Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem bírtam ki mosolygás nélkül, hogy az LMP-s laptopokra, amik akkumulátorral működnek, az van írva: „STOP akkugyárak!” (Derültség.) Bocsánat a kis színesért. Lehet, hogy szélenergiával megy az a laptop.

Tehát a Nyugat háborúval kapcsolatos szankciós propagandája során, mint valami házi feladatot, folyamatosan azt mantrázza, hogy a szankciós politika sikeres. Olyan nyilatkozatai voltak a nyugati elitnek, hogy Brüsszel sorsfordító szankciós csomagot élesít; küszöbön az orosz gazdasági összeomlás; a háború végét jelzik előre a fojtogató megszorítások. Pont úgy  milyen meglepő , mint ahogy önök.

Az elmúlt évben mást sem hallottunk önöktől, mint hogy a szankciók jók, a szankciók működnek, sőt több szankcióra van szükség. Teljesen világos, hogy a szankciós politika jobban sújtja Európát és a nyugati gazdaságokat, mint a háborús agresszor Oroszországot.

Az elmúlt egy esztendő tanulságaiból azonban a brüsszeli elit semmit sem vont le. Pár példa az elmúlt hetekből: a Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen elismerte, hogy már a háború kitörése előtt pár hónappal elkezdtek Washingtonnal a szankciókon dolgozni.

Pár napos hír: a szankciók olyan kiválóan működnek, hogy a Wall Street Journal azt javasolja az amerikaiaknak, hogy a magas élelmiszerárak ellenében hagyjanak ki egy étkezést. Sok álszent nyugat-európai országnak nőtt az orosz importja a szankciók ellenére is. Hollandiának például plusz 51 százalék, Belgiumnak plusz 78 százalék, Franciaországnak plusz 84 százalék az orosz importja.

A New York Times írta meg, hogy, szerintük az orosz import már visszaállhatott a háború előtti szintre. És hát, az önök nagy barátja, a hungarofób EP-képviselő, Guy Verhoftstadt fakadt ki a Twitteren, hogy kilenc szankciós csomag, és a hatás kevesebb mint nulla. A szankciós politika tehát tévút, a háborúra adott válaszok és a szankciócunami elkezdte gyengíteni az európai gazdaságot, és szankciós inflációt hozott a nyakunkra.

Eközben azonban a szankciós infláción Oroszország és a nyugati, főként amerikai multik nagyon sokat kerestek, hiszen 2022-ben az előrejelzések szerint a világ olaj- és gáziparának profitja 500 milliárdról 834 milliárd dollárra nőtt. Így tehát jogosan merül fel a kérdés, amit mi, magyarok újra és újra felteszünk: mi értelme volt az eddigi szankcióknak? És kiknek fáj jobban a szankció: Moszkvának, vagy az EU-s tagállamoknak?

Brüsszelnek persze erre is megvan a betanult szövege, és ezt kötelezően használják, mely szerint a szankciók csak hosszú távon érnek el majd sikereket, a GDP-adatokat pedig nem kell figyelembe venni. Brüsszel pedig addig mondogatja, hogy a szankciós politika sikeres, amíg maga is elhiszi. A brüsszeli bürokratákat tehát elkapta a gépszíj, és egyre-másra akarják a tagországokkal elfogadtatni az újabb és újabb, minden valóságalapot nélkülöző szankciós csomagokat. A brüsszeli elit úgy gondolja és gondolta most is, hogy mindenkinek az ő háborúpárti és szankciópárti kottájából kell játszani.

A józan ész mostanában sajnos hiánycikk lett Brüsszelben. Magyarországot ezért a brüsszeli bürokraták válogatott sértésekkel illetik, amiért mi világosan megfogalmaztuk: nem engedjük, hogy az ország energiaellátása veszélybe kerüljön. A brüsszeli bürokraták azt is ígérték, hogy a szankciók elhozzák majd a háború végét, és ha összeszorított fogakkal is, de minden európai embernek ki kell vennie a szenvedésből a részét.

Eltelt egy év, és a háború vége nem közelebb jött, hanem a vége már a láthatáron is eltűnt. A háború vége helyett lett azonban energiaválság, egekbe szökő infláció és sok helyen gazdasági visszaesés. Joggal tehető fel a kérdés: miért van egész Európában szankciós infláció?

A szankciók 4000 milliárd forintot vettek ki a magyarok zsebéből 2022-ben. Ennyivel többet költöttek a magyar vállalatok, az állam és a családok a szankciók miatti megemelkedett energiaárra Magyarországon. Ezt az összeget a vállalatok költhették volna béremelésekre, az állam adócsökkentésre vagy családtámogatásra, a családok pedig lakásvásárlásra vagy a gyermekeikre.

Magyarország továbbra sem járul hozzá a gáz-, az olaj- és az atomipari szankciókhoz, amelyek tönkretennék Magyarországot és a magyar gazdaságot. Fenn kell tartani a gazdasági kapcsolatainkat minden irányban, és az lenne a helyes irány a Nyugatnak is, hogyha nem a szankciót erőltetnék, hanem az európai családokon és az európai vállalkozásokon segítenének.

Márpedig béke kell! És ahhoz, hogy az infláció visszaessen, ahhoz, hogy az európai gazdaság fellendüljön, ahhoz béke kell, életeket kell menteni, életeket pedig csak tűzszünettel és azonnali béketárgyalásokkal lehet megmenteni. Mi békét akarunk, és továbbra is ezen fogunk dolgozni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)