Felszólalás adatai

Felszólalások:   199-220   221-238   239-240      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására pénteken 16 óráig van lehetőség.

Soron következik a NATO koszovói békefenntartó műveletében (KFOR) történő magyar katonai szerepvállalásról szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés B/143. számon, a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság által benyújtott határozati javaslat pedig H/1827. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Tisztelt Országgyűlés! Elsőként megadom a szót Vargha Tamás úrnak, a Honvédelmi Minisztérium államtitkárának, a beszámoló előterjesztőjének. Parancsoljon, államtitkár úr!

VARGHA TAMÁS honvédelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Honvédség nemzetközi szerepvállalásának egy kiemelt prioritású feladata a balkáni hadszíntéren folyó misszióban való részvétel, és ennek megfelelően a Magyar Honvédség jelentős képességekkel járul hozzá mind a koszovói KFOR, mind pedig a bosznia-hercegovinai EUFOR Althea-műveletekhez. Ennek a beszámolónak az a célja, hogy az Alaptörvény 47. cikk (4) bekezdésében előírt kötelezettséget teljesítsük.

Az Országgyűlés, korábban a NATO irányítása alatt végrehajtott balkáni katonai békefenntartó műveletekhez történő magyar hozzájárulásról szóló országgyűlési határozatában a kormány a NATO-irányítású balkáni katonai béketámogató műveletekben részt vevő nemzetközi erőkben történő magyar katonai részvételről szóló kormányhatározatában rendelkezett a szerepvállalás kereteiről. Ugyanakkor az Országgyűlés és a kormányhatározatok meghozatala óta eltelt időben a koszovói műveletben való részvétel keretei bizonyos változásokat tettek szükségessé.

A magyar biztonság- és védelempolitikai célkitűzések között a Nyugat-Balkán békéje és biztonsága és a déli kihívások kezelése prioritásként szerepel. Azt gondoljuk, hogy a régió hosszú távú stabilitása a nyugat-balkáni országok sikeres integrációja révén valósulhat meg, de ennek alapfeltétele a biztonsági helyzet stabilizációja, amelyhez a két említett művelet jelentősen hozzájárul.

Hazánk a KFOR-misszió egyik legnagyobb hozzájárulója, és rendszeresen, rotációs alapon ellátja a parancsnokhelyettesi feladatokat is. Az elmúlt egy évben, 2021. október 15. és 2022. október 10. között magyar parancsnok, Kajári Ferenc vezérőrnagy vezette a KFOR-missziót, amelyet jelentős elismerés övezett.

A fentiekre való tekintettel a NATO koszovói békefenntartó műveletében történő magyar katonai szerepvállalásról szóló kormányhatározatok engedélyezték ezt a műveletet, de a 2021-ben hozott határozat mellett indokolt volt, hogy a korábbi, 2008-ban hozott kormányhatározatot és a 2001-ben hozott országgyűlési határozatot hatályon kívül helyezzük, amiről a kormány és az Országgyűlés döntött is.

Ezt tartalmazza az önök előtt fekvő beszámoló, amelynek szeretném kérni az elfogadását. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Megadom a szót Simon Miklósnak, a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság előadójának, a határozati javaslat előterjesztőjének. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. SIMON MIKLÓS, a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság előadója, a napirendi pont előadója, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Szeretném jelezni, hogy most a határozati javaslat előterjesztője képviseletében és egyben a Fidesz-frakció vezérszónokaként is szólok.

A Honvédelmi és Rendészeti Bizottság november 2-án tartott ülésén megtárgyalta és elfogadásra alkalmasnak ítélte a NATO koszovói békefenntartó műveletében történő magyar katonai szerepvállalásról szóló beszámolót. A beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslatot az Országgyűlés elé terjesztettük. A beszámoló is hangsúlyozza, hogy hazánk biztonság- és védelempolitikai célkitűzései között Nyugat-Balkán békéjének megőrzése stratégiai prioritásként szerepel. A régió hosszú távú stabilitását a nyugat-balkáni országok sikeres euroatlanti integrációjával tartjuk megvalósíthatónak, azonban ennek előfeltétele a törékeny biztonsági helyzet javítása. A KFOR-műveletben való, hosszú évekre visszatekintő aktív részvételünk jól mutatja az elkötelezettséget ebben az irányban. A szövetség részéről pedig ezt a szerepvállalást nagyra értékelik. Ennek egyértelmű jele az a tény, hogy a művelet az elmúlt 12 hónapban magyar parancsnokság alatt működött. Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy megköszönjem a KFOR-műveletben szolgálatot teljesítő állomány példás helytállását.

A beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslatot a Fidesz-frakció támogatja, kérem tisztelt képviselőtársaimat is, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Vadai Ágnesnek, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

DR. VADAI ÁGNES, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az első szó a köszöneté. Köszönet nemcsak azoknak a katonáknak, akik most szolgálnak, hanem mindazoknak, akik az elmúlt sok-sok évben szolgálták ott a biztonságot, és nemzeti büszkeség számunkra, hogy ilyen kollégák, ilyen katonák szolgáltak, és védték, vigyázták ott a békét, és próbálták minél jobban ellátni a feladatukat.

Arra szeretném kérni tábornok urat, hogy adja át üdvözletemet, üdvözletünket a Magyar Honvédség valamennyi katonájának, s köszönjük nemcsak nekik, hanem mindazoknak, akik külföldi misszióban és általában is a haza védelmében tevékenykednek. Nagyon fontos az a feladat, amit ellátnak, és különösen fontos a KFOR és az EU Althea-műveletben a béke, a biztonság garantálása abban a térségben. Mindenképp ezzel kell kezdeni.

Természetesen támogatjuk is. Kevés olyan ügy van, őszintén szólva, amelyet az önök előterjesztésében támogatni tudok, de minden olyan, ami a nemzetközi misszióban a nemzetközi békét és biztonságot szolgálja, és minden olyan lépés, amely a magyar katonák számára előrelépési lehetőséget jelent, ahol megmutathatják, hogy mire képesek  és a nemzetközi missziók ilyenek, és természetesen tudjuk, hogy milyen feladatokat végeznek, ez rendkívül fontos, hogy tudjuk , ezekben az esetekben a támogatásunkat meg fogják kapni.

Ugyanakkor muszáj vagyok egy-két dolgot világossá tenni az önök számára. Az első és legfontosabb kérdés, hogy ezt a beszámolót 2021 decemberében nyújtotta be Benkő Tibor, az előző kormány minisztere. Lassan karácsony, csak már 2022-ben.

(22.40)

Értem én, ha önök meglátják manapság azt valamilyen előterjesztésben, hogy NATO, akkor azonnal eldobják, hogy az ráér, de ez talán mégse ért volna rá. És azért nem ért volna rá, mert sok ügyben vitatkozunk, sok ügyben élesen egymással szemben állunk, de azt gondolom, hogy ilyen típusú ügyekben a demokratikus ellenzék és a kormány egyet szokott érteni. A többiekkel meg nem kell foglalkozni, azt gondolom. A nemzetközi missziókban való ilyen típusú részvétel rendkívül fontos.

Éppen ezért nagyon örültem volna, ha ezt az ügyet hamarabb  dátumilag és órailag is hamarabb  tárgyaljuk. Én szívesen üldögélek még háromnegyed 11-kor is a magyar Országgyűlésben, de ha van ügy, ahol érdemes megmutatni, hogy kormány és ellenzék egyet tud érteni, akkor azt érdemes megmutatni a magyar polgároknak. Már csak azért is, mert mi komolyan gondoljuk, hogy a Magyar Honvédség feladata a haza védelme és a nemzetközi kötelezettségekből fakadó missziókban való önkéntes részvétel. Mi büszkék vagyunk ezekre a katonákra, és nagyon örülünk, hogy részt vesznek ebben a műveletben, s nemcsak a KFOR-ban, hanem az Altheában is. S ezzel semmilyen gond nincs, sőt azt gondolom, nagyon helyes és nagyon nagy büszkeségre ad mindannyiunknak okot, hogy magyar parancsnok is volt. És azt kívánjuk, hogy minél többször legyen magyar parancsnok, és a magyar katonák minél többször meg tudják mutatni azt a képességet, amit az elmúlt években szereztek.

A gond az önök külpolitikája. Az a gond! Előzetesen már említettem a NATO-t. Ahogyan Rónay Sándor, Dobrev Klára árnyék-külügyminisztere tegnap Brüsszelben mondta, Orbán, miután nem lophat, új szenvedélynek hódol: zsarol. Önök az elmúlt hetekben, hónapokban szisztematikusan elutasították az ellenzék, közte a Magyar Szocialista Párt és a Demokratikus Koalíció azon javaslatát, hogy tűzzük napirendre a T/637. és T/638. számú törvényjavaslatokat, Finnország és Svédország NATO-csatlakozását. Önök ezt valamiért szisztematikusan elutasították, és láthatóan folyamatosan változott az ezzel kapcsolatos álláspontjuk is.

Azt észrevettük, és ezért nem vagyok meglepve, hogy a NATO KFOR-missziójával kapcsolatos jelentés csak most kerül az Országgyűlés elé, és azon sem vagyok meglepődve, hogy utolsó napirendként. De azt láttuk az idén év elején, hogy a NATO-val kapcsolatosan a magyar kormány, az Orbán-kormány egészen másfajta retorikát kezdett alkalmazni és használni, mint azt tette korábban. Abban talán nincs közöttünk vita, hogy a magyar állampolgárok az Európai Unió mellett a NATO-t támogatják, a NATO-tagságunk mellett törnek lándzsát, és nagyobb arányban. Ennek ellenére önök az év elejétől kezdve folyamatosan kérdőjelezték meg a NATO-tagságunk szükségességét, fontosságát, hogy a NATO képese, akare bennünket megvédeni, vagy a Magyar Honvédség ezt egymaga teszi-e.

Önt nem, államtitkár úr, mert akkor még nyilván nem volt fontos szereplője ennek a honvédelmi vonalnak, hanem Benkő Tibor akkori minisztert küldték ki erről beszélni, és bizony sokszor tapasztaltuk, hogy a miniszter úr összevissza beszélt, néha sajnos a Magyar Honvédség parancsnoka, a Honvéd Vezérkar főnöke  Chief of Staff, if you like it , tehát a Chief of Staff is furán beszélt a NATO-tagságunkról. És aztán azóta azt tapasztaljuk, hogy amikor Oroszország agresszív módon megtámadta Ukrajnát, s Finnország és Svédország  két olyan ország részéről, akikkel egyébként az Európai Unióban együtt vagyunk és együtt dolgozunk  részéről felvetődött az igény, hogy a NATO-hoz szeretnének csatlakozni, akkor az utolsó ratifikáló ország Magyarország előtt szeptember 25-én Szlovákia volt. Azóta a magyar kormányzó többség, a Fidesz- és a KDNP-frakció nem hajlandó ennek a két országnak a NATO-csatlakozással kapcsolatos ratifikációját napirendre tűzni.

Ez probléma! A NATO egy nagy közösség, és én azt gondolom, hogy Magyarországnak érdeke, hogy Finnországtól Törökországig terjedjen a keleti része. De önök ebben az ügyben  és ez a legutóbbi házbizottsági ülésen világossá vált  teljesen mást tesznek, s ezen nem vagyok meglepődve, mint amit mondanak. De a házbizottsági ülésen az önök egyik képviselője már kimondottan nem támogatta azt, hogy vegyük napirendre Finnország és Svédország NATO-csatlakozását ezen a héten. Ez probléma! Ez aláássa az összes olyan erőfeszítést, amit a Magyar Honvédség katonái a KFOR-misszióban tesznek.

Ezzel párhuzamosan az önök külpolitikájában komoly problémát jelent az a destabilizációs tevékenység, amelyet kormányzati szinten végeznek. Bosznia-Hercegovinában, az Althea-misszióban, borzasztó törékeny a béke, ezt nem kell önöknek magyarázni. Borzasztó törékeny az egész helyzet. Megjelent egy olyan szereplő, Dodik elnök, aki az eddigi normális magatartáson túllépve arra törekszik, hogy destabilizálja Bosznia-Hercegovinát, és önök ennek az embernek 100 millió eurós gazdaságfejlesztési programot ígértek meg, és támogatják őt közvetlenül adófizetői pénzből. Ebből a boszniai választások előtt 35 millió eurót, azaz 14 milliárd forintot szét is osztottak. Ez az ember, akit önök támogatnak kormányzati szinten, azért dolgozik, hogy szétverje a daytoni békét, hogy megtörje ott azt a törékeny összehozott egységet, ami Bosznia-Hercegovinát jellemzi. Ez az önök balkáni politikájának egyik iránya.

A másik irány, hogy önök a volt észak-macedón miniszterelnököt, akit a hazájában korrupció miatt elítéltek, becsempészték Magyarországra diplomáciai segítséggel, és ez az ember itt  Nikola Gruevszkiről van szó  úgy él, mint Marci Hevesen. Nem történik semmi, talán nem is tudom, hol alapított éppen céget, a legnagyobb lelki nyugalommal. Az egy bűnöző. Önök és az önök környékén lévő gazdasági  nem mondom, hogy szakemberek  oligarchák, akik egyébként adófizetői pénzből gazdagodtak, médiacégeken keresztül próbálták befolyásolni Észak-Macedóniát és Szlovéniát, olyannyira, hogy ennek ügyében konkrét európai vizsgálat is indult.

Ami meg Szerbiát illeti, önök azzal a szerb elnökkel ápolnak szoros kapcsolatot, aki nem támogatta Orbán Viktor brüsszeli szankciós politikáját. Az önök balkáni politikája, az erőszakos adófizetői pénzt felhasználó médiaterjeszkedés és egyéb gazdasági terjeszkedéseik, az önök boszniai tevékenysége, ahol olyan embert támogatnak szintén a magyar adófizetők pénzéből, aki szét akarja verni a bosznia-hercegovinai békét és a törékeny politikai egyensúlyt, nem segít semmilyen módon a Balkánon.

S hozzá szeretném tenni itt a végén, amikor a magyar katonák kint szolgálnak a NATO és az Európai Unió kötelékében és kiválóan végzik a munkájukat, akkor nagyon pozitívan gondolnak Magyarországra, és ezt nagyon szépen köszönjük. De amikor önök kiállnak és arról beszélnek, hogy azért nem ratifikálják Finnország és Svédország csatlakozását, mert nagyon sok dolguk van, akkor szeretném mondani, hogy én körülbelül holnap reggel 10.30-ig még ráérek, hogyha ezzel szeretnénk foglalkozni. Az Egyetemes Postaegyesület ügyével tudtak foglalkozni, ezzel meg nem.

S tudják, képviselő urak, az, hogy a magyar kormány ebben az ügyben így viselkedik, a legnagyobb problémát majd éppen azoknak a nyugat-balkáni, az Európai Unióhoz és a NATO-hoz csatlakozni készülő országoknak fogja okozni, amelyeknek önök elvileg segíteni szeretnének, és aláássa azt a tevékenységet, azt a rendkívül pozitív és példamutató tevékenységet, amit a Magyar Honvédség katonái ezekben a missziókban végeznek. Éppen ezért illő tisztelettel szeretném megkérni önöket, amennyiben lehetséges, hogy módosítsanak ezen a magatartáson.

(22.50)

Legyenek szívesek, fejezzék be Bosznia-Hercegovinában Dodiknak a finanszírozását, és legyenek szívesek Nikola Gruevszki esetében pedig eljárni úgy, ahogy azt kell! Azt az embert elítélték a saját országában azért, mert korrupt volt. Önök pedig védik. Ez nem segít Magyarországnak, ez nem segít a Nyugat-Balkánnak, és ez aláássa azt a tevékenységet, amelyet hosszú-hosszú évek óta mindannyiunk örömére és elégedettségére a Magyar Honvédség katonái a nyugat-balkáni misszióban végeznek.

Azzal szeretném zárni, hogy még egyszer köszönöm szépen a Magyar Honvédség katonáinak, további sok sikert kívánok nekik minden misszióban, és hogy folytassák ezt a tevékenységet sikerrel, jöjjenek haza épen, egészségesen, és szolgálják tovább a hazájukat úgy, ahogy eddig. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Megadom a szót Nacsa Lőrincnek, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Végre egy olyan törvényjavaslat, aminél valamiben egyetértünk Vadai Ágnessel. Én is elsőként a köszönet hangján szeretnék megszólalni, köszönjük szépen a magyar katonáknak azt a külföldi missziót, a haza védelmében megtett erőfeszítéseket és azt a professzionalitást, határozottságot és önfeláldozást, amit mutatnak, és ezzel a Magyar Honvédség nemzetközi hírnevét öregbítik, és ezzel hazánk hírnevét is öregbítik.

Engem az a megtiszteltetés ért pont egy hónappal ezelőtt, hogy meglátogathattam a koszovói KFOR-missziót. Saját szememmel láthattam Horváth Sándor alezredes úr bemutatásával a magyar kontingenst. 1999 óta van jelen magyar jelenlét, 1999 óta járul hozzá a Magyar Honvédség a KFOR-művelethez, és három fontos mérföldkövet tudunk 1999 óta meghatározni  ebből egy egyébként 2004-re, a szocialista időszakra esik, ezt teljes mértékben el kell ismerni, hiszen 2004 óta törzstisztekkel és kontingenssel is jelen van a Magyar Honvédség a KFOR-misszióban.

Aztán a következő nagyobb mérföldkő szerintem 2017, amikor 2017-ben átvettük a KFOR harcászati tartalék zászlóalj feladatrendszerét, amivel a térségbeli szerepvállalásunk jelentősen megnőtt. A harmadik nagy mérföldkő pedig 2021 ősze, amikor a KFOR-missziónak magyar parancsnoka lett, Kajári vezérőrnagy személyében. Most, egy év után átadta egy olasz tábornoknak a parancsnoki feladatokat Kajári tábornok úr, de parancsnokhelyettesünk továbbra is van a KFOR-misszióban, és Kajári Ferenc nagyban hozzájárult diplomáciai utakon is és KFOR-parancsnokként is ahhoz, hogy például az elhíresült rendszámtáblaügy ne eszkalálódjon a térségben annyira, és hozzájárult ahhoz, hogy a Belgrád-Pristina párbeszéd élő maradjon, hiszen az Európai Uniónak is van kinevezettje a Belgrád-Pristina párbeszéd segítésére. Azt gondolom, hogy büszkének kell lennünk arra, hogy egy magyar katona ilyen magas rangban hozzá tudott járulni ahhoz, hogy ne rosszabb legyen a helyzet a szerb-koszovói határon, hanem javuljon, és a feszültségek csökkenjenek, még ha bármilyen nehéz feladat is.

Azért abból látszik, hogy a Nyugat-Balkán stabilitását ez a misszió nagyban garantálni tudja, egyre jobban hozzá tud járulni, és ez egy fontos út, amin járunk, hogy 1990-ben még több tíz ezer katona állomásozott a békefenntartó missziókban, mára négyezer-párszáz, közel ötezer katona az, aki részt vesz a KFOR-misszióban. A négyszázhetven-valahány magyar katonával, plusz azzal a 72 tiszttel és tiszthelyettessel, aki a KFOR parancsnokságában dolgozik, a magyar kontingens a harmadik legnagyobb hozzájárulója ennek a műveletnek. Azt gondolom, hogy ez is egy olyan eredmény, amelyre méltán érdemes büszkének lennünk.

Meg tudom erősíteni itt helyből, a KFOR-misszió meglátogatása után is azt, hogy a nemzetközi partnerek, a többi ország vezetése is a legmagasabb elismeréssel szól a magyar kontingensről, a magyar katonák felkészültségéről, a technikáról, hiszen nagyon komoly technikánk van odakint, ami segíti a békefenntartást, hiszen olyan járőrözési, időnként tömegoszlatási, békefenntartási, sőt létesítményvédelmi feladatokat is látnak el a magyar katonák a KFOR-misszióban, ami, azt gondolom, hogy jelentősen hozzájárul a Nyugat-Balkán stabilitásához, és olyan gyakorlatokat is végezniük kell, ami nagyon gyors Bosznia-Hercegovinába való átvonulást is eredményez. Nem is olyan régen volt ilyen gyakorlat. Azt gondolom, hogy a legmagasabb színvonalon teljesítették ezt a gyakorlatot is a magyar katonák és a magyar kontingens.

Természetes, hogy támogatjuk a beszámoló elfogadását, természetes, hogy támogatjuk mindenben, ami szükséges, a KFOR-missziót. Én a magam részéről az alig egy hónapos személyes tapasztalataim alapján is azt tudom mondani, hogy ez a helyes irány, és nem véletlenül vívta ki a NATO-kötelékben is a magyar katonák és a magyar parancsnokok felkészültsége azt a szakmai tiszteletet, amely övez bennünket a NATO-ban is. Köszönjük szépen a szolgálatot.

Vadai képviselő asszonynak, csak hogy legyen politika is a felszólalásomban, azért csak azt szeretném jelezni, hogy itt is azért történt egy ferdítés. A Fidesz és a KDNP is támogatja Finnország és a Svéd Királyság NATO-csatlakozását. Én magam is ezt többször elmondtam önnek, ezt onnan lehet tudni, hogy nyilvánosak például a Külügyi Bizottság különböző jegyzőkönyvei, ahol erről a kérdésről már egyébként beszéltünk. Tehát támogatjuk Finnország és a Svéd Királyság NATO-csatlakozását, és eszerint fogunk majd eljárni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Harangozó Tamásnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Vendégeink! Természetesen az MSZP elkötelezetten támogatja a NATO és az EU nemzetközi békefenntartásra irányuló erőfeszítéseit, misszióit. Ez így volt a múltban, így van a jelenben, és így lesz a jövőben is. (Novák Előd: A múltban Varsói Szövetség volt!) Magyarországnak különösen jelentős biztonsági érdeke fűződik a… (Rövid szünetet tart.) Semmi, elszámoltam ötig. Óbégatásra inkább nem reagálok.

Tehát visszatérve a tárgyhoz és annak szerintem fontosságához, Magyarországnak megítélésünk szerint különösen fontos biztonsági érdeke fűződik a Balkán-félsziget stabilitásához, és azt gondolom, hogy jelen helyzetben, amiben ma vagyunk, vagy ma vannak a térségben élők, még különösen nagy, akár kézzelfogható jelentősége van a KFOR-erők jelenlétének.

Nem szeretném megismételni Vadai képviselőtársam aggályait, de azért azon érdemes elgondolkodni, hogy például a Bosznia-Hercegovina stabilitásának szándékos gyengítésére vagy szétverésére irányuló tevékenységnek bármilyen módon való támogatása milyen módon veszélyeztetheti az egyébként a térségben lévő magyar katonák fizikai biztonságát is. Jelenleg az az ország és az a helyzet, ami ott kialakult, puskaporos hordó az egész Balkán stabilitása tekintetében.

Mindezekkel együtt természetesen a KFOR-műveletben történő magyar részvételt továbbra is támogatjuk. Szeretnénk köszönetünket kifejezni a békefenntartó műveletben példaértékű szolgálatot teljesítő és korábban szolgált honvédeknek is, név szerint Kajári Ferenc tábornok úrnak is. Kérem én is, hogy majd tolmácsolják elismerésünket. Most is, ahogy eddig, a mi megítélésünk szerint minden ilyen külföldi misszióban, nemcsak a szavak szintjén, hanem ténylegesen is büszkévé tettek ezek a honvédek minden magyar állampolgárt, és tényleg mindenhonnan csak elismerést, felkészültségükről, korrektségükről, a feladat-végrehajtással kapcsolatos tevékenységükről csak pozitív visszajelzést lehet hallani, és fontos, hogy ez ebben a Házban mindenki részéről hangozzon el. Köszönjük szépen a szolgálatot.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Novák Elődnek, a Mi Hazánk képviselőcsoportja vezérszónokának, aki, ha jól látom, a pulpituson kívánja elmondani felszólalását. (Novák Előd a pulpitusra lép.)

NOVÁK ELŐD, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Altábornagy Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Még megmaradt körülbelül 4 százaléka, akik itt éjfél közeledtével még követik a munkánkat.

A NATO koszovói békefenntartó műveletében történő magyar katonai szerepvállalásról szóló beszámoló, címével ellentétben nem érdemi beszámoló, csak egy jogi áttekintés, ha vette valaki a fáradságot és elolvasta. Hogy mit csináltak, milyen akciókba, veszélyekbe keveredtek a polgárháborús helyzetben, erre nem tér ki a beszámoló egy szóval sem. Hogy kiket haragítottak magukra vagy inkább hazánkra, mennyire fokozták Magyarország terrorfenyegetettségét, hogy ennek milyen anyagi vonzatai voltak, mennyibe került ez Magyarországnak, ezt nem tudjuk.

(23.00)

Hiába kérdeztem, hogy mennyibe került, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának ülésén választ nem kaptunk erre, még kérdésre sem. Holott egy beszámolóban normális esetben eredetileg is szerepeltetni illett volna.

Sajnos, Afganisztánhoz hasonlóan titkosítják, mármint az afganisztáni megszállásban való részvételünkhöz hasonlóan titkosítják azokat a számokat, hogy mibe kerül ez Magyarországnak, hiszen Benkő miniszter urat a korábbiakban hiába kérdeztük még az előző ciklusban, és félek, hogy az új vezetés is most ezt a gyakorlatot követve nem kíván elszámolni az adófizetőknek, hogy mennyibe is kerülnek ezek a különböző megszállások vagy missziónak nevezett katonai szerepvállalások.

Nem egyedi ez az eset, ugyanis hiába írtam miniszter úrnak majdnem két hónapja egy levelet, majdnem két hónapig nem is válaszoltak, majd sürgetésemre egy névtelen, egysoros levélben válaszolt a miniszter úr, holott magának a miniszternek írtam. Persze a kérdésemre sem kaptam érdemi választ, ilyen értelemben nincs újdonság, de azért hadd olvassam föl ennek a levelemnek az első sorát, így államtitkár úr figyelmébe is ajánlva, utánanézve, hogy esetleg nemcsak egy hivatali titkáron akadte el a levél. „Országgyűlési képviselőként nem szeretném írásbeli kérdésekkel, a parlament honlapján megjelenő nyilvános írásbeli kérdésekkel idegen államok szolgálatai számára is felhívni a figyelmet a Magyar Honvédség hiányosságaira, de felelősséget érzek azért, hogy néhány területre rávilágítsak miniszter úrnak, ha esetleg elkerülte volna a figyelmét.”

Ezek után egy kétségkívül hosszú, tételes felsorolásba kezdtem, kérdéseket is feltettem, ennek ellenére, ahogy mondtam, közel két hónapig semmilyen választ nem kaptam, majd a sürgetésemre kaptam ezt a bizonyos névtelen, egysoros levelet. Én azt gondolom, hogy nem így kellene működjön a nemzeti együttműködés rendszere, és kérem államtitkár urat, hogy ennek utánanézni szíveskedjen, hiszen egy érdemi párbeszédet szerettem volna, épp azért is nem a parlament honlapján megjelenő nyilvános írásbeli kérdéshez folyamodtam, hanem egy bizalmas levélben próbáltam a Magyar Honvédség hiányosságaira felhívni magyar hazafiként, a Mi Hazánk Mozgalom szakpolitikusaként a figyelmet.

Sajnos ezt a vitát is, most, ahogy láthatjuk sokan, mellőzik. Eredetileg sem jelzett hozzászólási szándékot a testnevelésből és történelemből felmentett Momentum, a Párbeszéd és az LMP képviselői sem. Én viszont szeretnék rávilágítani pár igencsak fajsúlyos problémára.

Altábornagy úrnak szeretnék köszönetet mondani, hogy teljesítik a parancsot, akármilyen is legyen az a parancs, illetve én kérek elnézést, hogy ezek a parancsok sok esetben külföldi megszállásokban való részvételre utasítják önöket. Viszont a Mi Hazánk Mozgalom az 1848-as márciusi ifjak és az ’56-os pesti srácok követeléseit vallja, a 12 pontból idézhetjük, hogy magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk. És bizony az Irakban, Maliban, korábban csúfos bukással végződve Afganisztánban és hasonló megszállásokban való részvételünkre költött milliárdokból inkább vonzóbb itthoni javadalmazást és modernebb felszerelést, komolyabb hazai hadgyakorlatokat biztosítanánk honvédeink számára.

Csak hogy egy kis személyes tapasztalatot mondjak, volt olyan, a déli határt védő bajtársam, aki már jó néhány éve, talán öt éve is tartalékos honvédként szolgált, ennek ellenére ő egész szolgálata alatt, a sok év alatt összesen hat darab lőszert lőhetett el a honvédségben, és így szolgált tízszer annyi, 60 éleslőszerrel az oldalán a déli határon. Én azt gondolom, hogy az érdemi hadgyakorlatokra, lövészeti gyakorlatokra igenis szükség volna. Nagyon sok ilyen példát tudunk, és ezen, azt gondolom, hogy elengedhetetlen változtatni, a költségek és a különböző missziók, ha úgy tetszik, átcsoportosításával is.

Elfogadhatatlannak tartom azt is, hogy amely honvéd nem vállal külföldi megszállásban való részvételt, mert persze a hivatalos megfogalmazás szerint ez nem kötelező, annak viszont az előmenetele korlátozott. Tudomásom szerint alezredesnél magasabb rendfokozatra nem is tehet szert, aki ezekben nem szeretne részt venni, és csak szigorú értelemben itthon szeretné a hazáját szolgálni.

Miután a kormány korábbi ígérete ellenére mégis engedélyezte a NATO-csapatok hazánkba telepítését az amerikai-orosz háború keretében, a Mi Hazánk maradt az egyetlen párt, amely Magyarország függetlensége mellett szót emel. Idegen haderőknek nincs helyük a hazánkban, Magyarország a magyaroké.

A NATO-tagságunkból adódó szerződéses kötelezettségünk csak arra volna, hogy egy tagállam megtámadása esetén segítsünk annak védelmében, de például Szerbia, Koszovó vagy éppen Ukrajna nem NATO-tag. Kifejezetten ellenzem a kárpátaljai magyar nemzetrésszel szemben elnyomó politikát folytató soviniszta Ukrajna katonai támogatását a NATO farvizén, illetve az amerikai érdekek kiszolgálását még különösebben. Az oroszok elleni embargó így is felbecsülhetetlen károkat okozott a magyar gazdaságnak, közvetve a Magyar Honvédségnek is, persze legközvetlenebbül, mondjuk, a magyar mezőgazdaságnak, de most már ideje volna, hogy a magyar érdek legyen az első, és a miniszterelnök úr ezután most már ne szavazza meg ezeket a szankciókat.

A magyar kormány ne provokálja az oroszokat Ukrajna feltétel nélküli EU-csatlakozásának támogatásával vagy épp háborús helyzet fenntartásával, katonai készülődéssel sem! Magyarországnak felelőssége van abban, hogy függetlenség helyett sajnos idegen katonai felvonulási területté vált hazánk, fegyverszállítmányok mehetnek át rajtunk Románián és Szlovákián keresztül Ukrajnába. A Magyar Honvédség parancsnoka júliusban titokban meg is látogatta az ukrán vezérkart, erről ugye, csak utólag ukrán híradásból értesültünk, az ottani fegyveres erők vezetője úgy nyilatkozott, hogy elégedett Ukrajna és Magyarország katonai együttműködésének a szintjével. Hát, vajon mit tudhat még ő, amit a kormányunk, ugye, nem köt az orrunkra?! Azóta a balti légteret is magyar Gripenek biztosítják, büszkélkedett is vele a honvédség, hogy orosz vadászgépek úgymond elfogására is sor került, tehát már konfliktusokba is kerültek a magyar vadászgépek az oroszokkal.

Ha már a levelekre való válaszadási, mondhatnám, erkölcsi kötelezettség elmulasztását illeti, sajnos arra sem kaptam itt eddig a parlamentben választ, hogy hajlandóe a kormány a NATO-bővítés magyar vétójára a világháború elkerülése érdekében.

Vadai Ágnes és a KDNP-s képviselő között látunk itt egyfajta nagy demokratikus szerelmet kibontakozni, viszont a NATO-tagállamok bővítésének magyar vétóját azért szorgalmazza a Mi Hazánk Mozgalom, úgy tűnik, hogy akkor talán egyedüli pártként, mert a világháború felé tett újabb lépés, a katonai szövetség bővítése Oroszország határán provokáció volna, míg a semleges zóna szerintem nemzetközi érdek. Nincs bajunk Finnországgal és Svédországgal, de az ő érdekük is, hogy ne szélesítsük ki a háborús konfliktust a NATO-csatlakozásukkal épp most. Európa békéje és a törékeny egyensúly akkor biztosított, ha Oroszország és a NATO nem vagy csak alig határos egymással, mert van egy katonailag semleges vagy egy úgynevezett pufferzóna. Eddig északon Finnország és Svédország töltötte be ezt a szerepet, Közép-Kelet-Európában pedig Ukrajna. Az elmúlt fél évben láthattuk, hogy ennek a pufferzónának a megszüntetésére, azaz Ukrajna globalizálására, nyugati szövetségi rendszerbe való integrálására irányuló kísérlet automatikusan a másik fél durva reakcióját váltja ki. Ezért elengedhetetlenül fontos, hogy ebben a helyzetben a konfliktus világháborúvá szélesedésének elkerülése érdekében katonailag semleges legyen Oroszország szomszédsága, amennyire lehet; tehát Finnország, Svédország, sőt Ukrajna és délebbre a többi volt szovjet tagköztársaság is.

A Mi Hazánk Mozgalom szerint itt az ideje, hogy a NATO-bővítés vétójával Magyarország végre fellépjen a háború kiszélesítése ellen. Köszönöm figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Tisztelt Országgyűlés! Most a kétperces felszólalások következnek. Megadom a szót Vadai Ágnesnek, a DK képviselőcsoportjából.

DR. VADAI ÁGNES (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nacsa képviselő úrnak szeretném mondani, hogy most már bizonyíték kell, nem ígéret. Önök mindig elmondják, ahol csak lehet, hogy mennyire támogatják Finnország és Svédország NATO-csatlakozását, ami, azt gondolom, hogy Magyarország biztonsága szempontjából kiemelt fontosságú, hogy a keleti szárnya a NATO-nak megerősödjön. De az elmúlt hónapokban, egészen pontosan a júliusi madridi csúcs óta semmilyen konkrét lépést nem tettek annak érdekében, hogy az ott elfogadott, minden NATO-tagállam által elfogadott döntést a parlament megerősítse. Elutasították a Külügyi Bizottságban a javaslatainkat ezzel kapcsolatban, a Házbizottság ülésén nem támogatták a javaslat napirendre tűzését, immár talán a harmadik alkalommal.

(23.10)

Novemberben még egy alkalom lesz, amikor az Országgyűlés tudja tárgyalni, aztán december elején véget ér az ülés. Nyilván készülnek a katari foci-vb-re, ezért nem érnek rá ülésezni, pedig lenne miről.

Azt javaslom, hogy akkor a lehető leghamarabb támogassák azt, hogy napirendre tűzzük még novemberben Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálását. Ez egy fontos dolog.

Még egyszer szeretném hangsúlyozni, mert egy nagyon fontos beszámolóról van szó, amely a tavalyi évről datálódik, de nyilván nem volt idejük, hogy ezt napirendre tűzzék. Nagyon hálásak vagyunk azért a munkáért, amit a Magyar Honvédség elvégez, és mi büszkék vagyunk azokra a katonákra, akik a világ különböző pontjain szolgálták a hazát, és mindig a hazát szolgálták. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Most a további képviselői felszólalások következnek. Megadom a szót Sas Zoltánnak, a Jobbik képviselőcsoportjából. Parancsoljon!

SAS ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Magyarország a NATO szövetségi rendszerének tagja, és méghozzá a legmagasabb felhatalmazással, népszavazással került erre sor, és az a helyzet, hogy ebből a tagságunkból adódóan vannak olyan nemzetközi katonai kötelezettségeink, amelyekben részt kell vennünk. Ezeket a feladatokat mind a Magyar Honvédség, mind pedig a magyar katonák kiválóan teljesítik. Tisztelet és köszönet érte.

Az elmúlt időszakban ezeket a feladatokat egyre nehezebb és egyre veszélyesebb körülmények között kellett ellátniuk, és tisztességgel helytálltak, és bár a beszámoló a tavalyi év decemberében készült, de azt gondolom, hogy ha Koszovóról beszélünk, akkor aktuális, hogy megemlítsük azt, hogy sajnos volt olyan katonánk ebben a misszióban, aki életét vesztette, ezért itt ragadnám meg az alkalmat, hogy altábornagy úr itt van, és szeretném őszinte részvétemet kifejezni mind a honvédség, mind pedig a család részére is.

Ezúton még egyszer szeretnék köszönetet mondani minden magyar katonának a szolgálatteljesítéséért, tegyék ezt itthon vagy akár külföldön, bárhol. Köszönöm szépen. Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! További felszólalásra senki nem jelentkezett. Az együttes általános vitát ezennel lezárom.

Megkérdezem a beszámoló előterjesztőjét, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Parancsoljon, államtitkár úr!

VARGHA TAMÁS honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő előterjesztés a NATO koszovói békefenntartó műveleteiben történő magyar katonai szerepvállalásról szól, és azt gondolom, hogy a magyar katonák szolgálata ebben és a többi műveletben is olyannyira jelentős és fontos ügy, hogy szeretnék kizárólag erről a témáról szólni, és azt gondolom, hogy ennek az előterjesztésnek a keretében, mivel ez olyan fontos és jelentős ügy, méltatlan, hogy más témáról beszélünk.

Tehát szeretném megismételni, amit ma már egyszer megtettem. Szeretném megköszönni Sándor Zsolt altábornagy úrnak személyesen (A páholyban helyet foglaló Sándor Zsolt felállva hallgatja az államtitkár köszönetét.), aki ő maga is nem egy műveletben részt vett, és minden magyar katonának a szolgálatát. És külön Kajári Ferenc vezérőrnagy úrnak a kiváló egyéves parancsnoki szolgálatát. Altábornagy úr, köszönjük. (Általános taps.)

Felszólalások:   199-220   221-238   239-240      Ülésnap adatai