokat nem tudtak megvédeni, egész egyszerűen ellopták a Magyar Honvédség telephelyéről ezeket. Önök a Külügyminisztériumban nem tudták megvédeni a különlegesen fontos EU-s, NATO-s adatokat, mert egész egyszerűen az oroszok simán behatoltak a legtitkosabb rendszerbe. És a legszebb az volt, amikor önök nemzeti konzultációt szerveztek, a sokadikat, és a nemzeti konzultációs honlapon a Yandex orosz cégnek a kódja ment, annak az orosz cégnek a kódja, amelyik egyébként az orosz titkosszolgálatnak, az orosz hírszerzésnek ad át rendszeresen személyes adatokat.

Érdeklődni szeretnék, hogy ezek után önök hogyan, milyen módon kívánják megvédeni a 18 és 50 közötti magyar férfiak legbelsőbb, legvédettebb adatait. Nem látok erre lehetőséget, különösen annak fényében, hogy önök a legnagyobb örömmel alkalmazták a Pegasus kémszoftvert a saját polgáraikkal szemben. Éppen ezért ezt a törvényjavaslatot ebben a formájában támogatni nem lehet. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Vejkey Imre képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A parlament az előző ciklus végén elfogadta a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvényt, mely ez év november 1-jével lép majd hatályba.

A törvény célja Magyarország és a magyar nemzet védelme, biztonságának fenntartása és fejlesztése, továbbá az ezekkel összefüggő érdekeink érvényesítése és erre hivatott képességek összehangolt és hatékony irányítása és működése. Cél továbbá a XXI. századi biztonsági környezet sokrétű és összetett kihívásainak és fenyegetéseinek kezelhetősége, a természeti, a civilizációs eseményekkel, továbbá a cselekményeken alapuló fenyegető, ártó, befolyásoló, támadó magatartásokkal szembeni összehangolt felkészülés és védekezés, valamint a válságkezelés és különleges jogrend idejével összefüggő feladatok átfogó megközelítésének az erősítése. Mindez annak érdekében, hogy meglegyen az összehangolt védekezés jogi alapja, a honvédelmi és rendvédelmi erők, valamint a közigazgatás között. Mindezekkel már választ is adtunk Vadai Ágnes képviselő asszony szirénhangjaira, amiket az imént hallhattunk. (Dr. Vadai Ágnes: Wow!)

A törvényjavaslatban a jogalkotó kiemelt célként határozta meg az adatvesztés elkerülését, emellett pedig a javaslat a szükségessé vált technikai pontosításokat is tartalmazza, amelyeket az előterjesztő Honvédelmi Minisztérium részéről Vargha Tamás államtitkár úr expozéjában már részletesen kifejtett. A fentieken túl a honvédelemben közreműködő szervek honvédelmi felkészítéssel, országvédelemmel és egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos adatkezelései is aktualizálásra kerültek.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A KDNP parlamenti frakciója támogatja a honvédelmi adatkezelésről szóló T/211. számú törvényjavaslatot. Kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Sas Zoltán képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

SAS ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Jelen törvényjavaslat rendkívül széles körben szabályozza a Magyar Honvédség működésével kapcsolatos adatok kezelését. A hadkötelezettektől a gépjárműhasználaton át a bizonylati fegyelem megszilárdításáig mindenre kitér. Természetesen ezek a hatékony és átlátható működés szempontjából is rendkívül fontos tényezők. A törvényjavaslat létrejöttét indokló korábbi jogszabályok elfogadását a parlament többsége megszavazta, így a mai vitánk tárgya az előttünk fekvő javaslat, és nem a korábbi viták újranyitása.

A magyar honvédelem ügye álláspontom szerint nemzeti ügy, olyan kérdés, mely a pártpolitikai célok felett kell hogy álljon. Magyar nemzeti ügy, ugyanakkor érdemes minden javaslatot a legalaposabban megismerni, és a vitás kérdéseket ütköztetni, tisztázni, mielőtt elfogadnánk és döntenénk.

A javaslat 15. §-a a hadkötelesek nyilvántartásáról szól. Az elmúlt időszak, így különösen az orosz-ukrán háború bebizonyította, hogy az európai béke bizony törékeny, és sajnos el is tört. Így nekünk is megfelelő, hatékony és megvalósítható intézkedési terveket kell kidolgozni, illetőleg aktualizálni, hogy ha a helyzet úgy kívánja, haladéktalanul lépni tudjunk.

Ezért ez a szakasz a javaslat egyik legfontosabb része. Azt kell hogy mondjam, hogy előre gondolkodó, tervező részről van szó, hiszen ha ne adj’ isten, a háborús helyzet bekövetkezik, akkor az ország léte a tét, és nem lehet, hogy ne álljanak rendelkezésre a döntéshozóknak azok az e részben tárgyalt adatok, melyek a szükséges döntésekhez szükségesek, mert enélkül maximum találgatni tudnak, hogy kik azok, akik a védelembe bevonhatók, és lássuk be azt is, hogy a kisbírók kidobolós módszere fölött eljárt az idő.

Természetesen abban is biztos vagyok, képviselőtársaim, hogy a javaslat elfogadásához szükséges vitákat le kell folytatnunk, de az is tény, hogy ezek lesznek a legkevésbé fontos kérdések egy esetlegesen bekövetkező háború esetén, mivel mindennél fontosabb feladat fog akkor ránk várni, ez pedig a haza védelme. Ehhez pedig hadra fogható, magyar állampolgárságú, magyar hazafiakra lesz szükségünk. De reméljük, hogy erre nem kerül sor.

A javaslat 75. §-a lakhatási támogatások nyilvántartásáról szól; a (3) bekezdésből idéznék: „A lakhatást támogató szervek az ügyintézésük során hozzájuk benyújtott, továbbá a hatásköreik gyakorlása során keletkezett iratokat az ügyintézés lezárását követő ötven évig kezelik.”

Tisztelettel érdeklődnék, hogy miért szükséges az ötvenéves kezelési határidő, milyen célt szolgál ez? A veterán-nyilvántartás a javaslat 78. §-a, melyben a (4) bekezdés b) pontja szerint az adatkezelő részére megküldött adatok akkor használhatóak fel, ha az érintett részt kíván venni az eljárásban. Itt természetesen elsősorban messzemenőkig el kell ismerni a veteránokkal kapcsolatos, a szolgálati időn túlmutató megbecsülést.

(11.40)

Ugyanakkor a javaslat magában hordozza a kérdést, hogy mi van abban az esetben, ha az érintett személy nem kíván részt venni, illetőleg ha egy idő elteltével nem kíván részt venni ebben az együttműködésben, ebben az esetben mi történik, és mi történik az adatkezelő által kezelt adatokkal. A biometrikus adatkezelést a javaslat 93. §-a szabályozza, mely a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok elhárító és hírszerző képességeinek erősítését támogatja. A mai modern világban ez egy olyan képesség, mely elengedhetetlen, eredményessége megkérdőjelezhetetlen, és a szövetségi rendszerünk több tagja által is bevett gyakorlat, így fontos, hogy a honvédség erre kijelölt egységei ezzel a képességgel a törvényben meghatározott módon rendelkezzenek. Ugyanakkor úgy vélem, hogy a jelen szabályozásban az adatkezelési célok konkrétabb megjelenése kívánatos lehetne.

A javaslat hatálybalépését, az új honvédelmi törvény hatálybalépését tekintve jelentős eltérés mutatkozott, amit a mai T/166-os javaslat elfogadásával sikerült feloldanunk; azt azért tegyük hozzá, hogy komoly jogtechnikai problémák következhettek volna be, hogyha mondjuk, ezt a javaslatot nem fogadjuk el  tudom, hogy erre nem volt esély. Viszont ennek kapcsán szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy remélem, hogy a honvédség és annak személyi állománya is teljesen felkészült a törvény által szabályozott működésre, mivel nyolc hónappal hamarabb kerül hatályba léptetésre az új honvédelmi törvény és ez a mostani javaslat is.

Tisztelt Képviselőtársak! Mint ahogy azt korábban már elmondtam, a haza védelme nemzeti ügy, és az ezzel kapcsolatos, az ezt segítő és támogató javaslatok esetében nagyon örvendetes lenne a nemzeti egység. Tudom, hogy a kormánypárti többség garantálja a javaslat elfogadását, de higgyék el, egy konszenzusos döntés, mely esetén az ellenzéki pártok támogató szavazatát is bírja a javaslat, ha nem jogilag, de erkölcsileg jóval nagyobb legitimitást tudna adni.

Korábban volt gyakorlat, hogy ilyen fontos kérdésekben, ilyen ügyekben előzetesen többpárti megbeszélésekre került sor, ami szerintem előremutató volt, és javította a vita hatékonyságát, hiszen a megbeszélések során az ellenzéki képviselőknek is lehetőségük volt arra, hogy ismertessék az álláspontjukat, és bizony történt olyan is, hogy ezen álláspontok egyes pontjai beépítésre kerültek javaslatokba. Én tisztában vagyok azzal, hogy a kormánypárti többség nincsen rászorulva erre, de akár ezt meg is tehetnék. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most következik felszólalásra Harangozó Tamás képviselő úr, az MSZP-képviselőcsoport vezérszónoka. Öné a szó.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! A honvédelem nemzeti ügy. Sokat halljuk ezt, sokat hangoztatják önök is az elmúlt időszakban, és hogy háborús helyzetben mennyire így van, azt talán a szomszédos ukránok tudhatják és érezhetik a saját bőrükön leginkább, hogy mennyire nem számít a politikai hovatartozás, a kormánypárti vagy ellenzéki lét, hanem egy számít, hogy a hazát, az értékeinket, a szeretteinket meg kell védeni.

Békeidőben viszont, tisztelt képviselőtársaim, hogy valami nemzeti ügy lesze, az elsősorban a többségen múlik, no pláne a kétharmados parlamenti többségen. Egyszerűen a dolog természetéből adódik, hogy a kisebbségben lévők ebből a szempontból nem rendelkeznek eszközzel, hogy például az egyeztetésben, például egy törvény elfogadásában vagy akár megszavazásában tényleg nemzeti konszenzus lehessen.

Ami az elmúlt időszakban az Alaptörvény kilencedik módosítását, az új Hvt.-t, az új védelmi törvényt illeti, ennek a folyamatnak pont az ellenkezőjét látjuk. Titkosítások, információtól való elzárás, a parlament szerepének, döntési helyzetének folyamatos csökkentése, megnyirbálása. Szerintem a legszimbolikusabb az új Alaptörvény értelmében a Honvédelmi Tanács megszüntetése, ami arról szól, hogy egy valódi háborús helyzetben az eddigi rendszer szerint a parlamenti frakciók vezetőinek, tehát az ellenzéknek és a kormánypártnak, minden, a nép által megválasztott politikai erőnek egy asztalnál kell ülnie, és közösen kell megvédenie az országot, bevonva mindenkit ebbe a munkába. Nos, önök ezzel az új törvénnyel, az új Alaptörvénnyel, új honvédelmi törvénnyel ezt az intézményt is megszüntetik, és azt mondják, hogy a parlamentnek, no pláne az ellenzéknek semmi köze az országhoz, semmi köze a nemzethez, semmi köze a haza megvédéséhez, ezt majd mi elintézzük itt okosba’, a kormány, mindenki más meg fogja be a száját.

Szerintünk ez sem jó irány, és ezt azért mondtam el a felvezetőben, mert egyébként ez a törvényjavaslat tipikusan az lenne, amit nagy valószínűséggel némi korrekció után száz százalékkal lehetne vagy kéne megszavazni ebben a parlamentben. Mert ez a törvényjavaslat valójában nem szól másról, mint hogy melyek a honvédelem, főleg háború esetén, legalapvetőbb és legszükségesebb adatkezelési szabályai, amelyek alapján a mozgósítást ilyen nagyon nehéz helyzetben meg lehet szervezni, és ami alapján a honfitársainkat be lehet vonni a haza védelmére. Ezzel semmi gond nincsen, bárki lenne kormányon, ezt a törvényt el kéne fogadni.

Mindezzel együtt, amit a jobbikos képviselőtársam is felvetett, jelen pillanatban szerintünk ez a javaslat még így sem megszavazható, a körülményektől eltekintve sem, és erre mondanék két nagyon konkrét esetet, amire szeretném felhívni a kormány itt ülő tagjának figyelmét. A már most hatályos szabályozás szerint is van két olyan eset, amit a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság már a korábbiakban is írásban kritizált, és írásban tette világossá, hogy nem felel meg a magyar törvényeknek és az uniós szabályoknak sem. Nem untatnám a kedves nézőket meg az itt ülőket sem a nagyon konkrét esettel. Az egyik szintén egy 50 éves adatkezelési szabályt ír elő, amire maga a NAIH is azt írja, hogy itt már a célhoz kötöttség esete egyszerűen fizikailag nem tud fennállni, hogy 50 évig miért kéne megőrizni az államnak egy bizonyos adatkört. A másik pedig konkrétan: a honvédségi objektumok beléptetési rendszereiben tárolt adatoknál 15 éves időtartamig írja elő az adatok megőrzését mindenkiről, aki csak bármilyen esetben honvédségi objektumba belépett; és akkor még szerintem ide a sorba újdonságként be lehetne hozni azt, amit Sas képviselőtársam hozott.

Államtitkár úr, én kérném szépen  be fogjuk nyújtani módosító javaslatként ezeket a kérdéseket , ha nem szeretik az ellenzéki módosító javaslatokat, oldja meg magában a kormánypárt vagy a bizottsági többség által. De azt, ugye, önök is értik, hogy a törvények fölött önök sem állnak. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, amely mondjuk, ellenzéki elhajlással nehezen vádolható, a jelenlegi alkotmányos berendezkedés része, azt mondja és azt írja önöknek, hogy ezek nem kompatibilisek a magyar törvényekkel, akkor azt meg kell változtatniuk önöknek is. Különben az egésznek semmi értelme, amit itt csinálunk, mert ennyi erővel behozhatják ide az első éjszaka jogát is, oszt’ jó napot kívánok, megszavazzák többséggel.

Én azt kérem államtitkár úrtól, tegyék lehetővé, hogy ha nem is teljes konszenzussal, de akár a parlament elsöprő többsége  oldaltól függetlenül  például ezt a törvényt megszavazhassa. Nekünk ehhez annyi feltételünk van, hogy a saját állami hatóságuk által leírt kritikákat vegyék figyelembe  segítek, államtitkár úr , a NAIH/2019/7495/2., illetve a NAIH/2020/7765/2. számú két darab állásfoglalásának megfelelően javítsák ki ezt a szöveget, és akkor akár a magunk részéről támogatni is tudjuk. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Novák Előd képviselő úrnak, a Mi Hazánk képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

NOVÁK ELŐD, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A honvédelmi adatkezelésekről szóló 134 oldalas törvényjavaslatot próbálják valamiféle technikai salátatörvénynek beállítani, de azért sajnos jóval többről van itt szó. Itt van például az a mondat, hogy a hadkötelezettség bevezetésének biztosítása, valamint az önkéntes tartalékos állomány toborzásának céljából a kiképzetlen hadkötelezettekről, hadkötelesekről békeidőszakban és különleges jogrendben nyilvántartást kell vezetni. Ez helyénvaló is volna, legalábbis a Mi Hazánk Mozgalom szerint, de az, hogy a védőoltás felvételére vonatkozó információkat is nyilvántartsák békeidőszakban vagy rendkívüli jogrendben is a hadkötelezettség bevezetésének biztosítása céljából, azért az súlyos kérdéseket vet fel.

(11.50)

Például azt, hogy biztos, hogy jó ötlet volte fizetés nélküli szabadságra elküldeni gyakorlatilag azokat a katonákat és rendőröket, akik nem voltak hajlandók  az egészségügyi önrendelkezés elve alapján  a kísérleti oltásokat beoltatni maguknak. Különös tekintettel arra a létszámhiányra is kérdezem ezt államtitkár úrtól, melyet persze titkosítanak 2016 óta. Korábban még írásbeli kérdésemre rendszeresen választ kaptam arra, hogy pontosan hány fő hiányzik a honvédség állományából, milyenek a rendfokozati megoszlások. Azóta, ha a miniszter vagy egy államtitkár úgy gondolja, akkor elejt egy-két számot, természetesen ez ügyben ellenük eljárás ilyenkor nem indul, de egyébként ezek titkosított információk, 2016 óta valami megváltozott. De konkrét számok nélkül is tudjuk azt, sőt köztudomású az, hogy nagyon komoly létszámhiánnyal küzd a honvédség. Ebben az esetben különösen nagy hiba, bűn, hogy kirekesztik a honvédségből és aktív szolgálatra alkalmatlannak minősítik azokat, akik ezeket az oltásokat nem kívánták fölvenni.

Sőt, bár a törvény nem tér ki rá, de az a tapasztalatunk, hogy sajnos világnézeti hovatartozást, világnézeti meggyőződést, politikai szimpátiát is nyilvántartanak a magyar állampolgárokról békeidőben is, minden magyar hadköteles állampolgárról. És amikor esetleg hazafias indíttatásból vagy férfias kihívásból, bármilyen indíttatásból a honvédségnek akárcsak önkéntes tartalékos állományába jelentkeznek, gyakran tapasztaljuk azt, hogy ez alapján mintegy nemzetbiztonsági kockázatnak minősítve visszautasítják, kirekesztik őket.

Én bízom benne, hogy az új honvédelmi vezetés ezen a gyakorlaton változtatni fog. Talán egy ilyen végtelen naivitás, hogy az újabb és újabb minisztertől mindig ezt várom, de mindenesetre most is felhívom államtitkár úr figyelmét erre a fenntarthatatlan gyakorlatra, melynek törvényi alapja egyébként továbbra sem lesz, hiszen a honvédelmi adatkezelésekről szóló törvény sem tesz arról említést, hogy politikai, világnézeti meggyőződését nyilvántartanák az állampolgároknak, különösen a hazafiaknak. De mégis, írásbeli kérdésben korábban már fölhívtuk miniszter úr figyelmét arra, hogy konkrét példákkal is tudunk szolgálni arra vonatkozóan, hogy hogyan rekesztenek ki valakit ilyen alapon a honvédségből.

Ezek után tegyük föl azt a kérdést is, hogy tekintettel erre a permanens veszélyhelyzetre, de legalábbis  komolyra fordítva a szót  a permanens létszámhiányra való tekintettel nem lett volnae jó felvenni azokat a nemzeti érzelmű fiatalokat is, akiket végül nemzeti radikális kötődésük miatt elhajtottak a honvédségtől. Vajon egyébként Ukrajnában is elhajtják a radikálisabb hazafiakat, amikor katonának jelentkeznek? És vajon egyébként Ukrajnában sem viselhet egyenruhát az, aki nem oltatta be magát? Ne tegyék magukat nevetségessé!

Különösen pikáns az, hogy ezáltal közvetve lényegében azt mondják ki, hogy bár hadkötelezettség van, de alkalmatlan a katonai szolgálatra, azaz hadkötelezettsége sincs annak, aki nem oltatja be magát. Hát, ilyen egyszerű még sohasem volt kibújni a hadkötelezettség alól. Én azt gondolom, hogy ez egy nagyon rossz irány, ezen változtatni kell.

És ha már a rendvédelmi dolgozók, a rendőrök esetében végre nincs oltási kötelezettség, és nincs leszerelési tilalom sem, akkor ennek a két korlátozásnak véget kellene vetni a honvédség keretein belül is a jelenlegi helyzetben. Az a legméltatlanabb, hogy jelenleg dolgozni, szolgálni nem hagyják azokat a honvédeket, akik oltatlanok, de leszerelni sem hagyják őket, hogy akkor legalább a civil életben elhelyezkedjenek, tehát gyakorlatilag haljanak éhen, ő és a családjuk. És ezt a kettős korlátozást továbbra is őrzik, hogy leszerelni nem szabad, de nem kapnak gyakorlatilag fizetést sem azok a katonák, akik oltatlanok.

Hogy milyen nagy probléma van azért a toborzással, és azért idézzünk föl egy 2016-os esetet, hiszen, ahogy mondtam, azóta már nincsenek nyilvános számok, de onnan még idézhetek egyet. A határkerítés építése után, a migránsválság csúcsán, 2015 szeptemberében önkéntes tartalékos honvédség iránt 436 fő érdeklődött, ennyien érdeklődtünk akkor. Kikértem ezt a havi adatot akkor, amikor én magam is jelentkeztem. Közülünk végül csak 83-an adtuk be a jelentkezésünket önkéntes tartalékos honvédségi vizsgálat iránt. Alkalmassági vizsgálaton már csak 66 fő vett részt. Végül önkéntes műveleti tartalékosként kilencen kötöttünk szerződést a hónapokig tartó procedúra után. Tehát amikor a honvédség közmegítélése talán a csúcson volt a migránsválság után, 2015 szeptemberében, akkor egy hónap alatt ennyien tudtak eljutni a szerződéskötésig, pontosabban egy hónapnyi jelentkezési állományból, a 436 regisztrált érdeklődőből végül kilencen tudtak szerződést kötni. Azért ez komoly aggályokat vet föl a honvédség működésével és toborzási rendszerével, bürokráciájával kapcsolatban, hogy 436 regisztrált érdeklődőből végül kilencen jutnak csak el hónapok után a szerződéskötésig.

Nem is csoda, hogy ezt a problémát egyfajta titkosítással próbálták megoldani, merthogy a titkosított számokból kiderülne, hogy a honvédség megtartó ereje sajnos hiányzik, pedig jó volna ezeknek a számoknak a mélyére ásni, és megnézni, hogy mi a távozások, a leszerelések oka. Pedig szükség volna a létszámhiányok feltöltésére, hiszen az Alaptörvény szerint  nagyon helyesen  minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére, az állam azonban nem biztosítja az ehhez szükséges alapkiképzést, pedig háborús helyzetben most is besoroznák a hatályos szabályok szerint azokat is, akik soha nem voltak katonák, és így nekik a túlélési esélyeik is kisebbek lennének.

A honvédség jelenlegi állapotában sajnos Magyarország védelme nem biztosított. A korábban kétségkívül több sebből vérző sorkatonai szolgálat megszüntetése komoly csapás volt hazánk önvédelmi erejére, mivel feladatrendszerének ellátói nem kerültek teljes mértékben pótlásra.

A NATO-tagságunk függetlenségünk feladásával járt, leginkább amerikai érdekeket szolgál, azért ezt mondjuk ki. Más NATO-tagállammal szemben nem nyújt nekünk védelmet a szövetség. Bár szerződéses kötelezettségünk csak arra volna, hogy egy tagállam megtámadása esetén segítsünk annak védelmében, de az eddigi kormányaink túlbuzgósága miatt több külföldi megszállásban, például Afganisztánban  hogy egy csúfos bukást említsek  vettünk részt, hadiipari fejlesztéseink is ezt a szempontot tartották szem előtt a haza védelme helyett, míg például a szükséges magyarországi hadgyakorlatokra nem jutott elég pénz.

Konkrétan a jelenleg előttünk fekvő törvényjavaslatra még egyszer rátérve kiemelném még a veterán katona szerintem elfogadhatatlan, kissé túl szigorú definícióját, hiszen eszerint veterán katona az lehet, aki többek közt a honvédségből méltó módon vált ki. Méltón vált ki az, aki mondjuk, az oltás megtagadása miatt távozott valamilyen úton-módon a honvédségből? Feszegethetnénk ezt a kérdést, de feszegessük inkább a mondat második felét: az, aki erkölcsileg feddhetetlen. Azt gondolom, ilyen szigorú mércét ne támasszunk, legalábbis a jézusi tanítás óta nem, hiszen emlékszünk, az evangéliumban hogyan fogalmazott: az vesse rá az első követ, aki bűntelen, tehát lényegében, aki erkölcsileg feddhetetlen. És emlékszünk, hogy a történet hogyan fejeződött be, hogy a tömeg szép lassan eloszlott, és nem maradt ott már senki, csak a bűnös nő és Jézus maga. Úgyhogy azt gondolom e tanítást is megfogadva, ilyen szigorú feltételt ne támasszunk, hogy veterán katona csak az lehet, aki erkölcsileg feddhetetlen. Nem vagyunk bűn nélkül valók, attól még akár komoly hőstetteket is hajthattak végre veterán katonáink, ezért azt gondolom, hogy itt egy módosítás, egy árnyalás, egy finomabb megfogalmazás indokoltabb volna.

Természetesen szeretném visszautasítani azokat a rémhíreket is, amelyekkel a balliberális ellenzéki képviselők gyakran riogatnak az ilyen törvényjavaslatok kapcsán, az ördögöt a falra festve, a demokráciát már, ki tudja, hányadszor temetve. Az egyik ilyen legemlékezetesebb pillanat az volt az elmúlt hónapokban, hogy rémhírként terjesztették, főleg úgy fél évvel ezelőtt, hogy a honvédséget tűzparanccsal küldenék a tüntetőkre. Több ezren meg is osztották azt a valótlan rémhírt, ami egyébként Harangozó Tamás felelősségét is mutatja, mely szerint 50 fős tüntetésre automatikusan egy szakasznyi katonát vezényelnének ki a jövőben.

Mi, akik azért megéltük azt, hogy a Gyurcsány-rezsimben sárba, sőt vérbe fojtották a szabadságjogainkat (Dr. Vadai Ágnes: Jaj!) 2006. október 23-án, engem is jogszerűtlenül állítottak elő, sőt azt követően összesen öt különböző ügyemben állapította meg bíróság jogerősen, hogy jogszerűtlenül állítottak elő; tehát tudjuk mi, milyen az, amikor a gyülekezési jogainkat korlátozzák. De ilyen riogatásra nem volna szükség, mint ez a zavaros megfogalmazású belső tervezet, amit itt interneten köröztettek, mellyel szemben kétségkívül itt decemberben volt napirenden két megszavazott törvény, amely kérdéseket vet fel, de azért nem olyanokat, amelyeket az MSZMP jogutódjának minősülő MSZP képviselőjeként sem szégyellt Harangozó Tamás.

(12.00)

Ő azzal riogatott a parlamenti vitában, idézem, hogy gyakorlatilag lehetővé teszik, hogy a Magyar Honvédséget békeidőben, civil állampolgárokkal szemben is rendszerszerűen be lehessen vetni. Pedig volt nekik miniszterelnökük, a magyar forradalmárokra fegyvert fogó pufajkás Horn Gyula, tehát nem kellett volna ilyen messzire menniük, de ilyen riogatásra, azt gondolom, nincs szükség. Az általa decemberben megfogalmazott kritikával és riogatással szemben nem ez lett, nemhogy rendszerszerűen, de egyetlenegyszer sem valósult meg, hogy civil állampolgárokkal szemben bevessék a honvédséget.

A Mi Hazánk Mozgalom tehát nem riogat ilyesmivel, ugyanakkor a korábban hatályosuló két törvényre és az alaptörvény-módosításra is nem véletlenül mondtunk nemet, hiszen az új törvények alapján a kormány kétségkívül elrendelheti a honvédség közreműködését a kapcsolódó rendőrségi feladatok ellátásában, egy ilyen ködös megfogalmazás van előttünk. Például a különösen veszélyes személyek elfogása immáron honvédségi feladat is lehet, ami felveti a jogos kérdést, hogy minek van akkor például a Terrorelhárítási Központ.

Persze, eddig is számos példa volt a honvédség belföldi rendvédelmi bevetésére, és a mundér becsületének védelme, a honvéd bajtársak védelme érdekében azért mondjuk ki, hogy ezek a rendőrségi irányítással megvalósult honvédségi polgári bevetések többnyire indokoltak és sikeresek is voltak. A határvédelem a legismertebb, ahol rendőrökkel együtt szolgálnak, és jelenleg is minden esetben a járőrpár rendőr tagja a járőrparancsnok, függetlenül a rendfokozattól.

De a honvéd bajtársak védelmében azért hadd mondjak még néhány példát, például a vörösiszap-katasztrófát. Bár a katasztrófavédelem állítólag tökéletesen működik, de azért a honvédség kellett a mentéshez. Vagy az ismeretes, elhíresült márciusi hóhelyzet: bár az OMSZ és a magyar közútkezelő állítólag tökéletesen szuper, de a honvédségre azért mégiscsak szükség volt. Vagy az árvíznél: miközben a vízügyi ágazat és a katasztrófavédelem állítólag azért nagyon ott van a topon, de a honvédség nélkül azért ez mégsem ment.

A déli határt mindenképpen érdemes kiemelni, hogy bár a rendőrség állítólag gond nélkül átvette a határőrség szerepét, de azért a honvédség nélkül mintha mégsem sikerülne. Aztán van itt még katasztrófa, a Hableány roncsainak megtalálása és kiemelése: a katasztrófavédelem és a TEK állítólag tökéletesen irányította a műveletet, de mintha a honvédség nélkül ez se ment volna.

És említhetném még a Covidot is, nem jó szívvel, hiszen az egészségügy és az oltás állítólag működik, mégis kellett a honvédség a vírus ellen, hogy gépkarabélyos honvédok felsorakozzanak. De hadd mondjak olyan példát, ami lehet, hogy sokakban megbotránkozást kelt, szerintem azonban mégis szükséges lehet, Olaszliszka, Jászapáti, Csenyéte nyomán. Állítólag két hét alatt rend lett, de azért ha a Mi Hazánk Mozgalmon múlna, kapna még feladatot a honvédség az úgynevezett no-go zónákban. Szóval, nem ördögtől való gondolat a katonaság bevetése polgári ügyekben, és ez nyilvánvalóan adatkezelési kérdéseket is felvet.

Az más kérdés, hogy a jelenlegi kormányzat olykor sajnos most is politikai megfélemlítésre használja a honvédséget. Például tavaly a rendőrség egy gépkarabélyos honvéddal megerősített, ötfős egységgel próbálta megakadályozni a Mi Hazánk országgyűlési képviselőjelöltjét bemutató sajtótájékoztatómat Zalaegerszegen. Bár abszurd módon megtiltották a Mi Hazánk irodája előtti nyilatkozatot, a párthelyiségben már nem intézkedhettek.

Nos, tehát a Mi Hazánk Mozgalom mindent megtesz azért, hogy sajnos az afganisztáni, az iraki és hasonló megszállásokon szocializálódó honvédség ne népellenes, pártpolitikai célokat szolgáljon, ahogy sajnos főleg a rendőrséget használta föl a Gyurcsány-Bajnai-rezsim idején a balliberális oldal a magyar néppel szemben, ezzel szemben a magyar nemzet ügyét kellene hogy szolgálják.

És a törvényjavaslattal kapcsolatban, ha másban nem, abban (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) talán még megegyezhetünk…- amit már csak egy normál felszólalás keretében fogok tudni kifejteni egy módosító javaslat kapcsán. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Mi Hazánk padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk.

Most kétperces felszólalásokra van lehetőség. (Jelzésre:) Megadom a szót Vadai Ágnes képviselő asszonynak, parancsoljon!

DR. VADAI ÁGNES (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Olyan sokszor hangzott már el a Magyar Honvédség és a haza védelme kapcsán az, hogy nemzeti ügy, hogy akkor tisztázni kell szerintem ezt a dolgot, merthogy ebben egyébként alapvetően egyetértünk, hogy a haza védelme nemzeti ügy.

Nyilvánvalóan önök, kormánypárti képviselőtársaim ilyenkor úgy értik, hogy ilyenkor a hazába beletartoznak azok is, akik nem önöket támogatták, és beletartoznak mindazok, akik Magyarországon nem feltétlenül rendelkeznek állandó lakóhellyel, viszont van magyar állampolgárságuk. Szerintem ezt a kérdést nagyon gyorsan kell tisztázni.

Én egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy valamennyi magyar állampolgárnak a joga és a kötelessége hasonló kell hogy legyen, és támogatom azt, és teljes mértékben azon az állásponton vagyok, hogy a haza védelme különösen rendkívüli helyzetekben igenis igényli azt, hogy valamennyi állampolgár, aki egyébként arra alkalmas, képes, a hazát a maga módján védje.

Nem is ez a kifogás alapvetően a törvénnyel szemben, hanem például az, hogy az adatbázist, amelyet ennek a védelemnek az érdekében hoznak létre, kiterjesztik az önkéntes tartalékos állomány toborzására. Láttuk azt, hogy mi lett annak a vége, amikor a választópolgárok, magyar állampolgárok önkéntesen megadtak adatokat  itt még csak erről sincsen szó, hiszen automatikusan beszedik ezeket az információkat , hiszen éppen a Covid-19 okozta járvány hatására és annak alapján, amikor önök összeszedték a különböző e-mail-címeket, a különböző elérhetőségeket a választópolgároktól, akkor egy idő után ezeket az email-címeket és információkat nem az ezzel kapcsolatos tájékoztatásra használták, hanem egész egyszerűen átadták Rogán Antal propagandaminiszternek, aki ezek után mindenféle propagandaszöveggel bombázta a magyar állampolgárokat.

Félő, hogy bármennyire is próbálják azt mondani, hogy ez egy zárt rendszerű (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) információáramoltatás lesz, tekintve, hogy milyen előzménye van önöknél az adatkezelésnek, nem ez fog történni, és ezek az adatok simán átkerülhetnek a propagandaminisztériumhoz, és simán fel fogják használni a saját politikai céljaik érdekében. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Kettőperces felszólalásra következik Novák Előd képviselő úr, Mi Hazánk.

NOVÁK ELŐD (Mi Hazánk): Államtitkár Úr! Javítani szükséges a honvédelmi adatkezelésekről szóló törvényjavaslat 128. §-át, amely nyilvánvaló elírást, hibát, hiányt tartalmaz, ugyanis nem tartalmazza azt, hogy milyen törvényről beszél abban az adott paragrafusban.

Az 54. § (2) bekezdés c) pontjának hatályvesztését irányozza elő, azonban nem mondja meg, hogy milyen törvényről van szó, és ez még az előző, 127. §-ból sem derül ki, hiszen ott a honvédségi adatkezelésről szóló teljes törvény hatályon kívül helyezéséről rendelkezik. Tehát itt valami másról van szó, de azt kifelejtették, hogy miről. Ezért kérem, hogy ezt egy módosító javaslattal a Törvényalkotási bizottságban pontosítani szíveskedjenek. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most további képviselői felszólalásokra van lehetőség. (Nincs ilyen jelzés.) Jelentkezőt nem látok.

Az általános vitát lezárom. Megkérdezem államtitkár urat mint előterjesztőt, kíváne válaszolni a vitában… (Jelzésre:) Igen. Államtitkár úr, öné a szó.

VARGHA TAMÁS honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen képviselőtársaim mindazon hozzászólását, amelyek az előttünk fekvő törvényjavaslatról szóltak. Elhangzott sok minden más is, amit minden bizonnyal már elmondtak, és elhangzott más törvények vitájában.

2021 első félévében fogadta el az Országgyűlés a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényt  sok felszólalás ezzel kapcsolatban született , de ez már egy elfogadott törvény. Amely felszólalások erre a törvényre vonatkoztak, azokat természetesen köszönöm.

A NAIH-hal egyeztetés történt, de hogyha Harangozó Tamás képviselőtársam  nincs itt  úgy véli, hogy egyes véleményeivel a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság hivatala nem ért egyet, akkor ezt természetesen meg fogjuk nézni, mint ahogy Novák Előd képviselőtársamnak is köszönöm a megjegyzést, és hogyha hibás a szöveg, akkor azt természetesen javítani fogjuk.

(12.10)

Vadai Ágnes képviselő asszony, mint ezt oly sokszor a baloldaltól hallhatjuk, olyan dolgokat lát bele a szövegbe, amik nincsenek. Úgy tűnik, az a gondolkodásmód olyannyira jellemző a baloldalra, hogy ha valamit szándékoznak megcsinálni, azt a másik oldalon állókra fogják, azt hangoztatják, hogy azt mi, a másik oldalon állók szeretnék megtenni, miközben ők készülnek rá. A választási kampányban sem a mi oldalunk épített tiltott adatbázist és tartotta azt külföldi szervereken, úgyhogy azt gondolom, az ilyen feltételezések ebből a gondolkodásmódból fakadnak. Tehát semmiféle jogalapjuk nincs, mint ahogy annak sem, hogy ez a törvényjavaslat nem szól arról a sorkötelezettségről, amit ők 2004-ben megszüntettek.

Az, hogy az adatokat nyilván kell tartani, ha hadkötelesekről van szó, azt gondolom, teljesen természetes, mind a hadkötelesek esetében, akik hadkötelezetté válnak, amikor hadiállapot lép érvénybe, mind pedig az önkéntes tartalékos szolgálatra jelentkezőknél is szükség van arra a tudásra, amit ezek az adatok adnak meg a Magyar Honvédség számára, hiszen e nélkül a tudás nélkül nagyon-nagyon nehezen eldönthető, hogy ki milyen szolgálatra alkalmas. A honvédelmi miniszter úrnak az az elhatározott szándéka egyébként, hogy a lehető legszélesebbre tárja a kapukat az önkéntes szolgálatra jelentkezők esetében, hogy minél szélesebb kapun, ajtón lehessen bejönni, és ha majd bejöttek, az alkalmasság dönti el, hogy ki milyen szolgálatot tud vállalni. Nem szeretnénk mesterségesen ezt az ajtót, ezt a kaput szűkíteni. Mindenkit vár a Magyar Honvédség akár hivatásos, akár önkéntes, akár szerződéses szolgálatra.

Köszönöm szépen a hozzászólásokat, és köszönöm szépen, ha képviselőtársaim támogatják majd a szavazáskor a javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Felszólalások:   37-39   40-59   60-83      Ülésnap adatai